A Magyar Jégkorong Története: Az 1907-es Kezdetektől a Modern Sikerekig

A jégkorong két csapat által jégpályán, ütőkkel játszott, rendkívül gyors sportág. Egészen pontosan senki sem tudja, hogy ki és mikor találta fel mára talán a legnépszerűbb téli sportnak számító jégkorongot: jó néhány teória létezik a kialakulásával kapcsolatban. Az 1980-as évek közepéig az volt az általánosan elfogadott tézis, hogy a jégkorong az angol gyeplabda és az indiánok lacrosse nevű játékának keverékéből eredeztethető. Már csak azért is, mert Nagy-Britanniában és Franciaországban 500 éve rendkívül népszerű volt a gyeplabda, amelyet a tél beköszöntésével a befagyott tavakon, folyókon is előszeretettel űztek.

A jégkorongsport őshazája Észak-Amerika, azon belül is Kanada. A bakák saját szórakoztatásukra egy kicsiny fadarabot kezdtek el kergetni a kezükben lévő seprűk segítségével. Ez a tevékenység órákig lekötötte őket. A sportág persze nagyon hamar elterjedt a környéken és alaposan tovább is fejlődött. Egyre többen kezdték el aktívan űzni a nemrégiben felbukkant új sportágat. A ma ismert játék őse a kanadai Quebecben alakult ki, melyet seprűkkel és cipőben játszottak és korong helyett botokat használtak. Azonban hamar rájöttek, hogy ha a botot korongra cserélik, a seprűket ütőkre és a cipők aljára korcsolyát csatolnak, lényegesen felgyorsíthatják a játékot. Korai elnevezései - koronghoki vagy kanadai hoki - innen eredtek.

A sportág történetének első két csapata - a McGill Főiskola és a Victoria együttese - Montrealban alakult meg 1881-ben. A Kanadai Amatőr Szövetség 1891-ben írta ki az első nemzeti bajnokságot, az első válogatott meccset pedig 1897-ben vívta - természetesen - Kanada és az Egyesült Államok társulata. A jelenleg is legnagyobb és legerősebb liga, az NHL (National Hockey League, azaz Észak-Amerikai Profi Jégkorongliga) 1892-ben alakult meg, de említett nevét csupán 1917. november 22. óta viseli. Az liga első győztesének Lord Stanley, az angol királyság kanadai kormányzója ajánlott fel trófeát 1893-ban, s a sorozat győztese máig ezt a serleget, a Stanley Kupát emeli a magasba a NHL-döntőt követően.

A Nemzetközi Jégkorong Szövetséget (IIHF) európai nemzetek alapították 1908-ban, Párizsban. Az eltérő versenyrendszer miatt Kanada és az Egyesült Államok csak tizenkét esztendővel később, 1920-ban lépett be a szervezetbe. Az első Európa-bajnokságot 1910-ben rendezték, s a sportág 1920-ban már az olimpiai programban is helyet kapott. Az első hivatalos világbajnokságot 1924-ben - a téli ötkarikás játékok keretében - írták ki; a női csapatok 1998-ban mutatkoztak be az olimpián. A vb-ket az 1950-es évektől három, 1990-től pedig már négy, játékerő szerinti kategóriában rendezik.

Az Európai Előfutár: A Bandy Magyarországon

Európában a bandy avagy jéglabda jött létre. A játék a 18. századtól kezdve fokozatosan alakult ki az északi országokban, majd innen átterjedt a kontinens egyéb területeire is. A 19. század első felében Angliát hódította meg, míg a másodikban német és holland nyelvterületeken is népszerű sport lett. A technikai fejlettség kezdetben a bandynek kedvezett. A kis labdával játszható sporthoz nem feltétlen szükségeltetett jég, hanem az edzéseket vagy akár a mérkőzéseket száraz útburkolaton is meg lehetett tartani. Ehhez képest a jégkorong jó minőségű jégfelületet és lehetőség szerint, minél jobban elhúzódó hideg téli időszakot igényelt. Azonban ahogy Európa-szerte egyre több mesterséges jégpálya jött létre, a jégkorong is egyre népszerűbb lett.

Magyarországon a XX. század elején a tengerentúli hoki és az európai futball keverékét, a bandyt (jéglabda) űzték előszeretettel, így hazánkban ez a sportág tekinthető a jégkorong előfutárának. Magyarországon a bandy elsősorban a Budapesti Korcsolyázó Egylet (BKE) keretein belül kezdett kibontakozni, de az elhanyagoltabb sportágak közé tartozott.

