A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelése: kihívások, stratégiák és nemzetközi példák
Az elmúlt évtizedekben a magyar labdarúgás stílusa jelentősen megváltozott, és ezzel együtt számos kihívás merült fel az utánpótlás-nevelés területén. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a sportág szereplői egyaránt keresik a megoldásokat a tehetséggondozás és a fiatal játékosok profi szintre jutásának elősegítésére.
A magyar labdarúgás elveszett stílusa és a megújulás igénye
Szombathelyen beszélgettem Nagy Mihállyal, aki nemrég még a Videoton Utánpótlásképző Központ sportigazgatója volt. Nagy Mihály 30 éve kezdett el foglalkozni az edzői szakmával, és munkássága során számos tapasztalatot szerzett a magyar labdarúgás fejlődéséről és kihívásairól. Az általa felvázolt irányvonal szerint a Videoton is a magyar stílus megtalálására törekedett az utánpótlás szintjén.
Ahogy Nagy Mihály is rámutatott: „Valahol, a nyolcvanas évek környékén elvesztettük a stílusunkat. Volt saját stílusa a magyar labdarúgásnak, ami kezdeményező volt, kreatív, improvizatív és jól felépített, sokpasszos, ötletes futball.” A hetvenes években ugyanezt a magyaros stílust képviselte mindenki, ami világbajnoki részvételt és olimpiai döntőket eredményezett. Ezt az egységet hosszú évtizedeken át követte mindenki, de a nyolcvanas évektől abbamaradt. „Ha valaki a stílusát elveszíti, az mindent elveszít. Én azt gondolom, hogy először ezt kellene megtalálni.”
A problémát tovább mélyítik a rossz beidegződések. Nagy Mihály elsősorban azokra a taktikai mozgásokra gondol, amik nagyon sematikusak és leegyszerűsödtek, így a magyar stílusra utaló jeleket alig lehetett észrevenni. A megoldást abban látja, hogy a magyar focihoz a közép-európai futball áll a legközelebb, és nem kell más országok stílusát követni. „Elég, ha elővesszük a Ferenczi Attilának az elemzéseit. Ő rengeteg energiát áldozott arra, hogy elemezze a magyar futballt.”
Az egységes irányelv kialakításához olyan edzőkre van szükség, akik a magyar filozófiát meg tudják valósítani és hitként el is fogadják. Szalai László és kollégái a magyar edzőképzést most egy nagyon jó irányba indították el, borzasztó szigorúan viszik az oktatást, olyan edzőket akarnak képezni, akik a magyar filozófiát meg tudják valósítani. Jelenleg azonban az utánpótlás mérkőzéseken még sok gond látható, mivel majdnem minden csapat más szisztémát alkalmaz, és nincs egységes elv.
Az MLSZ és az utánpótlás-nevelés stratégiája
Az MLSZ elnöksége 2019 júniusában fontos kérdésekkel foglalkozott az utánpótlásképzés javítása érdekében. Egy intézkedési csomagot tárgyaltak meg, amely arra irányul, hogy a legtehetségesebb fiatal játékosok minél többet játszanak a profi bajnokságokban. Az akadémia igazgatói és sportigazgatói képzés a Double Pass tanácsadó cég szervezésében, nyugati klub- és akadémiai sportszakemberek bevonásával valósult meg, mely során a hallgatók a belga bajnok FC Genk akadémiáját is meglátogatták.
Az egyik fontos intézkedés az új kooperációs szerződés, amelynek keretén belül az NB I-es csapatok tehetséges fiatal játékosai (21 év alattiak), ha nem, vagy csak minimális időt játszanak az adott hétvégén a felnőtt csapatukban, akkor az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést. A szabályok részletesen meghatározzák, hogy ki és hol játszhat, illetve hány ilyen játékos lehet, a játékosok fejlődését és az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt tartva.
Másik lényeges kérdés volt az utánpótlás-bajnoki rendszerek átszervezése. A cél az volt, hogy erősödjön a mérkőzések intenzitása, javuljon a bajnokság minősége, valamint az eredménycentrikusság helyett a játék színvonala, az egyének fejlődése kapjon prioritást. Ezt szolgálja egy rugalmasabb bajnoki rendszer bevezetése, valamint az a döntés, hogy minden évfolyam besorolását csak az adott évfolyam eredményei határozzák meg.
