A labdarúgás legdrágább átigazolásai és a piaci érték robbanása

A modern labdarúgásban az átigazolási összegek évről évre új rekordokat döntenek. Összeszedtük a labdarúgás történelmének legdrágábban végbement transzfereit és megvizsgáljuk a mögöttük rejlő sikereket és kudarcokat. Figyelem, hajmeresztő összegek következnek!

Ki emlékszik már arra, amikor 2009-ben Cristiano Ronaldo világrekordot jelentő 94 millió euróért, mai árfolyamon 34 milliárd 780 millió forintért igazolt a Real Madridba? Ez az összeg a jelenlegi piaci trendek figyelembevételével már-már potom összeg, olyannyira, hogy Ronaldo ezen átigazolása még a TOP10-be sem fér bele! Az elmúlt években megkötött üzletek jól mutatják, hogy a futballpiac hatalmasat változott, és az egyes játékosokért kifizetett összegek az egekbe szöktek.

A legjelentősebb és legdrágább átigazolások az elmúlt évtizedben

Nézzük meg részletesebben azokat a transzfereket, amelyek nemcsak az árukkal, hanem a játékosok pályafutására és klubjukra gyakorolt hatásukkal is kiemelkedtek.

1. Neymar (Paris Saint-Germain, Barcelonából)

Neymar pazarul berobbant Párizsban, az első 100 tétmérkőzésén szerzett 83 gólt, emellett adott 47 gólpasszt is. Sokszoros francia bajnok és kupagyőztes, kétszer meg is választották a Ligue 1 legjobb játékosának. Ennek ellenére az a bizonyos pohár csak félig lehet tele, ugyanis amikor a párizsiak megvásárolták a Barcelonától a játékjogát, akkor a franciák szeme előtt a Bajnokok Ligája győzelem lebegett, amit azóta sem sikerült elérniük. Ezen felül Neymar céljai sem teljesültek maradéktalanul, ugyanis akkoriban szeretett volna kibújni Leo Messi árnyékából és aranylabdát szerezni. Ez azóta sem sikerült neki és pályája az utóbbi időben leáldozóban van.

2. Kylian Mbappé (Paris Saint-Germain)

Ami Neymarnál ki lett emelve, az jobbára Mbappénál is érvényes. Remekel a bajnokságban, a 2018-as világbajnokságon nyújtott teljesítményére pedig még sokáig emlékezni fognak. Ugyanakkor Mbappé megszerzésével is nem titkoltan az volt a PSG célja, hogy megnyerje a Bajnokok Ligáját, ez viszont egyelőre nem sikerült. Sok lehetősége ráadásul már nem biztos, hogy lesz a francia klubnak, ugyanis Mbappé távozása rendre terítéken van az átigazolási időszakokban.

3. Philippe Coutinho (FC Barcelona, Liverpoolból)

Coutinho kapcsán aligha lehet sikeres klubváltásról beszélni. A Barca csúnyán mellényúlt a brazil középpályással, aki még csak a Premier League legjobbjának sem volt nevezhető, amikor átigazolták. A katalánok rendszerébe ráadásul egyáltalán nem illet, ugyanis Lionel Messi játszott az ő szabadnak mondható szerepkörében, miközben a bal szélen rendre rossz teljesítményt nyújtott.

4. João Félix (Atlético Madrid, Benficából)

Csendes első idény (36 mérkőzés, 9 gól), sokkal jobb második (33 összecsapáson 10 gól és 5 gólpassz); az Atlético azonban egyre gyengébb szezonokat produkált, Diego Simeone vezetőedző pedig szemmel láthatóan nem találta a tehetség helyét. Félelmetesen nagy potenciál lakozik a portugálban, de úgy tűnik, hogy a madridiaknál ezt nem sikerült kihozni belőle. Most a Chelseanél próbálkozhatnak meg ezzel, bár a londoniak éppen az utóbbi évek legrosszabb időszakát élik.

