A magyar–svéd labdarúgó-mérkőzések története és az 1959-es összecsapás jelentősége
A magyar és a svéd labdarúgó-válogatott története számos emlékezetes összecsapást tartogat, melyek közül kiemelkedik az 1959-es találkozó. Ha a svéd válogatott elleni statisztikát nézzük, magyar szempontból pozitív, mert 41 mérkőzésből 17 győzelem, 10 döntetlen és 14 vereség a mérleg. Ha azonban a tétmeccseket vesszük figyelembe, már nem ilyen rózsás a helyzet: 2 siker mellett 3 iksz és 6 fiaskó magyar szempontból.
Svédország a nyolcadik volt a nemzetek sorában, amelyek válogatottjával megmérkőztek a magyarok (Anglia, Ausztria, Csehország, Franciaország, Németország, Olaszország és Svájc után). Az első találkozóra 1912. június 20-án került sor Göteborgban, ahol 2:2-es döntetlen született.

Korábbi jelentős összecsapások
A két ország közötti mérkőzések történetében több kiemelkedő eredmény is született. A legnagyobb különbségű magyar győzelem a helsinki olimpiához kötődik: 6:0 (1952. 07. 28.). A később ötkarikás bajnoki címig jutó magyar együttes még nem az Aranycsapat volt - a jobb szélen Hidegkuti Nándor játszott és Palotás Péter volt a középcsatár. Működött a gépezet, mert mindketten szereztek gólt. Pedig 1948-ban a svédek voltak az olimpiai bajnokok, de a helsinki elődöntőben elgázoltuk őket.

A háromkoronások a legnagyobb sikerüket 1943. 11. 07-én érték el, Budapesten nyertek 7:2-re, a félidei 2:2 után a második játékrészben összeomlottunk.
Az Aranycsapat idején is volt emlékezetes mérkőzés: Magyarország-Svédország 2:2 (1953. 11. 15.). Tíz nappal az Évszázad mérkőzése előtt az Aranycsapat úgy ikszelt, hogy Puskás kihagyott egy 11-est. Erre nyugodtan mondhatjuk, a rossz főpróbát kiváló előadás követte.
Az 1958-as világbajnokságon is összemérte erejét a két csapat: Svédország-Magyarország 2:1 (1958. 06. 12.). Második vb-csoportmeccsünkön Svédországban a házigazda ellen a forradalom után „kicsontozott" csapat csak szépíteni tudott Tichy Lajos révén. Válogatottunk a továbbjutásért a csoportbeli 1:1-es döntetlen után ki-ki meccset játszott Wales ellen, és 2:1-re kikapott.
Az 1959-es magyar-svéd összecsapás: Albert Flórián debütálása
Az 1959-es év egyik legfontosabb eseménye volt a Magyarország-Svédország 3:2-es mérkőzés, amelyet 1959. június 28-án játszottak Budapesten, a Népstadionban. A vb-hez hasonlóan szintén Baróti Lajos volt a szövetségi kapitány. Tét ezúttal nem volt, viszont ekkor mutatkozott be a nemzeti csapatban Albert Flórián, a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdása.

A mérkőzés izgalmas pillanatokat tartogatott. Rögtön a magyar csapat támadott, aztán kialakult a svédek ellentámadása. Ott volt Simonsson középcsatárnál a labda, remek játékos, jobbal lőtt és Grosics mesterien védett, de még mindig a svédeké volt a labda. Backman, a bal szélső teljesen üresen állt, elhúzta a labdát Grosics mellett, ballal lőtt, a kapufa éléről vágódott le a labda. Micsoda szerencse. De újra Backmané volt a labda, begurította középre, a balösszekötő lőtt, megint Backmané, Backman lőtt és fölsóhajtottak a nézők, meleg pillanatok voltak.

Aztán mi jöttünk. Fenyvesi szögletet ívelt be, a kapus kiöklözte a labdát. Tichy lőtt, a kapu torkából Larsson kifejelte a labdát, újra ott volt azonban Tichynél. Újabb lövés, a kapufa éléről vágódott le a labda. Aztán Göröcsé volt, Göröcs rászúrta, a kapufa megint segített. Újabb magyar támadás, Göröcs lőtt, gól. Nagyszerű gól, kettő-null volt az eredmény Magyarország csapata javára.
A második félidőben is folytatódtak a pazar magyar támadások. Mintha golyós csapágyon gördülnének, úgy mentek előre az akciók. Ott volt Fenyvesinél a labda, aztán Tichyé. Egy vonalban futott az öt magyar játékos. Albert kapta meg a labdát, aztán Göröcsé, Göröcs elhúzott a kapus mellett, lőtt, gól. Rutinos játékosoknak is dicséretére válna, hogy Göröcs a hálóba lőtte a harmadikat. Gólt ezen a mérkőzésen Albert Flórián még nem szerzett, de a korszak másik „gógyis" futballistája, Göröcs János segítette ki, kettővel is. Az elsőt a legendás jobbszélső, Sándor Károly lőtte, Csikar-szögből. Fiatalabbak kedvéért: Sándornak Csikar volt a beceneve, és számos gólt lőtt nehéz szögből.

