Az amerikai futball rejtett veszélyei: CTE és a játék alapjai

Az amerikai futball, a tengerentúl egyik legnépszerűbb sportága, hosszú évek óta az egészségügyi állapotokkal kapcsolatos, örökké izzó téma az amerikai közbeszédben. A játékosok rendkívüli fizikai igénybevételnek vannak kitéve, és a súlyos, ismétlődő ütközések hatásai egyre aggasztóbb képet festenek a sport jövőjéről.

Az Amerikai Orvosi Szövetség (American Medical Association) hivatalos folyóiratában megjelent egy friss tanulmány, amely ledöbbentette a tengerentúli közvéleményt. A publikációból kiderült, hogy az orvosi kutatásra felajánlott, elhunyt NFL-játékosok agyai szinte egytől egyig károsodtak. A kutatásban szereplő 111 NFL-játékos agyából 110-ben krónikus traumatikus enkefalopátiára (CTE) utaló elváltozásokat találtak, ami egy 99%-os arányt jelent. Ez az adat önmagában is vészjósló, de az is kiderül belőle, hogy nemcsak az NFL, hanem maga a foci is veszélyes, hiszen a játékosok már a középiskolától kezdve egészen a legmagasabb szintig felajánlják az agyukat a tudománynak, hogy az eredményekből aztán tanulságokat vonhassanak le.

Persze kérdezhetnénk, hogy miért nem tudnak a játékosoknak komolyabb felszerelést adni, ami megvédi őket az ütközésektől, de a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Nincs olyan felszerelés, vagy védőöltözet, ami felkészítené az agyat ekkora és ami a legfontosabb, ilyen rendszeres erőhatásokra.

Mi az a CTE?

A krónikus traumatikus enkefalopátia, azaz a CTE egy olyan betegség, amiről még mindig nem esik elég szó. Érthető módon, hiszen egy nagyon súlyos egészségügyi elváltozás, ami közkedvelt, százmilliók által követett sportágakra vet sötét árnyékot.

Aki látta Will Smith 2015-ös Sérülés című filmjét, annak nem kell bemutatni a krónikus traumás enkefalopátiát. Peter Landesman filmdrámája ezeket a kevésbé ismert hatásokat és azok tagadását mutatja be. Will Smith alakítja Dr. Bennet Omalu neuropatológust, aki rendkívüli felfedezést tesz egy visszavonult híres amerikai focista boncolásakor. A kiváló szakember által elvégzett vizsgálatok meghökkentő elváltozásokat mutatnak a sportoló agyában.

A betegség pontos mibenlétére a Sérülés című filmben Will Smith által megformált orvos, Bennet Omalu jött rá 2002-ben, amikor megvizsgálta az NFL-legenda Mike Webster agyát annak halála után. Webster, az NFL Hírességek csarnokának tagja 50 évesen, súlyos tünetek után hunyt el. A sportági legenda élete utolsó időszakában hol letargikus volt, hol agresszív, és az is előfordult, hogy halálosan megfenyegetett idegeneket. Halála után Omalu doktor találta meg az agyában az érzelmi, kognitív- és memóriafunkciókért felelős tau fehérje abnormális változatát. A nigériai származású orvos vette észre azt is, hogy a demenciával diagnosztizált bokszolók agyában ugyanezen abnormális fehérjevariáns halmozódott fel.

És innen már csak egy lépés volt, hogy a többi fizikai kontaktussal járó sportág esetén is megtalálja ennek a tau fehérjének a felhalmozódását, miután fiatalon, demenciában elhunyt sportolók agyát vizsgálta. Dr. Omalu diagnosztizálta először a - csak halál után kimutatható - krónikus traumatikus enkefalopátiát (CTE). A patológus arra a következtetésre jut, hogy a sportoló agyát a sportpályafutása során elszenvedett ütközések károsították. A film azt mutatja be, hogy a maradandó károsodást szenvedett játékosok sérüléseit a Nemzetközi Futball Szövetség hogyan próbálja meg letagadni. Az amerikai fociliga nagyhatalmú vezetői tagadják az amerikai foci káros hatásait.

