Varga E. Árpád és az Erdélyi Etnikai-Felekezeti Adatbank
Varga E. Árpád (született Ernszt Árpád; Budapest, 1952. április 11. - 2011.) a jelenkori Erdély történeti demográfiájának avatott kutatója volt, akinek életműve során a népességadatok precíz feldolgozásával és publikálásával foglalkozott. Munkásságának központi eleme Erdély nemzetiségi statisztikáival, etnikai és felekezeti viszonyaival, valamint a magyarsággal kapcsolatos népességadatok kutatása volt.
Életút és kutatási módszertan
Varga E. Árpád 1985 óta foglalkozott intenzíven ezekkel a témákkal. Első kéziratos feldolgozásait 1985 és 1988 között a Magyarságkutató Csoport számára készítette. Ezen munkák során Erdély népességének anyanyelvi megoszlását vizsgálta a mai területi szempontok szerint, az 1910-es és az 1956-os romániai népszámlálás adatai alapján. Ezen adatok felhasználásával 1990-ben elkészítette Erdély etnikai térképét. Emellett 1987-ben frissítette a Lipszky János-féle térkép erdélyi szelvényeiről készült helynévmutatóját, ami egy korábbi, 1806-ban megjelent művet tett aktuálissá.

1989-ben a romániai településrendezési terv kapcsán az etnikai viszonyok alakulását vizsgálta hét észak-erdélyi megye magyar többségű településvidékén. Később, 1992-ben tanulmányt készített a 20. századi erdélyi népszámlálások nemzetiségi statisztikáinak módszertani problémáiról. Ezt követően az 1992-es romániai népszámlálás adatait tanulmányozta, különös figyelmet fordítva az erdélyi magyarság számának alakulására, etnikai és felekezeti eredményeire. Folyamatosan figyelemmel kísérte az 1992. évi romániai népszámlálást, hogy annak adatait ütköztesse korábbi felmérésekkel. Szakosztálya által 1993. szeptember 9-11. Mályiban rendezett XXX. Dávid Zoltán. Hivatal nyugalmazott tudományos munkatársának is. Megtisztelő felkérésükre az 1910. közönséggel. eredményeiről a Magyar Kisebbség szervezett eszmecserét (1998c).
Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című monumentális mű
Varga E. Árpád munkásságának egyik legkiemelkedőbb eredménye az 1998 és 2002 között hat kötetben megjelent Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című sorozat. Ebben a műben az erdélyi települések 1850 és 1992 közötti anyanyelvi, nemzetiségi és vallásfelekezeti idősorait teszi közzé. A kiadvány-sorozatba addig nem publikált források is bekerültek, így az 1977. évi romániai népszámlálás vonatkozó adatai is. Az 1869. java százharminc év elteltével nyilvánosságra került.
Az adatgyűjtés és feldolgozás részletességét az alábbi kötetek és a bennük vizsgált területek mutatják be:
| Kötet | Megye(ék) | Népszámlálási adatok időtávja |
|---|---|---|
| I. | Kovászna, Hargita és Maros megye | 1850-1992 |
| II. | Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye | 1850/1869-1992 |
| III. | Arad, Krassó-Szörény és Temes megye | 1869-1992 |
| IV. | Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye | 1850-1992 |
| V. | Brassó, Hunyad és Szeben megye, valamint a Kárpátokon túli megyékhez került települések | 1850-1992 |
| Helységnévtár | Összesített mutató az I-V. kötetekhez | 1850-1992 |

