Az Amatőr Labdarúgó Átigazolások Részletei és Szabályai

Az MLSZ Budapesti Igazgatóságának átigazolási osztályán jártunk egy igazán aktuális téma ürügyén, ahol Besenyei Brigittával, az osztály csoportvezetőjével beszélgettünk. A szövetségben mindenkinek találkoznia kell, ha átigazolást szeretne ügyintézni, és a tőle kapott információk alapján mélyedünk el az amatőr labdarúgók átigazolásának sokrétű világában.

Az Átigazolási Folyamat és Gyakori Problémák

Az átigazolási időszak során a hivatalban számos lépésre van szükség a sikeres ügyintézéshez. Az átigazolási adatlapot nézzük át először, hogy le van-e pecsételve mindkét klub részéről. Ha az elengedő klub részéről nincsen lepecsételve, elfogadjuk a labdarúgó nyilatkozatát is, arról, hogy nem kíván az adott egyesületben tovább sportolni. Az egyik legjellemzőbb probléma a fénykép szokott lenni. Új igazolásoknál 3 hónapnál nem régebbi színes fénykép szükséges. Átigazolásnál felnőtteknél 4 évente új fotó szükséges, 17 év alattiaknál pedig 2 évente, ez sokszor megakasztja a gördülékeny munkafolyamatot. Sokszor fordul elő, hogy ez hiányzik.

A sportorvosi igazolások megléte is fontos; felnőtteknél évente kell megújítani, 18 éves kor alatt félévente. Fontos, hogy mindenki lássa és megértse, hogy a hivatal nem tud egy-egy, akár másnak kicsinek tűnő „akadályt” is a szabály adta lehetőségeken túl megoldani. Aki itt ül, az egyrészt szereti, amit csinál, másrészt tudja a szabályokat, amiket pedig be kell tartani.

Átigazolási Időszakok és Statisztikák

Az átigazolási szezon január 21-én elkezdődött, és éppen a vihar előtti csend zajlik, mint azt megtudtuk, eddig 64 igazolásra került pont. A véghajrában ez a szám jócskán megsokszorozódik, és mire február 21-én lezárul, valószínűsíthetően közel kétezer transzfer valósul majd meg. A téli időszak még hagyján, ekkor átlagosan a gyerekektől a veterán bajnokságokban szereplőkig olyan 1500 átigazolás jön létre, és pár száz szűz igazolás van (akik még nem játszottak egyesületben). A nyáron viszont 4500-5000 fő igazolására rakjuk rá a pontot a hivatalban.

A 2024-es Átigazolási Időszak és Változások

A 2024-es nyári átigazolási időszakban, a 2005.01.01-én vagy utána született labdarúgók utánpótlás korúnak számítanak, így rájuk a NYIÁSZ-ban meghatározott B., illetve C. pontjai vonatkoznak. Az igazolási/átigazolási kérelmek feldolgozási ideje 3 munkanap. Az (át)igazoló lap érvényessége a keltezéstől számított 30 nap. A hiánypótlásra is ezen érvényességi időn belül van lehetőség.

2024-ben az átadó klubok működési költségtérítést kérhetnek. Az amatőr labdarúgásban és futsalban a téli átigazolási időszak a felnőtt- és valamennyi utánpótlás-korosztályban is egységesen január 15-től február 14-ig tart. Minden korosztálynál az aktív játékosok csak abban az esetben tudnak átigazolni, ha az átadó sportszervezet hozzájárul az átigazoláshoz. Az amatőr férfi, női, valamint futsal 19 év feletti labdarúgó belföldi átigazolásakor, a téli átigazolási időszakban az átadó sportszervezet működési költségtérítést kérhet, melynek maximum összegét a Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat (NYIÁSZ) 18. pontja tartalmazza. Felnőtt játékosnál a költségtérítéstől eltekinthet az átadó klub.

Az alábbi táblázat összefoglalja a labdarúgó átigazolási időszakokat és fontos dátumokat:

Versenyengedélyek

Az átigazolások mellett az MLSZ Budapesti Igazgatóságához tartozik még a versenyengedélyek ügyintézése, kiadása is. A közel 20000 versenyengedélyt mindig egy adott bajnoki évre adják ki, június 30-ig szólóan. Ezután újat kell készíteni.