5. Enzo Fernández (Chelsea, Benficából)

A Chelsea téli „nagybevásárlásának” egyik csúcsembere Enzo Fernández, ám ha végigtekintünk az eddigi listán, akkor láthatjuk, hogy nála jóval nagyobb nevek is a bukott átigazolások közé tartoznak.

6. Antoine Griezmann (FC Barcelona, Atlético Madridból)

A francia játékos valóságos szupersztárrá nőtte ki magát az Atléticónál, de a katalánoknál egyszerűen nem találták meg a helyét. Több poszton is játszatták, ám sosem lelték meg a számára legideálisabb szerepkört. A Madridnál mindegyik szezonjában lőtt legalább 15 gólt a bajnokságban, míg a Barcában mindössze 22-szer volt eredményes minden sorozatot figyelembe véve.

7. Jack Grealish (Manchester City, Aston Villából)

Az angol középpályás az idei idényben kezd igazán kiteljesedni. Látszik, hogy a City vezetőedzője, Pep Guardiola megtalálta a játékos helyét a csapatban, illetve a játékstílusa is tökéletesen illik a klubhoz.

8. Romelu Lukaku (Chelsea, Internazionaleból)

Lukaku a Chelsea-ben kezdte el bontogatni a szárnyait, azonban a londoni kékek hamar túladtak rajta, hogy aztán 2021-ben sokszoros árat fizetve vásárolják vissza.

9. Ousmane Dembélé (FC Barcelona, Borussia Dortmundból)

Neymar távozását feledtetni kellett a katalán szurkolókkal - jött tehát Dembélé, akit óriási tehetségként tartottak számon. Ez az ötödik idénye a Barcelonánál, de a sorozatos sérülései miatt egyelőre nem tudta megmutatni, mi rejlik benne igazán. Összesen több mint 100 mérkőzést hagyott ki különféle problémák miatt.

10. Paul Pogba (Manchester United, Juventusból)

A Manchester Unitednél sokáig nagy problémát okozott, hogy kihozzák Pogbából valós tehetségét. Bár akadtak jó időszakai, kijelenthető, hogy az angliai karrierje során sosem tudta megközelíteni a legszebb Juventusos napjait - mint ahogy a 2018-as világbajnokságon nyújtott produkcióját sem. 2016-ban világrekordot jelentő összegért szerződtették, ugyanakkor sosem tudott kiemelkedni a Premier League-ből és bekerülni a bajnokság legjobbjai közé.

Neymar szaúdi kalandja: Magas ár, nagy kockázat

„Ettől tartottunk…” - sóhajthattak fel a szaúd-arábiai al-Hilal vezetőségében, amikor Neymart könnyek között vitték el az Uruguay-Brazília világbajnoki selejtezőről. A világ legjobban fizetett futballistája elülső keresztszalag-szakadása és meniszkuszsérülése miatt kiesett az idény hátralevő részére; így az al-Hilalnál aláírt kétéves szerződése első felét a partvonalon kívül tölti. A szaúdi élcsapat a 90 millió eurós átigazolási díjért és évadonkénti 100 millió eurós fizetésért cserébe eddig 5 mérkőzést és 1 gólt, illetve 3 gólpasszt kapott.

Ha a nagyon súlyos összegért - 90 millió euróért, minden idők 20. legdrágább átigazolási díjáért - és világrekord fizetésért igazolt sztár fél-egy évre kidől, az igen rossz hír. Ezzel szembesültek a szaúdi al-Hilalnál is: az ázsiai futball egyik legsikeresebb klubja óriási energiát mozgatott meg annak érdekében, hogy koronaékszert szerezzen a nyári átigazolási időszakban, meg is vette a PSG-től Neymar játékjogát, hogy aztán a brazil gólrekorder egy vb-selejtezőn elszenvedje sokadik súlyos sérülését.

