A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai 1917-1918
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása Magyarországon az osztrák-magyar monarchia háborús vereségével és széthullásával együtt jelentős változásokat idézett elő a magyar társadalomban. Ez a gyűjtemény a magyar munkásmozgalom történetének kulcsfontosságú dokumentumait mutatja be, különös tekintettel az 1917. november és 1918. október közötti időszakra, amikor a forradalmi erjedés felgyorsult Magyarországon, és kialakult a magyar októberi polgári demokratikus forradalom.
Az Októberi Forradalom hatása és a forradalmi erjedés Magyarországon
Az első hírek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről gyorsan eljutottak Magyarországra. A szovjet kormány békekiáltványa és annak visszhangja meghatározó volt 1917 novemberétől 1918 januárjáig. A Népszava az oroszországi proletárforradalom győzelméről cikkezett, és Alpári Gyula vezércikke is foglalkozott az orosz proletárforradalommal.
A forradalmi szocialisták röplapja harcba hívta a munkásokat a békéért, és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt kiáltványa az orosz kormány békefelhívásának támogatásáról szólt. A Pesti Hírlap cikke az orosz proletárforradalom győzelméről szintén beszámolt. Alpári Gyula cikke az orosz tanácskormány békéért folytatott küzdelméről részletesebben tárgyalta a témát.
A budapesti munkásság 1917 novemberi tüntetése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a béke mellett zajlott. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt november 25-i rendkívüli pártgyűlése a munkásság helyzetéről és politikai jogairól értekezett. Ezen időszakban magyar és orosz katonák barátkozása is megfigyelhető volt a frontokon.
A dolgozók helyzete és a munkásmozgalom fellendülése (1918. január-február)
A dolgozók helyzete romlott, ami a munkásság mozgalmának és szervezkedésének fellendüléséhez vezetett. A dolgozó tömegek fokozódó harca a békéért, a háborús nyomor ellen és a munkástanácsok megalakításáért elengedhetetlen volt. A januári országos politikai tömegsztrájk volt az egyik legfontosabb esemény, annak ellenére, hogy a magyarországi szociáldemokrata párt vezetőségének munkásellenes politikája is megnyilvánult.
A budapesti munkásság 1918 január 13-i békegyűléseken vett részt, és ekkor alakultak meg az első magyarországi munkástanácsok. A januári általános politikai tömegsztrájk hatalmas erővel tört ki. Hevesi Gyula cikke az orosz proletárforradalom hatásáról és a magyar szociáldemokrácia reformista politikájáról elemzően mutatta be az eseményeket. A Népszava a munkásnők országos értekezletéről is beszámolt.
Az I. világháború kitörése - Gyorstalpaló
A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése az orosz békeajánlat hatásáról szólt. A munkácsi görögkatolikus püspök felirata a miniszterelnökhöz a kárpát-ukrajnai nép nyomoráról is tanúskodott. Egy jegyzőkönyv kivonat a Hadi Felügyeleti Bizottság ülésén a forradalmi eszmék elleni sajtópropagandával kapcsolatban elhangzott felszólalásokról ad hírt. A Népszava az 1918 február 1-i cattarói tengerészfelkelésről is írt. Az igazságügyminiszter válasza a képviselőházban Fényes László képviselőnek a bolsevizmussal rokonszenvező mozgalmak elfojtásával foglalkozó interpellációjára a kormány álláspontját tükrözte. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőségének lemondása ügyében rendkívüli pártkongresszust hívtak össze 1918. február 10-én.
Magyar hadifoglyok a Szovjet-Oroszországban és kommunista szervezkedésük
A Szovjet-Oroszországban levő hadifogoly magyar munkások és parasztok a forradalom védelméért álltak ki. Kommunista hadifogoly szervezetek alakultak és tevékenykedtek Szovjet-Oroszországban 1917 decembere és 1918 októbere között. Ligeti Károly levele Omszkból a Népszava szerkesztőségéhez az Októberi Forradalomnak a hadifoglyokra gyakorolt hatásáról tájékoztatott. A budapesti honvéd kerületi parancsnokság ügyészének jelentése a honvédelmi miniszterhez az Oroszországban levő magyar hadifoglyok kommunista szervezkedéséről részletesen beszámolt.
