II. Rákóczi Ferenc szabadságharca: A nemzet felemelkedése és bukása
Ehhez a tanegységhez tudnod kell, hogy miként zajlott le a törökök kiűzése Magyarországról a XVII. század legvégén, hogyan csatolta az országot a Habsburg Birodalomhoz I. Lipót és kormányzata. Ebből a tanegységből megtudod, hogy miért robbant ki a Rákóczi vezette szabadságharc, megismered a küzdelem fontosabb eseményeit, II. Rákóczi Ferenc életét. Történetünk az ő mozgalmas életéről és harcáról szól.
Ki ne ismerné ezt a lendületes dallamot? A katonatisztek avatásán minden évben felcsendül a Rákóczi-induló. A névről: Rákóczi, biztosan eszedbe jut II. Rákóczi Ferenc, a szabadságharcos fejedelem.
II. Rákóczi Ferenc: A fejedelem születése és családja
II. Rákóczi Ferenc nem akármilyen családba született. Ősei közt erdélyi fejedelmek, a Habsburgok elleni küzdelem hősei, az ország legnagyobb birtokosai voltak: Báthoriak, Rákócziak, Zrínyiek. Rákóczi, Zrínyi és Thököly birtokok örököseként az ország legnagyobb és leggazdagabb birtokosa volt 1703-ban. Anyja Zrínyi Ilona, nevelőapja Thököly Imre volt.
II. Rákóczi Ferenc életének első évei is izgalmasak, nemhogy politikailag aktív évtizedei. II. Rákóczi Ferencet már megszületése előtt nagy tettekre szánták, mint azt a korabeli levelezésekből megtudhatjuk. Hogyan várták 'Ferkó', 'a fejedelem úrficska' születését? Milyen nyelveket szívott magába már kisgyerekként? Mire volt jó a varjú agyveleje?
A fejedelemről már kamaszkorában megírták kortársai, hogy sötét haját hosszú, vállaira omló fürtökben viselte. „Egész valójában semmi középszerű sincs.”
A szabadságharc okai és előzményei
Ritka történelmi pillanat a XVIII. század kezdete Magyarországon. A török háborúk okozta szenvedések és I. Lipót politikája a társadalom legnagyobb részét szembefordította a Habsburg-dinasztiával. A törökök kiűzése után a Habsburgok uralma általános elégedetlenséget keltett.
A sok sérelem miatt először 1697-ben Hegyalján történt lázadás I. Lipót uralma ellen, amelyen még úrrá tudott lenni az udvar. A császári katonaság viszonylag könnyen elnyomta a lázadást Hegyalján, ám az elégedetlenség nem csillapodott. Már 1697-ben kirobbant egy felkelés a Tiszaháton, melyet az udvar véres kegyetlenséggel vert le. A hajdúszabadság felszámolása, a végvári vitézek elbocsátása és jobbágyi sorba kényszerítése a vitézlő rendet fordította szembe az uralkodóval. A parasztságot sújtó porció, a megszálló csapatok kiszolgálása a jobbágyok között. keltett mérhetetlen elkeseredést. Az abszolutista kormányzás, az Újszerzeményi Bizottság tevékenysége, a fegyverváltság és az erőszakos rekatolizáció a nemességet háborította fel.
A Lengyelországban bujdosó Rákóczi és barátja, Bercsényi Miklós gróf tisztában volt a magyar lakosság kétségbeejtő helyzetével. Bercsényi Miklós felvidéki főnemessel titkos levelezésbe kezdett arról, hogy francia segítséggel rázzák le az országról az osztrák uralmat. A levelek azonban Bécs kezébe kerültek, így az Udvar letartóztatta Rákóczit, aki hamar megszökött és Lengyelországba menekült.
A spanyol örökösödési háború a külföldi szövetség lehetőségét kínálta. 1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború, a császári csapatok nagy részét kivonták az országból. Ez megadta a várva várt lehetőséget a Habsburg-ellenes felkelés megindítására. Különösen a franciáknak állt érdekükben egy szabadságharc a Habsburgok hátában.