A CTE biológiai háttere és tünetei

Mi történik pontosan a betegség által érintett sportolók agyában? Az ütések hatására az idegek és az agy vérellátását biztosító erek is károsodnak. A rázkódásra adott természetes neurokémiai válasz csak egy-két ilyen behatás ellensúlyozására épült ki a szervezetben, nem pedig folyamatosan ismétlődő traumákra. Így ezek hatására krónikus, eltúlzott gyulladás alakul ki, ami tovább károsítja az idegsejteket, illetve hozzájárul a patológiás tau fehérjék felszaporodásához. Normál esetben ez a tau fehérje az agyat védő funkciókkal rendelkezik, azonban az ebben a szervben végbemenő patológiás folyamatok hatására idővel átalakul a fehérje káros variánsává. Ez a káros variáns pedig egyre terjed és tovább károsítja az agysejteket.

A betegség okozta hangulatingadozások, az emlékezés és a kognitív funkciók károsodása annyira súlyos, hogy több korábbi sportoló, aki a CTE-től szenvedett, öngyilkos lett. A gyakori fejsérülések következtében kialakuló betegséget gyakran kíséri depresszió és egyéb pszichés zavar, már többször bizonyult halálosnak is a kór.

A betegség az Alzheimer-kórhoz hasonlóan progresszív és hosszú ideig nem produkál látható tüneteket. Amikor már igen, akkor pedig általában már késő beavatkozni. És bár ma már fejlett képalkotó eljárásokkal időben ki lehet szűrni a CTE-t, még valószínűleg sok időnek el kell telnie, mire kereskedelmi forgalomban kapható lesz a betegség terjedésének megállítására vagy lassítására alkalmas gyógyszer. Mindez nem kecsegtet túl sok reménnyel azok számára, akikben már kialakult a CTE.

A helyzet sokkal rosszabb, mint elsőre tűnik

A krónikus traumás enkefalopátia (CTE) azonban nem válogat. Nem csak az amerikai focisták, a ketrecharcosok és a bokszolók között szedi az áldozatait, hanem más népszerű sportágakban versenyző sportolókat is érint. Bár ezt nem is nagyon gondolná az ember, ám az ismétlődő fejelések, illetve a pályán történő ütközések is vezethetnek CTE-hez.

A betegség kialakulásához nem feltétlenül szükséges évtizedeken átívelő élsportolói karrier, illetve ismétlődő, súlyosabb agyrázkódások. Zac Easter tragikus esete is alátámasztja ezt. Zac nyolcéves kora óta űzte az amerikai focit, és már 11 évesen gyakori fejfájások gyötörték. Hamarosan hangulatingadozásokról, beszédproblémákról és memóriaproblémákról számolt be. A fiú ezek hatására a drogokhoz fordult, és 18 évesen abbahagyta a versenyszerű sportolást. 24 évesen öngyilkos lett, és előtte egy levélben felajánlotta az agyát kutatási célokra, gyanította ugyanis, hogy CTE-ben szenved. Az ő agyát is Omalu vizsgálta meg, és kiderült, a fiú valóban súlyos CTE-s beteg volt, úgy, hogy el sem jutott felnőtt élsportolói karrierig.

A következő évek tudományos kutatásai épp azt erősítették meg, azaz hogy a CTE megjelenéséhez nincsen szükség súlyos agyrázkódásokra. Sok esetben ugyanis az ismétlődő kisebb rázkódások (angolul subconcussion) kumulatív hatása váltja ki. Tehát nem kell valakit kábultan levinni hordágyon ahhoz, hogy hosszú távon kialakuljon benne a betegség.

