A VAR-rendszer a labdarúgásban: 4 kulcsfontosságú eset a világbajnokságokról és a technológia mélyebb elemzése
A labdarúgás modern kori fejlődésével a technológia is egyre nagyobb szerepet kap a játékban, aminek egyik legmeghatározóbb eleme a videobíró-rendszer, közismertebb nevén a VAR (Video Assistant Referee). Célja, hogy segítse a játékvezetőket a kulcsfontosságú döntések meghozatalában és a nyilvánvaló hibák kiküszöbölésében. De miről is van szó ilyenkor valójában, és hogyan működik a gyakorlatban, különösen egy olyan kiélezett eseményen, mint a világbajnokság?
A VAR működése és alapelvei
A VAR bevezetése mögötti alapelv az, hogy a játékvezetők a pályán hozzanak jó döntéseket. Ha ez megvan, akkor nincs hiba, nem kell utólag megváltoztatni valamit, amit rosszul mértek fel. A kérdéses helyzetet visszanézik egy külön erre a célra kialakított szobában, az eset felülvizsgálatát a játékvezető is kérvényezheti, illetve a videobíró ajánlhatja a játékvezetőnek, hogy nézze vissza a szituációt. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) világos álláspontja, hogy a felelősség és az utolsó szó mindig a játékvezetőé.
A nemzetközi szövetség (FIFA) négy területre korlátozza a VAR alkalmazását:
- Gólok (lesállás, szabálytalanság a gólt megelőzően)
- Tizenegyesek (szabálytalanság történt-e, hol történt, labda elhagyta-e a játékteret)
- Piros lapok (nyilvánvaló súlyos szabálytalanság)
- Ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni (téves azonosítás).
A videobíró-rendszer bemutatásánál a FIFA hangsúlyozta, hogy a videóasszisztens nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek. A videoasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el, vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot. A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videoasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem.
A VAR elterjedése és hazai helyzete
Ami az összképet illeti, az UEFA 54 országban, 234 stadionban használja a videobírót, Magyarországon két létesítményben, a Puskás Arénában és a Groupama Arénában. Az UEFA égisze alatt egyébként már több mint 1400 „videobírós” mérkőzést rendeztek meg. Az UEFA jelenleg három részre sorolja az európai régiót: ahol már teljesen kiépült a rendszer, ahol már használják, de még van mit fejleszteni, illetve ahol folyamatban van a VAR bevezetése.
A labdarúgó-világbajnoksághoz hasonlóan idehaza is monitorozzák a monitorhasználatot. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) honlapján elérhető a 2022-2023-as élvonalbeli bajnokság versenykiírása is, amelyből a VAR-ral kapcsolatos előírásokról is sokat megtudhatunk. A többi között feloldja az ellentmondást, miért ír az UEFA a magyar stadionok kapcsán csupán két olyan arénáról, ahol a videobírói rendszer működik.
A kiírás érdekessége, hogy bár a VAR-rendszer telepítése és karbantartása az MLSZ instrukcióinak maradéktalanul eleget téve a klubokra hárul, a kiírás 13. F. pontja szerint az eszközök nem kerülnek a csapatok tulajdonába.
A VAR személyzet díjazása Magyarországon
Egy NB I-es meccs rendezési költsége útiköltség-térítéssel együtt 3 319 000 forint plusz áfa. Ebből a játékvezetők és a VAR-szoba személyzetének díjazása a következőképpen alakul:
| Pozíció | Meccspénz (forint) |
|---|---|
| Játékvezető | 160 000 |
| Asszisztens (fejenként) | 96 000 |
| Tartalék-játékvezető | 54 000 |
| Ellenőr | 64 000 |
| VAR-bíró | 107 000 |
| AVAR (asszisztens) | 80 000 |
| Operátor | 53 000 |
Az MLSZ 2021-es tájékoztatása szerint a rendszer indulásakor videobírónak összesen 16, videobíró-asszisztensnek 15 főt képeztek ki, míg a visszajátszásokért felelő operátorokból 14-en álltak rendelkezésre. Információink szerint a képzések azóta is folyamatosak, ám a létszám még mindig nem érte el az elégséges szintet ahhoz, hogy teljesítményalapon például kevesebb meccsel lehessen „díjazni” a többet hibázó kollégákat.
A játékvezetők teljesítményértékelését minden mérkőzésen hivatalosan küldött játékvezetői ellenőr végzi. Amennyiben a mérkőzés során egy játékvezető vagy asszisztens súlyos hibát követ el, és ezt a hibát a VAR korrigálja, a hiba negatívan befolyásolja az érintett hivatalos személy/személyek minősítését.