A felkelés kezdete és Rákóczi csatlakozása
Hat évvel később a parasztok Esze Tamás vezetésével újabb felkelést terveztek. Vezetőjüknek II. Rákóczi Ferencet szerették volna megnyerni. Azért bíztak meg benne, mert tudták, hogy annak a Zrínyi Ilonának a fia, aki gyűlölte a Habsburgokat, s nő létére Munkácsot védelmezte ellenük.
Amikor 1703 tavaszán Esze Tamás tarpai jobbágy társaival felkereste őket, a kedvezőnek tűnő nemzetközi helyzet miatt vállalták a szerveződő felkelés vezetését. Itt kereste meg Brezán várában a magyar parasztok egyik küldöttsége, Esze Tamás vezetésével azzal a kéréssel, hogy térjen haza és álljon egy Ausztria ellenes felkelés élére. Rákóczi elfogadta a felkérést, és kiadta a brezáni kiáltványt, amelyben felsorolta a felkelés okait. A szabadságharc 1703-ban a brezáni kiáltvánnyal vette kezdetét (1703 május 12).
A XIV. Lajos támogatását elnyerő Rákócziék minden „nemes és nemtelen” országlakoshoz szóltak a Brezánban írt kiáltványukban, emellett fegyvert és zászlókat küldtek haza. Rákóczi hívei magukat - Thököly mintájára - kurucoknak nevezték.
A nemesség kezdetben parasztfelkelést látott a mozgalomban. Ekkor még a magyar nemesek többsége csak parasztlázadásnak tartotta a felkelést. Így Károlyi Sándor megyei alispán (később Rákóczi fő hadvezére) szétverte az első felkelő csoportokat. Károlyi Sándor csapataival Dolhánál még szétverte a felkelőket. Rákóczi tudta, nem szabad késlekednie. Lengyelországból hazatérve 1703-ban a felkelés élére állt. Rákóczi 1703 május 15-én egyesítette lengyel földön hadait és másnap átlépte a magyar határt.
Felismerte, hogy a nemességet és a parasztságot egy táborban kell tartani. Rákóczinak a szabadságharc sikeres folytatásához a nemességet és a jobbágyokat egyaránt maga mellett kellett tartania: a nemesek politikai támogatására szüksége volt, a hadsereg zömét pedig a jobbágyok adták. Határozott pátenseivel, azaz nyílt parancsaival és a Tiszántúl elfoglalásával elérte, hogy egyre többen csatlakozzanak a szabadságharchoz. Hazatérve, Vetésen pátensben, vezéri parancsban mentesítette a katonának állt jobbágyok feleségét és gyermekeit a szolgáltatások alól. Egyúttal megtiltotta, hogy hívei a nemesek udvarházait kirabolják, felégessék. A pátens megtette hatását. A magukat kurucoknak nevező seregekhez özönlöttek a földművesek. Amikor Károlyi Sándor is fölesküdött, a nemesség elkezdett özönleni Rákóczi seregébe.
A szabadságharc kibontakozása és a kuruc állam
Alig fél év alatt a kuruc hadak elfoglalták Magyarország jó részét, sőt Bécs falai alatt is megjelentek. Az év végére a Duna-Tisza köze és a Felvidék is a mozgalom kezére került. Elsőként a Felvidék, majd a Tiszántúl és a Duna-Tisza köze került a magyar kuruc-seregek kezére. 1704-ben a kuruc csapatok Erdély jelentős részét elfoglalták. Esze Tamás pedig Erdélyt hódoltatta meg. Az erdélyi rendek fejedelemmé választották Rákóczit. 1705-ben Bottyán János a Dunántúl nagy részét csatolta a felkeléshez. Legendás tábornoka, a csak fél szemével látó Vak Bottyán az egész Dunántúlt elfoglalta. A Dunántúl és Erdély csak időlegesen lett a felkelőké. A császári hadak jelentős része ekkor nyugaton, a franciákkal vívott háborúban vett részt.