Az omszki magyar szociáldemokrata hadifoglyok felhívása a magyar katonákhoz és az oroszországi hadifoglyokhoz széles körben terjedt. Tudósítások szóltak a pétervári hadifoglyok szociáldemokrata forradalmi központjának megalakításáról, valamint szocialista hadifogoly-szervezetek megalakulásáról. A Nemzetközi Szocialista cikke „Nem választójog kell, de proletárdiktatúra” címmel jelent meg. Az omszki szociáldemokrata magyar hadifoglyok forradalmi központja fegyveres forradalmi harcra hívta fel a hadifoglyokat. Tudósítások érkeztek hadifoglyok 1918 március 19-i krasznojarszki gyűléséről. A Szociális Forradalom a magyar kommunisták céljairól tájékoztatott.
A honvédelmi miniszter körlevele a katonai parancsnokságokhoz és hatóságokhoz az Oroszországban levő osztrák-magyar hadifoglyok szervezkedéséről és sajtójáról szóló figyelmeztetéseket tartalmazott. Tudósítások beszámoltak a hadifoglyok Moszkvában megtartott országos kongresszusáról 1918. április 13-18. között. Orosz hadifogságból hazatérő osztrák-magyar katonák és orosz hadifoglyok felkelési kísérlete is történt német katonai egységek ellen. Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja kiadta Marx, Engels, Lenin néhány művét. A külföldi kommunista munkások szibériai szervezete központi bizottságának május elsejei felhívása is napvilágot látott. A külföldi nemzetközi szocialista munkások és parasztok forradalmi egyesülete omszki központi bizottságának határozati javaslata az egyesület célkitűzéseiről szólt. A Szociális Forradalom felhívása a hadifoglyokhoz forradalmi kötelességeik teljesítésére buzdított. Felhívások szóltak az omszki magyar szocialista hadifoglyok agitátortanfolyamán való részvételre. A Szociális Forradalom a Szovjet-Oroszországban levő külföldi kommunisták nemzetközi szervezetéről írt. Tudósítás érkezett a forradalom védelmére Moszkvából harcba induló nemzetközi zászlóaljról. A Szociális Forradalom a magyar kommunista csoport agitációs és propaganda munkájáról számolt be. Az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának jelentése a VIII. kongresszushoz az OK(b)P Külföldi Csoportjai Föderációjának tevékenységéről is rögzítésre került. Tudósítás nyolcvan magyar katonának az angol intervenciósok ellen vívott hősi harcáról is fennmaradt. Sz. M. Bugyonnij a nemzetközi vöröskatonákról, Szergej Lazo a Vörös Hadsereg soraiban harcoló magyar vöröskatonákról tett említést.
Sztrájk- és bérmozgalmak, a szervezkedés erősödése (1918. február-április)
A dolgozók sztrájk- és bérmozgalmai, valamint a szervezkedés erősödése jellemezte az 1918. február-áprilisi időszakot, melyre a Wekerle-kormány újabb munkásmozgalom ellenes intézkedései voltak a válaszok. A budapesti rendőrfőkapitány javaslata a kereskedelemügyi miniszterhez a vasúti alkalmazottak szervezkedésének betiltásáról szólt. A Forradalmi Szocialisták felhívása a munkásokhoz: "Ne tűrjétek tovább az uralkodó osztályok elnyomását!" kiáltványt adott ki. A közélelmezési miniszter táviratilag sürgős intézkedést kért a földművelésügyi minisztertől a sztrájkoló turai mezőgazdasági cselédek ellen.