A VAR a világbajnokságon: Statisztikák és tanulságok
Az ESPN összesítette, hogy a katari világbajnokság eddigi 56 meccsén hányszor vették igénybe a videóbíró, a VAR segítségét. Az eddigi 24 esetből a nyolc nyolcaddöntőből csak egyszer kellett közbeavatkozniuk azoknak, akik a videószobában ülnek, a francia-lengyelen a visszajátszások alapján ítéltek meg egy tizenegyest kezezésért, amit Robert Lewandowski másodszorra tudott csak értékesíteni. Könnyű kikövetkeztetni, 23-szor a csoportmeccseken alkalmazták, amikor a viszonylag gyengébb csapatok játszanak, és amikor az igazi topbírókon kívül mások is szóhoz jutnak. A statisztika szerint tehát a meccsek 43 százalékán videóztak.
Nem lehet elégszer elismételni, a VAR-t a hibák javítására hozták létre, épp ezért elég nagy baj, hogy az egyik meccsen egy hibás ítélet felé tolták a játékvezetőt, aki ennek engedelmeskedett is. Az első kiállítást is a VAR alapján ítélték meg egyébként, a guatemalai Escobar játékvezető elnézte volna a walesi kapus kiállítását, noha nyilvánvalóan utolsó emberként letarolta a kitörő iráni Mehdi Taremit. Ennek később jelentősége lett, mert Irán már létszámfölényben játszva érte el győzelmét.
Szó szerint milliméterek döntenek a VAR-ítéleteknél. Már a vb nyitómeccsén be kellett vetni a VAR-t, amikor elvették Ecuador gólját Katar ellen. Erről a helyzetről el kell hinnünk, hogy a VAR-szoba monitorjai előtt ülők találtak egy olyan kameraállást, ami alapján megfellebbezhetetlenül el lehetett dönteni, hogy az ecuadori játékosról pattant tovább a labda, ezért jogos les volt, ilyesmi felvételt ugyanis nem mutattak be a meccs alatt. Az argentinok Szaúd-Arábia elleni váratlan veresége után a lapok bemutattak egy olyan képet, amin a vonalazás szerint a támadást gólba juttató Lautaro Martínez nem volt lesen. Mint kiderült, ez nem egy hivatalos fotó volt, hanem megtévesztésre alkalmas. Egy korábbi játékvezető minősítése szerint: „Óvakodjunk attól, hogy saját szakállunkra egy kimerevített képen vonalakat húzogatunk, mert az nem vezet sehová. Ezt a félautomata rendszert azért vezették be, mert hisznek benne, szinte űrtechnikát alkalmaznak, és ez esetben is a helyes ítélet született.”
Korábban azt szerette volna az egész világ, hogy ne szülessenek téves ítéletek, engedjenek a technológiai újításoknak, és vezessék be azokat a megoldásokat, amikkel világosan el lehet dönteni a vitás eseteket. Elég csak az angol válogatott Frank Lampard esetére gondolni - a 2010-es vb-n, Németország ellen láthatóan a gólvonal mögül pattant ki a kapufáról levágódó lövése, azt mégsem adták meg. Ez a fantomgól is hozzájárult a VAR-forradalomhoz, ami most már ott tart, hogy az ilyen kiélezett helyzetekben el kell fogadni, hogy centire pontosan lehet és kell elemezni helyzeteket, és az egy centi, és a fél méter között nincs különbség. Az egycentis les is les, nemcsak a félméteres, és az egyvonal lényegében már egy nem létező fogalom. A korábbi klisé, hogy az egyvonalnál a támadó csapatot kell segíteni, ma már megfoghatatlan.
Négy vitatott eset a 2022-es világbajnokságról
1. Portugália-Uruguay: Giménez kezezése
A szubjektivitás persze így is megmarad, ezért sokkal érdekesebb kérdés, amikor a játék értelmezési kérdéseiben kell állást foglalniuk azoknak, akik a videószobában, steril körülmények között ülhetnek, és adnak tanácsot annak a játékvezetőnek, aki óhatatlanul a meccs hatása alatt van, és dübörög a pulzusa. És mégis előfordult, hogy a papíron nyugodtabb VAR hibázik. Erre láthattunk egy eklatáns példát a második csoportkör befejező meccsén, amikor Portugália 2-0-ra legyőzte Uruguayt. A 89. percben jártunk, amikor az uruguayi védő, José María Giménez estében beleütött a lábai közt elguruló labdába. Az iráni játékvezető, Alireza Faghani elsőre elengedte az esetet.
