A labdarúgás szabályai: Amit tudni érdemes
A labdarúgás, mint a világ legnépszerűbb sportága, rengeteg szabályt foglal magában, amelyek az idők során folyamatosan fejlődtek és finomodtak. Bár a játék alapvető célja - a labdát az ellenfél kapujába juttatni - mindenki számára ismert, a részletekben számos érdekesség és bonyolultság rejlik. Az alábbiakban a labdarúgás legfontosabb szabályait igyekszünk bemutatni, kiemelve a leggyakrabban félreértett vagy vitatott pontokat.
A les szabálya
Az egyik legösszetettebb szabály, amely a legtöbb vitát generálja a mérkőzéseken, a les. A leshelyzet önmagában nem szabálytalanság. Lesnek minősül, ha a játékvezető véleménye szerint a támadásban aktívan részt vevő játékos csapattársától úgy kapja meg a labdát, hogy az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó előtti védőjátékos. Fontos tudni, hogy a kapus is védőjátékosnak számít.
Az utolsó előtti védőjátékos pozíciója jelöli ki a lesvonalat.
Lehet olyan helyzet, amikor a csatár bár a védők mögött tartózkodik, egyáltalán nem avatkozik játékba (nincs lehetősége), és a védekező csapat játékát sem zavarja. Ezt nevezzük tétlen lesnek, de ettől még szabályos a támadás. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labdaejtés esetében sincs les.
Szabálytalanságok és büntetések
A labdarúgásban számos szabálytalanság létezik, amelyek különböző büntetéseket vonhatnak maguk után, a sárga lapos figyelmeztetéstől a piros lapos kiállításig.
Sárga és piros lap
Ha egy játékos két sárga lapot gyűjt be, a második sárga kártya felmutatása után a játékvezetőnek elő kell vennie a piros lapot is.
A bíró most már a kezdő sípszó előtt is felmutathat piros lapot, és kiállíthatja a szabálytalankodó, például a bevonulás során összeverekedő játékosokat. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után.
Szabadrúgások
A közvetlen szabadrúgásból egyből lehet gólt elérni, a közvetettből csak egy másik játékos érintése után. A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi. Szabadrúgást csak álló labdával lehet elvégezni. Az ellenfél játékosai, akár egyénileg, akár sorfalban, legkevesebb 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védősorfalba is zavarni.
Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A közvetlen szabadrúgást az ellenfél arról a helyről végzi el, ahol a szabálytalanság történt.
Tizenegyesrúgás (büntetőrúgás)
A büntetőrúgást pontrúgásnak nevezik. A büntetőt rúgó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A szabály módosításához nagy mértékben hozzájárult Luis Figo, világhírű portugál labdarúgó, aki a rúgás végrehajtása közben rendszeresen cselezett, azaz mozgását megtörte egy pillanatra, remélve, hogy ezzel a kapust megtéveszti. A játékvezetők egyszerűen nem törődtek ezzel a "szabálysértéssel". Mivel egyre több neves játékos kezdte alkalmazni ezt a taktikát, a nemzetközi szabályalkotó, a Board jónak látta módosítani a szabálypontot.
A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, integethet, hogy zavarja a rúgó játékost. Ellenkező esetben, amennyiben a büntetőrúgásból nem születik gól, a 11-est meg kell ismételtetni. Az eseménynél igen széles a szabálysértések- illetve a büntetések száma. A többi játékosnak a büntetőterületen és a büntetőköríven kívül, a labda (a büntetőpont) vonala mögött, a játéktéren kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak.
Nemcsak a 16-os vonalán belül, hanem pontosan a 16-os vonalán történt, a gólt szabálytalanul akadályozó akciókért is 11-est ítélhet a bíró. Ha egy feltűnési viszketegségben szenvedő szurkoló, vagy bárki, aki egy kósza gondolattól vezérelve be kíván kapcsolódni a játékba, berohan a pályára és megakadályoz egy tiszta gólt a 16-oson belül, vagyis a kapu felé tartó labdát eltéríti, 11-est „szerez” a támadó fél javára. Mostanáig a tizenhatos vonalán belül, a gólhelyzetben szabálytalankodónak piros lap, kiállítás és az ellenfélnek 11-es járt.
A kapus speciális szabályai
A kapus szerepe a labdarúgásban kiemelt, és számos speciális szabály vonatkozik rá. Ha a kapus a saját büntetőterületén belül kézzel érinti a labdát, amit csapattársa szándékosan hozzárúgott, a hazaadás szabálytalan. Az a folyamat amikor egy csapat játékosa saját kapusának szándékosan rúgja "haza" a labdát. A kapus csak lábbal, fejjel, vállal vagy teste más részével játszhatja meg, érintheti meg a labdát. Sőt a kapus még a bedobással hazaadott labdához sem érhet hozzá kézzel. Amennyiben megfogja a haza adott labdát, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára a 16-oson belül arról a helyről ahol a szabálysértés történt.
A labda hazaadható a kapusnak fejjel, mellel, vállal, combbal. A játékvezető egyedüli joga megállapítani, hogy a hazaadásnál a játékosok a szabály pontjait akarják kijátszani, például a hazaadás feltűnő ismételgetése. A saját büntetőterületén kívül a kapusra is ugyanazok a megszorítások vonatkoznak a labda kezezésével kapcsolatban, mint a többi játékosra. A saját büntetőterületén belül a kapus nem lehet vétkes közvetlen szabadrúgást igénylő kezezésben, vagy bármilyen más, a labda kezezésével kapcsolatos szabálytalanságban. Azonban vétkes lehet számos olyan szabálytalanságban, amely közvetett szabadrúgást von maga után.
Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát - amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. padló) között van, vagy amíg pattogtatja talajra vagy feldobja a levegőbe. Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust. Akkor tekintjük, hogy a kapus felügyeli a labdát, ha a kezének vagy karjának bármely részével érinti, kivéve, ha az véletlenül lepattan róla, például egy védése után. A labda birtoklásába az is beletartozik, amikor a kapus szándékosan hárítja azt.
Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától. Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik. Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor.
Egyéb fontos szabályok
A labdarúgásban számos más szabály is létezik, amelyek befolyásolják a játék menetét. Ilyenek például a sportszerűtlen magatartás, a veszélyes játék, az ellenfél mozgásának akadályozása, vagy a játék újraindításának késleltetése.
Sportszerűtlen magatartás és veszélyes játék
Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni. Ilyen például, amikor egy játékos szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt. Függetlenül attól, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem, mert a szabálytalanságot a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 12. szabály betűjét és szellemét. A játék közvetett szabadrúgással indul újra.
Veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is). Ezt az ellenfél közelében követik el, és meggátolják az ellenfelet a labda megjátszásában a sérüléstől való félelmük miatt. Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre. Ha van testi érintkezés, akkor alaposan fontolja meg a játékvezető azt, hogy nagy valószínűséggel elkövettek sportszerűtlenséget is.
A játék újraindításának késleltetése
Ha a játékvezető elhatározta, hogy felmutat egy kártyát, akár figyelmeztetni vagy kiállítani egy játékost, a játéknak nem szabad újraindulni, amíg a szankcionálást el nem intézte.
Az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon történt az egyik legemlékezetesebb eset, amikor a belga válogatott játékosa, Fernand Goyvaerts nem kapott játékengedélyt, mert nem volt hajlandó aláírni a FIFA szabályzatát, mivel nem értett egyet a les szabállyal. Ez jól mutatja, hogy a szabályok megértése és betartása mennyire fontos a sportágban.
tags: #a #fociban #a #kapus #lohet #golt