Kivonat a 20. népfelkelő munkásszázad parancsnokának a honvédelmi minisztériumhoz küldött heti jelentéséből a MÁV gépgyár munkásainak hangulatáról. A Szabók Szaklapja a budapesti szabómunkások bérmozgalmáról írt. Vita zajlott a minisztertanácsban a forradalmi mozgalmak elleni intézkedésekről. A 19. népfelkelő, munkásszázad parancsnokának jelentése a budapesti katonai parancsnoksághoz a MÁV Istvántelki Főműhely munkásainak a csendőrök brutalitása elleni fellépéséről is fennmaradt. Híradás érkezett az osztályharcos komlói bányamunkások bevonultatásáról. Honvédelmi minisztériumi feljegyzés készült a pécsi MÁV műhely munkásainak sztrájkjáról. A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése a lakosság háborúellenes hangulatának erősödéséről és az osztályharc élesedéséről is beszámolt. A kiskunfélegyházi rendőrkapitány összefoglaló jelentése a Pest megyei alispánhoz a lakosság február 24-26-i forrongásáról készült. A Testvériség cikke a győri munkások tüntetéséről tájékoztatott. A belügyminiszter körrendelete a főispánokhoz a szocialista eszmék terjesztésének megakadályozásáról szólt. A bánya- és kohómunkások szervezkedése is megindult 1918. február-áprilisban.
A belügyminiszter bizalmas körrendelete a főispánokhoz a hazatérő hadifoglyok és a munkásszervezetek ellenőrzéséről, a szocialista propaganda megakadályozásáról rendelkezett. A Forradalmi Szocialisták március 15-e évfordulóján az orosz forradalom példájának követésére hívták fel a dolgozókat. A Világszabadság híradása a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjainak alakulásáról szólt. A vas- és fémmunkások harca a nyolc órás munkaidőért, munkaviszonyaik és munkafeltételeik megjavításáért folyt 1918. március 4. és március 14. között. A Szegedi Napló a szegedi kenderfonógyári munkások és munkásnők sztrájkjáról számolt be. A budapesti rendőrfőkapitányság jelentése a belügyminiszterhez a baloldali szociáldemokraták megfigyeltetéséről szólt. A lupényi bányaigazgatóság és a katonai hatóságok összefoglaló jelentése a bánya román, magyar és más nemzetiségű munkásainak március 18-21-i sztrájkjáról készült. A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése a különbéke hatásáról és a hadifoglyok hozzátartozóinak helyzetéről is tudósított. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének kérvénye a belügyminiszterhez: biztosítsa a helyi csoportok zavartalan működésének feltételeit. A szombathelyi rendőrkapitány jelentése a Vas megyei főispánhoz a helyi munkásmozgalom elleni intézkedéseiről, a munkásság szervezeteiről és vezetőiről is beszámolt. A 8 Órai Ujság az igazságügyi alkalmazottak szervezkedéséről írt. Honvédelmi minisztériumi feljegyzés készült a somsálybányai és farkaslyuki bányászok és a csendőrök közötti fegyveres összeütközésről. A sátoraljaujhelyi helyettes főügyész jelentése a kassai főügyészséghez a városi vasúti műhelyek munkásainak bérmozgalmáról szólt. Részletek a Szocializmus című folyóiratnak az építőmunkások helyzetéről szóló cikkéből is bemutatásra kerültek. A brennbergi bányamunkások sztrájkja 1918 április 24. és május 2. között zajlott.
