A magyar kosárlabda 100 éve: Kuncze Géza öröksége és az éremkészítés művészete

A sport világában a történelem és a hagyományok ápolása különösen fontos. Amikor egy sportág egy évszázadra tekinthet vissza, és annak elismerése is ilyen hosszú múltra tekint vissza, az mindenki számára ünnep, aki a sportot szereti és űzi. A kosárlabda magyarországi története is több mint egy évszázadra nyúlik vissza, mely idő alatt a sportág a kezdetleges formáktól eljutott a modern éremkészítés művészetéig.

A kosárlabda magyarországi gyökerei: A „Pál utcai fiúk” kora előtt és után

Harc a grundért. Ki ne ismerné Molnár Ferenc halhatatlan remekét, a sok egyéb mellett még japán nyelvre is lefordított Pál utcai fiúkat? A manapság annyira közkedvelt televíziós kvízműsorokban is elhangozhatna az a kérdés, hogy a Pál utcai fiúk és a vörös ingesek a grundharc helyett esetleg választhattak volna inkább valamilyen más összecsapási formát is, mondjuk éppen a kosárlabdát. A válasz nem is olyan nehéz (?), csak két évszámot kell ismerni hozzá. A XX. század hazai irodalom illetve sporthistória adja a feleletet. A Pál utcai fiúk története 1889-ben játszódik, a könyv pedig 1907-ben jelent meg. Tehát a maguk idejében már csak ezért sem kosarazhattak Nemecsekék, bár még ha éppen a nagy víz másik oldalára is lett volna szerencséjük születni.

Pedig de szép még csak elképzelni is egy olyan akciót, melynek során Barabás a pecsétőr szerez meg egy lepattanót, onnan Nemecsek Ernő a labda útja, ő villámgyorsan tovább Bokához, aki „dribblizik” egy keveset, de már passzol is a közismert bélyegbarát Richterhez. „Papuskám!” Nem látod, hogy ott áll üresen a Csónakos?! Add már! Na végre! Száll a labda... kosár azaz gól, ahogy az átkerült a kosaras nyelvbe is a fociból! Minden magyarországi kosarak atyját nem említeni egy történeti anyagban legalább ugyanakkora szarvashiba lenne, mint nem szólni a játék feltalálójáról, a springfieldi testnevelési főiskola tanáráról, dr. James A.

Kuncze Géza, a magyar kosárlabda úttörője

Az 1890. február 16-án született Kuncze Géza nem csak ringatta azt a bölcsőt, de elkészültéig, hosszú éveken keresztül faragta is. Ezalatt Amerikában töretlen fejlődésen ment keresztül a kosárlabda, 1904-ben a St. Louis-ban (Missouri állam) rendezett III. Olimpiai játékokon már bemutatkozott. Az USA-ban minden évben kiadták a hivatalos Spaldings kosárlabda útmutatót (Spaldings Athletic Library Official Basketball Guide), mely egyebek mellett egy komoly katalógus is volt, bemutatva és kínálva a közönségnek az adott évi fejlesztéseket a sportág minden területére figyelemmel, a játékszertől a ruházatig. A szabályok szerinti bevarrt aljú hálót is árusítottak, de olyat, melyet edzésen azért nyitottá lehetett tenni, bármit meg lehetett vásárolni a professzionálisan kifejlesztett labdáktól a cipők széles választékáig. A termékek felett persze jól látható a minősítésük is: 1900-ban Párizsban, 1904-ben St. Louis-ban díjazottak.

A rövid kis kitérő után vissza a kiindulóponthoz, 1912-höz és a Németországba utazott magyar csoporthoz, melynek vezetője Barna Jakab elemi iskolai igazgató volt. Ő egy füzetben adta ki a müncheni tapasztalatait, majd a Simor utcai (ma VIII. ker.) játszótéren nyilvánosan ekkor, 1913-ban mutatták be először Magyarországon a kosárlabdát. Erre a programra több más alkalommal is sor került. Ennél több talán nem is kellett volna ahhoz, hogy a kosárlabda lassan, de biztosan révbe érhessen a magyar sportéletben, mely egyébként már akkor is kellően sokszínű volt.