Az átigazolások szempontjából télen különösen érdekes ez. A játékos klubjának (akitől távozik) kötelező leadnia a versenyengedélyt, ezt nem tarthatja vissza, hiszen az adott futballista csak ezzel a kezében tud új klubhoz menni. Versenyengedélyt csak abban az esetben tudunk kiadni vagy újranyomtatni, ha a játékos fényképe az adott napon még érvényes.

Átigazolás Hivatalos Időszakon Kívül

Az említett hivatalos időszakon kívül is vannak lehetőségek az átigazolásra, és erről sokan nem tudnak. Egy 17 év feletti labdarúgónál ez akkor valósulhat meg, ha legalább egy éve nem játszott bajnoki mérkőzést, 17 év alattiaknál pedig fél év bajnoki mentes időszak esetén valósulhat ez meg. Ezekben az esetekben mindkét résztvevő klub pecsétje szükséges.

Szabályozási Keretek: A NYIÁSZ

Szinte napi telefonos kérdés az MLSZ-nél a szabályozás. Magyarországon a 2/2018-as Nyilvántartási, Igazolási és Átigazolási Szabályzat [továbbá: NYIÁSZ] rendelkezik a hivatásos, felnőtt labdarúgókra vonatkozó átigazolási, kölcsönadási szabályokról és azok eljárási rendjéről.

A hivatásos szerződések általános rendelkezései között az időbeli hatály kiemelt fontosságú, ugyanis munkaszerződés vagy megbízási szerződés sportoló és sportszervezet/sportszövetség között csak határozott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető, ennél hosszabb időtartam érvénytelen. Fontos tisztázni, hogy átigazolási díjra kizárólag sportszervezetek tarthatnak igényt egymás között, a játékjog általuk történő átruházásáért, illetve ebből az átigazolási díjból részesedést fizethet az átruházó sportszervezet a hivatásos labdarúgónak. Az érvényes szerződéssel rendelkező labdarúgó csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez, a hozzájárulás megadását viszont a sportszervezet átigazolási díj megfizetéséhez (kivásárlási árhoz) kötheti. Az átigazolás feltételeiről minden esetben írásban kell nyilatkozni és megállapodást kötni. Az a sportszervezet viszont, aki érvényes szerződéssel bíró labdarúgót kíván átigazolni, a labdarúgóval szerződésben álló sportszervezetet és a labdarúgót is köteles írásban tájékoztatni, mielőtt tárgyalást kezdeményezne, kivéve, ha a labdarúgó érvényes szerződéséből kevesebb, mint 6 hónap van hátra. A hivatásos labdarúgó igazolásával és átigazolásával kapcsolatos szerződések esetében rendelkezni kell az átigazolási díj teljes összegéről, annak teljesítési módjáról és határidejéről, akár átigazolási időszakban vagy azon kívül kerül rendezésre.

Megkötött amatőr szerződések esetén már más a helyzet, és az új szabályozások különösen érintik az utánpótlás korú játékosokat.

Utánpótlás Átigazolások és Új Szabályozások

A magyar futball őszi sikereinek tudatában - gondolhatunk a Ferencváros BL-be jutására és a válogatott Eb-kvalifikációjára - különösen fontos, hogy a háttérben olyan stratégiai döntések szülessenek, akár az utánpótlásban, akár a felnőttfutballban, melyekkel a jól látható fejlődési folyamatot meg tudjuk támogatni, hozzá tudunk járulni. Ezért tartják fontosnak, hogy beszéljünk az akadémiákon nevelkedő fiatalok nemrég kormányrendeletben szabályozott átigazolási lehetőségeiről.