Kormányzati intézkedések és a választójogi mozgalmak (1918. január-április)
Kormány- és hatósági intézkedések sora történt az orosz hadifogságból visszatért katonák által terjesztett eszmék elfojtására és forradalmi tevékenységük megakadályozására 1918 januárjától áprilisáig. A cs. és kir. hadügyminisztérium titkos parancsa a szocialista eszmék terjesztésének megakadályozására vonatkozott. A honvédelmi miniszter a katonai és csendőrparancsnokságoknak kiadott körrendeletében megtiltotta a katonáknak a politikai gyűléseken és felvonulásokon való részvételt. A belügyminiszter az Oroszországból hazatért hadifoglyok ellenőrzésére és a tömegmozgalmak megfékezésére a csendőrség és rendőrség létszámának felemelését kérte a minisztertanácstól. Titkos utasítások érkeztek a katonai elhárító szolgálathoz a szocialista eszmék terjesztésének megakadályozására a hadseregben. A belügyminiszter rendelete a főispánokhoz, a budapesti rendőrfőkapitányhoz, a határszéli rendőrfőkapitányságokhoz és valamennyi csendőrkerületi parancsnoksághoz az oroszországi forradalmi hadifogoly-újságok terjesztésének megakadályozása ügyében szólt. Detektívjelentések a temesvári határszéli rendőrkapitánysághoz az orosz hadifogságból hazatért katonák hangulatáról szóltak. Az orosz és visszatért magyar hadifoglyok forradalmi agitációja is zajlott.
A magyarországi szociáldemokrata párt választójogi mozgalmai is ekkorra, 1918 áprilisára tehetők. Szabó Ervin cikke a Világban a szociáldemokrácia választójogi politikájáról írt. Szocialista katonák levelükben választójogi propaganda helyett harcos békeagitációt követeltek a Népszavától. A budapesti rendőrfőkapitány jelentése a belügyminiszterhez az április 22-i országos munkabeszüntetésről és választójogi nagygyűlésről szólt. A választójogi nagygyűlés határozata is megfogalmazódott. A Forradalmi Szocialisták röplapja a választójogi küzdelem helyett az orosz proletariátus példájának követésére szólította fel a munkásságot.
Ipari, bánya- és mezőgazdasági munkások mozgalmai, hatósági terror (1918. május-június)
Az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkások mozgalmai, valamint a hatóságok terrorintézkedései jellemezték az 1918 május-június 20-i időszakot. Május elsejét megünnepelték. Tudósítás érkezett a Székesfehérvár város alkalmazásában álló mezőgazdasági cselédek sztrájkjáról, valamint a Bergungstelle munkásnőinek sztrájkharcáról. Tudósítás szólt a szegedi kenderfonógyári munkásnők harcos fellépéséről a pénzbírságok ellen. A MÁV gépgyári népfelkelő munkásszázad parancsnokának jelentése a honvédelmi minisztériumhoz a munkások sztrájkjáról érkezett. A MÁV elnökének utasítása a szolnoki igazgatósághoz a sztrájkoló műhelymunkások elbocsátására vonatkozott. Szemuely Tibor cikke a Szociális Forradalomban az érlelődő forradalmi helyzetről írt. A minisztertanács általános sztrájk esetén felhatalmazta a belügyminisztert a statárium kihirdetésére. A Szakszervezeti Értesítő közölte az ózdi bányász munkásszázad parancsnokának hirdetményét a bányászok szakszervezetbe való belépésének feltételeiről. A resicabányai magyar és román munkások politikai sztrájkja is zajlott. Hírek érkeztek a Magyarországi Földmunkások Országos szövetsége újabb helyi csoportjainak megalakulásáról. A budapesti főügyész jelentése az igazságügyminiszterhez a pestszentlőrinci lőszergyár munkásainak sztrájkjáról szólt. Az igazságügyminiszter utasítása a főügyészekhez a sajtócenzúra szigorításáról rendelkezett. A Szakszervezeti Értesítő a villamosvasúti alkalmazottak 1918 júniusi nagygyűléséről írt. Honvédelmi minisztériumi feljegyzés készült a június 12-24-i tatabányai bányászsztrájkról. A petrillai körjegyző átirata a munkászászlóalj parancsnokságához a petrozsényi munkásság forradalmi hangulatáról, és a munkásság megmozdulásának elfojtása érdekében javasolt intézkedésekről szólt. A kispesti állami munkástelep és a csepeli vízműtelep dolgozóinak nyílt levele a pénzügyminiszterhez is fennmaradt. A hadifogoly-levelezést cenzúrázó budapesti cs. és kir. bizottság jelentése a dolgozó nép súlyos helyzetéről és háborúellenességéről is beszámolt.
