A magyar labdarúgóklubok önálló jogi személyisége és működési kihívásai
Miközben Nyugat-Európában a labdarúgó-szövetségek igyekeznek bevételeikből támogatni a futball alsóházában az amatőröket, addig Magyarországon tökéletesen ellentétes irányban folyik a pénz: jórészt a kiscsapatok fizetik a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hivatalnokainak és vezetőségének költségeit. Egy képzeletbeli, megyei osztályú klub, a Sehol SE működtetése - a pálya bérlésétől a felszerelésen át a versenyengedélyekig - éves szinten közel másfél millió forintot emészt fel, amelyből jelentős összeg az MLSZ kasszájában landol. A hivatali terhek mellett a kluboknak meg kell küzdeniük a szponzorok hiányával, az utánpótlás-nevelés kötelezettségeivel és a folyamatosan változó versenyfeltételekkel.
Szervezeti modellek és gazdasági valóság
A labdarúgóklubok szervezeti kérdéseit vizsgálva kiderül, hogy a hazai gyakorlat elnevezéseiben nem tér el jelentősen a nyugat-európai mintáktól. Bácsné Bába Éva, a Debreceni Egyetem docense szerint azonban a jól működő nyugati modellt itthon tartalommal kell feltölteni. A profi futballban az NB I-es csapatok mögött álló cégek költségvetésük jelentős részét fordítják bérekre, miközben a klubok tulajdonosi háttere gyakran rendkívül összetett, szerteágazó vállalati láncokból, offshore hátterű cégekből vagy holdingokból áll.
Az élvonalbeli labdarúgók bérezése a kedvező adózási feltételek miatt versenyképes, de a klubok közötti különbségek óriásiak. A Ferencváros például messze kiemelkedik a mezőnyből, bérkerete nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít. A tulajdonosi szerkezet átláthatósága és a szakapparátus hatékonysága kulcskérdés, amit az is bizonyít, hogy 1999-től a bajnokságokban való elinduláshoz feltételként szabták a sportegyesületek gazdasági társaságokká való átalakítását.
Mi az a futballigazgató?
Arculat, tradíciók és személyiségi jogok
A labdarúgóklubok mint önálló jogi személyek esetében különleges kérdés a név- és címerhasználat. Az Alkotmánybíróság 2021-es határozata mérföldkőnek tekinthető: kimondta, hogy a sporttevékenységet folytató jogi személyek számára a címer, a csapat színei és a név a személyiség jegyeit képezik. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert a szurkolók egy közösség eszmeiségét, tradícióit látják ezekben a szimbólumokban.
| Jellemző | Profi klubok (NB I) | Amatőr klubok (Megyei o.) |
|---|---|---|
| Jogi forma | Gazdasági társaság (Kft./Zrt.) | Sportegyesület |
| Bevételi forrás | TV-jogdíjak, szponzorok, állami támogatás | Tagdíjak, önkormányzati támogatás, magánadomány |
| Fő kiadások | Játékosbérek, szakmai stáb | MLSZ-díjak, utazás, pályafenntartás |
A közösség ereje és a jövőbeni kihívások
Az Újpest címervitája és a Videoton (később MOL Fehérvár FC) névváltoztatása jól mutatja, hogy a piaci érdekek és a szurkolói hagyományok gyakran kerülnek éles ellentétbe. A jogi személyek személyiségi jogi védelmének előtérbe helyezése azért elengedhetetlen, mert a sport olyan erős kulturális és társadalmi köteléket alakít ki, amely túlmutat az üzleti megfontolásokon. Az egyesületeknek - legyenek azok akár debreceni „lokisták” által alapított közösségek, akár nagy múltú fővárosi klubok - a közösségi célokat és funkciókat kell előtérbe helyezniük a hosszú távú fennmaradás érdekében.
tags: #a #magyar #futball #klubok #onallo #jogi