Az Első Magyar „Hockey” Mérkőzés: 1907. február 11.

1903-1904 fordulóján Apponyi Henrik határozta el a „hockey” fellendítését és erre mágnások és főurak 15 főből álló csoportját sikerült összetoboroznia, továbbá megnyernie a BKE vezetőségét, hogy a betonpályát hetente 3-4 alkalommal délutánonként használhassák. E csoport tagjai közé tartozott többek között ifj. Andrássy Gyula, Atzél Elemér, Bethlen István, Wenckheim gróf, Vécsey báró és két Eötvös bárónő.

Az első mérkőzésre 1907 februárjában került sor a BKE mágnásai illetve BKE azon tagjai között, akik egyúttal a Magyar Atlétikai Club tagjai is voltak. A két félidős meccset végül a mágnások nyerték 6-4 arányban. A hónap műtárgya rovatunk keretein belül ezúttal egy pontosan 115 évvel ezelőtt megrendezett sportesemény, a magyar jégkorongozás illetve a bandy őskora kerül a fókuszba, ezzel emléket állítva ennek az úttörő összecsapásnak.

A Valódi Jégkorong Megjelenése és a Sportág Intézményesülése Magyarországon

Az előző szezon sikere után a BKE 1907 decemberében lázas munkával látott hozzá az új idény előkészületeinek és a sportág fellendítésének újabb szakaszához. A holtszezon alatt a hoki játékosok külön öltözőt kaptak, beszerezték a költségesebb kellékeket és a Vajda-Hunyad vár alatt állandó pályát létesítettek. Új csapatok szervezése mellett stratégiai fontosságú jelentőséggel bírt külföldi csapatokkal való barátságos mérkőzések tető alá hozása. Miközben az is eldöntetett, hogy a magyar színeket a BKE reprezentatív csapata fogja képviselni ezen párharcok alatt.

Az első ilyen mérkőzésre 1908. január 26-án vasárnap került sor és a BKE 14-0-s sikert aratott a Wiener Trainig Eis Club felett. A második megmérettetést a Sportovni Club Slaviával jelentette, akikkel szemben a magyar csapat 5-2-es vereséget könyvelhetett el. A sorban harmadik mérkőzést 1908. február 9-én, a városligeti tavon játszották, a prágai németek Deutsche Eishockey Gesellschaft elnevezésű egyesülete ellen. A BKE összeállítása a következő volt: Fabricius (kapus), Ságody, Hevessy, gróf Bethlen István, gróf Csáky István, gróf Csáky Béla és Lauber, mint kapitány. A meccset végül a BKE nyerte 3-1 arányban, a két Csáky és Lauber 1-1 góljával. A Pesti Hírlap 1908. február 10-i száma szerint: „11 óra 30 perckor kezdődik a mérkőzés. Eleinte igen óvatosan játszik mindkét csapat, a vendégek több goalütéshez jutnak és az első félidő 1:0 végződik a németek javára. Újra kezdés után a magyarok jutnak fölénybe a rossz jégen kifáradt ellenfelek fölött és a három magyar csatár, gr. Csáky B., gr. Csáki J. és Lauber, mindegyike 1-1 szép goalt lő. Második félidő 3:0 a magyarok javára.”

Bethlen István ugyan miniszterelnökként már felhagyott az aktív sporttal, de nem vesztette el érdeklődését a sportág iránt. Figyelme viszont neki is a háború után rohamosan terjedő kanadai típusú hoki, vagyis a jégkorong felé fordult. Az 1920-as évek elején aztán végképp teret hódított magának a jéghoki, s a sportág fellendüléséhez nagy mértékben hozzájárult, hogy 1926-ban, Budapesten átadták a kontinens első műjégpályáját, a városligeti létesítményt, amely Európa egyik legelső mesterséges jégpályája volt. Az első mérkőzést 1925-ben játszották a Budapesti Korcsolyázó Egylet és egy bécsi csapat részvételével, míg az első „valódi” jégkorongegyüttest a Magyar Hockey Club szervezte.