A Kormányrendelet Főbb Pontjai és Céljai

A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás főbb pontjai szerint a sportakadémia a sportolók védelmét és az utánpótlásképzés tervezhetőségét erősítve, az ezen alcím szerinti átigazolási feltételeknek köteles eleget tenni. A sportakadémia a 15-19 éves korosztályok számára kiírt és szervezett korosztályos versenyrendszerben részt vevő sportolók vonatkozásában nem kezdeményezhet átigazolási eljárást más sportakadémiával, kivéve, ha a kiskorú sportoló törvényes képviselője országos régióban életvitelszerűen lakóhelyet változtat, amelyet a sportakadémia felé írásban, hitelt érdemlő módon igazol, és az átigazolásban érintett mindkét sportakadémia írásban hozzájárul az átigazoláshoz.

A sportoló a sportakadémiáról külföldi szervezethez az alábbi feltételek teljesülése esetén igazolhat: a labdarúgás sportágban működő sportakadémia sportolója az országos sportági szakszövetség által szervezett, országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben legalább 10 mérkőzésen pályára lépett, és mérkőzésenként legalább 70 perc tiszta játékidőt a pályán töltött.

Felmerülő Kérdések és Dilemmák

Ahhoz, hogy a szabályozásról minden szempontból korrekt állásfoglalást tudjunk alkotni, a következő kérdéseket kell tisztáznia a jövőben a rendeletalkotóknak vagy a Magyar Labdarúgó-szövetségnek:

• Amatőr vagy profi státuszú játékosokra vonatkozik a szabályozás, vagy mindkettőre?
• Mit jelentenek konkrétan a korosztályi szabályozások, pl. az, hogy 15-19 év közötti játékosok: ez konkrétan az U15 és U19 közötti korosztályt jelenti, vagy MLSZ versenyrendszerben előírt korosztályhoz tartozó szabályok az irányadóak?
• Az országos sportági szakszövetség által szervezett, országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben - ez mit jelent? Szó szerinti értelmezés szerint az NB I-es, NB II-es és NB III-as bajnokságot jelentheti, de vonatkozik-e például a Magyar Kupára? Kölcsönadás is számít? Ha a külföldre szerződés feltételként megszabott játékperceket nem egy adott csapatban teljesíti egy fiatal játékos, hanem több klubnál együttesen, akkor összeadódnak a percek?
• Mit jelent a tiszta játékidő? Hiszen a labdarúgásban nem áll játék közben az óra, ezt a fogalmat a futballban nem használjuk olyan értelemben, mint sok más sportágban (lásd például kosár-, kézi- és vízilabda vagy jégkorong).
• A gyakorlatban a kormányrendelet céljait hogyan tudják majd összehangolni a klubok és az MLSZ az eddig nagy sikerrel működő, az utánpótlás-nevelés támogatásánál a külföldi karriereket előnyben részesítő, a pénzek elosztást azáltal befolyásoló produktivitási rendszerrel? Hiszen az ezentúl feltételekhez kötött, topbajnokságba szerződés produktivitási pontokat hozhat. Jó példa erre a nemrég az olasz Serie A-ban, a Parmában bemutatkozó Balogh Botond esete, aki a jövőre életbe lépő új szabályok értelmében nem tudna külföldre szerződni, miközben az MTK utánpótlása éveken keresztül produktivitási pontokhoz és pluszbevételhez juthat, ha Balogh helytáll az olasz élvonalban. De említhetjük Gulácsi Péter esetét is, aki szintén felnőtt rutin nélkül igazolt külföldre még 2007-ben és most a német Bundesligában gyűjti az említett pontokat.
• Mi történik, ha egy fiatal előbb egy nem kiemelt akadémiára igazol, és onnan meg egy másik kiemeltre vagy külföldre? Mennyi időnek kell eltelnie a két klubváltás között? Mi történik, ha nem kiemelt akadémiáról megy külföldre?
• Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a családfő külföldön vállal munkát és a család el is költözik Magyarországról, hiszen jelen gyakorlat szerint az amatőr játékos külföldi átigazolásánál nincs szükség az átadó hozzájárulására, nemzetközi versenyengedélyt előbb-utóbb kiadja a szövetség akkor is, ha nem járul hozzá az átadó sportszervezet. A FIFA által meghatározott nemzetközi átigazolási szabályok szerint ugyanis egy sportszervezet jogi eszközzel nem tudja visszatartani a külföldi bajnokságba vágyódó játékost. Az Európai Unión belül amatőr játékos 16 éves kortól válthat klubot, 16 éves kor alatt pedig csak abban az esetben, ha a család is országot vált, és életvitelszerűen abban az országban él, ahova a játékos szerződne.
• Nem tisztázott, hogy kit és milyen felelősségre vonás terhel, ha egy külföldi klub mégis kérvényezi a nemzetközi szövetségnél, a szokásos módon egy 15 és 19 év közötti magyar akadémista szerződtetését, és megtagadhatja egy játékos, pláne egy amatőr játékos játékengedélyének kiadását az MLSZ a törvényrendelet alapján? A vonatkozó FIFA Regulations on the Status and Transfer of Players szabályozás ilyen korlátozásokat nem ismer.
• Magyarországi váltás esetén nem egyértelmű a szülők lakóhelyváltozásának igazolására vonatkozó előírás, hiszen az akadémiai rendszer egyik lényege, hogy egy tehetséges gyerek adott esetben a szülei lakóhelyétől távol is futballozhasson, ha felfigyel rá az ország valamelyik akadémiája. A legtöbb akadémián nagyon távolról érkező gyerekek is futballoznak, akik amúgy kollégiumban laknak - hogyan van összefüggésben az ő esetleges átigazolásuk a szülők lakóhelyével?

