A magyar valóság és a labdarúgás – Az ETO esete és a hazai futball kihívásai

Cikksorozatunk második részében az utánpótlásról, a jövőről és a magyar fociról beszélgettünk a klubot megmentő Dr. Drucskó Zoltánnal és a sportigazgató Soós Imrével, mélyrehatóan elemezve a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetét és azokat a kihívásokat, amelyekkel a kluboknak és a sportágnak szembe kell néznie. Az ismert 2015-ös események, a Quaestor-botrány után nagyon úgy tűnt, megszűnik az ETO.

Az ETO mélyrepülése a Quaestor-botrány után

2015-ben az NB I-es licenceljárás lefolytatása közben söpörte el Győrt a Quaestor-csőd, de kezdetben ezt senki nem fogta fel igazán. Óriási volt a sokk. A klubhoz nagyon komolyan kötődő emberek, vezérszurkolók sírtak az utolsó meccsen, amikor tudatosult bennük, hogy itt a vége, fuss el véle, egy ideig biztosan nem lesz ott az ETO az első osztályban. 55 évet töltöttek megszakítás nélkül az NB I-ben, természetes, hogy az emberek vissza akarják kapni az első osztályú labdarúgást a városban, és nem lehet hibáztatni senkit, hogy győzelmet és örömfocit akarnak látni.

2013-ban még bajnoki címet ünnepelt az ETO, nagyon eredményes időszaka volt az akkor a klubnak. Azok közé tartoztak Magyarországon, akik irányították, formálták a labdarúgást, és amikor visszasoroltak az NB III-ba, akkor már csak egyike voltunk az első 100 csapatnak. Ahol olyan a futballmúlt, mint Győrben, nem lehetett egyszerű a nézőknek az NB III-ban látni az ETO-t.

Dr. Drucskó Zoltán szerint: "Hogy ez mennyire volt tudatos karaktergyilkosság vagy létszámcsökkentési stratégia az MLSZ részéről, azt nem tudom megmondani, de úgy vélem, egy 113 éves klubra, a vidék egyik legsikeresebb csapatára szükség van." Hozzátette: "Én erre azt mondtam, hogy az ETO-hoz majd’ mindenki kötődik valamilyen szinten a városban, anno 20 ezer ember dolgozott a Rába-vagongyárban, nem lehet ezt csak úgy elvenni." Hiába nagyszerű a kapcsolat a vezetők között, nekünk még azzal sem volt szerencsénk, hogy akkor bontogatta szárnyait a városi rivális Gyirmót, amely egy évvel később fel is jutott a legjobbak közé.

A szurkolói hűség megőrzése kulcsfontosságú volt. Dr. Drucskó Zoltán megosztotta tapasztalatait: "Sajnos a 2013-as bajnokavatón sem telt meg a stadion, gondolhatja, milyen érzés volt. Az első NB III-as meccsen viszont 4500-an szurkoltak kint, az nagyon jól esett nekünk, visszaigazolás volt, hogy tényleg igaz a rigmus, és „soha nem halunk meg”." Elmondása szerint: "Most mi vagyunk az ETO, most mi vagyunk a szurkolók csapata. Szerintem kitartanak mellettünk, annyi a különbség, hogy egy picit más a név és mások az ellenfelek. A hagyományok és a múlt adott."

Pénzügyi kihívások és az utánpótlás helyzete

A klub működése folyamatos pénzügyi kihívásokkal jár. "Támogatásokból, szponzorációkból élünk, így megérezzük, ha a tao-, az önkormányzati- vagy az akadémiai támogatás késve érkezik" - magyarázta Dr. Drucskó Zoltán. Rámutatott, hogy "jól ki lehet venni a tendenciákat a magyar labdarúgásban: általában a frissen feljutó csapatok azonnal zúgnak is vissza az NB II-be, mert olyan szintű különbségek alakultak ki a klubok között, amelyek áthidalhatatlanok. A jó játékos pedig nagyon sokba kerül."

Ahhoz, hogy egy csapat feljusson, többletforrásra van szüksége, ez nálunk jelenleg nem áll rendelkezésre. "Pénzügyileg erősödnünk kell, hogy olyan támadókat tudjunk a csapatban, mint akik most az MTK-t erősítik például." Soós Imre sportigazgató megerősítette: "Abszolút. Az ETO még mindig márkanév a szakmában, a futballistáknál, a tárgyalások során ez is komolyan nyom a latba. Egy ilyen létesítményben, egy ilyen komplexumban jó futballozni."

A Fehér Miklós Akadémia sorsa és a tehetséggondozás

A Fehér Miklós Akadémia helyzete is nehézkes. Dr. Drucskó Zoltán elmondta: "Ez a célunk, de 2015-ben kis túlzással lerabolták az intézményt, aminek köszönhetően a játékengedélyek, amatőr szerződések is elvesztek, mivel csak jogutódjai vagyunk az ETO-nak. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb tehetségeink szabadügynökké váltak, és el is csábították őket, mi pedig egy fillért nem láttunk az üzletből."