A katonai sikerek politikai döntéseket is szükségessé tettek. Rákóczi nem akarta, hogy az új császárral, I. Józseffel (1705-1711) szemben álló vagy semleges államok vezetői lázadónak tekintsék. Igyekezett törvényessé tenni Erdély és Magyarország feletti hatalmát. 1704-ben a rendek erdélyi fejedelemmé választották.
Az 1705-ben Szécsényben tartott országgyűlésen döntöttek az államformáról. Az 1705-ben Szécsényben összeült országgyűlésen pedig Magyarország vezérlő fejedelmének címével ruházták fel. A rendi konföderáció élére a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc került, aki mellé 24 tagú szenátust állítottak. A fejedelem a hadügyekben és a külföldi kapcsolatokban is dönthetett. Más kérdésekben a 24 tagú szenátussal együtt kellett határoznia. Létrejött egy kancellária, egy Gazdasági Tanács (feladata: hadsereg ellátása) és döntés született saját pénz gyártásáról.
A hivatalos iratok kezelését és a külügyeket a kancellária intézte Ráday Pál irányításával. A besztercebányai Gazdasági Tanács fő feladata a hadsereg ellátása volt. Rézpénzt verettek. Ez volt a Libertas, a rézpénz! Pénzek színes világa: II. Rákóczi Ferenc olyan arany- és ezüstpénzeket veretett, amik kis mennyiségben kerültek forgalomba, így napjainkban ritkaságnak számítanak. Mi volt a kongó? Hova tűnt a fejedelem portréja az érmékről? Mit hívtak libertásoknak? Mivel értéktelen anyagból készült (nem ezüst vagy arany) így arra lehet következtetni, hogy a kuruc állam már a kezdetektől súlyos anyagi gondokkal küzdött. Szükség is volt rá, mert a franciák 1704-ben súlyos vereséget szenvedtek Höchstädtnél, és ettől kezdve XIV. Lajos anyagi támogatása csökkent, majd meg is szűnt. Állami manufaktúrákat hoztak létre, hogy fegyvereket gyártsanak, de ez nem bizonyult elégnek. Rákóczi jövedelme a fejedelmi birtokokból, bányákból és vámokból, adókból és külföldi segélyekből jött össze - és általában kevés volt. A Rákóczi által kiadott rézpénz hamar elértéktelenedett, ezért a katonákat nemigen tudták kifizetni.
A kuruc hadsereg
Rákóczi először a hadsereget akarta megerősíteni. A kuruc felkelők szedett-vedett fegyverzetükkel, rossz felkészültségükkel aligha állhattak ellent tartósan a császári haderőnek. Ráadásul a katonák nem egy esetben elégedetlenkedtek tisztjeik miatt is. Noha Rákóczi igyekezett fejleszteni a hadseregét, annak nagy része irreguláris (képzetlen, fegyelmezetlen) katona maradt. Zöme lovasságból állt, tüzérséggel szinte nem is rendelkezett, ezért harcmodorát a portyázás, gyors betörések jellemezték. Nyílt csatát nem szívesen vállaltak, várostromokat még annyira sem (pl. Budát meg sem kíséreltek elfoglalni).
A fejedelem gondosan ügyelt arra, hogy a tisztek a nemesség soraiból kerüljenek ki, s így a felkelés ne válhasson parasztháborúvá. A jobbágy származású katonák viszont egy-egy balul sikerült csata után az urak árulását emlegették. Seregének jobb felszerelése végett a fejedelem puskapor- és fegyvergyártó üzemeket állított föl. Sikerült a kuruc sereg fegyelmét is javítania. A katonákat egyenruhával látta el, s a tiszteket is igyekezett jobban kiválogatni. A Rákóczi-szabadságharc egyik érdekessége, hogy a szembenálló felek összecsapása egyben között két teljesen különböző harcmodor összecsapása is volt. A kuruc hadsereg fővezére Bercsényi Miklós, legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt (1705 körül).
Vak Bottyán kisnemesnek, Esze Tamás pedig jobbágynak született. Mindez jelzi, hogy Rákóczi megbecsülte alacsony származású, de tehetséges főtisztjeit is. Kik játszottak fontos szerepet II. Rákóczi Ferenc életében? Kik voltak az általa vezetett szabadságharc kiemelkedő szereplői?
