A Florida Atlantic amerikai futballcsapata és az NCAA bajnokság rendszere

Az amerikai egyetemi amerikai futball (College Football) óriási népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. Több mint 500 csapat versenyez az egyetemi ligában, hatalmas szurkolói táborral és gyakran az NFL-stadionokat meghaladó méretű stadionokkal. Ez az érdeklődés jelentős bevételt is hoz az egyetemeknek.

Az NCAA és a College Football felépítése

Az NCAA, azaz a National Collegiate Athletic Association, a főiskolai és egyetemi sportcsapatokat csoportba tömörítő szövetség az Egyesült Államokban. Négy különböző osztályban több mint 500 csapat vesz részt a küzdelmekben. Ennyi egyesület számára lehetetlen egyetlen közös bajnokságot szervezni, ráadásul a csapatok között hatalmas különbségek mutatkoznak pénzügyileg és a toborzási lehetőségek - vagyis a középiskolai játékosok „leigazolása” - terén egyaránt.

Az NCAA bajnokság osztályai

Az NCAA bajnokság négy osztálya erősségi sorrendben a következő:

• FBS (Football Bowl Subdivision): A legerősebb osztály, a college football krémje.
• FCS (Football Championship Subdivision)
• Division II
• Division III: A leggyengébb osztály.

Ezeket talán úgy a legegyszerűbb elképzelni, ha a magyar focibajnokság csoportbeosztásának szerkezetére asszociálunk: az NB I, NB II, NB III, Megye 1 hierarchia-szerkezete valamennyire hasonlít az NCAA futballkonferenciáihoz. Igaz, különbségek azért akadnak, mert míg itthon az alsóbb osztályokból a bajnokság győztese automatikusan feljuthat magasabb osztályokba (ha rendelkezik a pénzügyi előfeltételekkel) és van kiesés is, az egyetemi bajnokságnál a feljutás nem közvetlen módon történik. Osztályváltás csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az adott csapat megkapja a ligától az áldást a szintlépésre.

Ha bármilyen egyetemi futballal kapcsolatos hírt hallunk, akkor 99%-ig biztosak lehetünk benne, hogy a hír az NCAA bajnokság legerősebb divíziójából származik. Az FBS tömöríti a legjobb csapatokat és a legjobb játékosokat, ebben a divízióban zajlanak a legnagyobb érdeklődéssel várt küzdelmek, innen draftolják a később NFL-ben játszó játékosok meddő többségét (több mint 90%-át).

Azonban akadnak kivételek is: Jerry Rice az FCS-hez tartozó Mississippi Valley State egyetem csapatában játszott, és Steve McNair minden idők egyik legjobb college pályafutását produkálta a szintén FCS-es Alcorn State egyetemen. Sőt bőséggel akadnak játékosok az alsóbb osztályokból is: Larry Allen, Shannon Sharpe, Rod Smith, Adam Vinatieri, Walter Payton az NCAA Div II-ben játszott NFL-pályafutása előtt. Matt Turk vagy London Fletcher-Baker a Div. III-ból kerültek az NFL-be.

Konferenciák az NCAA-n belül

A divíziókat kisebb egységekre, ún. konferenciákra osztják. Ezek a konferenciák általában földrajzi alapon szerveződő kisebb csoportok, melyekben leggyakrabban 8-12 csapat szerepel.

A legerősebb konferenciák közé tartozik:

• ACC (Atlantic Coast Conference)
• Big Ten
• Big XII
• Pac-12
• SEC (Southeastern Conference)

Ahogy az NFL-ben, az egyetemi bajnokságban sem lehet egyértelműen legerősebb divízióról vagy legjobb csapatról beszélni, bár az utóbbi években az SEC hihetetlenül dominál a bajnoki címek és a draftolt játékosok terén egyaránt. Az erőviszonyok persze minden idényben változnak, attól függően, hogy mennyire erős az egyetemet elhagyó harmad-/negyedéves korosztály, és mennyire erős az utánpótlás.

A konferenciák geográfiai alapon alakultak ki és mindegyikük egymáshoz relatíve közel eső iskolákat tömörít. Például a Pac-12 a Csendes-óceán (Pacific Ocean, innen a név) térségének csapataiból áll, hasonló az elgondolás az ACC esetén, csak ott épp a keleti parti iskolákkal. Az SEC nevében benne van, hogy a délkeleti országrész csapatai alkotják, a Big 12 főleg Texas és környékét jelenti, míg a Big Ten csapatai a nagy tavak környékén székelnek. Ennek a felosztásnak egyrészt praktikus okai vannak (költségkímélő, az utazás jóval könnyebb és egyszerűbb a játékosok számára), másrészt egyes helybeli iskolák közötti rivalizálást is elősegíti (elég a két Los Angeles-i csapat csatáját, a USC-UCLA mérkőzést példaként említeni).

