A Jégkorong Hosszabbítás: A Játékidő Integrált és Kihívásokkal Teli Része
A jégkorongban a hosszabbítás nem csupán egy kiegészítő elem, hanem a játékidő szerves része, amely a mérkőzések izgalmas és kiszámíthatatlan kimenetelét garantálja. Különösen igaz ez a rájátszásokra, ahol a hirtelen halál elve dominál, egyedülálló kihívás elé állítva a csapatokat és a játékosokat.
Az NHL egyik legnagyobb múltra visszatekintő tradíciója az első gólig tartó hosszabbítás a rájátszás során. Ez az összes major sportot figyelembe véve egyedülálló, hiszen a baseballban, a kosárlabdában és az amerikaifutballban a pontokat szerző csapat ellenfelének van esélye válaszolni. A hokiban nincs.
Az NHL-ben 1927-ben vezették be a hirtelen halált, azóta 815 playoff-mérkőzés zárult döntetlennel és folytatódott hosszabbítással. A neves szakportál azt az intuíción alapuló elméletet tesztelte, mely szerint a hosszabbítás vagy nagyon korán, vagy nagyon későn dől el, de szinte sosem a kettő között. Sidney Crosby például a Tampa elleni második mérkőzésen már a 40. másodpercben a kapuba talált, de a San Jose-Nashville párharc hatodik meccsén majdnem még egy mérkőzésnyi időt a jégen töltöttek a csapatok.
Statisztikai állandóság a hosszabbításban
A THN (The Hockey News) három időintervallumra bontotta a mérkőzéseket a hosszabbítás során, és az adatok meglepő állandóságot mutatnak.
| Időintervallum | Összes meccs (1927 óta, 815 meccs) | Arány | 2006-2016 (200 meccs) | Arány | Egy adott rájátszás (17 meccs) | Arány |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Első 5 perc | 275 meccs | 33,7% | 69 meccs | 34,5% | 6 meccs | 35,2% |
| 5. és 20. perc között | 374 találkozó | 45,8% | 90 meccs | 45,0% | 7 meccs | 41,1% |
| 20 perc felett (egy harmadot meghaladó) | 166 találkozó | 20,4% | 41 meccs | 20,5% | 4 meccs | 23,5% |
A hosszabbítás első öt percében 275 meccs dőlt el, gyakorlatilag ez az esetek egyharmada (33,7%). 374 találkozón született gól az 5. és a 20. perc között, ez a meccsek közel fele (45,8%), míg 166 találkozón a ráadás meghaladta az egy harmadot, ez pedig 20,4%. Érdekes módon ezek a számok alig változtak valamit, ha az elemzést az utóbbi tíz év hosszabbításos meccseire szűkítjük. Kereken 200 hosszabbításos meccset játszottak 2006 és 2016 között. Ha tovább szűkítjük a kört és csak az idei rájátszás mérkőzéseit nézzük akkor az látható, hogy a adatok itt sem lengenek ki. 17 meccsből hat az első öt percben eldőlt ami 35,2%. 7 meccs dőlt el az 5. és a 20. perc között ami 41,1% ami tovább erősíti a korábbi statisztikákat.
A tanulság tehát az, hogy egészen hihetetlen állandóságot mutat ez a statisztika, legyen szó bármelyik vizsgált időintervallumról a hosszabbításban. Ez azért nagyon különleges dolog, mert az elmúlt 90 évben rengeteget változott a játék gyorsasága, dinamikája, a szabályok, a taktika, nem beszélve a játékosok fizikai és testi adottságairól, illetve a felszerelések méretéről.
Az EBEL és MOL Liga Hosszabbítási Szabályai
Az EBEL és a MOL Liga új szabálya értelmében 60 perc játék utáni döntetlen esetén 7 perces hosszabbítás következik. Az első 3 percben 4 a 4 ellen játszanak a csapatok, utána 3 a 3 elleni játékra állnak át. De csak az első játékmegszakításkor. Tehát előfordulhat, hogy lemegy a 7 perc 4 a 4 ellen. Például ha nincs sípszó 3:00 után 4 percen át. Ez esetben folyamatos 4 a 4 elleni játékkal telik el a hosszabbítás.
Különleges helyzetek büntetéseknél
A jégkorong egy másik ősrégi alapelve, hogy a mezőnyjátékosok létszáma nem csökkenhet 3 alá egyik oldalon sem. Tehát a hosszabbítás első 3 percében a szimpla kiállítás esetében semmi gond nincs, 4 a 4 elleniből 4 a 3 ellenire válik a játék. A helyzet a 3 a 3 elleni játéknál bonyolódik, az ekkor megítélt kiállítás esetén nem a vétkes csapat létszáma csökken, hanem a vétlené nő.