Érvek az Utánpótlás Szabályozása Mellett

Az utánpótlásképzés tervezhetőségének szempontjából valóban üdvözítő, ha az egyik akadémia nem csalná el a másik akadémia legjobb játékosait. A játékosok egyenes irányú fejlesztése ugyanis leginkább egy akadémia hosszú távú munkája révén valósulhat meg. Az nem szerencsés, ha egy fiatal az utánpótlás évei alatt több csapatnál is megfordul, mert megszakad az elkezdett képzési folyamat. Nem egy példát lehet mondani arra, amikor néhány éven belül öt-hat klubnál is megfordul egy gyerek; ennyi klubváltás mellett nem lehet folyamatos fejlődésről beszélni.

Nem lenne szerencsés, ha egy-két ügyeskedő játékosügynök (tisztelet a kivételnek) segítségével külföldi klubok aratnák le a magyar sportpolitika jelentős állami szerepvállalásának és befektetésének a gyümölcsét azzal, hogy a magyar futball legnagyobb tehetségeit 16 évesen elhappolják.

Sokéves tapasztalat - és a témában írt könyv (2012) - mondatja, hogy nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak. Ez a dilemma azonban akkor is fennáll majd, ha itthon játszik tíz meccsen egy fiatal az NB III-ban és azt követően szerződik külföldre.

Azt is látni kell, hogy a külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell (néha még egy kis zsebpénz is csurran-cseppen), a nevelő klubnak fizetendő eurószázezres nagyságrendű nevelési költségtérítésről nem is beszélve - és általában, az ebben hosszú távú befektetést látó klubok nem egy, hanem esetenként tucatnyi fiatalt szerződtetnek. Viszont a külföldről érkező fiatalnak egyértelműen jobbnak is kell lennie a helyi srácoknál, akiknél az említett költségek nem állnak fenn (az ország más részén lakó fiatalok kivételével). Sok esetben ezeket a fiatalokat nem is a korosztályukban, hanem egy évvel idősebbek között próbálják ki, ahonnan szintén ki kell, hogy emelkedjenek annak érdekében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni hosszabb távon. Ezért, illetve az említett nagy versenyhelyzet miatt külföldön nagyon nehéz a ranglétrákat végigjárva, az utánpótlásból eljutni a felnőttcsapatokba. Annak pedig én sem vagyok híve, ha rövid időn belül hazatér a külföldre kerülő fiatalember, mert azzal ugyanúgy megtörhet a fejlődése, mint a gyakori hazai klubváltásokkal.