Fordulópont és a szabadságharc hanyatlása
A fejedelem reformjai 1707-re eredményeket hoztak. 1707 nyarán szinte az egész ország a kuruc had kezére került. Az Ónodra összehívott országgyűlésen a követek egyhangúan kiáltották: „Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” Az újabb országgyűlés 1707-ben Ónodon példátlan döntéseket hozott. Kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását, és kimondták a nemesekre is kiterjedő adózást. A nemesek lemondtak évszázadok óta fönnálló kiváltságukról, és önként vállalták, hogy adót fizetnek. Lipót halála után, 1705-ben I. József került trónra, aki hajlandó volt tárgyalni, de Rákóczi fejedelemségét nem ismerte el. A harc tovább folytatódott.
A küzdelem azonban túljutott a csúcspontján. Hamarosan kiderült, hogy a hosszas háborúban az ország ereje egyre inkább kimerülőben van. Az 1708-as trencséni kuruc csatavesztés után az egyre növekvő császári hadak újabb és újabb területeket foglaltak el. A szabadságharc fordulópontjának számító vereséget követően a birodalmi csapatok előrenyomulásával megkezdődik a szabadságharc visszaszorítása, ekkorra már a kuruc katonai vereség elkerülhetetlennek látszik. Az 1708-ban a trencséni vereség fordulópontot jelentett a szabadságharc menetében. Innentől a kuruc hadak folyamatosan szorultak vissza, és 1710-re a felkelők ismét már csak Északkelet-Magyarországot birtokolták. 1710-re a szabadságharc a kiindulási területére szorult vissza. Az 1708-1711 közti években egyre szaporodtak az átállások, például Ocskay László brigadéros is átállt (amiért később ki is végezték a kurucok).
A katonák rézpénzükért nem tudtak élelmet vásárolni. A nemesek adózását sem sikerült megvalósítani. Az urak a tiltás ellenére egyre gyakrabban rendelték vissza a katonaságból jobbágyaikat dolgozni. Pestisjárvány is felütötte a fejét. Ez ötször annyi áldozatot szedett, mint a háború.
Rákóczi legfőbb gondja: nem talált megfelelő szövetségest a harcához. XIV. Lajos király, mivel súlyos vereséget szenvedett, már nem tudta támogatni Rákóczit. A szabadságharc sikere végső soron a spanyol örökösödési háborútól függött. Mivel Rákóczi szövetségese, XIV. Lajos seregei vereséget szenvedtek a Habsburgoktól. Rákóczi csak a Nagy Péter orosz cárral 1707-ben megkötött szövetségben bízhatott. Oroszországgal, I. (Nagy) Péter cárral csak későn született meg a szövetség.
A Mohácsi Csata Előzményei, Következményei, Az Ország Három Részre Szakadása - Tökéletlen Történelem
A Szatmári béke és Rákóczi száműzetése
A fejedelem az orosz cárral, I. Péterrel akart szövetséget kötni, ezért 1711 februárjában Lengyelországba utazott. Távollétében azzal bízta meg tábornokát, Károlyi Sándort, hogy időhúzási céllal tárgyaljon a császáriakkal. A főhatalmat Rákóczi távollétében Károlyi Sándor kapta, őt kereste meg Pálffy János császári főgenerális. A császári hadak élén ekkor egy magyar generális, Pálffy János állt. I. József jó érzékkel egy magyar arisztokratát, Pálffy Jánost nevezte ki főparancsnoknak. Tárgyalásaik április végére a szatmári békéhez vezettek. Az 1711 április 29-30-án született szerződésben az egyik aláíró fél III. Károly király volt.