Az I. világháború, mint a hadügyeken kívül minden mást, így a sportok ügyét is elsöpörte (az 1916. évi olimpia is elmaradt), a budapesti 32 testnevelő közül 23 hadbavonult, úgyhogy a polgári fiúiskolák több osztályába is tornatanítónőket kellett vezényelni az órák megtartására. De hogy egy pozitívumról is essék szó, a három évvel korábban Münchenben járt tanulmányi csoport vezetője, Barna Jakab Újhelyi Sándorral párban 1915-ben megjelentette a "Játékkönyv a serdült ifjúság számára" c. 250 oldalas könyvet. Az 1 korona 50 fillérért árusított mű Mühlbeck Károly rajzaival és fényképeivel került forgalomba. Ebben Kosárlabda I. és Kosárlabda II. néven mutattak be két, egymástól csak kis mértékben eltérő játékot.

Kuncze Géza szerencsére tetterősen tért haza az I. gyalogezredből a háború végeztével. Ha van ilyen, talán a testnevelő tanárok védangyala óvta minden szolgálatban töltött percében, tudván, hogy ez az az ember, aki a munkáját nem hagyhatja félbe. Amikor az elemi iskolák részére rendszeresítették a játszótéren való játékot is, Kuncze Géza a tanítók részére szervezett játéktanfolyamok vezetője lett.

Az Ifjúsági Testnevelés, "a budapesti középiskolai athletikai klub hivatalos lapja" (nem mellesleg a kosárlabda évtizedes barátja) a karácsonyi ünnepek előtti napokban, 1921-ben közölte Horthy Miklós kormányzó üzenetét: «Hazánk jövő reménysége, magyar ifjak, hozzátok szólok. Három feladatot tűzök elétek: a lélek ápolását, a jellem fegyelmezését és a testi erő fejlesztését.» Kuncze Géza ezen elvek mentén tevékenykedett:

• Felsőkereskedelmi iskolai rendes testnevelési tanár. Tornatanításra képesítő és vívómesteri oklevele van.
• Többszörösen díjazott atléta, korcsolyázó és futballista. (Gyeplabda és labdarúgó mérkőzéseket is vezetett. - a szerk.)
• Az ÓTE (Óbudai Torna Egylet) alelnöke. A MOTESz (Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége) tanácsának és tornaszakbizottságának tagja, az Óbudai Gazdák elnöke.
• A székesfővárosi testnevelési tanári kar egyik leglelkesebb tagja.
• A tornaszertár őre. Az iskolai testgyakorlókör vezetője.

Kezdeményezőkedve töretlen maradt, játékosokat toborzott, bemutatókat szervezett, szabályokat fordított. A Vas ucca-i iskola udvarán is napestig játszták a kosárlabdát. Az iskolában zajló pezsgő sportéletben a kosárlabda messze nem volt elszigetelt tevékenység. Nincs olyan iskolai értesítő, mely ne tudósítana az adott esztendő sportsikereiről.

A korb-balltól a modern kosárlabdáig: A szabályok evolúciója

Ugyan mindenhol kosárlabdának neveztetik, de valójában a korb-ball hódított ezen a néven. A ködbe vész már, hogy miként is került Németországba a játék, de mivel egyik szóban forgó verzió sem bizonyítható, ma már talán nincs is nagy jelentősége, hogy német találmány-e vagy amerikai hatásra létesült az európai változat. Jól meg voltak palánk nélkül is... Kuncze tehát nem mással, azzal a játékkal foglalkozott az elejétől fogva, amelyet fűzős bőrfocival játszottak, s a labdát a póznára erősített, a földtől a maival megegyező távolságban levő kosárba kellett bedobni. A játékosok mozgástere szűkre szabott volt, s a labdát nem vezették, hanem gurították illetve tenyérrel felfelé ütögetve vezették. A labdarúgásban és a vízilabdában jártas játékosok saját sportjukból alkalmaztak - természetesen kosárlabdára «hangszerelve» - taktikai fogásokat.

„Az emberfogást túlzottan «szigorúan» hajtották végre. A fő cél az volt, hogy a labdát minden áron meg kell szerezni az ellenféltől. Előre kijelölt védők helyezkedtek úgy, hogy a kosárra veszélyes játékosok útját elzárják. Ebben az igyekezetben láthattunk nagy vetődéseket, összeugrásokat, ami a játékot eldurvította. A nagy lendületvételi lehetőségeket a fűrészporos talaj tette lehetővé....”

„A játék szabályai úgy a nők, mint a férfiak játékában nagyobbként megegyeznek, mégis némi eltérést mutatnak úgy, hogy szükséges volt ezen oknál fogva a játékot szétválasztani. Hermann braunschweigi testnevelési inspektor e játékot 1897-ben Németországban meghonosította egyelőre nők részére.”