És akkor nézzük, mi történt a Fehérvár-Graz hosszabbításában. Azonos létszámmal fejezték be a csapatok a harmadik harmadot, ezért 4 a 4 elleni játékkal indult a hosszabbítás. 60:32-nél kiállították Connollyt, ezért a 4 a 4 elleni játék 4 a 3-ra változott. Kivédekeztük a két percet, a Volán csatára visszajött 62:32-nél, mehetett tovább 4 a 4 ellen. 63:00-nál átléptük a 3 percet, tehát az első megszakításnál 3 a 3-ra kellett váltani. Igen ám, de az első megszakítás 63:08-nál egy páros kiállítás volt. Mivel 3 fő alá nem csökkenhet a csapatok létszáma, ezért 3 a 3 ellen ment tovább a meccs, a büntetőpadon 1-1 játékossal. Az ő büntetésük 2 perc múlva letelt, nyilvánvaló, hogy ha nem esik gól ezalatt, vissza kell őket engedni, hiszen a szabály szerint ha valaki letölti a kis büntetését, akkor visszajön a jégre. Így annak ellenére 4 a 4 ellen ment tovább a meccs, hogy a 3. perc letelte után volt egy játékmegszakítás, amikor is 3 a 3-ra kellett volna csökkenteni a játékosok számát.
A Jégkorong Alapvető Játékszabályai és Felszerelése
A pályán két 6-6 játékosból álló csapat küzd egymással. A játékosok a kezükben botot (ütőt) tartanak, amelynek a nyéllel szöget alkotva egy úgynevezett toll része is van. Ezzel a tollal igyekeznek a vulkanizált gumiból készült (2,54 cm vastag és 7,62 cm átmérőjű) korongot az ellenfél kapujába beütni. A mérkőzések tartama 3 x 20 perc tiszta játékidő.
Jégpálya és felszerelések
- A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 x 30 méter, legkisebb mérete 56 x 26 méter.
- A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal.
- A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm.
- A kapu belmérete (a háló) a kapuvonal külső élétől a háló legmélyebb pontjáig nem lehet több mint 100, és nem lehet kevesebb, mint 60 cm.
- Az A, B, C, D, E bedobópontokat körrel jelölik. Átmérőjük 30 cm, a körök átmérője 9 méter. A bedobópontok és a körök piros színűek, csak a pálya közepén levő kék színű.
Csapatösszetétel és csere
Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet. A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A büntetését letöltő játékos csak akkor, ha a büntetőpadról a pályán át saját cserepadjához korcsolyázott. A sérült játékos azonnal elhagyhatja a pályát és őt cserejátékos helyettesítheti. Kapus sérülése esetén a tartalékkapusnak kell azonnal beállnia.
Felszerelés
- Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütőnek kiálló részei nem lehetnek. Az ütő maximális méretei: a külső saroktól a nyél végéig 135, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. A kapus ütőjének tolla a hajlatnál 11,5 cm, a többi részben 9 cm-nél nem lehet szélesebb.
- A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat.
- A korcsolya és az ütő kivételével a kapus felszerelése kizárólag a fej és a test védelmét szolgálhatja.
Büntetések a Jégkorongban
A jégkorongban számos szabályszegés vezethet büntetéshez, amelyek célja a játék tisztaságának és a játékosok biztonságának megőrzése.
Kis büntetések (2 perc)
A játékosnak, kivéve a kapust, el kell hagynia a jeget 2 perc tényleges játékidőre, amely idő alatt cserejátékossal nem helyettesíthető. Kapust nem lehet büntetőpadra küldeni, helyette csapatának egyik játékosa tölti le a büntetést, aki a hiba elkövetésének időpontjában a jégen tartózkodik. Ezt a játékost a csapatkapitány jelöli ki. Technikai kis büntetés is 2 percet von maga után. A csapat bármely tagját kijelölheti a kapitány, és ennek a játékosnak azonnal el kell foglalnia helyét a büntetőpadon. A kis büntetés megszűnik, ha a kiállított játékos csapata gólt kap.
- Kis büntetés, ha a játékos ütőjét, térdét, lábát, könyökét, karját, kezét úgy használja, hogy azzal ellenfelének botlását, esését idézi elő.
- Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki szándékosan a korongra esik, vagy pedig a korongot valamilyen módon odahúzza, mialatt a jégen áll vagy fekszik.
- Kis büntetés jár érte, ha a játékos az ütőjét úgy használja, hogy azzal ellenfelének esését idézi elő.
- Kis büntetéssel kell sújtani azt a játékost, aki a korong birtokában nem levő ellenfelének előrehaladását megakadályozza, vagy aki ellenfele kezéből szándékosan kiüti az ütőt.
- Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti.
- Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, kivéve a kapust, aki a korongot valamilyen módon szándékosan a palánkhoz, vagy a kapunak valamelyik részéhez szorítja anélkül, hogy őt az ellenfél támadná.
Nagy büntetések (5 perc)
A mérkőzés folyamán az első nagy büntetés esetén a hibázó játékos, kivéve a kapust, 5 perc tényleges játékidőre áll ki, anélkül, hogy őt egy cserejátékos helyettesíthetné. A második esetben is 5 perc a tényleges büntetési idő, de ha ugyanaz a játékos kapta a két nagy büntetést, akkor 15 percig nem mehet vissza a jégre (nagy büntetés + fegyelmi büntetés). Az 5 perc letelte után másik játékos beállítható.
Fegyelmi büntetések
A fegyelmi büntetés minden játékos számára, kivéve a kapust, a tényleges játékidőből való 10 perces kizárásból áll. Egy játékosnak a játék teljes hátralevő idejére történő kizárásakor a megbüntetettet azonnal az öltözőbe kell küldeni.
Kis vagy nagy büntetéssel kell azt a játékost sújtani - a játékvezető véleményétől függően, figyelembe véve a palánkra esés hevességét -, aki ellenfelét oly módon löki testével, vagy nyomja a könyökével, illetve szabálytalanul támadja vagy gáncsolja, hogy annak következtében erősen a palánkhoz vágódik. Kis és nagy büntetéssel lehet büntetni a játékvezető megítélése szerinti feleslegesen kemény játékot. Végleges kiállítással kell sújtani azt a játékost, aki ellenfelét szándékosan korcsolyával megrúgja, vagy ezt megkísérli. Az ütővel ütni - a legsúlyosabb vétség.
A Büntetőlövés (Penalty Shot)
A büntetőlövést a következőképpen kell végrehajtani: a korongot a felezővonal közepére kell helyezni, és az edző által kijelölt játékos köteles a koronggal kapura törni és gól elérését megkísérelni. A kapus nem hagyhatja el a kapuelőteret, míg a támadójátékos a korongot meg nem érintette, ezután a kapus megkísérelheti a korongot, vagy a játékost minden megengedhető módon feltartani. A végrehajtás megkezdése előtt mindkét csapat játékosainak vissza kell húzódniuk a félpályát jelző piros vonal mögé. Ha nem sikerült gólt elérni a büntetőlövésből, akkor a harmad két bedobópontja valamelyikén kell a korongot játékba hozni.
Gólt kell ítélni, ha a kapus az ütőt a korongot vezető játékos felé dobja. Nem lehet gólt elérni a kapusról, a kapufáról vagy a palánkról lepattanó koronggal. A büntetőlövés akkor is véget ér, ha a korong áthalad a kapuvonalon. Ha a védekező csapatnak valamelyik játékosa, beleértve a kapust is, az ütőjét a korongot vezetőjátékos felé dobja a védekező harmadban, a játékvezetőnek engednie kell, hogy az akció befejeződjék, és ha nem esett gól, a támadócsapat javára büntetőlövést kell ítélnie. Ha gól esett, nem kell büntetőlövést alkalmazni.
Játékkezdés és Játékmegszakítások (Bedobások)
A korongot a játékvezető hozza játékba a következőképpen: bedobásnál egy-egy játékos áll a bedobókörbe, egymással szemben, párhuzamosan az oldalpalánkkal. Az ütő teljes tollát a jégre kell fektetni úgy, hogy a toll hegye a bedobó középponti kör szélén legyen. A játékvezető a kezdő játékosok ütői közé ejti a korongot, és miután az a jeget érintette, kezdődik a játék. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell. A bedobást az oldalpalánkhoz 6 méternél közelebb nem lehet elvégezni (természetesen, amennyivel kisebb a pálya, annyival csökken a méterek száma).
Bedobás helyének meghatározása
- Ha szabálysértés történt a támadó harmadban a támadócsapat részéről, akkor a bedobás a semleges harmad bedobópontján történik.
- Ha a védekező csapat okoz a védőzónában játékmegszakítást, akkor a bedobás ott történik, ahol a megszakítás bekövetkezett.
- Ha a megszakítás a semleges harmadban történik, akkor a bedobást ott hajtják végre.
Les és Tilos Felszabadítás (Offside és Icing)
A jégkorong számos szabálya a játék folyamatosságát és a taktikai mélységet hivatott szolgálni, mint például a les és a tilos felszabadítás.
Lesszabályok
- Lesen van egy játékos, ha mindkét korcsolyája teljes egészében a középvonal vagy a kék harmadvonal külső szélén túl van. A támadócsapat játékosai a korong előtt nem mehetnek be a támadó harmadba, tehát a kék vonalon legelőször a korongnak kell áthaladnia, és csak utána mehet be a támadójátékos. Az egyik zónában levő játékos a saját csapata játékosának nem adhatja le egy másik zónában (harmadban) a korongot, de ha egy támadójátékos a korongot hátrafelé, a támadó harmadban saját kapuja felé adja le, az ellenfél a korongot bárhol átveheti.