A bunyósok helyzete

Nem meglepő, hogy a CTE a ketrecharcosok körében is bőven szedi áldozatait. Az okokat nem kell sokáig keresni: a bunyósok ugyanis nemcsak az oktagonban, hanem a harcedzések (sparring) alatt is számos ütést kapnak. A hosszú évek alatt pedig a védőfelszerelések használatával is bőven éri annyi rázkódás az agyat, hogy abból idővel kialakulhat a CTE. Számos legenda érintett: a korai UFC egyik legnépszerűbb bunyósa, Chuck Liddell, a karrierje első felében fenomenális BJ Penn, illetve sokak szerint a közönségkedvenc Nick Diaz is áldozat. A The Athletic folyóirat által nemrégiben végzett felmérés alapján a bunyósok 61,2%-át nagyon is aggasztja a CTE lehetősége.

A helyzetük közel sem irigylésre méltó: hagyják ott a szeretett sportágukat, a karrierjüket, amelybe sok-sok véres verejtékkel átgürizett évet öltek? Amely nemcsak bevételi forrásuk, hanem identitásuk egyik alapköve is? Nehéz helyzet. A tudatosabb bunyósok igyekeznek kímélni magukat mind az oktagonban, mind edzés közben, ám a kockázat egy része megkerülhetetlen része a sportágnak.

Az amerikai futball alapjai

Az amerikai foci kontakt jellege miatt meglehetősen veszélyes sport. A sportrajongók fejében sokszor meg sem fordul, hogy mennyi veszélyt rejt ez a sportág, milyen fizikai és szellemi megpróbáltatásokon kell keresztülmenniük a játékosoknak, mire felkészülnek egy ilyen volumenű bajnokságra. Mivel azonban a sport népszerűsége töretlen, érdemes megismerni a játék alapvető szabályait és felépítését.

A játéktér és a játékosok

Az amerikai futballt egy labdarúgó pálya méretű játéktéren játsszák. A pálya hossza 120 yard (110 méter), szélessége 53 1/3 yard (49 méter). A pálya hosszanti határvonalát oldalvonalnak (sideline), a keresztirányú határát pedig alapvonalnak (end line) nevezzük. A játék a pálya középső 100 yardján zajlik, két végén egy-egy 10 yard hosszúságú célterület (végzóna vagy end zone) található. A játékteret 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik, és minden yardot úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. A félpályát jelző vonal és az end zone határát jelölő vonal (goal line) közötti távolság 10 yardonként számozva van. A két end line közepén egy-egy fordított villára emlékeztető kapu van felállítva.

A futballt két 11 főből álló csapat játssza. Minden csapat három egységből áll: támadók (offense), védők (defense), speciális csapatrész (special team). Az egyes csapatrészeken belül minden játékosnak megvan a maga speciális feladata. Mivel mindenkinek saját, speciális feladata van a pályán, ezért nagyon ritka az, hogy valaki támadásnál, és védekezésnél is játsszon. Ebből következik, hogy míg az egyik csapat mindig támad, addig a másik mindig védekezik. A speciális csapatrész a rúgások alkalmával van fent csak a pályán, mivel ez eléggé különbözik mind a támadó, mind a védekező feladatoktól.

A játékos 1-től 99-ig számozást visel a mezén, mely utal a csapatban betöltött pozíciójára is. A cserék száma nincs limitálva, így bármikor, bármennyi játékost le lehet hozni a pályáról, és helyettük új, friss játékosokat beküldeni. A játék jellegéből és a rengeteg sérülésből adódóan az együttesek sok játékost kell, hogy foglalkoztassanak (az NFL-ben egy csapat játékoskerete 53 főből áll).

A játék célja és pontszerzési lehetőségek

A játék célja természetesen a győzelem, amit úgy tud kivívni az egyik küzdő fél, ha több pontot szerez a másiknál. Pontszerzéshez a labdát az ellenfél végzónájába kell juttatni, vagy a kapuvasak közé kell rúgni, amelynek eléréséhez minél beljebb kell nyomulni az ellenfél területére. Az amerikai futball tehát a területszerzés játéka.

