Gödöllői Röplabda Club

A magyar labdarúgás fejlesztése: Kovács Ferenc öröksége és a szakmai koncepciók

2026.06.22

Kovács Ferenc mesteredző, aki életének nyolcvanötödik évében, 2018-ban hunyt el, nemcsak kiváló edző volt, de figyelemreméltó játékosmúltja is volt. Tizenhárom évesen kezdett focizni az MTK-ban, tizenkilenc évesen mutatkozott be a felnőttek között. Játékosként kétszeres magyar bajnok, egyszeres Magyar Kupa (MNK) győztes, Közép-európai Kupa győztes és KEK-döntős volt. Edzői pályafutása során összesen 533 elsőosztályú mérkőzésen ült a kispadon, ezzel az örökranglistán a 3. helyet foglalja el.

Kovács Ferenc legendás edző portréja

A szakmai alapok: stílus és tradíció

A labdarúgásban különböző futballfelfogások léteznek, azonban Kovács Ferenc szerint a stílus a legfontosabb. „Ez a kiinduló pont, mert ez az egésznek a lényege. Az, hogy a csapatnak legyen egy stílusa” - vallotta. A stílus terminológia az 1960-as évek elején eltűnt a magyar edzőképzésből, és a mai napig nem tért vissza vezérgondolatként.

A mai magyar edző - ha egyáltalán képzi magát - az interneten rengeteg futball szakanyaghoz hozzájut, ám ezek gyakran figyelmen kívül hagyják a hazai hagyományokat. A világ labdarúgása fejlődött, de tradícióit megőrizve fejlődött. A magyar futball betegségének oka abban keresendő, hogy átvettük más országok stílusát, és olyat akartunk alkalmazni, ami idegen tőlünk. Azt a labdarúgó kultúrát, amit át kellett volna örökíteni, a játékstílust és a kreativitást, kiölték az emberekből.

A magyar futball története (2000)

A 2014-es fejlesztési koncepció és a Dárdai-faktor

Dárdai Pál kapitányi kinevezése előtt, 2014 szeptemberében beszélt arról, hogy született egy program, amit ha konzekvensen végrehajtanak, akkor nyolc-tíz év múlva lesz magyar futball. Kovács Ferenc minden tudását átadta ehhez, amit Berlinben még korosztályos edzőként tapasztalt.

A 2018 ősz óta megtartott tematikus értekezletek célja a 2010 után hozott sportszakmai programok értékelése volt, különös tekintettel a Kovács Ferenc és Dárdai Pál nevével fémjelzett, 2014-ben elfogadott utánpótlás-fejlesztési koncepcióra. A szakemberek megállapították, hogy a fejlesztési koncepcióban meghatározott célterületek jelentős részében az MLSZ megfelelő intézkedéseket hozott.

A fejlesztés prioritásai

  • 6-12 éves korosztály: tehetséggondozás.
  • 12-15 éves korosztály: egyéni fejlesztés és képzés minőségének javítása.
  • Infrastruktúra: a körülbelül 50-60 utánpótlásközpont szakmai tevékenységének fejlesztése, segítése és ellenőrzése.

A megbeszélés egyik alapvető következtetése, hogy a klubok számára adott a lehetőség az érdemi szakmai munkára, a továbbiakban azok felelőssége a folyamat továbbvitele. Noha Kovács Ferenc világosan elmondta, hogy mi a diagnózis - kihalt a futballkultúra -, és mi a terápia - futballkultúrát kéne teremteni -, a cél továbbra is a magyar labdarúgás talpra állítása.

Utánpótlás nevelési modell és képzési rendszer

tags: #a #magyar #futball #fejlesztesi #terve #dardai

Népszerű bejegyzések:

GRC