Az Alföld kiemelkedő labdarúgói: Sportpályafutások Újszásztól Szarvasig

Újszász az Alsó-Zagyva térségének földrajzi és kulturális központja, valamint Szolnok után legnépesebb települése. Két folyó (a Zagyva és a Tápió) találkozásánál fekszik, évezredek óta lakott hely, ősi és modern országutak keresztezik itt egymást. Nem csoda, hogy az Orczy bárók is uradalmi központjukká tették. Újszászon pezsgő a sport és kulturális élet is, ahol labdarúgó, sakk, önvédelmi, tollaslabda, fitnesz, stb. szakosztályok várják a sportolni vágyókat.

Ebben a régióban számos tehetséges sportoló bontakoztatta ki tudását, akiknek életpályája szorosan összefonódott a helyi közösségekkel. Az alábbiakban néhány olyan labdarúgó életútját mutatjuk be, akik az Alföldről indultak és jelentős nyomot hagytak a magyar futballban.

Labdarúgó tehetségek Újszászról

Kálmán labdarúgó pályafutása

Kálmán Újszászon, 1927-ben látta meg a napvilágot, és Jászjákóhalmán, 1987-ben hunyt el. Az elemi iskolát Újszászon, a polgárit és felsőkereskedelmit Szolnokon végezte. A szolnoki Cukorgyár megbecsült dolgozója, labdarúgója volt. Labdarúgó pályafutását Újszászon kezdte, majd a Szolnoki MTE NB II-es csapatában is futballozott.

1954-ben, a világbajnokságra készülő magyar válogatott elleni előkészületi mérkőzésen Szolnok város labdarúgó-válogatottjában is játszott, ahol a jók között szerepelt. Aktív labdarúgó pályafutását befejezve, Újszászon rövid ideig edzői feladatokat vállalt. Lékó Olga tanítónőt vette feleségül. Életközösségükből két gyermekük (Erika és Ervin) született. Mindketten elhunytak, a jászjákóhalmai temetőben nyugszanak.

Szegedi Gyula, az iskola sztárja

Dr. prof. Szegedi Gyula szívéhez mindig nagyon közel állt a sport, különösen a futball. Szülővárosában, Újszászon végezte az általános iskolát (1950), ahol az iskola legkitűnőbb tanulója és labdarúgó-válogatottjának meghatározó játékosa volt. Kitűnő testi felépítéssel, ragyogó kombinatív játékkészséggel rendelkezett. Jól asztaliteniszezett, sakkozott, futballozott, ez utóbbi állt hozzá a legközelebb.

Családi házuk előtt, az "Epresben", a mai piactér, a Szász-étterem és az új általános iskola hossztengelyében levő területen, szűnni nem akaró labdarúgó meccseket játszottak. Gátszegi Zsuzsanna tanítónő nem egy esetben állt ki az Illés tanítóról elnevezett iskola kapujába, és Fiúk! - kérlelő szóval, ütemes tapssal jelezte: fejezzék be a focit, menjenek az órájára. A válasz mindig ugyanaz volt: tanító néni! Még csak egy gólig! Már 2-3 gól is esett, de az az egy gól sosem akart megszületni.

Szegedi Gyula kiemelkedő jobb összekötő játékosa volt a Mihályi István által fémjelzett újszászi "arany" ifjúsági labdarúgócsapatnak, amely hosszú ideig verhetetlen volt. Már 16 éves korában az első (felnőtt) csapatban szerepelt.

Labdarúgás Szarvason: Gajdos András István

Az Alföld másik részéről, Szarvasról is érkezett egy kiemelkedő labdarúgó, Gajdos András István. Mezőkovácsházán született 1944. január 8-án. Sporttevékenysége során 1958-1970-ig a Mezőkovácsházi Petőfi MTE, majd 1970-1978-ig az NB II-es Szarvasi Főiskola-Spartacus SC labdarúgója volt. Pályafutása befejeztével 1978-1984-ig a szarvasi labdarúgó-csapatának pályaedzője lett.

Munkáját és sportbeli elhivatottságát több kitüntetéssel is elismerték: 1974-ben Kiváló Munkáért, 1978-ban pedig Szarvas Város Sportjáért díjban részesült. Élete során nyugalmazott építőipari művezetőként is tevékenykedett.

Az Alföldi Labdarúgók Összegzése

Az alábbi táblázat összefoglalja a cikkben bemutatott alföldi labdarúgók legfontosabb életrajzi és sportpályafutásbeli adatait:

tags: #alfoldi #csaba #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

• Halep karrierjének részletei
• Steinmetz Barnabás: életút a medencében és azon kívül
• írók és a sport kapcsolata
• Az olimpia úszóversenyeinek összefoglalója
• Eladó lakások a Puskás Ferenc Stadion környékén