A Közép-Európai Kupa (KK) története: Az 1927-ben indult legendás labdarúgó sorozat

A Közép-Európai Kupa, amelyet 1927-ben hívtak életre, a mai klubcsapatok Európa-kupáinak, a Bajnokok Ligájának és Európa Ligának a szülőanyja volt. Ez a rangos sorozat úttörő szerepet játszott a nemzetközi klubfutball fejlődésében, és azonnal felkeltette a sportszerető közönség figyelmét.

A Közép-Európai Kupa megszületése és alapítása

A húszas évek közepén dr. Fodor Henrik a magyar, osztrák, csehszlovák, német csapatok részére Közép-Európa bajnokság kiírását javasolta. Hugo Meisl úgy változtatta meg az ötletet, hogy a négy ország kupadöntős csapatai a Közép-európai Kupáért játszanak, oda-vissza alapon, kieséses formában. A FIFA kezdetben ellenezte a közép-európai csapatok szándékát. Később a FIFA bekérte a Közép-Európai Kupa bizottság elnökétől a kupa eddigi eredményeit. Első jele ez annak, hogy a FIFA hivatalosan is elismeri ennek a díjnak nemzetközi jelentőségét és helyt ad a mérkőzések eredményeinek a FIFA hivatalos évkönyvében. Az első KK kiírásban négy nemzet vett részt: az alapítókon kívül jugoszláv csapatok indulását is elfogadták. Minden nemzet két-két csapattal indulhatott. A mérkőzéseket oda-vissza alapon rendezték. A vetélkedés díja - a Közép-európai Kupa - Svehla cseh miniszterelnök adománya volt.

Az 1927-es első kiírás: Nevezési feltételek és meglepetések

1927 júniusában megtörténtek a nevezések. Az egyes országok más-más szempontok alapján nevezték csapataikat. Az osztrákok a bajnok és a kupagyőztes gárdát indították. Magyarországon pünkösdi tornát rendeztek a bajnokság első négy helyezettjének részvételével. Az első kettő szerezte meg a jogot a KK-ban való indulásra. Fonák helyzetet teremtett, hogy a Ferencváros, amely toronymagasan, majdhogynem veretlenül nyerte a bajnokságot, nem indulhatott az első KK-ban, hiszen ezen a bizonyos pünkösdi tornán csak harmadik helyet végzett. Ez azért is kínos sportdiplomáciai melléfogás volt, mert a Ferencváros vezetői is ott szorgoskodtak a KK létrehozásáért tevékenykedők között.

Amikor véglegesen döntöttek a KK mezőny létszáma felől, kimondták, hogy országonként csak két csapat indulhat. Pedig több csapat részvételével, még nagyobb vonzerőt jelenthetne a kupasorozat. Ez az elgondolás vezette Herzog Edvint, a Sabaria igazgatóját arra, hogy javasolja a KK-ban egy második csoport felállítását. Ebbe a második csoportba az összes egyébként is résztvevő államok ugyancsak két-két csapatot neveznének be. Ennek a „B”-csoportnak a küzdelmei nem kevésbé érdekesek lennének, mint az első „garnitúráé”. E mérkőzések ugyanis szintén a nemzetközi mérkőzések rendszeresítését jelentenék, de azok értékének emelkedésével. Az érdekes tervet végül elvetették. A velencei kongresszuson már nem volt napirenden, ott a sorsolással foglalkoztak.

A történelmi mérkőzések és az első gólok

Magyarország bajnokcsapata, a Ferencváros nélkül indult útjára a Közép-Európai Kupa első éve. 1927. augusztus 14-én délután három fővárosban is rendeztek KK mérkőzést. Hogy pontosan ki indította el a KK mérkőzések sorozatának labdáját, nem tudni biztosan. Lehet, hogy percek döntötték el a kezdési időpont utáni első labdaérintést. Egy dolog sporttörténeti tény: a magyar csapatoknál Opatáé az úttörő szerep! A játékvezető sípjelére Opata Zoltán jobbra tolta a labdát Molnárnak. Vajon az első KK-gólt ki szerezte? Amennyiben a kezdést jelző sípszó azonos időpontban történt mindhárom városban, úgy egy jugoszláv fiúé az érdem.

A prágai mérkőzésen sem kellett sokáig várni az első gólra: Vesely, a Sparta csatára már a 2. percben gólt szerzett. Az első budapesti KK gólt Orth szerezte, méghozzá az 1927. augusztus 14-i belgrádi mérkőzésen, ahol 5.000 néző előtt a Hungária a Beogradski ellen lépett pályára. A Hungária játéka és stílusa felülmúlt minden várakozást. A játék elején hasznos és gólratörő játékot produkáltak, amikor pedig a győzelem már biztos volt, csak a szép játékra törekedtek. A visszavágóra 1927. augusztus 28-án került sor a Hungária úton, 18.000 néző előtt. Csak az első félidőt tudta nyílttá tenni a belgrádi csapat, a Hungária egyre jobban belelendült és biztos győzelmet aratott - a vendégszurkolók legnagyobb szomorúságára. Ugyanis 400 főnyi zászlóval, dudával felfegyverkezett jugoszláv szurkolói csoport érkezett Belgrádból!

Eközben 1927. augusztus 21-én Prágában, 15.000 néző előtt az Újpest is megmérkőzött a Slaviával. A Slavia minden egyes játékosa nagyszerű formában játszott és a csapatot egyébként is kegyébe vette Fortuna. Minden sikerült nekik. Ezzel szemben az Újpestben csak a védelem állt feladata magaslatán. A visszavágót 1927. augusztus 28-án rendezték a Megyeri úton, 5.000 néző részvételével. Az újpestiek első KK gólja Fogl III. tizenegyeséből született meg. Fogl III. Loos, a Slavia főtitkára szerint: „Újpest ma sokkal jobban játszott, mint múltkor Prágában. Akár haza is mehetünk!”