„A magyar jégkorongsport születése 1927-re tehető. Ez azonban nem teljesen igaz. A múlt század húszas éveinek elején már nagyon jók voltunk a jégen.” 1927-ben a Magyar Korcsolyázó Szövetség égiszén belül megalakult a jégkorong szövetség is. Magyarország 1927. január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be - akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. A Magyar Jégkorong Szövetség megalakulásával bekerültünk az akkor már eléggé kiterjedt nemzetközi jégkorong-életbe. Az azóta eltelt 89 év során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Mint ahogy René Fasel, az IIHF (ezúttal már az ismert angol rövidítéssel) elnöke kiemelte a 2011-es budapesti világbajnokságon, „egy sportág sikeres jelenéhez és jövőjéhez nélkülözhetetlen a múlt ismerete”.

Nemzetközi Szereplés és Bajnoki Küzdelmek (1920-as - 1940-es évek)

Abban az évben, amikor tagok lettünk, részt vettünk a bécsi Európa-bajnokságon és a harmadik helyet szereztük meg. 1928-ban a St. Moritz-i téli olimpián mutatkozott be a magyar válogatott, ahol mindhárom mérkőzésén kikapott, de a játék képe alapján helytállt, általában csak 1-2 gólos hátrányban fejezte be a mérkőzéseket. Budapest első, saját rendezésű nemzetközi jégkorongeseménye az 1929. évi Európa-bajnokság volt. Az akkori válogatott két kiválósága Minder Sándor és dr. Lator Géza volt. Utóbbi a Magyar Jégkorong Szövetség első elnökeként is funkcionált. Az 1930-as chamonix-i világbajnokság egyébként meglehetősen emlékezetes lett, és nem kizárólag a játék miatt. A magyar válogatott egyik legjobbja volt Minder Sándor, akit 1931-ben a nemzetközi szövetség által kijelölt Európa-válogatott keretében is számításba vettek.

1933-ban Magyarország nyerte a Főiskolai Világbajnokságot az olaszországi Bardonecchiában. A vébét az olaszországi Bardonecchiában rendezték meg, nyertünk az olaszok és a csehek ellen is, és csoportelsőként jutottunk a döntőbe. A csapat tagjai Jeney Zoltán, dr. Lator Géza, Miklós Ferenc, Rajkai László és Hircsák István voltak. A kanadai válogatott 1934-ben Magyarországra látogatott, és az első mérkőzés hatalmas meglepetésre döntetlen lett. A vébé középdöntőjében találkoztunk, ha nyerünk, elődöntősök vagyunk, de azért ez nem volt komoly opció az addig pontot sem vesztő címvédő ellen. Folytatódó magyar rohamok mellett büntetőt is lőhettünk, de Jeney kihagyta. A tudósítások szerint nagyon változatos, pörgős mérkőzés volt, ami végül döntetlennel zárult.

Tíz évvel a nemzetközi színtéren történő debütálásunk után, 1937-ben rendezték meg az első magyar bajnokságot. Tíz évvel a magyar jégkorongsport születése után végre megteremtődtek a feltételei annak, hogy a szövetség megrendezze a magyar bajnokságot. Ha ez nem lenne elég, végül a Fradi sem indult, mert a szövetség nem engedélyezte, hogy nevezze kanadai légiósát, Frank Staplefordot. Az első bajnokit 1937. január 15-én rendezték meg a BKE két csapata között. A mérkőzést a BKE I. 4-2-re nyerte a BKE II. ellen. A BKE I. összeállítása a következő volt: Halász - Hubai, Békéssy - Jeney, Miklós, Róna. A BKE II. csapata: Hazai - Halmai, Hűvös P., (Ságody) - Hűvös I., Szamosi, Kárász. Az első bajnoki gólt Hűvös István szerezte. A bajnokságot végül nem tudták befejezni, a klubok és a válogatott külföldi kötelezettségei miatt. Így az első kör után vezető BKE I. lett a bajnok.

A bajnoki küzdelmek a II. világháborúig, 1944-ig zajlottak zavartalanul. 1945-ben ugyanis nem írták ki a bajnokságot, de a következő évben már igen, ráadásul tíz csapat vett részt a sorozatban. 1946-ban a BKE nyerte a pontvadászatot, ám ez volt az együttes utolsó bajnoki címe 1950-es megszűnése előtt.

