Albert Flórián: Az Aranylabdás Császár, akinek élete a Ferencváros volt

Albert Flórián, a magyar labdarúgás kiemelkedő egyénisége, képességeinek és gólérzékenységének köszönhetően egyedüli magyarként nyerte el az Aranylabdát, míg elegáns játékának, karizmatikus jellemének a becenevét köszönhette. A Császár számára egyetlen klub, a Ferencváros létezett. Albert Flórián nemcsak a Ferencvároshoz, de hazájához és a családjához is végig hű maradt.

Gyermekkora és a futball iránti szenvedélye

Albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. Édesanyját korán elveszítette, édesapja mellett nagyszülei és egyik nagynénje nevelték fel őt és két bátyját. Bár nehéz anyagi körülmények között éltek, a kis Flóri szerette a vidéki életet, a lovakat, de legjobban a focit. Hatéves korában a faluban neki volt először futballcipője.

1952-ben a család Budapestre költözött. Bátyjával focizott, amikor meglátta őt játszani Füles József Fradi-szurkoló, a báty barátja. Ő vitte el egy toborzóra az akkori Kinizsihez. Száger Mihályhoz került, akinek azonnal megtetszett a játéka, a toborzó után azt mondta neki: „Kisfiam, holnap háromra legyél itt!”. Ott volt, és élete végéig a klubnál maradt. Mivel vékony gyerek volt, Száger elnevezte „Csontinak”. Nem érezte ügyesebbnek magát a társainál, csak ifjúsági korában tapasztalta meg, hogy jobban figyelnek rá a szurkolók és edzők. Kitűnt játékintelligenciájával, ragyogó technikai képzettségével és gólérzékenységével. Hoffer József meghívta az ifjúsági válogatottba is.

A Fradi az életem - nehézségektől a kezdetekig

1955-ben nem hosszabbították meg a család budapesti lakhatási engedélyét, ezért Alberték a fővárostól 35 kilométerre található Őrszentmiklósra kerültek. Flórinak hajnal fél négykor kellett kelnie, hogy beérjen a Madách Gimnáziumba. Visszafelé a vonata ráadásul csak Veresegyházig közlekedett, a házukig fennmaradó öt kilométert gyalog tette meg a délutáni edzés után. Csak 1957-ben szűnt meg az ingázás, amikor a család amolyan szolgálati lakásfélét kapott az angyalföldi Gömb utca 39. alatt.

Önéletrajzi könyvében így vallott arról, ki volt a példaképe: „Nekem Kocsis Sándor volt a minden. Ahogyan cselezett, ahogyan lőtt, ollózott, a gól után égre lökte karjait. És persze, ahogyan fejelt. Lestem, csodáltam, imádtam, számomra ő volt a játékos a későbbi Aranycsapatból is.”

Mélységes kötődése a Ferencvároshoz számos megnyilatkozásában visszaköszönt, ahogyan erről a következő szavak is tanúskodnak:

„Mint Kosztolányi fái, úgy tartoztam az Üllői úthoz. A rosszakaróim azt mondhatták, úgy álldogál Albert a Fradi-pályán, mint az Üllői úti fák, csak azoknak nincs csípőn a kezük. Hát igen, valóban ott álldigáltam, még néha csípőn is volt a kezem, de két álldigálás között bemutattam néhány cselt, rúgtam néhány gólt, szereztem némi örömöt több százezer futballbarátnak. Nekem a Fradi-pálya jelentett mindent, én, a vidéki kissrác, ott lehettem-lettem valaki. Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem. Örömök értek, csalódások - még vén fejjel is - , barátok hagytak el, de talán nem túlzás, ezrek jártak miattam meccsre. Ez volt a bázis, a futballanyaföld, ahová, mint a fel-feldobott kő, mindig visszahulltam.”

Pályafutása a Ferencvárosban: a Császári elismerések korszaka

Mindössze 17 évesen, 1958. november 2-án debütált a Fradi felnőttcsapatában a Népstadionban, és rögtön két gólt lőtt a Diósgyőrnek. Albert Flórián összesen 537 tétmérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben, melyeken 383 gólt szerzett.

