Részletes áttekintés a 101 futball és futsal gyakorlat gyűjteményekről és módszertani anyagokról
A labdarúgás és a futsal folyamatosan fejlődő sportágak, amelyekben a sikeres szerepléshez elengedhetetlen a rendszerezett és hatékony edzésmunka. A sportolók technikai, taktikai és fizikai képességeinek fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek a jól felépített gyakorlatok, amelyek figyelembe veszik az életkori sajátosságokat és a játék specifikus követelményeit. Jelen cikk a sportágakhoz kapcsolódó, átfogó gyakorlatgyűjteményekről és módszertani segédanyagokról nyújt részletes információkat.
A „101 gyakorlat” kötetek áttekintése
A 101 gyakorlat két lépcsőben, két kötetben jelenik meg. Az első 51 gyakorlatot tartalmazó kötetben található lesz bemelegítés, a technika képzés mellett védekezés, labdatartás, megtévesztő csel és a játékolvasás, valamint a futball és futsal törvényeket segítő gyakorlatok. Néhány gyakorlatban Takó Csaba segítő keze is megtalálható.
A második kötet kimondottan a futsalnak készül, illetve már készen van. Ezekben a rögzített helyzetek mellett futsal támadásvezetések, labdatartások és emberelőny és hátrányos gyakorlatok találhatók majd meg. Reméljük, néhány eredeti gondolatot fogunk tudni mutatni még az 5 a 4 elleni felállásban is.
Labdarúgás az iskolában: Tematikus összefoglalás és továbbképzési tananyag
A „LABDARÚGÁS AZ ISKOLÁBAN - TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁS ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI TANANYAG AZ ISKOLAI („GRASSROOTS”) LABDARÚGÁS OKTATÁSÁHOZ” című kiadvány, amelyet a Magyar Diáksport Szövetség írt 2016-ban Csányi Tamás, Kun István, Boronyai Zoltán és Vass Zoltán szerzőségével, egy átfogó anyagot kínál az iskolai labdarúgás oktatásához. Az anyag szakmai szerkesztője dr. Csányi Tamás PhD, lektora Kovács Szilveszter - MLSZ Grassroots Igazgató, testnevelő tanár, UEFA Pro licenszes edző.
Az iskolai labdarúgás hagyományai és népszerűsége
Az iskolai labdarúgás oktatása komoly hagyományokra tekint vissza a magyar iskolarendszerben. Az elmúlt évtizedek testnevelés tantervei konzekvensen tartalmaztak a labdarúgás oktatását célzó tananyagot és óraszámot. Ez az óraszám azonban erősen korlátozott volt, hiszen a tanterveknek figyelembe kellett venniük a különböző tematikai egységek (sportági és nem sportági mozgásanyag) óraszámbeli egyensúlya biztosításának elvét. A labdarúgás tanulására a testneveléstantárgyi feldolgozás mellett számos iskolában a délutáni sportköri foglalkozások teremtettek lehetőséget.
A labdarúgás még mindig a legnépszerűbb sporttevékenység az iskolában, legyen szó akár a tanórán kívüli sportolási lehetőségekről, akár a szünetekben megvalósuló szabad játék megválasztásáról. A népszerűség jó indikátorai a különböző iskolai programok gyermeklétszáma. A Diákolimpiára nevező tanulói létszám közel 45 ezer fő; a Bozsik Programban 65 ezer általános iskolás és 23 ezer óvodás gyermek, míg a Fair-Play kupán 7500 középiskolás diák vett részt a 2015/2016. tanévben.
A mindennapos testnevelés és az új kerettanterv
A mindennapos testnevelés bevezetésével oktatásszervezési szempontból lehetősége lett az iskoláknak arra, hogy a kerettanterv alapján tanított minimum heti 3 tanóra (műveltségi területi oktatás) mellett 2 órát más oktatásszervezési formák alkalmazásával, egy-egy sportág vagy egyéb mozgásrendszer feldolgozásával beépítse pedagógiai programjába. A 11/2016 (VI 13) EMMI rendelet alapján a 2016/2017. tanévtől „Az iskolai labdarúgás kerettanterve a köznevelés 1-4, 5-8 és 9-12 évfolyamai számára” címmel immáron egy szabadon választható, heti 2 órás időkeretet kitöltő sportágspecifikus kerettanterv is az iskolák rendelkezésére áll.
A kerettanterv, mint az oktatás tartalmát szabályozó dokumentum megléte önmagában azonban nem jelenti azt, hogy a diákok lelkesen, motiváltan és hatékonyan tanulják meg a szabadidős labdarúgás alapjait. A tanuláshoz a gyermekek fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait és egyéni szükségleteit is figyelembe vevő, tanulóközpontú oktatásmódszertani feldolgozásra van szükség. A tananyag csakis hatékony és szisztematikusan felépített tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen válik a diákok számára élménygazdag módon elsajátíthatóvá.
További problémát jelent - elsősorban alsótagozatban -, hogy a tanórákat döntően tanító végzettségű pedagógusok vezetik, akik nem, vagy minimális sportszakmai felkészítést kaptak a labdarúgás sportág alapjaiból. Ennek hátterében maga az általános testnevelés tanterveinek elrendezése áll, ahol a mozgásfejlődési sajátosságok miatt a természetes mozgásformák (más szóval alapkészségek) sokszínű és játékos feldolgozása van előtérben ebben az életkori szakaszban - nem pedig a sportágspecifikus képzés. Ez a kiadvány a tanítók számára is nagy segítséget jelenthet a mindennapos testnevelés feladatainak megoldására is.