Magyar Labdarúgók Külföldön: Kihívások és Statisztikák

Abban talán mindenki egyetért, hogy a magyar futball fejlődésének egyik kulcsa az lenne, ha a környező országokhoz hasonlóan egyre több magyar játékos futballozna és fejlődne a legerősebb európai bajnokságokban.

Az aktuálisan, a mindenkori UEFA-koefficiens lista alapján a 20 legerősebb európai, élvonalbeli bajnokságba az elmúlt öt évben (2015 nyara óta) a 20 évnél idősebb játékosok közül csak 13-an tudtak külföldre szerződni, míg ugyanezen időszak alatt az utánpótlásból külföldre igazolók száma jóval 20 fölött van.

Külföldre igazoló magyar játékosok (20 éves kor fölött, NB I-ből közvetlenül top 20 európai bajnokságba, az elmúlt öt évben):

• Bobál Gergely (ZTE-ből Nacional, Portugália)
• Varga Kevin (DVSC-ből Kasimpasa, Törökország)
• Windecker József (Újpest - Levadiakosz, Görögország)
• Bobál Dávid (Bp. Honvéd - Dukla Praha, Csehország)
• Korcsmár Zsolt (Vasas - Midtjylland, Dánia)
• Nagy Ádám (Ferencváros - Bologna, Olaszország)
• Sallai Roland (Puskás Akadémia - APOEL, Ciprus)
• Nagy Dominik (Ferencváros - Legia, Lengyelország)
• Lang Ádám (Videoton - Dijon, Franciaország)
• Kleinheisler László (Videoton - Werder Bremen, Németország)
• Gyurcsó Ádám (Pogon, Lengyelország)
• Nikolics Nemanja (Legia, Lengyelország)
• Gosztonyi András (Slask Wroclaw, Lengyelország)

A felsorolásból jól látszik, hogy ha az idén nyáron váltó Bobál Gergelyt és Varga Kevint nem számoljuk, már csak öten játszanak külföldön. Ez azt mutatja, hogy nemcsak az utánpótlás-játékosokra, hanem a felnőttként külföldre szerződőkre is igaz, hogy a többség nem tud hosszú távú külföldi karriert építeni a legerősebb európai bajnokságokban. (A névsorhoz hozzátehetjük még Korhut Mihályt, aki irodánk, a Center Sport közreműködésével szerződött az izraeli Hapoel Beer Shevához 2016-ban, és bár az izraeli élvonal akkor nem tartozott a top 20-as európai bajnokságok közé, a védő négy évet is külföldön tölthetett, Izrael után a görög Arisznál). Ugyanakkor az is látható, hogy a felsorolt 13 játékosból csak hárman - Nagy Ádám, Lang Ádám és Kleinheisler László - tudtak 20 éves koruk betöltése után az NB I-ből egyenesen a top öt európai bajnokság valamelyikébe szerződni. Ez pedig a környező országokkal összevetve nagyon kevés.

A Jövő Kulcsa: Megfelelő Kiválasztás és Menedzsment

Ezért lehet kiemelten fontos már az utánpótlás-játékosok hazai kiválasztásában is a megfelelő scouting. Ezt elősegítendő a napokban újabb, online mérkőzéselemző tanfolyam is indul. Úgy véljük, a megfelelő kiválasztás a jövőben is kulcskérdés lesz, ahogy az is, hogy a magyar futball tehetségeit a klubokkal és a szövetséggel szorosan együttműködve megfelelően menedzseljük, mindenki számára megtaláljuk azt a csapatot - akár itthon, akár külföldön -, amely az adott élethelyzetében a legjobban szolgálja a fejlődését. Ezért gondoljuk úgy, hogy minden szempontot figyelembe véve érdemes mérlegelni a témát, és a futball szereplőinek közösen, konszenzusra jutva kell megtalálniuk a válaszokat a feltett kérdésekre.

tags: #amator #labdarugo #atigazolas #szama

Népszerű bejegyzések:

• Vasárnapi focimeccs tudnivalók
• Stade Rennais: A Ligue 1-es szereplés elemzése
• Modern zónavédekezési stratégiák a fociban
• A 3020-as modell taktikai tábla bemutatása
• A Simpson család meglepő fordulatai