Fejlődés és Növekedés: A Jégkorong Helyzete a II. Világháború Után

A sportágat sokáig csak a fővárosban űzték, mindemellett szezonális játékként tartottak számon, mivel fedett pálya még nem állt a rendelkezésre. A nagy rivális Újpesti Dózsa jégkorong együttese négy évvel később, 1955-ben alakult meg. 1961-ben viszont átadták a Kisstadiont, amit a jeges sportok otthonának szántak. A pálya avatóján, a román válogatott elleni mérkőzésen Simon V. László két gólt szerzett. A fővárosi létesítmények száma 1964-ben bővült az Újpesti Dózsa Megyeri úti nyitott műjégpályájával. 1964 tavaszán az új edzőgeneráció legígéretesebb alakja, Rajkai László - az akkoriban már háromszor bajnokságot nyert FTC edzője - vette át a kapitányi tisztet a csehszlovák szakembertől és a következő évben a B csoportos vb-n szerzett 4. helyünkkel a világ 12. legjobb jégkorong válogatottja lettünk.

1977-ben Schell László huszonkét világbajnoki mérkőzésen működik közre játékvezetőként, - a tokiói B-csoportos vb-ről hívták meg a bécsi A-csoportos seregszemlére is - ez azóta is rekord a jégkorong történetében. 1980-ban a Ferencváros megszerezte sorozatban tizedik bajnoki győzelmét. A következő évben avatta a magyar jégkorongsport első vidéki bajnokát, a Székesfehérvári Volán Sport Clubot. A következő évtől az Újpesti Dózsa sorozata következett, amelyet az örök rivális Ferencváros csak egyszer tudott megszakítani. A hat bajnoki cím megszerzéséből Szeles Dezső előbb játékosként majd edzőként vette ki részét. Abban a csapatban is szerepelt egy legendás sor, Farkas József - Ancsin János (a XX. század magyar jégkorongjának kiemelkedő alakja) - Pék György.

Az 1980-as évektől komoly fejlődés kezdődött: Székesfehérváron, Dunaújvárosban, Jászberényben, Miskolcon, s az ország további településein épültek létesítmények. 1996-ban a Dunaferr megnyerte első bajnokságát a BS-ben. 1997-ben volt utoljára fővárosi csapat (az FTC) a bajnok, a következő évtől kezdve a két Fejér megyei együttes - a Dunaújváros és a Székesfehérvár - osztozkodik az első helyeken mind a mai napig.

Az Új Évezred Sikerei és a Jégkorong Újjáéledése

1998-ban harmadszor rendeztünk C-csoportos vb-t a BS-ben, amelyet meg is nyertünk Kercsó Árpád szövetségi kapitány vezetésével. Ekkor Ancsin János már 16. világbajnokságát hagyta maga mögött, de szinte újoncként már szerepeltek az új korszak születendő csillagai is: ifj. Ocskay Gábor és Palkovics Krisztián.

2001 a magyar jégkorong első nagy nemzetközi személyre szóló elismerésének éve. Dr. Pásztor György - a 2011-ben felavatott magyar Hírességek Csarnokának első tagja - vehette át a Paul Loicq-díjat. Az örökifjú Pásztor a Vörös Meteor jégkorong csapatával több alkalommal is bajnoki címet szerzett, majd a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Orvosi és Dopping Ellenőrző Bizottságának volt a vezetője. „A magyar szövetség tiszteletbeli elnöke játékos-pályafutását követően edzőként, majd megszámlálhatatlan funkcióban sportvezetőként dolgozott, illetve dolgozik a magyar hokiért. 1959 és 1982 között Magyarországot képviselte a nemzetközi szövetség kongresszusain, ezt követően pedig - 1994-ig - a szervezet elnökségének tagjaként tevékenykedett. Emellett nem kevesebb mint 23 éven át vezette a nemzetközi testület orvosi bizottságát. „Ez legalább akkora szó, mint amikor a fiúk az A csoportba feljutottak, csak éppen a sportdiplomácia területén. Persze bízom benne, hogy a férfi- és a női válogatott még hoz sikereket.”

2003-ba két kiugró eredményt is elértünk. Válogatottunk felkészülési mérkőzésen az előző évi A-csoportos vb-n bronzérmes Szlovákiát győzte le, a Volán pedig megnyerte az Interligát. 2004-ben, 66 év után Székesfehérvárott ismét találkoztunk Kanada válogatottjával. A mérkőzésen nem vallottunk szégyent 5:4-es vereségünk ellenére sem. Ugyanabban az évben a tengerentúli bajnokság szünetelése alatt aktív NHL-es játékosok szerepeltek magyar bajnoki meccseken a Ferencváros színeiben (R. Lang, P. Sýkora).