A pedagógus-továbbképzések és a kiadvány szerepe
A Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség közös kezdeményezésének eredménye az a két akkreditált pedagógus-továbbképzési program, amely tematikai összefoglalását célozza ez a kiadvány. Tartalma átfogóan és részletesen összegzi az említett kerettanterv tananyaga feldolgozásának elméleti és módszertani hátterét. A könyv egyes fejezetei teljes összhangban állnak a pedagógus-továbbképzések szakmai programjával, hiszen azok tematikai egységeit mutatják be.
A könyv elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az iskolai labdarúgás kerettantervének feldolgozásához - az elméleti alapok mellett - konkrét, a tantervi tematikai egységek feldolgozását segítő és a tanórákon azonnal alkalmazható feladatokat, gyakorlatanyagot készítsünk. A bemutatott több, mint száz különböző játékos feladat és játék, azok számtalan variációi mind-mind ezt a célt szolgálják. A gyakorlatok mellé - ahol indokolt volt - megjelenítettük azokat a tanulási szempontokat, amelyekre érdemes a gyermekek figyelmét irányítani a gyakorlás során. A tanulási szempontok vonatkozhatnak egy-egy technikai elem kivitelezésének módjára, de sokkal gyakrabban vonatkoznak a labdarúgás, mint játék lényegének, taktikai alapjainak megértésére. Hisszük, hogy a játék megszeretéséhez és megértéséhez nem elsősorban a tökéletes technikai végrehajtásra van szükség. Sokkal inkább arra, hogy az első pillanattól játékos körülmények között és a labdarúgó játékot jól modellező helyzetekben, kisjátékokban engedjük az egyéni technika kialakulását, a technikai elemek felfedezését, folyamatos gyakorlását. Ez az oktatási szemlélet a technika és taktika elválaszthatatlanságát nyomatékosítja, egyben a játékot, mint a gyermek legfőbb belső késztetését helyezi előtérbe.
A gyakorlatok módszertani alapjai és tematikus egységei
A kiadvány részletesen tárgyalja a mozgástanulás elméletét és módszertanát, valamint a Grassroots foglalkozások módszertani alapjait. A gyakorlatok a következő tematikai egységekre épülnek, mind az alsó, mind a felső tagozatos képzések során:
Tematikai egységek az 1-4. évfolyamok képzéséhez:
- Bevezetés
- Az oktatás tartalmait szabályozó dokumentumok (NAT 2012, Kerettanterv, alternatív kerettantervek) áttekintése, struktúrája, kapcsolódási pontjai)
- A Grassroots labdarúgás filozófiája, alkalmazásának legfontosabb alapelvei
- A mozgástanulás elmélete és módszertana. A Grassroots foglalkozások módszertani alapjai
- A „testtudat és térbeli tudatosság” összetevői, gyakorlatai a Grassroots labdarúgásban
- A „labdaérzékelés fejlesztése”, a labdarúgás technikai alapjai
- Játékos feladatok, játékok alkotása, óraszervezés az 5.1 és az 5.2 tematikai egységek tartalmainak integrálásával
- A labdarúgás 1-4. évfolyamokra vonatkozó taktikai alapjai és szabályrendszere
- „Együttműködés a társsal, társakkal” a Grassroots labdarúgásban
- „Kisjátékok” és szerepük a labdarúgás oktatásában
- Játékos feladatok, játékok alkotása, óraszervezés a 8.1 és 8.2 tematikai egységek tartalmainak felhasználásával
- A „kreatív játékok” szerepe a Grassroots labdarúgás oktatásában
- Mérkőzésjátékok az 1-4. évfolyamokon
- Grassroots Fesztivál jellegű foglalkozások testnevelésórán
- Óraszervezés - Grassroots fesztivál jellegű foglalkozások szervezése 1-4. évfolyamokon
Tematikai egységek az 5-12. évfolyamok képzéséhez:
- Bevezetés
- A Nat 2012-ben és a Kerettantervben szereplő Testnevelés és sport műveltségi területtartalmainak áttekintése, elemzése
- Alternatív kerettantervek szerepe, alkalmazási lehetőségei
- A Grassroots labdarúgás filozófiája, alkalmazásának legfontosabb alapelvei, céljai
- A Grassroots labdarúgás elemei az 1-4. évfolyamon
- A mozgástanulás elmélete és módszertana. A Grassroots foglalkozások módszertani alapjai I
- A „labdaérzékelés fejlesztése”, a labdarúgás technikai elemei
- „Kapcsolat társsal, társakkal” - támadó és védő játékosok kapcsolata, együttműködése a labdarúgásban
- A Grassroots labdarúgás taktikája
- A Grassroots labdarúgás 5-12. évfolyamra vonatkozó tartalmi ajánlásai II
- „Kisjátékok” és szerepük a labdarúgás oktatásában
- A „kreatív játékok” szerepe a Grassroots labdarúgás oktatásában
- Játékos feladatok, játékok alkotása, óraszervezés a 7.1 és 7.2 tematikai egységek tartalmainak felhasználásával
- A Grassroots labdarúgás 5-12. évfolyamra vonatkozó tartalmi ajánlásai III Labdarúgás mérkőzésjátékok az 5-8. évfolyamokon
- Labdarúgás mérkőzésjátékok...
Jelmagyarázat a gyakorlatok megértéséhez
A bemutatott gyakorlatok illusztrációinak megértéséhez a következő jelmagyarázat szolgál segítségül:
- haladó (futó) mozgás labda nélkül
- labdaátadás (passz) vagy rúgás célfelületre (kapura)
- labdavezetés
- labdaátvétel
- a döntés lehetősége
tags: #101 #futball #es #futsal #gyakorlat #vasarlas
