Czene Adrienn Interjú

Csapatunk feladójával készített interjút az igysportolunk.com

A 18 éves Czene Adrienn 2009-ig táncolt (Akrobatikus Rock and Roll) miután abbahagyta a Gödöllő röplabdacsapatában találta magát. El sem tudna képzelni a mindennapjait versenyport nélkül, fontosnak tartja, hogy partnere is sportoljon.

- Mikor és hogy kerültél kapcsolatba a röplabdával?

- 2009-ben az iskolában elvittek egy röplabda diákolimpiára, előtte edzegettünk, és ott javasolták többen is, hogy menjek el egyesületbe is játszani. Akkor hagytam abba az Akrobatikus Rock and Roll-t és mindenképp keresni akartam magamnak valami új sportot. Mivel Gödöllőre jártam iskolába, és a városban a legnagyobb népszerűségnek a röplabda örvendett, így gondoltam kipróbálom. 2 héttel az első edzésem után már az OSB-ben játszottam, mert az eléggé megfogyatkozott csapatban rögtön akadt helyem.

- Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikereidnek, melyik eredményeidre vagy a legbüszkébb?

- A 2011/12-es idényben az ifjúsági csapatunkkal bejutottunk az országos döntőbe, erre az eredményre büszke vagyok. 2012/13-ban sajnos körbeverések sorozatának köszönhetően, nem jutottunk a legjobb 6 közé.

- Milyen poszton játszol? Mit tartasz az erősségednek, és miben kell még fejlődnöd?

- Feladó vagyok. Mivel még csak ez a 3. évem feladóként, még kissé tapasztalatlannak érzem magam. Rengeteg meccset kell még lejátszanom ahhoz, hogy minden kis részletre pontosan oda tudjak figyelni. Erősségemnek azt tartom, hogy a hozzáállásom miatt gyorsan fejlődök, nekem tényleg a röplabda az első, ha támogatnak és megvan a megfelelő hátterem, bármire képesnek érzem magam. Ez itt Gödöllőn mindig is megvolt. A mostani felnőtt csapatban az edzők és a csapattársak is befogadóak és türelmesek, segítenek, és így könnyű ugrásszerűen fejlődni.

- Hetente mennyit sportolsz? A röpi mellett más sportokat is szeretsz űzni, vagy a tévében, élőben megnézni?

- Minden délután van edzésünk és heti kétszer délelőttönként kondiznunk is kell. Hétvégenként meccseink vannak, és mivel nemzetközi porondon lépünk fel, és ez elég sok utazással jár együtt. Nehéz beilleszteni ezt az egyetemi életbe, de hát ez az élsport. Lemondásokkal jár. Minden sportot szeretek, de sajnos nincs időm a röplabdán kívül másra. A TF-re járok, így a pár gyakorlati órán űzünk más sportokat is. Imádok sporteseményekre járni, Legyen szó bármiről is, akármilyen meccset megnézek. Itthon a kézilabda favorit a tv-ben, azt mindig nyomon követem.

- Családodban mennyire volt, van jelen a sport?

- A családunkban mindig is fontos szerepet játszott a sport, a szüleimnek köszönhetően mindig több dolgot csináltam és mindig sportoltam: úsztam , tornáztam, táncoltam, mint majdnem minden kislány, de nekem a sport összefonódott az életemmel, el sem tudnám képzelni a mindennapjaimat versenyport nélkül. A két testvérem is aktívan sportol: a bátyám focizik, az öcsém pedig kézilabdázik. Ha tudunk kimegyünk egymás meccseire, mindig is támogattuk egymást a sportban.

- Meccsek előtt van valami érdekes rituáléd, kabalád, babonás vagy?

- Nincs igazán különös rituálém, a meccsek előtt több nappal, héttel már a meccsre koncentrálok, szituációkat képzelek el, próbálom magam felkészíteni, elhatározni dolgokat. Szeretem, ha a csapat együtt van a meccs előtt és összhangban lép a pályára. Közvetlenül meccs előtt szeretek zenét hallgatni, teljesen kikapcsol, így a figyelmem 100 százaléka a feladatomra irányul.

- Van párod, amúgy is milyen pasik jönnek be? Fontos, hogy szeresse a sportot, vagy sportoljon? Fontos, hogy kijárjon a meccseidre?

- Jelenleg nincs párom. Nincsen egy típusú férfi, akit le tudnék írni, hogy ez az én esetem. Természetesen fontos, hogy sportoljon, hiszen egy kapcsolatban a közös érdeklődési kör elengedhetetlen. Ha nem sportolna, nem tudná megérteni azt, hogy miért hozok ennyi áldozatot a röplabdáért. Nekem fontos lenne, hogyha az ideje engedi kijárjon a meccseimre és támogasson, ha nem érdekli a játékom, én sem érdeklem.

- Romantikus lány vagy? Mivel lehet téged levenni a lábadról?

- Nem tartom magamat egy romantikus típusnak. És azt, hogy mivel lehet levenni a lábamról, megtartom titokban, nehogy bárki is visszaéljen vele. De ez az adott körülményektől függ: például, ki akar levenni a lábamról.

- Az utcán nadrágban vagy szoknyába szeretsz megjelenni?

- Ha már utca: sportos vagy a nőies ruhákat szereted, illetve mennyire szeretsz szexisen öltözködni? Utcára mindig nadrágot hordok, de szeretem a nőies viseleteket is. Ha egyetemre megyek, minden reggel megnézem, hogy van e gyakorlati órám, ha van, megpróbálok kicsit egyszerűbben, sportosabban felöltözni, mert az praktikusabb az öltözködésnél, ha pedig nincs sportos órám a nőiesebb darabokat is felveszek.

- Pontosan hol és mit is tanulsz?

- Gödöllőre jártam a Református Líceumba, kitűnőre érettségiztem, szóval gimnáziumban jó tanuló voltam. Ez az első évem az egyetemen. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési és Sporttudomány karán humánkineziológiát tanulok. Sokan megkérdezik, mit csinál egy humánkineziológus, azt ajánlom számukra. hogy keressenek rá a google-on.

Mi megtettük! A humánkineziológia az emberi fizikai teljesítmény, állóképesség, terhelhetőség vizsgálatával, erőnlétének megőrzésével, a mozgáskultúra fejlesztésével foglalkozó sporttudományi szakág.

forrás: http://igysportolunk.com/index.php/roplabda-godollo-noi/item/184-czene-adrienn-barmire-kepesnek-erzem-magam