- A második lesszabály a hosszú les. A korong nem haladhat át egy teljes harmadot a támadócsapat tagjainak érintése nélkül. Az én védekező harmadomból a korongot csak a félpálya előtt veheti át egy játékostársam. Kivétel, ha magamat szöktetem, vagy ha a harmadból jött a játékostársam és úgy fogja meg félpályán túl a korongot. A felezővonal előtt előrejátszott korongot megfoghatja a játékos egészen a kapuvonalig; ha a korong mögött korcsolyázott. Ezzel a játékot felgyorsították.
- A harmadik lesszabály a kapu előterében előforduló leshelyzet. Ha a korong nincs a kapu előterében, a támadócsapatnak egyik játékosa sem állhat ott, vagy a kapuelőtér vonalán, ha nincs a korong a birtokában. Az ilyen módon elért gól érvénytelen.
Tilos felszabadítás (Icing)
Ha valamelyik csapat egyik játékosa a korongot a piros vonal mögül az ellenfél csapatának gólvonalán túl lövi, a játékot meg kell szakítani és a korongot a hibázó csapat közelében levő alapbedobó pontok valamelyikéről kell bedobni. Ezt a szabálytalanságot a csapatok időhúzás érdekében követik el. Szorongatott helyzetből kivágják a korongot a védekező harmadból, és ezzel - igaz, hogy csak pillanatokra - felszabadul a kapu a közvetlen veszélytől. Ha a korong az ellenfél kapujába jut, a gól érvényes. Ha a korong az ellenfél valamelyik játékosát érinti, mielőtt a kapuvonalat elérné tilos felszabadítás nem történt.
Gólok Érvényessége
A jégkorongban a gól megszerzése a játék végső célja, de szigorú szabályok határozzák meg, mikor érvényes egy találat.
- Akkor érvényes a gól, ha a támadócsapat egyik játékosa a korongot ütőjével elölről, a két kapufélfa között és a keresztrúd alatt, szabályos módon teljes egészében a gólvonalon túlra juttatja.
- Ha a korong valamilyen módon a védekező csapatnak egyik játékosát érintve jut a kapuba, öngólt kell ítélni.
- Érvényes a gól, ha lövés után a lövő egyik játékostársát érinti a korong és így jut a kapuba.
- Érvénytelen a gól, ha a korongot szándékosan rúgják, dobják, vagy nem ütővel ütik a kapuba.
Korong Kezelés és Késleltetés
A játék folyamatosságát és dinamikáját a korong kezelésére vonatkozó szabályok is befolyásolják.
- Kötelező a korongot előrejátszani. Az a csapat, amelynek saját védelmi harmadában van a korong, tartozik a korongot mindenkor az ellenfél kapuja felé játszani, kivéve, ha ebben az ellenfél csapatának játékosai megakadályozzák. Ilyenkor a bedobás a hibázó csapat védelmi harmadában, az alapbedobó körnél van.
- Ha a korong elhagyja a pályát, vagy a pálya fölött tárgyakat, üveget vagy hálót érint, kivéve a palánkot, a bedobást ott kell elvégezni, ahol utoljára egy játékos megérintette.
- Kis büntetéssel kell sújtani minden játékost, beleértve a kapust is, ha szándékosan kilövi a pályáról a korongot és ezáltal a játékot késlelteti. A bedobást ott kell eszközölni, ahol a hibát elkövették.
- A kapusnak tilos a korongot előre, az ellenfél kapuja felé dobni; csak oldalra és hátra dobhatja el. Ha a kapus a korongot védte és nem hozza játékba, akkor a játékvezető három másodpercig vár, utána fújja le az akciót.
- A játékos nyújtott kézzel megállíthatja a levegőben a korongot és maga elé ejtheti, de játékostársa felé nem.
- Ütő nélküli játékos részt vehet a játékban, törött ütővel mezőnyjátékos nem játszhat. A kapus azonban addig, amíg nem kap új ütőt, használhatja a töröttet. A törött ütőt a játékosnak a jégre kell ledobnia, és új ütőért a cserepadhoz kimennie. Nem lehet kintről bedobni a jégre az ütőt, csak a kapusnak viheti be játékostársa.
- Tilos az ütőt vállmagasság fölé tartani, és az így elért gól is érvénytelen.
- Meg kell szakítani a játékot, ha a korong a játékvezetőt érinti.
tags: #a #jegkorongban #a #hosszabitas #beletartozik #a