Utána azonban kihívták a pálya melletti monitorhoz. Ha karakánul kiállt volna az eredeti álláspontja mellett, és nem hagyta volna magát befolyásolni, akkor a helyes ítélet születik meg. A katari VAR-bíró azonban félreértelmezte a szituációt. A védő karja természetes helyzetben van, a mozdulata nem szándékos, nem akarta megállítani a labdát. Alireza Faghani bíró ebben a nyilván nem könnyű lélektani helyzetben, hogy mégiscsak a monitorhoz hívták, aminek oka kell hogy legyen, vagyis nem látott jól valamit, a nyomás alatt megtört. Jól jelzi, hogy mennyire okkal hívják ki a pályáról videózni a bírót, hogy az eddigi 24 esetből a monitorozás, vagyis a drasztikus beavatkozás után csak két helyzetben nem változtattak a játékvezetők.
Uruguaynak nagyon sokba került a fals, a játék szellemiségétől eltérő döntés, mert így az utolsó fordulóban a kétgólos siker Ghána ellen nem volt elég neki. Ha viszont a jó ítélet születik, és nincs tizenegyes, nagy valószínűséggel marad az 1-0-s portugál győzelem, és akkor Uruguay a Ghána elleni kétgólos győzelmével továbbjut. A Portugál-Uruguay-mérkőzésen megadott büntető az egész vb egyik legnagyobb hibája volt, ami egyértelműen sújtotta Uruguayt, és szerepet játszott a dél-amerikai csapat kiesésében.
Bárándy: Orbán és a családja nem úszhatja meg a bíróságot
Faghaninak is nyilván sokba került ez a tévedés, az iráni bírót ugyanis több meccsre már nem is delegálta a FIFA, és szinte biztosan nem fognak újabb mérkőzést adni neki. A FIFA is úgy tekint erre az esetre, mint az egyik nagy hibára, ha majd a bírók főnöke, Pierlugi Collina elemzi az egész vb-t, ezt biztosan elrettentő példaként hozza fel.
2. Tunézia-Franciaország: Griezmann elvett gólja
A csoportkör harmadik fordulójában Tunézia úgy győzte le a címvédő franciákat, hogy Antoine Griezmann lőtt ugyan egy szabályosnak látszó gólt, de ezt a 98. percben elvették. Itt megint csak értelmezési kérdéseket kell tisztázni. Sokszor hallottuk mostanában a közvetítésekben, mikor teremtődik új játékhelyzet. Ez egy tipikus esete lehetett volna, de mivel nem szándékos volt a védő fejese, hanem egy szorongatott helyzetben történt az utolsó érintés - ha nem gyötrik, vélhetően nem oda fejeli -, és így alakult ki ez a helyzet, végső soron el lehetett venni a gólt, mert az utolsó szándékos érintésnél Griezmann valóban jócskán lesen áll. A sors fintora, hogy ezúttal ugyanaz a katari VAR-bíró ténykedett, mint az uruguayi esetnél.
Ennek a gólnak végül nem lett hatása a csoport végeredményére, mert a másik meccsen Ausztrália nyert a dánok ellen. Ha viszont ott döntetlen születik, akkor Tunézia ezzel jutott volna tovább. Úgy tudjuk, a FIFA a helyzet megítélését nem nevezte hibának, de azt igen, hogy a játékvezető úgy engedte tovább a meccset, hogy a gól még vizsgálat alatt volt. Sőt, a középkezdés után le is fújta a meccset, miközben még árgus szemekkel videóztak. Így aztán ez volt az a meccs, amelyiken kétszer hangzott fel a hármas sípszó.
3. Argentína-Lengyelország: Messi tizenegyese
Argentína az utolsó csoportmeccsén kifejezetten jól focizott, helyzetek sokaságát dolgozták ki a lengyelek ellen, de az első félidőben ezt a fölényt nem sikerült gólra váltaniuk még úgy sem, hogy kaptak egy eléggé vitatható tizenegyest. A holland Danny Makkelie játékvezető önmagától továbbengedte a játékot, és a videó alapján fújta be. A szakzsargonban gyakori kifejezés, ez egy könnyű síppal befújt büntető volt, mert már akkor keletkezett a kontakt a kapus és a játékos között (Wojciech Szczęsny és Lionel Messi), amikor már nem volt ott a labda. Ennél azonban fontosabb, hogy ezt a FIFA elfogadható ítéletnek gondolta. Hogy miért? A szabálytalanságok többsége úgy keletkezik, hogy már nincs ott a labda. Itt is ez történt. A bírók megítélésére van bízva, hogy ez a kontakt elhanyagolható-e, vagy sem. A képtől viszont, hogy Messi arcát - ezt a testrészt fokozottan védik a szabályok - betakarja a kapus kesztyűje, nehéz függetlenítenie bárkinek magát.
