Gödöllői Röplabda Club

Stadionfejlesztések és a bölcsődei férőhelyhiány Magyarországon: A sportberuházások és a családtámogatás kihívásai

2026.06.22

Magyarországon az elmúlt években kiemelt figyelmet kaptak a sportlétesítmények, különösen a labdarúgó-stadionok fejlesztései. Ezzel párhuzamosan azonban súlyos problémaként jelentkezik a bölcsődei férőhelyek krónikus hiánya, ami számos család mindennapjait nehezíti meg.

A felcsúti stadion körüli viták és a labdarúgó-infrastruktúra helyzete

Hónapok óta élcelődés, felháborodás tárgya, hogy Felcsúton a falu lakosságának majdnem kétszeresét befogadni képes stadiont építtet az Orbán Viktor alapította fociakadémia. Az elmúlt hónapokban megtudhattuk, hogy a Felcsúton, Orbán Viktor szülőfalujában épülő stadionhoz, amely a Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémia (PFLA) területén létesül, hárommilliárd forint pénz került a tao-rendszerből és ezzel a legtámogatottabb fejlesztési cél lett tavaly. Azt is tudjuk, hogy a kormányfő szerint ez nem közpénz, hanem magánadomány. Megint másoktól meg azt hallhattuk, hogy a tao bizony bújtatott állami támogatás. Arra is rájöhettünk, hogy a stadiont nem Makovecz Imre tervezte, a 2011-ben elhunyt építész csak vázlatban álmodta meg a létesítményt. A PFLA stadionját, amelyik egy ideig (a debreceni és a ferencvárosi stadionok átadásig) a nominálértéken legdrágább magyar stadion lesz, ugyanis 3500-asra tervezték.

A felcsúti stadion látványterve

Az építkezést biztosító emberek rendkívül barátságtalanok. Megmutatták nekünk, hogy a stadion Orbán Viktor hétvégi háza mellett épül, viszont fel is világosítottak minket: nem a kormányfő építtet és nem a háza mellé, hanem a miniszterelnök alapította alapítvány ruház be és Orbán Viktor költözött a stadion mellé.

Az NB I-es stadionok befogadóképessége és az MLSZ szabályzatai

Az NB I. jelenlegi legkisebb stadionjai Pápán és Pakson találhatóak. Előbbi 5500, utóbbi pedig 6150 fő befogadására alkalmas. Korábban az NB I.-es csapatokra vonatkozó nevezési feltételek között a legalább 10.000 férőhelyes stadion szerepelt, ami idő közben tarthatatlanná vált. Az akasztói Stadler még próbált megfelelni a kihívásnak, 21000 nézőre méretezték a magyar tanyavilág egyik legkülönlegesebb épületét, de például a Várszegi Gábor tulajdonába került MTK eközben kisebbre újította fel a Hungária körutat, megállva valahol a 8500 szék környékén. És ekkor még szó sem volt Tiszakécskéről, Pápáról, Paksról, vagy az első Orbán-kormány idején építeni kezdett 7000-es kaposvári Rákóczi Stadionról. Sajnos a felsoroltaknak megfelelő típusból alig találni néhányat Magyarországon. A Győrben magántőkéből megépült ETO Park áll talán legközelebb az idilli állapothoz, ott viszont erősen kiábrándító, hogy a 15-16000 székből alig 2-3000-et töltenek meg a szurkolók. Újpesten szintén remek kis stadion épült, amit alig tíz év alatt sikerült erősen lelakni, de még bőven menthető.

