Az MTK Sándor Károly Labdarúgó Akadémia: Az agárdi korszaktól a modern fővárosi utánpótlásbázisig
Az MTK, mint egyesület csodás jövőképét bemutatni hivatott tájékoztatón elhangzott egy érdekes mondat, ami a kék-fehérek labdarúgó utánpótlás koncepcióját is nagy mértékben átalakíthatja. Az SKLA-t Magyarország első labdarúgó akadémiájaként 2001-ben alapította Várszegi Gábor, az MTK Budapest akkori tulajdonosa a Budapesttől és a Balatontól egyaránt 50 km-re fekvő Agárdon.
Tudni kell, 2001 óta a Sándor Károly Akadémiát egy Várszegi Gábor által alapított alapítvány működteti Agárdon, a tulajdonában lévő impozáns Sigray Kastélyban. Immár 13 esztendeje, évente mintegy 40-45 ifjú labdarúgó készült folyamatosan bentlakásos akadémiai rendszerben. Az impozáns környezet közel 20 éven át volt a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia központja, nagyban hozzájárulva ezzel a sikeres és úttörő munkához.
A költözés háttere és az agárdi búcsú
Bár az már korábban eldőlt, hogy az MTK utánpótlásbázisa, illetve a 2001-ben alapított Sándor Károly Akadémia 18 év után elköltözik Agárdról Budapestre, az utolsó két korosztály, az U16-os és az U17-es szeptembertől tette át székhelyét a fővárosba. Szeptember 1-től azonban a Sándor Károly Akadémia búcsút intett Agárdnak.
A Sándor Károly Akadémia Budapestre költözésének ötlete már a 2010-es évek elején, az MTK új stadionjának tervezésekor megfogalmazódott. Deutsch Tamás klubelnök megerősítette az MTK, mint klub, és a profi labdarúgást üzemeltető kft. tervei szerint a stadion és a hozzá tartozó mintegy 7-8 labdarúgó pálya átadását követően minden átalakulna.
„A kormánydöntés megszületése után úgy terveztünk, hogy idénre már elkészülhet az új létesítmény, ezért időzítettük őszre a költözést, de itt csak két korosztályról, a 16 és 17 évesekről beszélünk, mert az U19-es csapatunk már korábban Budapestre költözött - beszélt a háttérről Polyák Balázs, az MTK sportigazgatója. - Agárdon az MTK bérelte a létesítményeket, és most járt le a bérleti szerződés.”
Formálódik a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új épülete
Változó igények és szakmai koncepció
A sportvezető a költözés mellett érvelve kifejtette, ami 2001-ben előnynek számított, és sokáig nagyon jól működött, hogy a „világtól” - vagy legalábbis a zajos Budapesttől - elvonulva idilli környezetben alakítottak ki egy 18 éve nagyon modernnek számító futballközpontot, mára inkább hátránnyá vált a távolság miatt. Az induláskor az ország minden szegletéből érkeztek játékosok, mára - főleg a kisebb korosztályokban - egyre több pesti gyerek futballozik az MTK-nál.
Az új rendszer előnyei közé tartozik:
- Nincs kötelező bentlakás: A gyerekek és szüleik dönthetnek a bejárás és a bentlakás között.
- Egységes képzés: Fontossá vált, hogy egy helyen készüljenek a különböző korosztályok, az edzők állandó, napi kapcsolatban legyenek.
- Folytonosság: Az U6-os csapatoktól elkezdve a női labdarúgást is beleértve mindenki egy bázison kap helyet.
- Kollégiumi lehetőség: Budapesten is lesz lehetőség bentlakásra a Váci Mihály kollégiumban, amelyet felújítanak.
Futballszakmai szempontból sem beszélhettünk korábban teljesen egységes MTK-utánpótlásról, mert elkülönültek az Agárdon készülő, úgynevezett akadémiai korosztályok és edzőik a fővárosban működő csapatoktól. „Az agárdi akadémia az indulásakor tökéletesen megfelelt a korszellemnek, akkor az volt a legjobb megoldás, mára ez megváltozott” - tette hozzá a sportigazgató.
Történelmi gyökerek és az MTK-stílus
Az MTK mai futballjának gyökerei az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza, amikor Pozsonyi még játékosként lefektette a laposan passzolós játék alapjait. Az 1910-es években aztán már ebbe a közegbe érkezett edzőként Jimmy Hogan. Hogan az akkor Angliában uralkodó „kick and rush” helyett a skót „passing game”-et (passzolós játék) helyezte előtérbe. „Úgy futballoztunk, ahogy Jimmy Hogan tanított bennünket” - mondta Sebes Gusztáv.
Képzésünket kérdezz-felelek játékként jellemezzük, miszerint az ellenfél és a játékhelyzetek által feltett kérdésekre kell a játékosoknak az edzők segítségével, de lehetőleg önállóan megadniuk a választ a korábban tanultak alapján. Mi ma leginkább tudatos, kezdeményező játéképítésnek nevezzük játékunkat, de a „passzolós foci” továbbra is az egyik fő eleme ennek.
Az akadémiai munka eredményei számokban
Az elmúlt közel 20 évben több mint 100 élvonalbeli játékos került ki innen, aminek köszönhetően elárasztották az NB I-et az itt nevelkedő labdarúgók. Az utánpótlás tehát valós perspektívát nyújt a gyerekeknek.
| Mutató | Eredmény / Adat |
|---|---|
| Profi labdarúgók száma | 100 felett |
| Európai rangsor (képzés) | 5. hely (49 játékos 31 bajnokságban) |
| 2007-2008-as bajnokcsapat | 25 főből 20 saját nevelés |
| Első keret saját nevelésű aránya | 26-ból 21 játékos |
Az MTK utánpótlásának az utolsó olyan generációja, amely még nem járt Agárdon, az 1983-as, Juhász Roland nevével fémjelzett korosztály volt. Az 1984-es születésű Kanta József viszont már a Sándor Károly Akadémia első növendékeinek egyike volt.
Az új otthon: Salgótarjáni út
A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia új otthona a Salgótarjáni u. 3. Modern, nyitott akadémiát tervezünk, és az általános szóhasználattal ellentétben akadémia alatt nemcsak egy épületet, hanem a teljes utánpótlásközpontunkat értjük. Az új akadémián a következő létesítmények állnak a szakma rendelkezésére:
- Hat darab nagyméretű (105x68 méteres) futballpálya (kettő műfüves, négy élőfüves).
- Egy kisméretű (40x20 m-es) futballpálya.
- Műfüves gyakorlópálya rúgófallal.
- Erőnléti domb a fizikai felkészítéshez.
- Teljes körű világítás a nap bármely szakában történő edzéshez.
Az induláskor Várszegi Gábor olyan újítást vezetett be, melyet jó pár év késéssel kezdtek el másolni a hazai klubok. Sok tervünk van még, de célunk ugyanaz marad: kiváló játékosokat képezni!