A pontszerzési lehetőségek a következők:

• Touchdown (TD) (6 pont): Akkor következik be, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (End Zone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki mindkét lábával érinti a földet, az elkapott labdával a kezében. TD-t elérhet a védő és a támadócsapat is.
• Mezőnygól (Field Goal - FG) (3 pont): Ezt csak a támadó csapat speciális egysége (Special Team) szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadó csapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot és negyedikre a kapura lövést választják. Akkor sikeres, ha az U alakú kapu szárai közt megy be az U keresztszára fölött.
• Safety (2 pont): A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik annak saját célterületén. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (Kick off) is jár.
• Extra point (2 pont): Úgynevezett két pontos kísérlet (Two Point Attempt), TD után van rá lehetőség. A két pontért át kell vinni újra a labdát a gólvonalon, a 2 yardos vonalról indulva, 1 kísérletből, hasonlóan a Touchdownhoz.
• Extra point (1 pont): Szintén TD után van lehetőség. Ez az általános választás. Egy 20 yardos FG kísérlet a kapuval szemben.

Játékidő és menete

A mérkőzések négy, egyenként 15 perces negyedből állnak. A második negyed után félidő következik. Fontos megjegyezni, hogy a magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel. A mérkőzések természetesen nemcsak egy óráig tartanak, hisz játék közben többször is megállítják az órát (pl.: támadáscsere, szabálytalanság, labdával történő pályaelhagyás esetén), és nem szabad megfeledkezni az edzők által kezdeményezhető időkérésről (timeout, félidőnként három) illetve a bírói ítélet felülvizsgálatának lehetőségéről (challenge, félidőnként kettő - ha nincs igaza a challenge-et kérő edzőnek, akkor elveszít egy időkérést a csapat) sem.

Ha a játékidő végén az eredmény döntetlen, akkor hosszabbítás (overtime) következik, amelynek hossza szintén 15 perc. Ha a támadók az első próbálkozásból csak mezőnygólig jutnak, akkor az ellenfélnek van még egy lehetősége támadni, ha szintén csak mezőnygólig jut, akkor hirtelen halál jellegűen folytatódik a játék, a következő pontszerző nyer - ha az első támadásból TD születik, vagy a védők pontot szereznek, akkor ugyanúgy vége a játéknak az első pontszerzés után. Az alapszakaszban, ha nincsen döntés 15 perc után, akkor döntetlennel ér véget a játék, a rájátszásban újabb negyedórás ráadás következik addig, ameddig el nem dől a továbbjutó kiléte.

A mérkőzés mindkét félideje kezdőrúgással (kickoff) indul. A rúgó játékos saját térfelének 30 yardos vonaláról lövi el a földre állított labdát, igyekezve azt mélyen az ellenfél térfelére juttatni. Ha a labda az end zone-ban esik le vagy elhagyja azt, akkor a fogadó (returner) csapat 20 yardos vonalától indulhat a támadás (touchback). Ha egy jól elvégzett kickoff-ot követően nem lesz touchback, akkor a fogadó csapat visszahordó embere (kick returner) megpróbál a lehető legtovább visszafutni a labdával, így hozva kedvező támadási pozícióba csapatát.

Miután szerelték, a speciális csapatok elhagyják a pályát, átadva helyüket egyik oldalról a támadó, másik oldalról pedig a védekező csapatnak. A pályára lépő támadó csapatnak a célja a pontszerzés (touchdown vagy field goal), amiben az ellenfél védekező alakulata természetesen igyekszik őket megakadályozni. A támadóknak négy lehetőségük (down) van legalább 10 yardot előre haladni. Ha ez sikerül, akkor ismét megkapják az első kísérlet jogát (first down), és megint négyszer próbálkozhatnak a minimum 10 yardos előrehaladással (1st&10). Így juthatnak egyre közelebb az áhított pontszerzéshez.