A Magyar Labdarúgó-szövetség szabályzatai szigorú feltételeket támasztanak a létesítményekkel szemben. Az MLSZ frissen tartott honlapján a szövetség Infrastruktúra Szabályzatának legújabb verziója is hozzáférhető. Az mlsz.hu dokumentumtára „új” címkével látja el a szabályzatot, az első oldal tanúsága szerint pedig 2013. július 10-én lépett hatályba. A jelenlegi szabályzat szerint egyértelműnek tűnik a nem. Egyrészt a férőhelyek száma sem elégséges, másrészt a stadiont a Szabályzat hatályba lépésekor, azaz 2013. július 10-én már működnie kellett volna. „A jelen szabályzat egyes előírásai alól indokolt esetben, ideiglenes jelleggel felmentést a Magyar Labdarúgó Szövetség Elnöksége adhat határozatában” - még ez is szerepel a szabályzatban, vagyis elképzelhető, hogy elnökségi határozatban engedélyezték (ideiglenes jelleggel!) a felcsútiaknak a ministadiont.

Van még egy esély, gondoltuk, mert eszünkbe jutott minden szabályzatok legfélelmetesebbike, a licencszabályzat. Egyre inkább úgy érezzük magunkat, mint egy Kaland, Játék, Kockázat könyvecskét olvasva. S hogy a szabályok legalább 5000 nézőt befogadó lelátót írnak elő az NB I-ben? Vagyis a Klublicenc Szabályzatban rögzített, kötelező kitétel alól nem (ott nem találtunk elnöki felmentésre lehetőséget adó részt), ellenben az Infrastruktúra Szabályzat egy pontja alól felmentést kaphatnak ideiglenes jelleggel, amit - ahogy a válaszból kiderül - nyilvánvalóan meg fognak kapni.

Új stadionok és multifunkciós sportközpontok

A Fehérvár FC elleni bajnoki mérkőzéssel augusztus 25-én, vasárnap avatja fel a Nyíregyházi Spartacus FC az új futballstadionját. A több mint 8000 férőhelyes aréna és sportközpont az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. kivitelezésében épült meg. Látványos videó készült az új sportlétesítményről, amelynek segítségével annak külső és belső tereibe egyaránt betekintést nyújtunk. A végső simítások is elkészültek a Nyíregyházi Városi Stadionban, így a létesítményt ettől a bajnoki idénytől birtokba vehetik a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságba, az OTP Bank Liga NB I.-be frissen feljutott Nyíregyháza Spartacus FC játékosai. A létesítmény a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében valósult meg Magyarország kormánya segítségével, több mint 19 milliárd forintos költségvetésből. A régi, már az 1958-as megnyitásakor is elavultnak számító stadion elbontását követően több mint 8000 férőhelyes, mintegy 12.200 négyzetméteres létesítményt alakítottak ki, 10 ezer négyzetméteres központi pályával.

A multifunkciós komplexumban a labdarúgó mérkőzések mellett koncerteket és más rendezvényeket is szerveznek majd. Elkészültével a város közösségi élete is egy jelentős új központot kap. A futballstadiont a modern, UEFA-2 kategória követelményeinek megfelelően alakították ki. A stadion új játéktere pályafűtést és automata öntözőrendszert kapott, aminél külön figyelmet fordítanak a fenntartható vízgazdálkodásra, hiszen a csapadékvíz gyűjtésével és felhasználásával öntöznek majd. A multifunkciós sportlétesítményben a stadion mellett kivilágított futókör, illetve egy kétszintes, 900 négyzetméteres sportközpont is helyet kapott konditeremmel, kiszolgáló helyiségekkel és öltözőkkel.

A Nyíregyházi Városi Stadion felszereltsége:

  • A stadion 7969 normál lelátószékkel, 9 darab skybox-szal (182 férőhely) és VIP-szektorral (341 férőhely) rendelkezik.
  • A mintegy 450 négyzetméteres lounge-nak saját konyhája van, mely rendezvények, bálok, állófogadások, esküvők megtartására is alkalmas.
  • 150 négyzetméteres a konferenciaterem.
  • A hazai csapat számára konditerem, wellness részleg biztosított, de van sportdiagnosztikai-rehabilitációs szekció is.
  • 2 darab, mintegy 60 négyzetméteres ledfallal látták el a létesítményt.
  • Két ponton mobilszínpad építhető a gyep megsértése nélkül.