Az akadémiai rendszer és a produktivitási ösztönzők
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK, Puskás Akadémia) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Korábban egyébként volt egy tizedik is, ám a szombathelyi Illés Akadémia a jogszabályi előírásokban foglalt szakmai feltételeknek nem felelt meg, így elvesztette címét.
Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. Az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at.
A kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak.
A produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni.
MLSZ Produktivitási Ösztönzők Összefoglalása
| Ösztönző típusa | Célkitűzés | Kikre vonatkozik | Játékpercek gyűjtése | MLSZ ajánlás |
|---|---|---|---|---|
| „Hazai szabály” (4+1 ajánlás) | 5 magyar játékos a pályán minden élvonalbeli mérkőzésen, ebből legalább egy 2005. január 1. után született. | Minden élvonalbeli klub | Mérkőzésenként legalább 45 perc fiatalnak (2005.01.01. után született), és legalább 450 perc hazai játékosnak. | Maximális prémium: 500 millió forint |
| NSMI Produktivitási Rendszer | Előzetesen egyeztetett fiatalpercek elérése szezononként. | Kiemelt akadémiával rendelkező klubok | Bajnokság, nemzetközi kupa, Magyar Kupa (a legjobb 8-tól). | Nincs megkötés az egyszerre pályán lévő fiatalok számára. |
Az első fordulón már túl is vagyunk, így már azt is látjuk, hogy a tizenkettőből három csapat máris lemondott a maximális 500 milliós prémiumról. Az Újpest például már korábban bejelentette, hogy ebben a szezonban nem foglalkozik a 4+1-es ajánlással, így a DVTK ellen csak négy magyar játékos lépett pályára.
A fiatal tehetségek kiválasztása és fejlesztése
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.
A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre.
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal. Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
Kihívások és valós tapasztalatok az utánpótlásban
Nagy Mihály rávilágított az utánpótlás-nevelés egyik legsúlyosabb problémájára: „Folyamatosan dolgoztam fiatalokkal, évről-évre romlik a helyzet. Gondolkodásban, felfogásban folyamatosan rosszabb állományok nőnek fel.” Ez a jelenség a polgári oktatásban is jelen van, ahol a pedagógusok ugyanezt tapasztalják. Egyre kevesebb az elhivatott gyerek, viszont egyre több az olyan, amelyik semmit nem akar, csak a telefonját nyomkodja egész nap. A fiatalok tűrőképessége évről-évre csökken, nehezebben viselik a nehézségeket és a megmérettetéseket.
Egy beszédes példa erre az U17-es selejtezőn a bosnyákoktól elszenvedett vereség. „Kijött 11 bosnyák férfi és 11 magyar gyerek. A bosnyákok kijöttek normális hajviselettel, képviseltek egy egységes játékstílust, aztán kijöttek a magyarok, akik folyton a hajukkal voltak elfoglalva, az egyik ekkora volt, a másik akkora - már kinézetre, megjelenésre volt különbség a két csapat között.” Nagy Mihály szerint ilyenkor nem a korosztály legjobbjait látjuk a pályán, hanem azokat, akik megmaradtak.
A szülők szerepe is kiemelten fontos. Amikor egy gyerek 14-15 éves koráig eljut a fociban, a szülők már 7-8 évet beleöltek a képzésébe. Majd jön a középiskola, és további 4-6 év befektetésre lenne szükség, amíg a gyerek pénzt tud keresni a labdarúgással. Ekkor sok szülő elkezdi fontolgatni, vajon érdemes-e még tovább áldozni. A fiatalok magánélete is háttérbe szorul, hiszen az edzések, tanulás és utazás miatt alig marad idejük másra. „Itt nagyon sokan föladják. Zalaegerszegen Dobos Sándor kollégám mindig azt mondta, hogy azzal a kutyával, amelyiket nógatni kell, hogy visszahozza az eldobott botot, azzal már nem szabad foglalkozni. És tökéletesen igaza van.”
