A kézilabda diák- és teremsport története: A sportipar fejlődése és a magyar sikerek
A modern társadalmakban a XX. század végére óriási mértékben megnőtt a sport szerepe, a sportpiac robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, ami együtt járt a sport gazdasági súlyának növekedésével is. A sport olyan önálló iparággá vált, amely a nemzetgazdaságoknak nem csekély hányadát képezi.
A sport gazdasági jelentőségének megnövekedése érthető módon megteremtette a sportipar gazdasági elemzésének igényét. Az európai sport esetében be kellett látni, hogy a korábban egyesületi alapon működő, tehát alapvetően a sportolók érdekeit szem előtt tartó sportmodellt fel kell, hogy váltsa az üzleti modell, amelyben a sporttevékenységeket szolgáltatásként kell előállítani.
A kézilabdázás fejlődése és a teremkézilabda térhódítása
A kézilabda alapmozgásai, a futás, az ugrás, a dobás az ősemberek létfenntartásának is az eszközei voltak. Az újkorban a testkultúra egyre inkább teret hódított a különböző társadalmi rétegekben, és a mindennapi élet szerves részévé vált. Felgyorsult a különböző sportágak specializációja, ami lökést adott a kézilabdázás fejlődésének is.
A haanbold játék alapötlete Holger Nielsen dán iskolamester nevéhez fűződik, aki a túl sok betört ablakot okozó futball helyett igyekezett tanítványai számára egy másik labdajátékot kitalálni. A kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb nagypályás kézilabdázást.
Magyarország és a kézilabda: Az 1963-as év jelentősége
Magyarország, mint sportnagyhatalom, természetesen nagyon hamar felfigyelt az új, intézményesített sportágra. 1928-ban megalakult a hazai szövetség, 1951-től kezdődően, követve az új nemzetközi trendet elindultak a kispályás bajnokságok is. 1959-ig mind nagy-, mind pedig kispályán bonyolítottak le bajnokságot és kupát.
1963-ban jutott a rosszból, de a jóból is a férfi csapatnak. A bajnokságban váratlan visszaesés jött, mert az elért hetedik hely az bizony a középmezőnyt jelentette, ám a Magyar Népköztársasági Kupában szó szerint nagyot dobott a csapat, hiszen megnyerte azt.
- 1960-ban a hölgyek is bekapcsolódtak a bajnoki versengésbe.
- 60-ban a 9., 61-ben a 7., 62-ben a 4., 63-ban pedig már a 2. helyen végeztek.
- Elek Gyula első edzői évében bajnoki címet nyert a lányokkal.
A sportág fejlődése a diák- és versenysportban összefonódott a közösségi élménnyel. A szurkolók is vették a lapot, nagyon gyorsan a lányok mellé álltak, 64-ben már bajnoki címet vizionáltak. A csapat legjobbjai a magyar válogatottnak is az állandó tagjai voltak, így Bognár Erzsébet és Giba Márta aktív tagja volt az 1965-ben világbajnoki címet szerző magyar válogatottnak.
A sport sajátos funkciói révén eszköz lehet számos társadalmi-gazdasági cél eléréséhez. Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában.
tags: #1963 #kezilabda #diakkupa #terem