A Magyar Építők stábjának köszönhetően most az elkészült stadion lelátójára, gyepszőnyegére, öltözőibe és további belső tereibe is ki- illetve betekintést nyerhetünk.

Összehasonlító táblázat a magyar NB I-es stadionokról (példák a cikkből)

Az alábbi táblázat néhány magyar stadion befogadóképességét mutatja be, amelyekről a cikk is említést tesz:

Stadion Befogadóképesség (fő) Megjegyzés
Felcsút (PFLA) 3500 A falu lakosságának majdnem kétszeresét képes befogadni
Pápa 5500 NB I. jelenlegi legkisebb stadionjai között
Paks 6150 NB I. jelenlegi legkisebb stadionjai között
Stadler (Akasztó) 21000 Korábbi nagyobb stadion
MTK (Hungária krt.) ~8500 Felújítás után
Kaposvári Rákóczi Stadion 7000 Az első Orbán-kormány idején épült
ETO Park (Győr) 15000-16000 Magántőkéből épült
Nyíregyházi Városi Stadion >8000 Új, multifunkciós komplexum

A bölcsődei férőhelyhiány súlyos problémája Magyarországon

Miközben a stadionfejlesztések milliárdos nagyságrendű forrásokat vonnak el, a gyermekek napközbeni ellátása, különösen a bölcsődei férőhelyek száma továbbra is kritikus hiányt mutat. Tavaly 3.244 kisgyermek felvételét utasították el a bölcsődék férőhelyhiány miatt. A kormány ígéretei ellenére döcögve halad csak ezek bővítése. Még mindig 20 ezer férőhely hiányzik az Orbán Viktor által 2022-re ígért 70 ezerből.

Infografika a magyarországi bölcsődei férőhelyek hiányáról és a keresletről

2017-hez képest - azaz három év alatt - összesen 3733 új férőhely létesült (átlag 1.244 férőhely/év) a kormányfő által 2020-ra előrevetített 15 ezer helyett. Ma Magyarországon 267 ezer 0-3 év közötti kisgyermek él, a jelenlegi 50.208 férőhely a 18 százalékuknak tud biztosítani napközbeni ellátást. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke emlékeztet rá, hogy már sokkal korábban, 2002-ben a Európai Tanács Barcelonában tartott ülésén a tagállamok elfogadták egyebek között, hogy 2010-re a gyerekek 33 százalékának biztosítani kell bölcsődei férőhelyet. Ettől azonban még mindig nagyon messze vagyunk.

A bölcsődei hiány emberi arcai: Szilvi története

Szilvi nem az egyetlen, aki a férőhelyhiány és a munkanélküliség miatt hasonló gondokkal küzd. Szilvi egy agglomerációs kistelepülésen él. Egyedül neveli kétéves kislányát, Bogit. Szilvi munkahelye nem élte túl a járvány második hullámát, ő azóta munkát keres. Bogit leadta már a bölcsiben, ahova szeptemberben beírathatta, mert akkor még dolgozott, és be tudta mutatni a felvételéhez szükséges munkáltatói igazolást. „Nem azért passzolom le szegényt, mert nem szerettem volna otthon lenni vele hároméves koráig. De az apja lelépett, gyerektartást nem fizet, rokonaim nincsenek, nekem kell egyedül gondoskodni magunkról. A GYES és a családi pótlék pont a rezsire elég.”