Balogh Botond, a Parma magyar védője is hasonló tapasztalatokról számolt be, amikor az MTK-tól Olaszországba került. „Az áttörés szerintem az Eb volt Írországban, mert ott mind a csapatnak jól ment, mind egyénileg jól játszottam azon a pár meccsen” - vélekedett az U17-es Európa-bajnokságról. A védő szerint elsősorban mentalitásban van különbség a magyar és az olasz labdarúgók között. „Úgy éreztük, hogy a magyar játékosok egyénileg jobbak, viszont az a mentalitás, ahogyan ők minden edzésbe belementek, az volt a legnagyobb különbség, és szerintem ebben tudtunk a legtöbbet fejlődni.” Balogh kiemelte azt is, hogy „Taktikailag már az elején rengeteget tanultam, mert az Magyarországon nem létezett.”
Nemzetközi példák és tanulságok
A magyar labdarúgásnak érdemes tanulnia a sikeres nemzetközi példákból. Németországban már sok éve megkezdődött egy komoly munka, aminek napjainkban megvan a gyümölcse. „Ők évekig elemezték, hogy mi működik jól, meg mi nem és mindig változtattak. A stílus kialakítását elsősorban az utánpótlásban kell kezdeni.” A korábbi erőfutball mára egy kimondottan szép, stílusos játékká alakult, melynek üzleti okai is vannak, hiszen „mutatni kell valamit a nézőnek.”
Az osztrák példa is rendkívül tanulságos. 2008-ban egy tanulmányút során az osztrákok azt mondták, 10 éves programjuk indulásakor nem voltak eredményeik sem felnőtt, sem utánpótlás szinten. Ekkor megalapítottak hat szövetségi akadémiát, ahol kizárólag Pro licencel rendelkező edzők dolgozhattak. Kineveztek a program élére egy olyan embert, aki vasszigorral irányította az akadémiákon történő munkát. Létrehozták az ún. elő-akadémiákat, ahol a gyerekek saját szülőhelyükön játszhatnak, de bejárhatnak edzeni a központi akadémiára. Fontos szabály, hogy 100 km-en kívül nem mehet akadémiára játékos. „17 éves ez a program és nincs mellébeszélés. Egy szisztematikus, felépített programot kell végrehajtaniuk olyan szakembereknek, akik hajlandók abban a szellemiségben dolgozni.” 17 év után eljutottak oda, hogy csoportelsőként lesznek ott az Eb-n.
Olaszországban az az elv, hogy három dolgot figyelnek egy játékosnál: a technikai tehetséget, a gyorsaságot (futó-, mozdulat-, döntésgyorsaság) és az agresszivitást. „Nem érdekli őket a testfelépítés - az majd alakul. És ha megnézzük, minden olasz játékos tökéletesen képzett technikailag, gyors és olyan agresszív, hogy egész Európában ritkaságszámba megy.”
A modern futball követelményei és a magyar stílus "ráncfelvarrása"
A mai modern futballhoz megvannak azok a nemzetközi paraméterek, amikkel egy játékosnak rendelkeznie kell. Balogh Botond, a Parma sportigazgatója, Mauro Pederzoli szerint Botond „teljes körű, modern védő, mert megvan a fizikuma és az állóképessége, ugyanakkor technikás is, tehát kiveszi a részét a játék felépítéséből. Igazából minden olyan tulajdonsága megvan, amit mi egy játékosban keresünk.”
A magyar stílus „ráncfelvarrásához” semmi másra nincsen szükség, csak specialistákra. A képzésen belül megvannak azok a szereplők, mint az erőnléti edző, koordinációs edző, rehabilitációs edző, orvosi háttér, akik nagyban hozzájárulnak a gyerekek képzéséhez. De egyetlen dolgot nem lehet pótolni: a gyerekeknek azt az elhivatottságát, ami egykoron jellemző volt. „Én ezzel évről-évre találkozok és sajnos egyre kevesebb az olyan, aki minden áron a labdarúgással akarna foglalkozni.”
tags: #17 #meccsen #ell #jatszani #az #mlsz