Játékfeltételek és korai szabályok

Az akkori játéktér és szabályrendszer jelentősen különbözött a mai, megszokott formától:

• A játéktér szabadban 20x30 méteres volt, teremben a méret mindig a teremhez igazodott, ezért rendszerint hosszú és keskeny volt.
• A pálya talaja teremben fűrészpor vagy linóleum volt.
• A gyürüt, ahová a labdát kell bedobni egy rúdra vagy rúdugró mércére erősítették, magasság a maival megegyező, 305 cm. volt.
• A labda a mainál kisebb, 5-ös footballabda.
• A játékban 5-ös létszámú csapatok vehettek részt. Cserejátékos nem volt.
• A játékszabályok is lényegesen kezdetlegesebbek voltak.

„A lépésszabály nem volt pontosan meghatározott. A szabály szerint kézben tartott labdával futni tilos. A labda futás közben történő átvétele megengedett és vagy meg kell állni, vagy rögtön tovább kell azt dobni. Azt hogy a labda futás közben történt átvételekor a játékos mikor állhatott meg, legjobb belátása szerint a bíró ítéli meg. A labdavezetés is lényegesen eltért a maitól. Egy kézzel korlátozás nélkül lehetett a labdát a földre le és a levegőbe felütögetni. E közben egyszer két kézzel is lehet azt elfogni, vagy érinteni, ha az időközben más játékos érintése folytán irányt változtatott. Másik érdekes szabály, hogy az aki a labdát ütögeti, dobálgatja, az érvényes kosarat nem dobhat. Ha a labdát átadja és társa dob kosarat, az érvényes.”

„Ez a játék nagy mértékben különbözött az 1933 utáni játékstílustól. A labdának kézzel felfelé történő vezetése football, majd 1922-ban pl. 1 kg-os tömött labdával való játék, fűrészporos talaj, már magában hordja a játék technikai és taktikai elemeit. Gyors lerohanások, egyéni játék, jó fizikum, bátor kitörések a támadásban és ennek minden körülmények közötti megakadályozása, rávetődés, lökés, kézre verés a védelemben. Csapatvédelemről nem beszélhetünk, a védekezés általában a labda körül volt. A két hátvéd fogta ösztönszerűen azt, aki kosárra tört. Ezek jellemzik főleg az akkori játékot. Kiállítás, személyi hiba miatt nincs, így bátran lehet bárkit akadályozni. „Támadásban, védekezésben az egyéni játék domborodik ki, előre kigondolt tervszerű elgondolásokról nem igen beszélhetünk.”

A németeknél még évtizedeken át tartotta magát a korb-ball, s fénye csak akkor halványult, amikor a berlini olimpia műsorára már a ma ismert palánkos kosárlabda került fel. A kiadvány végén ott láthatóak Kuncze és általában a magyar sport nagy barátjának, a tornaszer és sportcikk gyáros Lopos Gyulának a hirdetései is. Kosárlabda állványt kovácsolt vasabronccsal és erős hálóval 1300 koronáért, ezt magasugrásra alakítva 1600-ért, rúdugrásra fejlesztve 1900 koronáért adott, persze párban. A kosárlabdának gummibetéttel 650 K volt az ára, minden más labda is kapható volt nála a füleslabdától kezdve a hajszalabdán át a kótyalabdáig.

„Nehogy azt higgyék, hogy kilenc évig tartott a lefordítása, csak hát híveket kellett előbb szereznem. A Vas utcaiak hamar megkedvelték és játszani akarták. A szabálykönyv utóélete az is, hogy az állandóan növekvő igényt és a játék lankadatlan népszerűségét látva az Ifjúsági Testnevelés is közölte 1923-ban.

Az első elismerések és a kosárlabda vándordíjak

Pezseg a sportélet, a csúcson a magyar sport az olimpiára való visszatérésre készül, miután mint az I. világháborúban vesztes állam Magyarország 1920-ban nem kapott meghívást az ötkarikás játékokra. De közeledik az újabb, a párizsi olimpia és a magyarok körében ismét nagy a várakozás. Igaz eközben a szegénység is egyre vastagabban lepi el a mindennapokat.