Szilvi fél, ha kiderül, hogy munkanélküli lett, előbb is kitehetik a gyerekét a bölcsődéből. Úgy tudja, hogy többszörös a túljelentkezés, és azt részesítik előnyben, akinek van munkája. Márpedig a pici mellett sem állást keresni, sem dolgozni nem tudna. Szerinte nagy szerencséje volt az előző munkahelyével, mert elfogadták, hogy egyedül neveli a kisgyermekét, aki minden harmadik héten beteg, és ha nem az, akkor is oda kell érnie érte időben. Ilyen munkahelyet most nem könnyű találni. A magán-, azaz családi bölcsődét a 40 ezer forintos állami támogatás mellett sem engedhetik meg maguknak. Érdeklődött egy helyi családi bölcsődénél, ahol a 70 ezer forintos díjban nincs benne az étkezések ára, illetve azért is 1.500 forintot kellene fizetnie minden egyes alkalommal, ha 17 óránál később tudná elhozni Bogit.

Szilvi végez a tárgyalással. Nem sikerült megegyeznie a dohánybolt tulajdonosával, mert 12 óráznia kellene minden második nap, amit a gyerek mellett nem tud bevállalni. „Mindenhol ez van”, mondja elkeseredetten. "Az íróasztal mögött vagy a Parlamentben könnyű számokkal vagdalkozni, szabályokat hozni, ha közben sosem mész ki, hogy szembenézz a valósággal, és megismerd a hús-vér emberek valódi problémáit. Amikor a családsegítőről kérdezem, Szilvi bevallja, attól fél a legjobban, hogy kiderül a helyzetük, és elveszik tőle Bogit. Nem mer segítséget kérni, mert látott és hallott már számtalan hasonló esetről.

A bölcsődei rendszer kihívásai és a fenntartás problémái

Jelenleg a KSH adatok alapján országosan 5.000 körüli a feltöltetlen férőhelyek száma, míg 2020-ban még mindig 3.244 gyermek jelentkezését utasították el a bölcsődék férőhelyhiány miatt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy csak onnan kap az elutasítottakról adatot a KSH, ahol van bölcsőde, azaz részt vesznek az adatszolgáltatásban. Érd a fővárosi agglomeráció egyik leggyorsabban benépesülő és legfiatalabb átlag életkorú települése. Rengeteg kisgyermekes család költözött ide, de ezt az infrastruktúra nem tudta követni. A városban a friss adatok szerint 2.200 0-3 év közötti gyermek él, akiknek 230 férőhelyen kellene osztozkodniuk a megyei jogú város két bölcsődéjében.

Tiszatenyőn, a Törökszentmiklós melletti 1.500 fős községben évek óta szerettek volna minibölcsődét biztosítani a kisgyermekeknek, és bár nyertek egy 2018-as pályázaton 10 millió forintot, vissza is adták azt, mert ennyi pénz nem volt elég a fejlesztéshez. Egy újabb pályázaton 2019-ben már elnyerték a kétszobás létesítmény kialakítására adható maximális összeget 90 millió forinttal. 2021. december 31-éig tehát megépülhet a minibölcsőde 2 csoporttal, összesen 15 gyermek számára.

Bölcsődebővítés Vácdukán

„A férőhelybővítés, bölcsődeépítés mellett nem szabad megfeledkezni az intézmények fenntartásáról sem. A dolgozók kötelező létszámán alapuló bértámogatást például akkor hívhatja le egy gyermek után a bölcsődét üzemeltető önkormányzat, ha a gyermek nem hiányzik többet 10 napnál egy hónapban, ami elég életszerűtlen szabály.” Szűcs Viktória szerint az a legnagyobb baj, ha politikai okok állnak a településtámogatás elosztása mögött. Mint mondja, vannak olyan települések, ahol nem kell gondozási díjat fizetni senkinek sem, csak étkezési díjat, és valahol még tisztasági csomagot sem kérnek, mert a kormánypárti önkormányzatok mindezt elő tudják teremteni a költségvetésükből, nem úgy, mint az ellenzéki települések. Pedig a gyermekek szükséglete, érdeke és joga mindenhol azonos (kellene hogy legyen).

tags: #60ezer #ferohelyes #stadion #bolcsodek

Népszerű bejegyzések:

GRC