Az Erdélyi Magyar Adatbank online platformja
Az összeállítást Varga E. Árpád 2005-ben internetes adatbázisként tette közzé az Erdélyi Magyar Adatbank oldalán. Ezt az adatbázist 2007 és 2009 között kiegészítette a 2002-es romániai népszámlálás feldolgozott adataival, így biztosítva a legfrissebb információk elérhetőségét. Az adatbank rendkívül részletes, és tartalmazza a településekre vonatkozó történeti névváltásokat, nemzetiségi és nyelvi megoszlásokat, valamint közigazgatási hovatartozás változásait. Példaként említhető a Fogaras (Făgăraş) település adata, mely 1839-ben Fagaras, Lignopolis, Fogarasch, Fegeras, 1863-ban Lignopolis, Fegaras, 1873-ban pedig Fegerás néven is ismert volt. Nemzetiségi összetétele 1839-ben magyarból, szászból és oláhból állt, míg 1873-ban magyar, román és német nyelvű lakosságot rögzítettek. Közigazgatási besorolása is többször változott, a Fogarasi-Vidékhez való tartozástól kezdve számos megye és járás része volt az idők során.
További fontos tanulmányok és együttműködések
A 2002-es romániai népszámlálást követően megjelent A romániai magyarság népességcsökkenésének okairól című tanulmánya, amely demográfiai szempontból vizsgálta a jelenséget. Varga E. Árpád együttműködött Nyárády R. Károly történésszel is, akinek Erdély népesedéstörténete című irathagyatékát szerkesztette és előszóval látta el 2003-ban. Nyárády R. Károly és Varga E. Árpád elemzései az 1977. évi romániai népszámlálásról is megjelentek Kápolnai Iván előszavával. Szívélyes kapcsolata alakult ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Demográfiai Tanszékének munkatársaival, Traian Rotariu vezetésével. Folyamatban lévő munkái között szerepelt az 1785. évi II. József-kori népszámlálás számítógépes feldolgozása, az összes népesség 1911-1918. évi, valamint a magyar anyanyelvűek 1901-1918. évi adatainak feldolgozása, továbbá a magyar anyanyelvi megoszlás az 1930. évi adatok alapján, a Judeţele României Socialiste c. 1972. évi beosztás szerint. Kéziratos munkái a Magyarságkutató Csoport archívumában is fellelhetők.

Válogatott publikációk
- Varga E. Árpád: Népszámlálások a jelenkori Erdély területén. Jegyzetek Erdély és a kapcsolt részek XX. századi nemzetiségi statisztikájának történetéhez. Budapest, 1992, Regio - MTA Történettudományi Intézet. 208 p.
- Erdély etnikai arculatának változása. Nyárády R. Károly és Varga E. Árpád elemzései az 1977. évi romániai népszámlálásról. Kápolnai Iván előszavával. Budapest, 1996, Teleki László Alapítvány Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata. 107, [46] p.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. I. Kovászna, Hargita és Maros megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Csíkszereda, 1998, Pro-Print. 597 p., [8] t., 4 t.fol.
- Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Tanulmányok. Budapest, 1998, Püski.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Népszámlálási adatok 1850/1869-1992 között. Csíkszereda, 1999, Pro-Print. 878 p., [7] t., 5 t.fol.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. III. Arad, Krassó-Szörény és Temes megye. Népszámlálási adatok 1869-1992 között. Csíkszereda, 2000, Pro-Print. 654 p., [7] t., 4 t.fol.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Csíkszereda, 2001, Pro-Print. 781 p., [8] t., 4 t.fol.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. V. Brassó, Hunyad és Szeben megye. - A Kárpátokon túli megyékhez került települések. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Csíkszereda, 2002, Pro-Print. 661 p., [8] t., 4 t.fol.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-1992. Helységnévtár. Összesített mutató az I-V. kötetekhez. Csíkszereda, 2002, Pro-Print. 556 p.
- Varga E. Árpád: A romániai magyarság népességcsökkenésének okairól. Néhány demográfiai szempont a 2002. évi népszámlálás előzetes közleményének értékeléséhez. = Magyar Kisebbség. Új s. VIII, 2002. 4. sz. 3-16.
- Nyárády R. Károly: Erdély népesedéstörténete. Az irathagyatékot szerk. és az előszót írta Varga E. Árpád. Budapest, 2003, Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. 672 p.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-1992. Erdélyi Adatbank oldalán. (2005)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, 1850-2002. A legújabb adatokkal bővített, javított, elektronikus változat. (2007-2009)
- Varga E. Árpád: Az "Erdély etnikai és felekezeti statisztikája" története. = Regio. XX, 2009. 3. sz. 121-166.
tags: #adatbank #varga #e #arpad





