A magyar labdarúgás története: A Campus Kiadó hiánypótló műve és a kezdetek
Hiánypótló munkával bővült a hazai sportszakirodalom: a „A magyar labdarúgás története I-V.” című sorozat szerzőtriója ugyanis nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy összefoglalja a magyar futball 120 éves történelmét.
Az összesen közel 3600 oldalas, gazdagon illusztrált kiadványok átfogó képet nyújtanak a hazai labdarúgásról a Magyar Labdarúgók Szövetségének 1901-es megalakulásától kezdve az Aranycsapat legendás sikerein át egészen napjainkig. A foci szerelmesei nem csupán a történelmi tényekkel és az ikonikus játékosok portréival ismerkedhetnek meg, hanem betekintést nyerhetnek az elmúlt évtizedek híres mérkőzéseinek kulisszatitkaiba is. Emellett olyan érdekességeket is megtudhatnak, mint hogy szeretett-e labdát kergetni Ady Endre, vagy hogy milyen focista volt az I. világháborút kirobbantó merénylet kitervelője, Gavrilo Princip.
A labdarúgó-bajnokság születése és a kezdeti lelkesedés
A labdarúgó-bajnokság kiírása újabb lendületet adott a sportágnak. A rendszeres mérkőzések lehetősége a bajnoki címért, a már tétre menő küzdelem, még a legszegényebb egyesületeket is arra serkentette, hogy megalakítsák futball-szakosztályaikat, az egyesületen kívül álló fiatal sportolókat pedig arra, hogy egyesületbe tömörüljenek. A bajnoki pontokért folytatott küzdelem hozzásegítette a magyar futballsportot, hogy kitermelje a játékostehetségeket.
„A nevezetes mérkőzést, az első bajnokit tehát 1901. február 17-én rendezték meg a Millenárison, amelyet még az ezredéves ünnepségek sportrendezvényeire alakítottak ki, egyik oldalán falelátóval, a másikon ferde domboldallal. A kettő között elterülő homokos küzdőtéren játszotta a Budapesti Torna Club az edzőmérkőzéseit és a barátságos találkozóit. Ekkor, négy évvel a klub megalakulása után került sor a bajnoki bemutatkozásra is. Az ellenfél a Budapesti Sport Club a Juhász - Szedlyák, Giszinger - Klein, Fey, Steiner, Klein II, Rames, Dinics, Terke, Kertész összeállításban lépett pályára. „A piros-fehér mezben kifutó BTC volt a mérkőzés abszolút esélyese, és az első félidőben kapujához is szögezte ellenfelét. A szívósan védekező BSC ellenállása csak a korabeli sztár, Ray Ferenc gólja után tört meg, attól kezdve viszont már nem volt kétséges az első bajnoki végeredménye: a BTC 4-0-ig meg sem állt.”
Az első magyar bajnokságot a BTC nyerte, miután minden mérkőzésén győzött. A legnagyobb vetélytárs, a MAFC ellen is sikerült 5-2-re győznie. 1901. december 1-én játszotta első nyilvános mérkőzését az MTK csapata. Külön érdekesség, hogy a kék-fehérek első ellenfele a későbbi nagy vetélytárs az FTC volt. Az FTC 5-1-re győzött a barátságos mérkőzésen. Az 1902-es bajnokságot ismét a BTC csapata nyerte, ezúttal is veretlennek bizonyult, de már becsúszott egy döntetlen is. A csapatok ekkoriban még teljesen amatőrök voltak, hivatásos edzője még a BTC-nek sem volt. Az edzéseket elsősorban a csapatkapitányok vezették.
A korabeli szurkolói kultúra
A BTC volt a legnépszerűbb csapat. Szurkolótábora elsősorban olyan fiatalokból állt, akik a szabályokkal nem igazán voltak tisztában. A főbb bekiabálások a szurkolók részéről: „Rúgd szét! Lökd föl! „… az olykor-olykor szépen megnövekedő közönség tekintélyes része az állóhely mögötti városligeti fák ágainak segítségével díjmentesen jutott a kerítésen át az „ígéret földjére””.
1902. október 12-én Bécsben tartották az első magyar-osztrák mérkőzést, amit az osztrákok 5-0-ra megnyertek.
Az első bajnoki címek és a rivalizálás hajnala
1903-ban megszerezte első bajnoki címét az FTC, de a legnagyobb meglepetést az első osztályban először induló MTK aratta: „Az MTK-nak különösen sok hívet szerzett a BTC fölött május 10-én kivívott 3-1 arányú szenzációs győzelme, amely egyúttal a BTC csapatának első bajnoki veresége volt.” Az MTK játékosok ugyan testi erőben elmaradtak a BTC bajnokaitól, de ezt pontos összjátékkal, technikai megoldásokkal, lapos összjátékkal ellensúlyozták. Az MLSZ elnökének Banovits Kajetánt, a MÁV igazgatóját választották meg. Ebben az évben alapította meg az első futballvándordíjat, az Ezüstlabdát Polonyi Géza képviselő. „Az első hazai vándordíjat, az Ezüstlabdát is a fradisták nyerték! Öt kiírásban győztek (1903-1909), és így a szép trófea végleg az FTC-é lett. Napjainkban a Fradi-futballmúzeumban látható.”