Közép-Európai Kupa 1927: Az első forduló kiemelkedő mérkőzései

Az 1927-es kupa drámai végkifejlete

A szeptemberi és októberi mérkőzések során a Hungária is megmérkőzött a Spartával. 1927. szeptember 4-én a Hungária úton, 15.000 néző előtt. Két valóban nagytudású futballistákból álló csapat ütközött meg s ha a Sparta kondícióban, fizikumban, összeszokottságban egy árnyalattal felül is múlta ellenfelét, annak szívós játéka nem engedte meg, hogy érezhető fölénybe kerüljön. Fodor Henrik, a Hungária igazgatója így nyilatkozott: „A mérkőzést meg kellett volna nyernünk. Alkalma lett volna rá a csapatnak, mert több volt a gólhelyzetünk, mint az ellenfélnek.” Nathan, a Sparta igazgatója örömmel sugárzó arccal mondta: „Prágában egészen biztos, hogy megnyerjük a meccset.”

Az október 2-i prágai visszavágón, 20.000 néző előtt, a Hungária helyzetei alapján győzelmet érdemelt volna! Kada, a Sparta kapitánya szerint: „Rosszul játszott a csapat.” Fodor Henrik hozzátette: „Sokkal jobbak voltunk, mint a Sparta.” Azonban nem így történt! A csehek azon indok alapján óvtak, hogy a kék-fehérek az időközben leszerződtetett Konrád II.-t szerepeltették. A KK bizottság jogosulatlan szereplés miatt a Hungáriát kizárta a további küzdelemből!

1927. október 30-án Prágában, 25.000 néző előtt a Rapid csak az első félidőben és a II. félidő elején tudott ellenállni a Spartával szemben. Aztán visszaesett és a Sparta tetszés szerint győzött. A két KK döntő közötti bécsi híradás szerint elkészült a négy résztvevő nemzet által felajánlott Közép-Európai Kupa, amelyet a négy szövetség zászlaja díszít. A nehéz ezüstserleg a Kartnerstrasse egyik ékszerész kirakatában látható és van rajta egy ezüstlap is a mindenkori győztesek nevének bevésésére. Elkészültek a döntő két résztvevőjének számára az aranyérmek is.

1927. november 13-án Bécsben, 40.000 néző előtt egy erős, sőt durva meccset játszottak, amelyet a hazai közönség frenetikus biztatása nyert meg a Rapidnak. Évek óta nem volt ilyen lárma bécsi futballmeccsen, mint ezen. A pályán a meccs után botrányos jelenetek adódtak. A közönség, amely sok Rapid gólt akart látni, megtámadta a bírót és a cseh játékosokat, s Kadát kővel fejbe dobták, az öltöző ablakát beverték. A pályán így botrányos körülmények között zárult az 1927-es KK sorozat. A kupa átadása viszont már ünnepélyes keretek között a banketten történt, ahol Meisl Hugó adta át Scheinost-nak, a Sparta igazgatójának.

A kupa a csehszlovákokhoz került, akik nem is olyan nagy ambícióval indultak a küzdelembe. Az elnökük kijelentette, hogy nem vesznek részt a Közép-Európai Kupa mérkőzéssorozaton, mert az a régi magyar-osztrák monarchia sportszellemét idézi, amihez ők nem szívesen statisztálnak. A döntő izzó, túlfűtött légkörében csak egy ember - a Sparta híres csatára, Silny nem vesztette el a fejét. „Már csak egy perc hiányzott a játékidő befejezéséhez. A tribünön már javában folyt a verekedés, jajkiáltásokat hallottam mindenfelé, de én csak a labdára ügyeltem. Az utolsó pillanatban sikerült még megkaparintanom a labdát, egy-két driblit csináltam és a bíró lefújta a nagy csatát. Este a Hotel Postban hónom alatt volt a híres labda.” A KK 1927. évi gólkirálya Jozef Silny (Sparta) lett 5 góllal! A KK alapítótagjai a novemberi bécsi konferencián arany emlékérmet kaptak.

A Közép-Európai Kupa öröksége és utóélete

A Közép-Európai Kupa a mai klubcsapatok Európa-kupáinak, a Bajnokok Ligájának és Európa Ligának a szülőanyja volt. Az FTC hatszor jutott el a döntőig és kétszer nyerte meg a sorozatot (1928, 1937). 1939-ig bonyolították le a sorozatot nagyjából ugyanabban a formában. A KK utolsó győztese az Újpest csapata volt. 1940-ben közbeszólt a II. világháború, így kis KK lett belőle. 1955-ben megpróbálták újjáéleszteni a sorozatot, átkeresztelték Mitropáról Zentropa-ra, de ekkor már nem tudta felvenni színvonalban az UEFA által életre hívott sorozatokkal. 1992-ben a horvát Borac Banja Luca csapata volt az utolsó győztese a Zentropa sorozatnak.

tags: #1927ben #indult #labdarugo #kupasorzoat

Népszerű bejegyzések:

• Részletes útmutató a futballtaktikához
• A Drina és Foča lenyűgöző világa
• A csömöri futball legendája
• Élvezetes fogmosás Real Madrid stílusban
• Részletek a Zete Klubkártyáról és okosórás fizetésről