Az első sikerek és a gólkirályi címek

1960-ban a csapat ugyan csak ezüstérmes lett a bajnokságban, Albert Flórián azonban 27 góllal a szezon gólkirálya lett, majd a következő esztendőben meg is védte a címét - igaz, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban megszerezte első bajnoki címét a Ferencvárossal, majd 1964-ben ismét bajnok lett. Egy évvel később pontosan ugyanaz történt, mint 1960-ban: a Fradi ezüstérmes lett, Albert viszont újra 27 góllal gólkirály - immár harmadjára. Háromszor volt gólkirály az NB I-ben.

Nemzetközi hírnév és az Aranylabda

Ez az esztendő azonban nem csak emiatt volt kiemelkedő, hanem azért is, mert az FTC a Vásárvárosok Kupájának döntőjéig menetelt, ahol legyőzte a Juventust. 1965-ben tagja volt annak a csapatnak, amely elhódította a Vásárvárosok Kupáját. 1966-ban ugyan nem sikerült bajnoki címet szereznie a csapatnak, de ezüstérmes lett a bajnokságban és a Magyar Népköztársasági Kupában is, Albert pedig, a portugál Eusébióval holtversenyben, a BEK gólkirálya lett.

1967 bajnoki címet hozott, illetve a játékos legnagyobb egyéni elismerését: az esztendő legjobb európai futballistája, a France Football Aranylabdása Albert Flórián lett. Azóta sem nyerte el más magyar labdarúgó ezt a címet. Még annak az esztendőnek az elején, a Flamengo Rio de Janeiróba hívta, vendégjátékosnak - két hetet töltött kint a feleségével. A legnagyobb egyéni elismerését 1967-ben nyerte el, amikor neki ítélték oda az Aranylabdát.

A pályafutás vége és a Fradi trófeái

Egy évvel később a Császár, aki elegáns játéka és karizmatikus jelleme miatt kapta ezt a becenevet, megnyerte a Fradival negyedik, egyben utolsó bajnoki címét. 1972-ben újabb trófeát szerzett Alberttel a Fradi. Ekkor megnyerték a Magyar Népköztársasági Kupát, de az UEFA-kupában is az elődöntőig meneteltek. Albert 1974-ben fejezte be klubpályafutását, melynek során kizárólag a Ferencvárosban játszott tétmérkőzésen. Visszavonulásának évétől a Ferencváros Örökös Bajnoka volt, majd 1984-ben az FTC Aranydiplomása lett.

Nemzetközi karrier és válogatottbeli sikerek

Albert Flórián 1959. június 28-án, 17 évesen mutatkozott be az A-válogatottban. A magyar nemzeti csapatban 17 évesen mutatkozott be. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatottmérkőzésén, mesterhármast ért el a jugoszlávok ellen. 1959. november 8-án az NSZK elleni 4-3-as győzelemből is kivette a részét, de még hogy! A korabeli tudósításból idézünk: „A 47. percben Albert kapja a labdát a 16-os előtt. A középcsatár díszkísérettel tör előre, három védőt is kicselez, szorongatott helyzetben balra kanyarodva 7 méterről a kapu bal oldalába lőtt." Ez volt a válogatott második találata azon a mérkőzésen, neki az egyik legemlékezetesebb gólja.

Világbajnokságok és Európa-bajnokságok

Egy évvel később a római olimpiai játékokon bronzérmes lett. Az 1962-es vb-n 4 gólt lőtt, amivel hatodmagával gólkirályi címet szerzett. A válogatott legyőzte az angolokat a találatával, de a nyolc között váratlanul kikapott a későbbi ezüstérmes csehszlovákoktól. Az 1964-es Európa-bajnoki elődöntőben Spanyolország 2-1-re legyőzte a mieinket, akik a bronzmeccsen 3-1-re verték Dániát. Albert Flórián élete egyik legjobb játékát 1966-ban, az angliai világbajnokságon, az előző két vb-n győztes brazilok ellen nyújtotta. Pályafutása mindkét világbajnokságán a legjobb nyolc közé jutott a válogatottal.