A szaúdi gárda a sérülés miatt kap kompenzációt, de nem sokat. A FIFA az úgynevezett Club Protection Programme (CPP) szabályai szerint kompenzálja a klubokat a válogatottbevetésen hosszabb időre megsérült játékosok után. Ennek maximális értéke balesetenként (sérülésenként) 7,5 millió euró, amelyet a világszövetség az első részletet követően napi rátára bont, és legfeljebb 365 napig utal a klub - jelen esetben az al-Hilal - számlájára. Aprópénz az átigazolási díjhoz és a fizetéshez viszonyítva, de valószínűleg nem is ez a szaúdiak legnagyobb gondja.

A rijádi kék-fehérek tradicionálisan erősek a hazai és kontinentális színpadon is, a szaúdi Public Investment Fund (PIF) pénzesőjének egyik kedvezményezettjeként pedig győzelmi kényszer van rajtuk. Persze mondhatjuk azt is: Neymar akkor sem lenne annyira rossz igazolás, ha már egy percet sem játszik ebben az idényben, hiszen a fő célt - a szerződtetésével megnövekedett presztízst és figyelmet - elérte az al-Hilal. A dél-amerikai világklasszis sérüléshistóriája önmagában plusz kockázati tényező, játékstílusa mágnesként vonzza a durva belépőket, életstílusa pedig nem épp aszkétikus, sőt. Még az is felvetődhet, hogy életmódja (elsősorban gyakori éjszakázásai) nehezítik a meccsek utáni regenerálódását, és valamelyest szerepet játszhattak sérülékenysége kialakulásában. Jövő februárban már 32 lesz, ez a sokadik súlyos sérülése, az április végi (legjobb esetben remélt) visszatérési időpont valószínűbb, hogy 2024 nyarára tolódik. Promóciós kötelezettségeit addig is tudja teljesíteni, de ahhoz, hogy az al-Hilal ne érezze úgy, fekete lyukba öntötte a pénzét, vissza kellene térnie, és karrierjéhez méltó szinten kellene ismét futballoznia.

A jelenlegi piaci értékek: CIES elemzés

Frissítette a világ legértékesebb játékosait összegyűjtő 100 fős adatbázisát a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES). A CIES minden év januárjában megjelenteteti a világ legdrágább futballistáinak jegyzékét, és statisztikai modelljében a játékosok piaci értékének becslésére egy többrétegű, adatvezérelt módszert alkalmaz. Ezeket aztán kontextusba helyezi a bajnokság szintjével és a csapat játékerejével, amiben az adott futballista szerepel. Fontos értékelési szempontok még az olyan személyes és a piaci tényezők, mint a játékos életkora a szerződésének a hossza, nemzetközi tapasztalata, vagy a korábbi átigazolásainak a díja.

A 2026-os listán az éllovasok között komoly változások voltak a tavaly januárban megjelentetett adatokhoz képest. Idén Lamine Yamal lett a világ legdrágább játékosa, megfosztva „trónjától” a tavalyi első Jude Bellinghamet. A második helyen a 255,1 milliót érő Erling Haaland áll, a képzeletbeli bronzérmet pedig 201, 5 milliós árával Kylian Mbappé teszi zsebre. Bellingham pedig visszacsúszott a negyedik helyre. Azonban nem övé a legnagyobb visszaesés: a tavaly még harmadik helyen álló Vinícius Jr. is jelentősen hátrébb került a rangsorban.

Magyar tehetségek a CIES listáján

Jó hír magyar szempontból, hogy idén már két honfitársunk is szerepel a 100 fős listán: Szoboszlai Dominik mellé ezúttal már felkerült Kerkez Milos is. Szoboszlai értékét 90.5 millió euróra becsüli a CIES algoritmusa, ezzel a 37. helyen éppen a fentebb említett Viníciust előzi meg közvetlenül. Kerkez pedig már 72,9 milliót ér, és a 71. helyen áll.

tags: #a #vilag #legnagyobb #atigazolasai

Népszerű bejegyzések:

• A magyar labdarúgó játékvezetés Hrabovszky András szemével
• labdarúgó rúgókészségek
• Mez torta receptek és tippek
• Olvasd el szerdai labdarúgó mérkőzések összefoglalóját
• Az Amatőr Kupa meghódítása a Gödöllői SK által