A támadók előrehaladási módja

• Futás (rushing play): az irányító nem passzol, hanem valamelyik futó kezébe adja a labdát (handoff), és ő a földön próbál meg területet nyerni.
• Passzolás (passing play): ebben az esetben az irányító rövid (screen pass) vagy hosszabb passzal próbál területet nyerni (sikeres passz-completed, sikertelen passz-incomplete).

A játék indítása és a támadáscsere

A play úgy indul, hogy a támadás kezdőhelyét jelölő vonalra (line of scrimmage) felsorakozó támadó fal közepén lévő center feladja a labdát az irányítónak (snap), a végét pedig a következők jelenthetik:

• A labdát birtokló támadó játékost a védő(k) a földre dönti(k), vagyis szereli(k) (tackle).
• A labdát birtokló támadó játékos kifut a pályáról.
• A labdát birtokló támadó játékos az end zoneba fut, vagy itt állva elkapja és birtokolja a labdát (mindkét esetben touchdown).
• Az irányítót labdával a kezében földre viszik a line of scrimmage mögött (sack).
• Az irányító kidobja a labdát a pályáról.
• Az elkapó játékos felé dobott labda a földre kerül, mielőtt azt bárki birtokba vehetné (pl.: az elkapó elejti, a védők belenyúlnak, az irányító dobja rosszul - ez mind incomplete pass).

A támadó csapat által végzett előrehaladást, vagyis a playek egymásutánját támadás sorozatnak (drive) nevezzük. A mérkőzés során természetesen folyamatosan váltják egymást a különböző csapatrészek, hisz mindkét fél támad, védekezik, és a speciális csapatokra is többször szükség van.

Támadáscsere a következő esetekben történik:

• A támadó csapat pontot szerez (TD vagy FG).
• A támadó csapat negyedik kísérletre sem tudja megcsinálni a legalább 10 yardos előrehaladást (nem tud first downt szerezni).
• Sikertelen harmadik kísérlet után a támadó csapat úgy dönt, hogy negyedikre inkább elrúgja a labdát (punt), a lehető legmesszebbre szorítva ellenfelét a végzónától.
• A védőjátékos elcsípi az irányító átadását (interception).
• A támadó játékos elejti a labdát (fumble), amit a védők szereznek meg (fumble lost).
• A támadó csapat elhibázza mezőnygól kísérletét.

A játékvezetők és szabálytalanságok

A játékvezetők szintén szerves részét képezik az amerikai futballnak, a szabályok betartásáért, a játék tisztaságáért felelnek. Ők azok, akik fekete-fehér csíkos pólóban a játékosok között, és a pálya szélén állnak. Lehetnek 4-en, de akár 7-en is, így minden játékvezetőnek külön feladata van. Van aki a labdás játékosért felelős, van aki azt nézi, hogy szabályos-e a passz, van, aki időt mér, és van, aki a játék elindításáért felel.

A játék területszerző jellegéből adódóan a szabálytalanságokat általában területvesztéssel büntetik. Az amerikai futball sajátossága, hogy nem feltétlenül kell minden esetben elfogadnia a vétlen csapatnak a büntetést, ha úgy ítélik meg, hogy jobban járnak az akció végeredményével, mint a büntetéssel, kérhetik annak eltörlését is, így mintha nem történt volna semmi, folytatódik a játék.

Néhány fontosabb szabálytalanság és büntetés:

A csapatok felállása és pozíciói

A csapatok pályán lévő kezdő tizenegyének a legjellemzőbb felállása a támadó és védekező egységekben eltérő:

Támadó egység (Offense)