Az első bajnokok
| Év | Bajnokcsapat |
|---|---|
| 1901 | BTC |
| 1902 | BTC |
| 1903 | FTC |
| 1904 | MTK |
| 1905 | FTC |
Az 1904-es bajnokságot az MTK nyeri, már ekkor megkezdődik az FTC és az MTK napjainkban is tartó vetélkedése. Az FTC jelszavai a három E betűs szó: Erő, Egység, Egyetértés.
Az MTK alapítása és elvei
Az MTK 1888-ban jött létre, a Nemzeti Torna Egyletből kivált, jelentős részben zsidó sportolókból. „Az NTE versenyzői között ugyanis voltak, akik 48-as politikai hitvallásukkal összeegyeztethetőnek vélték az antiszemitizmust. Abban a liberális korban a zsidó vallású sportolóknak ezt nem kellett eltűrniük, és a többi haladó gondolkodású társaikkal a kilépés mellett döntöttek.” „Az MTK mindig hű maradt elveihez. Fajra, felekezetre, politikai felfogásra, osztályhelyzetre, állampolgárságra való tekintet nélkül, mindenkit szívesen befogadott, aki kebelén belül akart sportolni.”
A bajnok MTK csapata. Álló sor balról: Bányai, Bíró, Ellinger, Kürschner, Virág, Csüdör, Nagy. Ülnek: Sebestyén, Károly J., Szüsz edző, Domonkos, Weisz II. Elöl ül: Frontz.
Az 1905-ös bajnokságot ismét az FTC nyerte. A BTC ugyanis nem indult, mivel előnyben részesítette a külföldi csapatokkal való mérkőzéseket és inkább nemzetközi futball-túrákon vett részt. „Az a roppant lelkesedés, ami a ferencvárosi vezetőket éppúgy jellemezte, mint a klub hatalmas szurkolótáborát - átragadt a játékosokra is. Az FTC gyorsan, energikusan, lelkesen játszott, helyzetfelismerés és bátor elhatározóképesség jellemezte az együttest. Összjátéka is elég tervszerű volt, támadásvezetése pedig éles, gólra törő.” „Az FTC játékát még a többi csapaténál is energikusabb, erőteljesebb küzdőkedv jellemezte. Már a kezdet kezdetén a játékosok szíve, akarata, harci szelleme volt az a tényező, ami a későbbi sikerek kovácsa lett, és ezzel tömörítette az FTC maga mögé már akkor nagy létszámú, lelkes szurkolótáborát, és tette legendássá a híres „Fradi szívet” ”
1905-ben szerepelt először az első osztályban az UTE, az első FTC-UTE találkozót pedig 1905. február 19-én a Soroksári úti pályán játszották, amit 2-0-ra nyert a Ferencváros Weisz Ferenc két, 30-35 méterről lőtt bombagóljával.
Botrányok és intézményi előrelépések
Ebben az évben volt a labdarúgás első igazi botránya is. A Postást a többi csapat nem szerette, azzal vádolták, hogy állásígérettel magához csábítja a szegényebb fiatalokat. A Postás-Föv. TC mérkőzés kapcsán felmerült a gyanú, hogy a Föv. TC két játékosát állás ígéretével gyengébb játékra, illetve átigazolásra szerették volna rábírni.
1907-ben kultuszminiszteri rendeletet adnak ki, melynek értelmében középiskolai tanulók nem szerepelhetnek nyilvános futball-mérkőzésen. A fiatalok jelentős része ezután álnéven játszik. Ebben az évben az MLSZ tiszteletbeli tagjának kéri fel gróf Apponyi Albertet, az akkori kultuszminisztert, elismerésül azért a tevékenységért, amellyel segítette a labdarúgás nemzetközi kapcsolatainak kialakítását. Apponyi Albert válasza: „A Magyar Labdarúgók Szövetségének tiszteletbeli tagjának történt megválasztásomért ezúton mondok őszinte köszönetet. Áthatva a testnevelés fontosságának tudatától és jól ismerve azt a történelmi tanulságot, hogy csak a testileg is erős és egészséges nemzetek képesek szellemi és erkölcsi téren is nagy és maradandó alkotásokra, mindenkor kedves kötelességemnek ismerem a testnevelés ügyét a hazai ifjúság érdekében a rendelkezésemre álló eszközökkel támogatni. Szívből üdvözlöm az MLSZ-t és kívánom, hogy törekvéseiket és buzgó munkálkodásukat siker koronázza.”
Még ebben az évben a FIFA (a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) teljes önállósággal felvette tagjai közé hazánkat. Nem szorul bizonyításra, hogy a futball már akkor milyen nagy befolyással bírt a politikai életre (és viszont). Az 1909-es FIFA- kongresszust már Budapesten rendezték, ami újabb sportdiplomáciai sikernek számított. „Mindenki, aki a kongresszuson részt vett, elragadtatással nyilatkozott szövetségünk vendéglátásáról. Bemutattuk vendégeinknek fővárosunk szépségeit, modern intézményeit, s láthatták, hogy itt fejlett kultúrnemzettel állnak szemben, amelynek vannak és lehetnek jogos aspirációi, amelyeket méltányolni és tiszteletben tartani kell. Szövetségünknek és a magyar futballtársadalomnak fejezte ki elismerését Budapest első polgára, Bérczy István dr.”
tags: #a #magyar #labdarugas #tortenete #denes #b