Egy másik példa: "ha le akarnak csapni a legjobbjainkra, akkor kétéves nevelési költséget kell csak fizetniük, nem ötöt vagy hatot. Ez évi egymillió forinttal három-négymilliós veszteség játékosonként." Azonban a koncepció változatlan, szeretnénk, ha a felnőtt csapatba szépen-lassan beépülnének a kikerülő tehetséges, a klubhoz kötődő fiatalok.

Soós Imre szerint a fiatalok motivációja megváltozott: "Ez azért is nagyon érdekes kérdés, mert a világ labdarúgásába rengeteg pénz áramlott az utóbbi évekbe, és nem csak a játékosok, a szülők is azokat a játékosokat látják a tévében, akik nagyon-nagyon sok pénzt keresnek a futballból. Így az elsődleges cél az anyagi jólét megteremtése, amivel az égvilágon semmi gondunk nem lehet." Dr. Drucskó Zoltán kiegészítette: "Pontosan, az identitásunkat nem szeretnénk elveszíteni, erre nagyon figyelünk. Lokálpatrióták vagyunk, nem győriként nagyon nehéz itt érvényesülni, nagy előny, ha városi az ember." Soós Imre hozzátette: "A másik dolog pedig, hogy a Győri ETO mindig Győri ETO marad, játsszon bármilyen néven, bármelyik osztályban, bármelyik ligában. Ha a megyei harmadosztályban, akkor ott; ha az NB I-ben vagy a Bajnokok Ligájában, akkor meg ott."

A magyar labdarúgás szélesebb körű problémái

A beszélgetés kiterjedt a magyar labdarúgás egészére is. Soós Imre felvetette a kérdést: "Önök még hisznek a magyar fociban? Ezt a kérdést több oldalról kell megközelíteni. Pont egy családi beszélgetésben voltunk, amikor belementünk egy ilyen vitába - hogy milyen is a magyar labdarúgás? Az összmagyar labdarúgás költségvetése azt hiszem nincs annyi, mint Cristiano Ronaldo és Lionel Messi éves jövedelme." Ezután leszögezte: "Innentől kezdve értelmesebb ha az almát az almával vetjük össze. A nagy topbajnokságokhoz soha nem fogunk felérni."

Tehetség és fizikai hiányosságok

Soós Imre szerint: "Tehetségeink vannak, több korosztályos válogatottunk is jól szerepel az utóbbi időben. Az akadémiákon is jó a képzés, több fiatalt is keresnek külföldről. Hogy aztán mi romlik el, rejtély. Talán az, hogy nem jó a kiválasztási rendszerünk. Sőt, tovább megyek, a magyar focinak nincs is kiválasztása. Mi azokkal a gyerekkel foglalkozunk, akik beesnek az utcáról. Aztán nemzetközi szinten hamar utolérik a fiataljainkat, és onnan már csak a hátukat nézhetjük."

Dr. Drucskó Zoltán kiemelte: "Azokra a srácokra figyelünk, akik legalább tudnak kettőt dekázni a labdával. Szerintem a magyar gyerekek nincs baja a kreativitással, sőt kiemelkedő benne. A magyar tud focizni, ezt állítom, csak fizikailag nagyon gyengék vagyunk. A magyar genetikailag sincs a topon, hiába a kárpát-medencei kevert génállomány, hiányoznak a legfontosabb kirakósdarabok, amelyek megfelelő indulósebességgel és dinamikával vérteznének fel minket."

Az orvosi háttér kritikus lemaradása

Az egyik legsúlyosabb probléma az orvosi háttér hiánya. Soós Imre hangsúlyozta: "Nézzük meg a legjobb országok orvosi hátterét. Micsoda pénzeket mozgósítanak arra a területre is, hát óriási a lemaradásunk. Ez sportágtól függetlenül így van. Az AC Milannál már a 2000-es évek elején külön orvosi kontingens foglalkozott a játékosokkal. Ma, 2017-ben, Magyarországon van egyetlen csapatorvos, egy sportolónak pedig hosszú időt kell várnia egy MRI-vizsgálatra." Dr. Drucskó Zoltán egy példát is hozott: "Pár éve egy magyar Bundesliga-játékos azt mondta, elege lett abból, hogy minden nap vért vettek tőle. Meg tudták mondani pontosan, hogy mit evett, mit ivott, mit csinált."

Az alapok hiánya kulcsfontosságú. Soós Imre összegzett: "Csak azt a 90 percet, igen, meg hogy legyen látványos, meg eredményes játék, és kész, kifújt. Ez így rendben is van, érthető is, de értsük meg, ha az alap nem jó, nem tudsz rá házat építeni."

A következő táblázat összefoglalja a magyar labdarúgásban azonosított főbb problémákat a nyugati, fejlettebb ligákhoz képest:

tags: #a #magyar #valosag #agyoncsapta #a #focit

Népszerű bejegyzések:

• Bajnokok Ligája nézőszámok és történelem
• A kapus alapállásának elsajátítása
• A 3x3 kosárlabda Szolnokon
• A Ferencváros ikonikus pillanatai
• minden, amit az UEFA-szuperkupáról tudni érdemes