Az 1969-es, dánok elleni vb-selejtezőn egész későbbi karrierjére kiható, súlyos sérülést szenvedett. Felépülése után 1972-ben tagja volt az Eb négyes döntőjében szereplő válogatottnak. A nemzeti tizenegytől 1974-ben, a jugoszlávok ellen búcsúzott, 75 mérkőzésen 31 gólt szerzett. Emellett 1968-ban és 1973-ban a világválogatottban is játszott, 1972-ben az Európa-válogatott mezét is magára ölthette.

Pályafutás utáni élet és Albert Flórián öröksége

1974-től az FTC technikai vezetője volt, majd 1978-ban, illetve 1983-1984-ben is a Ferencváros ifjúsági csapatának edzője, de több esztendőt edzősködött a líbiai Al Ahly Benghazi csapatánál is 1978 és 1982 között, valamint 1985-ben. Szeretett klubjától azonban soha nem szakadt el, a Ferencváros minden mérkőzésén ott volt az Üllői úton, 2007. december 21-től ráadásul már a róla elnevezett stadionban, amely 2014 júliusáig viselte a nevét, és amelynek utódja, a Groupama Aréna főbejárata előtt ma is ott áll a szobra. 2004-től haláláig a Nemzet Sportolója volt. Albert Flórián 2011. október 31-én, néhány héttel Ferencvárosi díszpolgárrá válása után, szívroham következtében hunyt el.

A családi örökség és a "kis Flóri"

Az 1967-es év nemcsak az Aranylabda miatt maradt különösen emlékezetes számára, megszületett a fia, a kis Flóri. Albert Flórián, a Ferencváros és a magyar labdarúgás kiemelkedő egyénisége 1941-ben született. Az elegáns játéka és karizmája miatt Császárnak becézett egykori labdarúgó 1952-ben került a Ferencvároshoz, amelyet egész élete során hűséggel szolgált. Fia, Albert Flórián ifjabb is bajnok lett a Fradival, a Bajnokok Ligája főtábláján gólt is szerzett a Real Madrid elleni hazai 1-1-re végződött találkozón 1995-ben. A válogatottban hatszor jutott szóhoz.

Albert Flórián életének kronológiája

Az alábbi táblázat Albert Flórián életének és pályafutásának főbb állomásait mutatja be:

Albert Flóriánról szóló könyvek

Számtalan cikket írtak rólam, sőt könyveket is - még talán jót is -, ám túl közel még soha senkit nem engedtem magamhoz. Most, negyven évvel az Aranylabda csodája után, elérkezettnek láttam az időt, hogy az eddigieknél többet mutassak meg magamból, életemből, jó meg rossz meccseimből, hajdani s mai ünnep- és hétköznapjaimból. Remélem, nem lesz unalmas. Egyes szám első személyben íródott könyv sok forrásértékű képpel és adattal mesél az aranylabdás Császár pályafutásáról, a Fradiban eltöltött sikeres éveiről, pályatársairól, edzőiről, árulásokról és hűségről, magánéletről és focibundáról, botrányokról és csillogásról. Nemcsak a Császár „magántörténete” elevenedik meg a könyvben, hanem a Fradi csillogása és a bukása is.

A könyv címe: Albert Flórián: Életem a Fradi Titkok az Aranylabda árnyékából. Kiadói sorozatok: Nemzeti Sport könyvek Ringier. 1 kiadás · 2007, 176 oldal · ISBN: 9789637714269. A fejlesztés folyamatban van, de ilyenkor az ár az az "utoljára ismert ár". Ha újra van raktáron, akkor az ár módosulhat (árcsökkenés és áremelkedés egyaránt lehetséges) a könyv állapota és éppen aktuális piaci ára alapján.

tags: #albert #florian #eletem #a #fradi #arak

Népszerű bejegyzések:

• Fidel Castro beszédei és hatalomra jutása
• A foci jelentősége
• A Real Madrid arany részletes hazai meze
• Átfogó útmutató a floorball kapus felszerelésekhez
• Soós Nikolett a röplabda bajnokságban