A 2008-as Feljutás és Ocskay Gábor Emléke

A válogatott szempontjából nagyon jó döntés volt, hogy a csapat gerincét adó Alba Volán a több fokozattal gyorsabb és keményebb osztrák bajnokságban készülhetett Pat Cortina irányításával a 2008-as szapporói világbajnokságra. A nemzeti csapat sokáig a világbajnoki C, majd a B csoportban szerepelt, ám 2008-ban sporttörténeti sikert ért el Japánban: kivívta az elitkategóriában szereplés jogát. Kijelenthető, hogy akkora örömöt magyar jégkorongszurkoló még nem élt meg, mint amit a magyar hokisok (Szuper Levente, Hetényi Zoltán, Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omár, Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, ifj. Kovács Csaba) feljutása okozott az A-csoportba. A magyar jégkorong-válogatott körül korábban nem látott médiafelhajtás alakult ki. „A 2008-as feljutás és a 2009-as vb-szereplés maga volt a csoda. Azóta sem láttak olyat, hogy egy ország viszonylag rövid idő, egy évtized leforgása alatt a harmadik vonalból az élmezőnybe küzdje fel magát.”

2009. március 24-én hajnalban hatalmas kár érte a magyar jégkorongot: szívelégtelenség következtében elhunyt a válogatott oszlopa, ifj. Ocskay Gábor. Noha a 2009-es, Svájcban rendezett A csoportos vb-n nem tudott megkapaszkodni az élvonalban, s visszacsúszott a „másodosztályba”, a játék a legnépszerűbb sportágak közé tartozik hazánkban, s utánpótlás korú játékosok tömegei választják. A svájci Klotenben rendezett A-csoportos világbajnokságon nagyon nehéz csoportban vitézkedtünk több mint 4000 magyar szurkoló támogatását élvezve. Még a Kanadától elszenvedett kilencgólos vereség után is még vagy negyven percig ünnepelték kedvenceiket a drukkerek - nem is nagyon tudták ezt hová tenni a juharlevelesek.

A Jégkorong Fejlődése a Jelenben

A magyar jégkorong fejlődése és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik magyar rendezésű világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es vb, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott. Bizonyos mérkőzésekre olyan gyorsan elfogytak a jegyek, hogy nem is lehetett kapni hetekkel-hónapokkal az esemény kezdete előtt.

2014-ben Dél-Korea adott otthont a válogatottunk szereplésének, ahol a generációváltás szükségességét az 5. helyünk is bizonyította. Az utánpótlásban is komoly eredményeket értek el a hoki akadémiák csapatai élükön az ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémiával.

2015. április 25-én új mérföldkőhöz érkezett a magyar hoki Krakkóban, mert jégkorong válogatottunk - nem a „csoda” folytán - másodszor jutott fel az elit osztályba, a 16 legjobb csapat világbajnokságába. Ezt a sikert a magyar jégkorong további fejlődésének köszönhetően óriási munkával és összefogással tudta elérni.

Magyarországon már 19 szabványméretű pálya üzemel, Szapporó előtt ez a szám nem érte el a tízet. „Egyre több fiatal választja a jégkorongot, pályák épülnek, és bármerre járok, látom, hogy milyen népszerű a sportág. A hoki úgy tudott eddig felmutatni eredményeket, hogy nem volt mögötte állami támogatás, most viszont a TAO révén sok pénz áramolhat be, és ez ismét lendületet ad.”

A Magyar Jégkorong Hírességek Csarnoka és a Szövetség Jubileuma

A Magyar Jégkorong Szövetség a 2011-es budapesti rendezésű Divízió I-es világbajnokság alatt avatta fel a honi Hírességek Csarnokát. Az MJSZ Történeti Bizottsága által összeállított névsor a magyar jégkorong 1927 óta íródó történelméből válogatott legendás alakjait foglalja magába.