Mérkőzések rendje az FBS-ben

Minden egyetemi csapat összesen 12 mérkőzést játszik egy évad során (a Hawaii és otthoni ellenfelei az utazási költségek enyhítéseként 13-at). Alapesetben tehát minden csapat szezonja 12 meccsből áll. Ebből 8-at saját konferenciájukban található ellenfelek ellen vívnak (a Big XII-nél és a Pac-12-nél 9-et), míg a többit szabadon választható, konferencián kívüli ellenfelek ellen. A szabadon választható kifejezés nagyjából a valóságot takarja, bár apróbb szabályozások akadnak (pl. FBS-es gárda nem választhat Div. III-as ellenfelet).

Felmerül a kérdés: mi akadályozza akkor a jobb csapatokat abban, hogy gyengébbek ellen, úgymond alibi meccseket szervezzenek és ezzel is a rekordjukat tupírozzák? Az ilyen sajnos elő-előfordul, több program vállalja ezt be a kritikák ellenére. Ebből kifolyólag a „gyávákra” a média és a szurkolók keményen rá tudnak szállni, de szerencsére vannak pl. tradicionális riválisok, akik ugyan nem egy konferenciában vannak, de a tradíció okán mégis „illik” velük meccselni (pl. USC-Notre Dame csata ilyen tradicionális mérkőzésnek számít). A harmadik ok pedig az egyetemi bajnokság rangsor-rendszerében rejlik. A 2013-ban leváltott BCS rendszer alapját egy olyan ranglista képezte, amely minden héten kiválasztotta és rangsorolta az ország legjobb 25 csapatát (csak FBS csapatokról van szó). Az nem változott, hogy a legelső ranglistát még a szezon kezdete előtt publikálják, az előszezonban nyilvánosságra hozott ún. pre-season rangsor pedig még azelőtt jelenik meg, mielőtt bármelyik csapat akár egy meccset is játszott volna.

Az amerikai futball kialakulása és fejlődése

Az amerikai futball eredete egészen az 1820-as évekig nyúlik vissza, amikor a Princeton egyetem diákjai egy „ballown” nevű, rögbihez hasonló játékot kezdtek el játszani, igaz ez a játék még nem sok mindenben hasonlított a mai futballhoz. Egy-egy csapatban 15 játékos ütötte, rugdalta a labdát (és gyakran az ellenfelet), bár részletes szabályrendszerről nem maradt fenn semmi információ. Néhány évvel később a Harvard egyetem diákjai kezdtek el egy hasonló sportot játszani, ám a futball kialakulása az amerikai polgárháború végét követően indulhatott be igazán.

1873-ban négy egyetem képviselői (Rutgers, Princeton, Columbia, Yale) New York-i találkozójukon megalakították az NCAA elődjét, az IFA-t (Intercollegiate Football Association) és lefektették a játék legelső szabálykönyvét. A 15 fős csapatok vetélkedése azonban még mindig jobban hasonlított a rögbire és a labdarúgásra, mint a mai amerikai futballra, és számos további reformra volt szükség az elkövetkezendő években.

Ezek meghozatalában leginkább Walter Camp, a Yale csapatának edzője és az IFA szabályairól döntő bizottság elnöke járt az élen:

• A csapatok létszámát 15-ről 11-re csökkentették.
• Rögzítették a pálya hosszát, ami ekkor még 110 yardos volt.
• 1882-ben bevezették a „down”-rendszert, ekkor még minden csapatnak 3 próbálkozása volt, hogy 5 yardot haladjon előre a labdával. (Ezt később, 1906-ban 10 yardra növelték, a negyedik down-t 1912-ben vezették be).
• 1883-ban az addigi gólrendszer helyett bevezették a ma is használt touchdown, field goal, extra point és safety fogalmát és pontértékét.

A játék népszerűsége gyorsan terjedt: míg 1880-ban még csak 8 csapat vett részt a „bajnokságban”, a századfordulón már 43 főiskola vetélkedett egymással. Sokakat elriasztott viszont a sportág durvasága: csak 1905-ben több százan sérültek meg és majd két tucat játékos halt meg a pályán, főképp az akkoriban népszerű, durva tömegfigurákban (pl. flying wedge).