A béke a harcban részt vevőknek amnesztiát ígért. A felkelőknek megígérték, hogy nem büntetik meg őket. Helyreállították a magyar országgyűlés és a nádor jogait is. Cserébe mindezért a rendek hűséget esküdtek az akkor már két hete elhunyt I. Józsefnek. A magyar rendek kénytelenek voltak belenyugodni a Habsburg-dinasztia uralmába, utóbbiak viszont lemondtak az abszolutizmus bevezetéséről. A rendek visszanyerték kiváltságaikat, a protestánsok a vallásszabadságot. A birodalom egysége is sértetlen maradt, nem állították vissza a szabad királyválasztás és az ellenállás jogát.
Az alkunak része volt az ország belsejében álló erődök lerontása, felrobbantása is. Igen sok középkori eredetű, a törökkort átvészelő vár lett ekkor az enyészeté. Májusban a kurucok a majtényi síkon letették a fegyvert, és ezzel a szabadságharc véget ért.
Rákóczi, bár kegyelmet kapott, nem fogadta el azt. Nem volt hajlandó felesküdni a császárra, emellett ragaszkodott erdélyi fejedelmi címéhez is. A béke kiterjedt II. Rákóczi Ferencre is. Cserébe az uralkodói címéről való lemondásért a király még a birtokait is visszaadta volna. Ám Rákóczi - sok hívével együtt - inkább a száműzetést választotta.
Franciaországban eleinte szívesen fogadták őket. Rákóczi huszárparancsnoka, Bercsényi fia vitézeivel belépett a francia hadseregbe (az ezred máig az ő nevét viseli). Ám, miután a francia király és a német császár békét kötött egymással és XIV. Lajos meghalt, a fejedelemnek távoznia kellett. A szultán hívására ekkor Rákócziék Törökországba mentek. Törökországban élték le életük hátralevő részét. Rövid idő után egy kis faluban, Rodostóban kellett letelepedniük. A bujdosók nélkülözéseiről, számkivetettségéről híven számolnak be Mikes Kelemen levelei. II. Rákóczi Ferenc itt, Rodostóban halt meg 1735-ben.
Emlékezés és örökség
A Rákóczi-szabadságharc emlékanyagának ikonikus darabjai a zászlók. Online elérhető múzeumi tartalmakat bemutató gyűjtésünk a Rákóczi-szabadságharccal (1703-1711) és a fejedelem életével foglalkozik. A Jósa András Múzeum filmje jelmezbe öltözött szereplők segítségével eleveníti fel a Rákóczi-szabadságharc főbb szereplőit és eseményeit. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában kiállított portrék az 1708-as sárospataki országgyűlés alatt készültek, az ott jelenlévő tisztek egy csoportját örökítette meg.
A szabadságért küzdő Rákóczi kultusza a 19. században bontakozott ki, ekkor merült fel egyre gyakrabban az újratemetés igénye. A hamvak 1906-ban érkeztek haza, a temetésre a kassai dómban került sor. A törökországi bujdosók helyzete haláluk után semmivel sem volt kevésbé kalandos, mint életükben. A munkácsi püspökség két papi személye vetette föl a kiegyezés után a fejedelem és bujdosótársai hamvainak méltó hazahozatalát, amihez hamarosan több mint félszáz vármegye és szabad királyi város csatlakozott. A javaslatot elfogadta az országgyűlés és Thaly Kálmán képviselő, a kuruc kori hagyományok romantikus őrzője vette kézbe az ügyet. Megszervezte a tetemek helyének fölkeresését, exhumálását, antropológiai azonosítását, egyeztetnie kellett a félig-meddig titokban végzett akciót a törökök vallási és társadalmi szokásaival és a hamvakat őrző francia Szent Benedek-renddel. Nem is sikerült hazahozni a hamvakat a fejedelem halálának 200. évfordulójára. Az időközben fellépő pestisjárvány, az örményirtás, a hazai véderőviták, s Ferenc József kezdeti ellenkezése miatt csak harminc évnyi késéssel, 1906-ban történhetett meg az esemény, hiszen a bécsi udvar szemében Rákóczi és társai még mindig „felségárulók” voltak. A hamvak azóta is a fejedelem kedves városában pihennek.
tags: #2 #rakoczi #ferenc #jatekos #feldolgozasa #szabasagharcnak