De aztán feljöttek a svédek. Nem hiába, egy héttel előbb Koppenhágában hat-nullra győzték le a dánokat. Parling küldte előre támadásba Berndtssont, a jobb szélsőt. Villámgyorsan gördült előre a svédek támadása. Bent volt a labda a tizenhatoson előtt, Jonssoné, Jonsson lőtt, gól. Három-egy. Demcsenko, a szovjet játékvezető nemcsak kitűnő bíró, hanem fiatalkorában jó labdarúgó is lehetett. És újabb svéd támadás alakult ki az újrakezdés után. Backman üres volt. Hol volt Mátrai? Backman ment előre, ballal lőtt, gól. A mérkőzés 3:2-es magyar győzelemmel zárult. A góllövők magyar részről: Sándor és Göröcs (kétszer), míg a svéd gólokat Jonsson és Backman szerezték.
Magyarország-Svédország | 2-2 | 1953. 11. 15 | MLSZ TV Archív
Az 1959-es magyar válogatott néhány kiemelkedő játékosa
Az 1959-es évben a magyar válogatottban számos kiváló játékos szerepelt. Grosics régi napjaira emlékeztetően védett. Nagyon biztos őre volt a kapunak. Mindig gyorsan lépett közbe, a legjobb megoldásokat választotta. Akadt jónéhány bravúros védése! Kotász a mezőny legjobbjának bizonyult. Nagy területen harcolt, rendkívül friss, mozgékony volt. Általában pontosak voltak a leadásai s többnyire a legjobb helyzetben álló társához továbbította a labdát.

Az 1959-es év sikerei után a magyar labdarúgás dicséretétől volt hangos az európai sportsajtó. A nagy sportlapok szavazatai alapján válogatottunkat helyezték az európai ranglista élére!
További magyar-svéd mérkőzések 1953-tól napjainkig
Az 1959-es találkozó után is számos alkalommal találkozott a két nemzet válogatottja. A mérleg a tétmeccseken azonban továbbra is kedvezőtlen magyar szempontból.
| Dátum | Mérkőzés | Eredmény | Helyszín | Tét |
|---|---|---|---|---|
| 1953. 11. 15. | Magyarország-Svédország | 2:2 | Budapest | Barátságos |
| 1958. 06. 12. | Svédország-Magyarország | 2:1 | Stockholm | Világbajnokság, csoportmérkőzés |
| 1959. 06. 28. | Magyarország-Svédország | 3:2 | Budapest | Barátságos (Albert debütálása) |
| 1973. 06. 13. | Magyarország-Svédország | 3:3 | Budapest | Világbajnoki selejtező |
| 1980. 08. 20. | Magyarország-Svédország | 2:0 | Budapest | Barátságos |
| 1994. 11. 16. | Svédország-Magyarország | 2:0 | Stockholm | Európa-bajnoki selejtező |
| 1995. 04. 26. | Magyarország-Svédország | 1:0 | Budapest | Európa-bajnoki selejtező |
| 2002. 10. 12. | Svédország-Magyarország | 1:1 | Stockholm | Európa-bajnoki selejtező |
| 2003. 03. 29. | Magyarország-Svédország | 1:2 | Budapest | Európa-bajnoki selejtező |
| 2004. 10. 09. | Svédország-Magyarország | 3:0 | Stockholm | Világbajnoki selejtező |
| 2005. 09. 07. | Magyarország-Svédország | 0:1 | Budapest | Világbajnoki selejtező |
| 2008. 09. 10. | Svédország-Magyarország | 2:1 | Stockholm | Világbajnoki selejtező |
A tendencia 1994 óta negatív, az elmúlt 15 évben (a forrás írásának idejére vonatkozóan) csak egy meccset nyertünk meg Halmai Gábor góljával Budapesten 1-0-ra (1995. 04. 26.). Ezenkívül csupán egy 1-1-es döntetlenre futotta (2002. 10. 12.).
A 21. század elején egy új svéd sztár, Zlatan Ibrahimovic neve is bekerült a magyar köztudatba. Svédország-Magyarország 1-1 (2002. 10. 12.): pislákoló fény az Eb-selejtezőn: a meccs elején Fehér Csaba beadását Kenesei Krisztián belőtte, de aztán jött bizonyos Zlatan Ibrahimovic. Mi már akkor megismertük a nevét...

Későbbi mérkőzéseken is rendre komoly kihívást jelentett a svéd válogatott. Magyarország-Svédország 0-1 (2005. 09. 07.): ezen a vb-selejtezőn már jobban ment a Matthäus-csapatnak, de Ibrahimovic az utolsó utáni pillanatban varrta be a labdát Király Gábornak a bal felső sarokba. A csoportban Horvátország, Svédország és Bulgária mögött negyedikek lettünk. Svédország-Magyarország 2-1 (2008. 09. 10.): a gólunkat Rudolf Gergely szerezte, és nem is játszottunk rosszul, csak...
tags: #1959 #magyarorszag #svedorszag #foci