Katonai elégedetlenség és lázadások (1918. május-június)
A katonák háború ellenes hangulatának erősödése, szökések és lázadások a hadseregben egyre gyakoribbá váltak 1918 május-júniusában, amire a kormány megtorló intézkedésekkel válaszolt. A Forradalmi szocialisták felhívása a katonákhoz: vessenek véget a háborúnak, vegyék birtokukba a földet. A miniszterelnök távirati utasítása a közigazgatási hatóságok vezetőihez és a főügyészekhez a statáriális kivégzésekről szóló hírlapi közlemények legszigorúbb ellenőrzéséről szólt. Katonalevél érkezett a Népszava szerkesztőségéhez a Szovjet-Oroszországból hazatért katonákkal való bánásmódról. A fronton harcoló katonák tiltakozó levelei a Népszava szerkesztőségéhez a statáriális kivégzések ellen szóltak. A kassai katonai ügyészség jelentése a helyi katonai parancsnoksághoz a rimaszombati május 12-13-i katonalázadásról is fennmaradt. A trencséni főispán felterjesztette a miniszterelnökhöz a 15. honvéd pótzászlóalj parancsnokának jelentését a katonák május 21-31-i lázadásáról. A pécsi főügyész jelentése az igazságügyminiszterhez a Pécsett május 20-án kitört katonafelkelésről szólt. A honvédelmi miniszter körrendeletben közölte a katonai és csendőrparancsnokságokkal a május hónapban lezajlott katonalázadásokat. A 10. honvéd pótzászlóalj parancsnokságának távirati jelentése a honvédelmi minisztériumhoz a sajóecsegi katonalázadásról szólt. A magyarországi csendőrség felügyelőjének jelentése a honvédelmi miniszterhez a katonaszökésekről és a szökések ellen tett intézkedésekről is beszámolt. A honvédelmi miniszter rendelete a katonai parancsnokságokhoz a katonák szökési kísérleteit elősegítő polgári lakossággal szemben követendő eljárásról rendelkezett.
Az 1918. júniusi országos politikai tömegsztrájk
Az 1918 június 20-28. között lezajlott júniusi országos politikai tömegsztrájk jelentős esemény volt. A Budapesti M. Kir. Államrendőrség főkapitányának jelentése a belügyminiszterhez a MÁV gépgyári sztrájkról és csendőrsortűzről szólt. A miniszterelnökség távirati utasítása a közigazgatási hatóságokhoz és a főügyészekhez a MÁV gépgyári eseményekre vonatkozó hírzárlatról szólt. A budapesti főügyészhelyettes jelentése az igazságügyminiszterhez Landler Jenőnek a június 20-i nagygyűlésen mondott beszédéről is tájékoztatott. A budapesti és környékbeli gyárak bizalmi férfiainak határozati javaslata a MÁV gépgyári munkásokkal vállalt szolidaritásról szólt. A MÁV gépgyári sztrájk leverésére alakult bizottság javaslata a sztrájkoló munkások elleni megtorló intézkedésekről született. Javaslatok és intézkedések a minisztertanács ülésén a sztrájkoló munkások ellen születtek. A sztrájk idején Budapesten megalakult munkástanács röplapja a munkásokhoz a sztrájk céljairól szólt. A belügyminiszter távirati utasítása a főispánokhoz a vidékre utazó agitátorok tevékenységének megakadályozására vonatkozott. A Győri Munkástanács sztrájkra és a kormány elleni harcra hívta fel a munkásságot. A Vas megyei főispán távirati jelentése a belügyminiszterhez: a szombathelyi vasúti műhely munkásai csatlakoztak a sztrájkhoz.
tags: #a #magyar #munkasmozgalom #tortenetenek #valogatott #dokumentumai