A VAR-szobában ekkor egy holland ült, és úgy határoztak, tizenegyest kell adni, az más kérdés, hogy azt Szczęsny kivédte. Viszont ez az eset egy üzenet is volt, kvázi precedens értékű, hogy ezen a vb-n az ilyen szituknál jár a büntetés, és nem csak Messi miatt szólalt meg a síp. A baj inkább a következetességgel van, mert a hajrában, amikor az argentinok támadtak, és a kapuson már átemelték a labdát, akkor is volt egy hasonló eset, de azt nem torolták meg. Vagy itt lehet előhozni az angol védő, Harry Maguire lerántását, ami látványos volt ugyan az irániak ellen, de néma maradt a síp, míg a hajrában az irániak kevésbé ennyire látványos helyzetben büntetőt kaptak. És ha már következetesség: Cristiano Ronaldo egy kis kontakt után elesett, befújták tizenegyesnek Ghána ellen, míg hasonlóan elhanyagolható szabálytalanságért más meccsen nem büntettek.
4. Németország-Spanyolország: Rüdiger elvett gólja
A VAR elvett már gólt is, például a német Antonio Rüdigerét, aki a spanyolok ellen még gól nélküli állásnál fejelt a kapuba, de mint kiderült, minimális lesről. Négy éve egy ilyen helyzetben még előfordulhatott volna, hogy akár két percig is áll a játék, itt azonban 28 másodperc után megszületett a helyes döntés. A FIFA már a nulladik napon kinyilvánította, hogy a félidők jócskán hosszabbak lesznek, mert minden eszközzel törekednek arra, hogy növeljék a tiszta játékidőt. Amint eddig tapasztalható, a videózás miatt csak nagyon ritkán kell beszámítani plusz perceket, sérüléseknél vagy cseréknél már sokkal indokoltabban. Egy jó helyzetben lévő szabadrúgásnál is percekig állhat a játék. A hátralévő nyolc meccsen az is kiderül, hogy ezt a sokperces hosszabbításos előírást mennyire tartják be.
A VAR kritikája és a jövő
A világbajnokságon Oroszországban bemutatkozó videobíró-rendszer lehetővé teszi a játékvezetőknek, hogy téves ítéleteiket korrigálják. Olyan látványos baki, mint Diego Maradona 1986-os vagy Thierry Henry vb-selejtezős kezezésénél, már nem fordulhat elő. Egy korábbi Premier League-játékvezető, Graham Scott szerint a videobíró-rendszer (VAR) jelenlegi formájában alkalmatlan a feladatára. Scott a The Athleticen indított rovatában osztotta meg a tapasztalatait. Hozzátette, semmilyen örömet nem jelent számukra olyan gólokat érvényteleníteni, ahol a támadó homloka, térde vagy nagylábujja csupán néhány centiméterrel lógott be a támadásépítés során. Azt sem élvezik, amikor a hidegben és az esőben kell álldogálniuk a pályán.
A volt játékvezető véleményét a statisztikák is alátámasztják. A Football Supporters' Association (FSA) múlt havi felmérése alapján a szurkolók több mint 75 százaléka ellenzi a VAR használatát. Kilencven százalékuk úgy érzi, a rendszer rontja a helyszíni meccsélményt. A Premier League ennek ellenére többször is egyértelművé tette, hogy a VAR marad. A liga közleménye szerint a saját kutatásaik azt mutatják, hogy a szurkolók többsége a rendszer megtartása, ugyanakkor folyamatos fejlesztése mellett áll. A videobírót a 2019-2020-as idényben vezették be a Premier League-ben, és azóta is folyamatos vita övezi. Nem Scott az első, aki így beleszállt a VAR-rendszerbe, vagy legalábbis annak jelenlegi alkalmazásába. Korábban Roberto Rosetti, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) játékvezetésért felelős igazgatója nyilatkozott úgy, hogy némi reform lenne a legjobb szerinte a rendszerben.
Magyar játékvezetők a nemzetközi porondon
A világbajnokságon magyar játékvezető nem vett részt, sok esély arra sincs, hogy a következőn legyen magyar bíró. A nagykárolyi Kovács István a román színeket képviselte. Őt végül nem vetették be a pályán, csak negyedik játékvezetőként számítottak rá, igaz, akkor több meccsen is. A FIFA azt csak a helyszínen mondja meg, kinek mi lesz a dolga. Kovács és még másik három játékvezető végül csak a kispadok között intézkedhetett, a pályán nem kapott lehetőséget. Meccset akkor vezethetett volna, ha nagyot hibázik valaki, de a VAR jellegéből adódóan, a szarvashibákat már kiküszöbölték.
tags: #4 #eset #videobiro #foci #vb