• Irányító (Quarterback - QB): A legfontosabb játékos. Szinte az összes figura úgy indul, hogy a labda a QB kezébe vándorol, és ő vagy leadja a running back-nek vagy más futó játékosnak (ezek a futó figurák) vagy a kezében tartja a labdát, aztán passzolni próbál. A legfontosabb feladata hogy átlássa a pályát, tudja mikor, kinek dobhat, mikor ne kockáztasson.
• Futó (Running Back - RB / Fullback - FB): A futójátékosok. A QB a kezükbe nyomja a labdát és a legfontosabb feladatuk, hogy előre haladva annyit fussanak a labdával amennyit csak tudnak.
• Fogó (Wide Receiver - WR): Azok a játékosok akiknek általában a quarterback passzolni szándékozik. Gyorsak, fordulékonyak.
• Fogó-blokkoló (Tight End - TE): Tulajdonképpen a tight end is egyfajta wide receiver, de a különbség annyi, hogy míg a wide receiver a támadó faljátékosoktól (offensive line) távolabbra sorakoznak fel, addig a tight end a fal legszélsőbb tagja. Szintén passzok elkapására szakosodott, de running play esetén a futójátékosnak segít blokkolni.
• Támadófal játékosai (Offensive Line - OL):
  • Center (C): Az offensive line központi alakja. Ő az, aki a labdát tartja, aztán a lábai közt hátradugja/dobja a QB-nek.
  • Guard (G, Right/Left Guard): A center két oldalán álló hasonlóan nagydarab blokkoló játékosok. Feladatuk feltartani a védőket és lyukat nyitni a futóknak.
  • Tackle (T, Right/Left Tackle, Offensive Tackles): Még nagyobb termetű emberek, a guardok külső oldalán foglalnak helyet. Feladatuk: megakadályozni, hogy oldalról bárki is mögéjük kerüljön és a QB-t ledöntse, valamint lyukat nyitni a védőfalban a futójátékos számára.

Védekező egység (Defense)

Attól függően hogy milyen védelmi felállása van a csapatnak (3-4, 4-3, nickel, stb.) a pozíciók változhatnak és nem biztos, hogy mindig minden pozíció meg van töltve.

• Védősor (Defensive Line - DL):
  • Nose Tackle (NT): A 3-4 defense alapköve, a centerrel áll szemben és feladata, hogy részint blokkolja a centert, másrészt megakadályozza, hogy a támadócsapat futójátékosa valahol középen átfuthasson.
  • Defensive Tackle (DT): Kettő van belőlük, és gyakorlatilag szemben állnak a guardokkal. A 4-3-defenseben alkalmazzák őket. Feladatuk ugyanaz, mint amit a nose tackle csinál: blokkolni az offensive line-t és blokkolni a futóutakat.
  • Defensive End (DE): Szintén párosan állnak, ők a védőfal szélén foglalnak helyet, az offenzív fal tackle-jeivel szemben. Feladatuk: körbefutni vagy valahogy kicselezni a velük szemben álló védőjátékosokat és ledönteni a QB-t.
• Középső védő (Linebacker - LB): Belőlük 3 vagy 4 van, attól függően, hogy milyen a defense felállása. Sokrétű a LB-k feladata: futójátékost megállítani, TE-t megállítani, QB-t sackelni, rövid passz ellen védekezni. A LB-k alkotják a második védőfalat; kisebbek, de ezáltal mozgékonyabbak is mint az első védőfal emberei.
• Másodlagos védelmi vonal (Secondary Line):
  • Szélső védő (Cornerback - CB): A hátsó alakulat részei, általában kettő van belőlük és a wide receiverek ellen vetik be őket, emberfogás.
  • Elősöprögető (Strong Safety - SS) és Söprögető (Free Safety - FS): Ők azok akik kicsit odébb/hátrébb állnak a pályán és jóval hátrébb is védekeznek.

tags: #amerikai #foci #filegyes #szamu #csapat #lebetegszik

Népszerű bejegyzések:

• Tapolca környéki sportélet
• Az NB II rangadója: Haladás vs. Kazincbarcika
• Megéri a Tesco Value bicikli komputer?
• Labdarúgás a Debreceni Sportcentrumban
• Az amatőr kezdetektől a csepeli profi sikerekig