A jelölési kritériumok szigorúak:

• Játékosként: legalább 5 évvel jelölés előtt befejezett pályafutás, minimum 20 válogatott szereplés, feddhetetlen sportfegyelmi múlt, valamint pályafutása befejezése után is aktív közreműködés a sportág fejlesztésében.
• Edzőként, tisztségviselőként: legalább 35 éven keresztül tartó részvétel a magyar jégkorongsport általános fejlesztésében, kimagasló edzői, menedzseri, szakírói képességek, valamint a felnőtt, vagy az utánpótlás válogatottaknál kamatoztatott munka.
• Játékvezetőként: legalább 35 évet tevékenykedett a magyar jégkorongsportban, játékvezetői pályafutását minimum 3 évaddal jelölése előtt befejezettnek tekinteni, és nemzetközi játékvezetőként A-B kategóriában több mint 10 éven keresztül működött közre IIHF rendezvényeken.

A Hírességek Csarnokának Tagjai

Az első díjazottak 2011-ben dr. Pásztor György, Raffa György, dr. Németh Árpád, ifj. Bethlen István voltak. Posztumusz díjban részesültek dr. Lator Géza, Minder Sándor, Jeney Zoltán és dr. Váradi Imre.

Németh Miklós, a szövetség elnöke az avatáson elmondta: „Egy évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy megalakítjuk a magyar hoki Hall of Fame-et és ennek keretében díjaztuk azokat, akik bekerültek, illetve létrehoztunk egy posztomusz díjat is. Akkor elhangzott egy ígéret is, hogy megpróbáljuk méltó helyére, a Városligeti Műjégpályára visszahozni a jégkorongot és a Hall of Fame tagjainak emléktáblát fogunk avatni. Majdnem egy évvel az elhangzottak után nagy tisztelettel tudom bejelenteni, hogy az emléktáblák elkészültek.” November 10-én, a 2012-es budapesti Olimpiai Előselejtező Tornán az élők közül Tejfalussy Béla és Balogh János, az elhunytak közül pedig dr. Kertész József kapott emlékplakettet.

A Hírességek Csarnoka azóta is bővül:

• 2014: Kertész József és dr. Egri Gyula
• 2015: Bálint Attila és Szeles Dezső
• 2016: Kercsó Árpád és Török László, posztumusz díjjal dr. Tóth István és dr. Dévényi Zoltán
• 2019: Horváth Zoltán, Kereszty Ádám, Dr. Csiki Imre és Kovács Csaba

A Magyar Jégkorong Szövetség 90 Éves Jubileuma

Új arculattal és szenzációs programokkal ünnepli egész évben 90. születésnapját a Magyar Jégkorong Szövetség. 2017-ben már eddig is sűrű programja volt a hokit szerető közönségnek. A Magyar Hoki Napja és a Jégpályák Éjszakája mellett véget ért a MOL Liga alapszakasza és több nemzetközi válogatott torna is, de csak most jön a java. Amire kitavaszodik már a legizgalmasabb részéhez érkezik a MOL Liga rájátszása, majd áprilisban a felnőtt férfi válogatott olyan csapatok ellen készül a Tüskecsarnokban a kijevi vb-re, mint Svédország, Finnország, vagy Szlovénia. Ugyanebben a sorozatban találkozik egymás után kétszer - történelmében először - a magyar és a cseh U25-ös válogatott is Budapesten.

A felkészülési mérkőzések egész évben a 90 éves jubileum hangulatát idézik arculatában és ott lesznek a még élő hokilegendáink, és emlékezünk mindazokra, akik már nincsenek közöttünk, de nélkülük nem tartana itt a magyar jégkorong. A látványos, showelemekkel tarkított, Tüskecsarnokban lejátszott mérkőzések után április végén Kijevben a divízió I/A világbajnokságon mutathatja meg a magyar férfi válogatott, hogy mire képes. A női válogatott egy héttel korábban pedig Grazban lép jégre világbajnokságon. Idén 90 éves a magyar jégkorong, amire természetesen már eddig is rengeteg programmal emlékeztünk meg, és így lesz ez az év második felében. A 90 éves a Magyar Jégkorong Szövetség születésnapját, a Budapest Arénában szeptember 30-án ünnepli, amikor Lengyelországgal játszik a magyar férfi és női válogatott, de Finnország öregfiúk csapata is érkezik.

Fontosabb Dátumok és Események a Magyar Jégkorong Történetében

tags: #1907 #februar #11 #elso #magyar #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

• Élő Eredmények a Japán Kupákról
• Az utánpótlás és felnőtt csapatok eredményei
• a DVTK valódi jelentősége
• tudj meg többet a legjobb Football Draft Szimulátorokról
• Az új kispesti aréna ígérete