1905 decemberében több mint 60 egyetemet invitáltak meg arra a találkozóra, ahol az IAAUS (Intercollegiate Athletic Association of the United States) megalapításának tervét tárgyalták, és melyre az elhúzódó gyűlések miatt végül 1906. március 31-én került sor. A szervezet 1910-ben vette fel az NCAA (National Collegiate Athletic Association) nevet, és ma is ezen a néven tömöríti az amerikai egyetemi sportélet számos különböző sportját.

A sorozatos egyeztetések során az amerikai futballt is megreformálták. Fontos, új szabálynak bizonyult a játékidő 60 percre csökkentése, a két felálló csapat közti semleges zóna (neutral zone) bevezetése és az előre történő passz legalizálása. Az amerikai futball az elmúlt majd száz évben számtalan újabb reformon esett át, főképp a támadó/védő/speciális csapatok szerkezete és a különböző játékbéli figurák sokfélesége változott. A másik nagy fejlődésnek az bizonyult, hogy újabb és újabb csapatok jöttek (a keleti part után a teljes országot megfertőzte a futball-láz), egyes régiek pedig mentek (Sewanee, Centre, Chicago…), a pénzügyi különbségek keltette szakadék pedig ahhoz vezetett, hogy egy komplex bajnokságrendszert is ki kellett alakítani.

A Florida Atlantic University Owls amerikai futballcsapata

Az 1961-ben alapított, közel 31 ezer hallgatói létszámú Florida Atlantic University a hatodik legnagyobb egyetem Florida államon belül. A Boca Ratonban (magyarul "egérszáj") található iskola a híres Palm Beachtől alig 50 kilométerre fekszik, és kb. 2700 alkalmazottjával a legfőbb munkáltató a folyamatosan fejlődő, üzleti központként és üdülőövezetként egyaránt ismert városban. Az egyetem egy II. világháborús repülőtér maradványain épült fel.

A FAU első sportszakosztálya 1979-ben indult el, míg a futballra 2001-ig kellett várni. A főedző az a Howard Schellenberger lett, aki két programot, a Miamit és a Louisville-t is megmentett a megszüntetéstől, sőt 1983-ban a Miami Hurricanes-szel bajnoki címet nyert, illetve dolgozott az Oklahománál és a Baltimore Colts-nál is. 1998-ban a futballügyekért felelős igazgatónak nevezték ki (mely feladat igazából a támogatók meggyőzéséből és pénzgyűjtésből állt), és mikor egy évre rá az iskola elnöke felkérte, hogy nevezzen ki HC-t, saját magára esett a választása.

2001-től, első négy idényükben másodosztályú függetlenként szerepeltek, 2003-ban a rájátszás elődöntőjéig meneteltek. 2005-ben csatlakoztak az FBS-es Sun Belt Conference-hez, nyitásként 2-9-es, egy szezonnal később 5-7-es mutatóval zárva. A FAU 2007-ben érte el eddigi csúcspontját, az alapszakaszban összehozott 7-5-ös mérleggel ültek fel a Sun Belt trónjára, első bowljukon, a New Orleans Bowlon pedig a Memphis-t győzték le 44-27-re.

A lendület 2008-ban még kitartott, 6-6-tal újabb utószezoni meghívó és diadal (Motor City Bowl, vs Central Michigan), ám a gyerekkora óta súlyosan beteg fiát ebben az esztendőben elvesztő Schellenbergeren érezhető volt, hogy már nem tud kellőképp koncentrálni az edzősködésre. 2009-től fokozatos visszaesés, a HC 1-11-es búcsúja 2011-ben így elég szomorkásan alakult.

Az őt követő Carl Pelini karrierje aztán még csúnyább fordulatot vett, a 3-8-as debütálás után a 2013-as idény közben menesztették, mert marihuána- és kokainfogyasztáson kapták. Az ideiglenesen beugró Brian Wright zsinórban négy meccset nyerve 6-6-ra mentette az évet.

A Florida Atlantic hazai mérkőzéseit korábban a Lockhart Stadiumban rendezte, de néha a Dolphins stadionját is albérletbe vették.

Neves játékosok az NFL-ben

A Florida Atlantic University több tehetséges játékost is adott az NFL-nek. Néhány korábbi neves játékos, akik az NFL-ben is megfordultak:

tags: #amerikai #foci #florida #atlantic

Népszerű bejegyzések:

• Gyermekfejlesztés sporttevékenységekkel
• György László edzői filozófiája
• Ígéret és valóság a magyar futball médiában
• A siófoki vitorlázás ikonjának öröksége
• Részletek az MLSZ Klubkártyáról