„Még mindig nehéz, de a múlt évihez képest sokkal kedvezőbb viszonyok közt telt el az 1921/22. iskolai esztendő. Az idén már nem volt szénszünet, sem járvány-szünet és így a tanítás csaknem a békebeli színvonalon haladhatott. A békebeli színvonalat azonban még nem érhettük el, mert a tanulók készültsége az előbbi évek súlyos válságai következtében még mindig igen fogyatékos volt. Az iskolaközi bajnoki versenyeken intézetünk, habár nem érte el a tavalyi elsőrangú klasszisát, mégis elég szép eredményeket mutathat fel. A kosárlabdamérkőzéseken, dacára játékosaink kiváló képességeinek, balszerencsétől üldözve második helyre került.”

„Örömmel állapítható meg, hogy a rendelkezésre álló kevés idő alatt a kijelölt testnevelési programunkat teljes egészében megoldottuk. Egyetlen vándordíjunkat hárommal szaporítva, bizonyítja tanítványaink áldozatkészségét és sportérzékét. Így a kosárlabda-vándordíjat a III. D) oszt. 5-ös csapata nyerte el. Testgyakorló körünk növekvő forgalommal működvén, győzteseit mindenkor éremmel tüntette ki, vagyonát gyarapítva.”

Korai Vándordíjak és Eredmények az 1921/22-es tanévből

Az 1921/22-es iskolai év kiemelkedő sportsikereket hozott a kosárlabda és más sportágak terén is, melyek a korai elismerési formákról tanúskodnak:

Az éremkészítés művészete és a modern díjak

A kosárlabda az egyik legismertebb csapatsport. Ahhoz azonban, hogy egy csapat sikeres legyen, minden játékos hozzájárulása és elkötelezettsége számít. Ezért egy kosárlabda-verseny szervezőjeként mind a csapatokra, mind az egyéni játékosokra gondolnia kell. Kosárlabda-díjaink minden bizonnyal segítik önnek abban, hogy elismerje a legjobb és legjellegzetesebb kosárlabdázókat. Tapasztalt éremgyártóként tudjuk, mennyire fontos a jelentős kitüntetések változatossága. Alkosson velünk olyan kosárlabda érmet, amely emlékezetessé teszi az ön által szervezett eseményt!

Sok éve készítünk kosárlabda-díjakat, különböző kosárlabda-rendezvényeken adnak át. Mind helyi vagy iskolai versenyekre, mind nemzetközi vagy épp világeseményekre készítünk kosárlabda-érmeket. Számos lehetőség közül választhatunk a fantasztikus antikolt érem, a színes nyomtatott érmek, a lézerrel vágott érem és a természetes anyagokból készült eco érmek közül. Kínálatunkban számos kosárlabda termékeket talál.

Ezek közé tartoznak a kosárlabdázóknak szánt trófeák is, amelyek révén még kifejezettebben tudja elismerni a legjobb csapatot vagy a legtehetségesebb játékost. Kosárlabda serlegeink teljes egészében házon belül készítjük, kihasználva az iparágban legmodernebbnek számító gépeink képességeit. A modern technológia, a sokéves tapasztalat és az egyéni megközelítés ötvözésének köszönhetően eredeti kosárlabda figurat készítünk. Megoldásainkat egyedi formájuk, érdekes alakjuk és jellegzetes színeik különböztetik meg. Az egyedi tervezésnek köszönhetően szinte bármilyen projektet megvalósíthat velünk. Ezenkívül a széleskörű személyre szabási lehetőségeknek köszönhetően olyan trófeát hozhat létre, amely márkájának gyönyörű szimbóluma is lesz. Adja hozzá logóját, egészítse ki a megfelelő színösszeállítással - mi biztosan mindent elhelyezünk a szobrocskán, amire szüksége van. Kínálatunkban négy fő figura típust talál. Ezek az elegáns üveg serleg, a modern fém serlegek, az egyszerű oszlop trófeák és a kombinált trófeák, amely számos forma és szerkezet kombinációja. Mindegyiküket valami más különböztet meg, miközben mindegyiket összeköti a kifejezetten az ön számára készített formatervezésen alapuló egyedi kivitelezés.

tags: #100 #eves #a #kosarlabda #erem

Népszerű bejegyzések:

• A Ferencváros legendás VVK menetelése
• Jegyvásárlás Dorogi FC meccsekre
• Magyar labdarúgó NB I események
• Chelsea – Manchester City BL-finálé
• Tudjon meg többet a magyar férfi kosárlabda hőskoráról