A Magyar Labdarúgó-válogatott 1999-ben: Bicskei Bertalan szövetségi kapitány és keretei

Az 1999-es év jelentős időszak volt a magyar labdarúgó-válogatott történetében, melynek élén Bicskei Bertalan szövetségi kapitány állt. Ez az időszak az Európa-bajnoki selejtezők jegyében zajlott, ahol a csapat számos kihívással nézett szembe, és különböző játékoskeretekkel próbálta megtalálni az optimális összeállítást.

Bicskei Bertalan szövetségi kapitányi korszaka

Bicskei Bertalan irányítása alatt a magyar válogatott egyik emlékezetes, de fájó mérkőzését 1999-ben Lisszabonban játszotta, ahol 3-0-s vereséget szenvedett egy Európa-bajnoki selejtezőn. Ezen a találkozón a Király - Korsós Gy., Lakos, Dragóner, Mátyus - Lendvai, Halmai, Pisont (Dárdai) - Sowunmi (Kovács Z.), Egressy - Horváth F. (Herczeg) összeállítású együttest küldte pályára a kapitány.

A remények bő negyedóra alatt szerte foszlottak, előbb Rui Costa, majd João Pinto szerzett gólt a portugál csapatnak. Ez a vereség egy sorozat része volt, hiszen korábban is akadtak rossz emlékű tétmérkőzések, melyeket szerzett gól nélkül vesztett el a magyar válogatott. Példaként említhető az 1996-os oslói mérkőzés, a franciaországi Mondial selejtezőjében, ahol a magyar csapat a 83. percig kitűnően tartotta magát, de a hajrában Kjetil Rekdal mesterhármast ért el, és egymaga eldöntötte a mérkőzést.

Az 1999-es válogatott keretek és játékosok

Bicskei Bertalan kapitányi időszakában a válogatott keret összetétele meglehetősen változatos volt, számos hazai és külföldi klubban játszó labdarúgó kapott lehetőséget. Az 1999-es év során a csapat gyakran változó felállásokkal próbálkozott, lehetőséget adva sok játékosnak a bizonyításra. Az alábbi táblázatban bemutatjuk az 1999-ben gyakran szereplő játékosokat és klubjaikat, akik a különböző összeállításokban helyet kaptak:

Emellett számos más játékos is lehetőséget kapott az év folyamán, tükrözve a kapitány igyekezetét, hogy megtalálja a legideálisabb összeállítást. Példaként említhetőek az alábbi felállások az 1999-es évből, melyek a válogatott sokszínűségét mutatják:

• 1999. Magyarország: Kovács A. (MTK) - Tejnóra (Újpest) - Sallai Gy. (Békéscsaba), Helgert (Kazincbarcika) - Bajzát (DVSC), Fekete Zs. (Kazincbarcika), Szélesi (Újpest), Kozma (MTK), Fabró (MTK) - Fekete L. Csere: Kozma h. Károlyi (Győri ETO), Fekete L. h. Kovacsics (MTK), Oross h. Bányai (Kazincbarcika), Fabró h.
• 1999. Magyarország: Varga Z. (Tiszakécske) - Bernáth (DVSC), Komlósi (MTK), Éger (Dunaferr) - Simek (Gázszer), Filó (ZTE), Molnár B. (ZTE), Balaskó (MTK), Rósa D. (BVSC) - Kenesei K. Csere: Molnár B. h. Tüske (Tatabánya), Simek h. Lipták (Diósgyőr), Balaskó h. Pelles (Szolnok), Kenesei K. h. Király P. (Gázszer), Varga Z. h. Dávid (Diósgyőr), Filó h. Sipeki (Vác), Kabát h.
• 1999. Magyarország: Király (Hertha BSC) - Sebők V. (Bristol City) - Korsós Gy. (Győri ETO), Hrutka (1. FC kaiserslautern), Mátyus (FTC) - Dárdai (Hertha BSC), Halmai (MTK), Pisont (Eintracht Frankfurt) - Dombi (DVSC), Illés (MTK), Korsós A. Csere: Pisont h. Somogyi (Győri ETO), Korsós A. h. Tóth N. (Újpest), Tóth N. h. Herczeg M.

A Szövetség irányítása: Mezey György szerepe

Az 1999-es év a magyar labdarúgásban nemcsak a válogatott mérkőzéseiről, hanem a sportág irányításában betöltött szerepekről is szólt. Ebben az időszakban Mezey György, a kétszeres magyar bajnok mesteredző is fontos pozíciót töltött be a Magyar Labdarúgó-szövetségben (MLSZ).

Mezey György 1999 és 2006 között az MLSZ elnökségi tagja volt, valamint 1999-2000-ben és 2005-2006-ban a szervezet alelnökeként is tevékenykedett. Pályafutása során kiemelkedő szerepet játszott a magyar labdarúgásban; az 1980-as években a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) technikai bizottságának instruktora volt. Ezenkívül 1993 és 1998 között a BVSC labdarúgó-szakosztályának igazgatója volt, 1994-ben pedig az NB I-es Liga elnöke lett. Korábban, 1983-ban őt nevezték ki az A-válogatott szövetségi kapitányának, amellyel a magyar csapat kijutott az 1986-os mexikói világbajnokságra - hazánk azóta sem vett részt vb-n. 1995 és 1996 között az MLSZ szakmai igazgatója, majd 1997-től az Edzőközpont igazgatójaként dolgozott.

Korábbi kapitányi megbízatások: Puskás Ferenc esete

Az 1999-es év előtti időszakban, 1993-ban, Jenei Imre szövetségi kapitány lemondása után, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Puskás Ferencet kérte fel a kapitányi tisztségre, aki négy mérkőzésre vállalta el a feladatot. Az Aranycsapat legendás játékosának a kinevezése hatalmas meglepetést keltett, és híre az egész világon bejárta a sportsajtót. Puskás a maga sajátos stílusában látott munkához; a bemutatkozó sajtótájékoztatón, az első kérdésre, amely szerint tudja-e már a válogatott keretének összetételét, a falon lévő festményre mutatott, s azt mondta: „itt a keret”.

Puskás első alkalommal 1993. április 15-én, a Svédország elleni barátságos mérkőzésen irányította a nemzeti csapatot, a később róla elnevezett Népstadionban. A találkozót 2-0-ra nyerték a vendégek. Puskás a négy mérkőzésen három vereséget szenvedett szövetségi kapitányként, egyetlen győzelmét Dublinban aratta.

tags: #1999 #magyar #labdarugo #valogatott #szovetsegi #kapitany

Népszerű bejegyzések:

• így zavarta meg a pályabeszaladó a BL-döntőt
• Részletes középdöntő menetrend és tabella
• A jégkorong legendái
• Liverpool legendás európai kupadöntői
• A Super Bowl bajnokok története