Az Amerikai Futball Világa: Szabályok, Történelem és Játékmenet

Az amerikai futball egy dinamikus és komplex sportág, melynek alapjait két egyetem fektette le, az angol rögbi és az európai labdarúgás szabályelemeit ötvözve. Akkoriban még csak nyomokban hasonlított a mai amerikai futballhoz, azonban az évtizedek során folyamatosan fejlődött és vált a ma ismert, taktikus és izgalmas játékká. A játék során intenzív akciók és taktikai megbeszélések váltják egymást - a játék lelke ezekben a taktikai megbeszélésekben rejlik.

A Sportág Története és Fejlődése

Az 1920-as évekre nagy népszerűségnek örvendett az új sportág az egyetemi körökben, az első profi csapatok is ekkor alakultak. A mai népszerűségét a sportág az 1960-as években érte el, amikor az akkori két profi liga egyesült, és megalakult az NFL, mely mind a mai napig az amerikai kontinens legnépszerűbb sportágának bajnoksága.

A sportág mintegy 25 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, az első európai csapatok is az idő tájt alakultak. Idehaza az 1990-es évek elején jelent meg a sportág, de szervezett keretek között csak 2005 óta rendeznek bajnokságokat. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) 2006 januárjában alakult. Az amerikai futball minden idők leggyorsabban fejlődő magyar sportja. Több mint 25 tagegyesületet és 2000 igazolt sportolót számol, nem beszélve azokról, akik hobbi szinten űzik ezt a sportot.

A Játék Lényege és Célja

A játék célja természetesen a győzelem, amit úgy tud kivívni az egyik küzdő fél, ha több pontot szerez a másiknál. A játék célja, hogy a labdát az ellenfél végzónájába vigyék, és ezzel pontokat szerezzenek. Pontszerzéshez a labdát az ellenfél végzónájába kell juttatni, vagy a kapuvasak közé kell rúgni, amelynek eléréséhez minél beljebb kell nyomulni az ellenfél területére. Az amerikai futball tehát a területszerzés játéka, ennek megfelelően a szabálytalanságokért sem sárga vagy piros lapokkal, hanem területvesztéssel kell bűnhődnie a vétkes alakulatnak. A labdát lehet hordani, passzolni vagy esetenként rúgni. A játékot az a csapat nyeri, amely a játékidőn belül a legtöbb pontot szerzi.

A Játéktér

Az amerikai futballt egy labdarúgó pálya méretű játéktéren játsszák. A pálya hossza 120 yard (110 méter), szélessége 53 1/3 yard (49 méter). A hosszanti szélen lévő vonalak az európai focinál megszokott módon oldalvonalnak (sideline), a keresztirányú határát pedig alapvonalnak (end line) nevezzük. A pálya két végében célterületek, és „Y” alakú kapuk találhatók. A játék a pálya középső 100 yardján zajlik, két végén egy-egy 10 yard hosszúságú célterület (végzóna vagy end zone) található.

A játékteret 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik, ezeket yard line-oknak nevezzük, és minden yardot úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. Az oldalvonalakkal párhuzamosan található két vonalsor neve hash mark. A labda minden játékkezdéskor a hash markok között van. A félpályát jelző vonal és az end zone határát jelölő vonal (goal line) közötti távolság 10 yardonként számozva van.

A két end line közepén egy-egy fordított villára emlékeztető kapu van felállítva. Az endzone mögött található a 18,5 láb (5,64 méter) széles kapu (goal post vagy upright), amelynek alsó része 10 láb (3,05 m) magasan kezdődik. A sikeres rúgás feltétele az, hogy a labda e keresztrúd fölé és a kapufák közé kerüljön. Biztonsági okokból a kaput tartó pózna szivacsos anyaggal van borítva, elkerülendő az ütközésből eredő sérüléseket. Régen a kapuk a goal line közepén helyezkedtek el, de később hátra vitték őket az alapvonalra, mert a játékosok sokszor nekiütköztek, amikor befutottak a célterületre.

A Játékosok és a Csapatfelépítés

A futballt két 11 főből álló csapat játssza. Minden csapat három egységből áll: támadók (offense), védők (defense), speciális csapatrész (special team). Az amerikai futballban egy csapatból egyszerre 11 játékos tartózkodik a pályán. Az egyes csapatrészeken belül minden játékosnak megvan a maga speciális feladata.

A játék jellegéből és a rengeteg sérülésből adódóan az együttesek sok játékost kell, hogy foglalkoztassanak (az NFL-ben egy csapat játékoskerete 53 főből áll). A keret (roster) mérete mellett a csapatot irányító edzői stáb létszáma sem csekély, mivel minden csapatrésznek, és azon belül az egyes pozícióknak a munkájáért is külön szakember felel (pl.: offenzív koordinátor, defenzív koordinátor, irányító (quarterback) edző, linebacker edző … stb), akik a vezetőedző (head coach) koordinálása alatt teszik a dolgukat.

Az amerikai futball mindenféle testfelépítésű és képességű játékosnak tud szerepet nyújtani a pályán. Elsősorban állóképességet, mozgáskoordinációt, koncentrálóképességet fejleszt, de szükség van erőre, gyorsaságra, dinamizmusra is. Előnye a közösségépítő szerepe, valamint hogy jó levegőn, szabadban zajlik. Alapjait már gyermekkorban meg lehet tanulni, a versenyszerű sportolást 10-12 éves kor környékén ajánlott elkezdeni.

Játékos pozíciók és mezszámok

A két csapat közül az egyik mindig támadó (offense), a másik pedig védekező (defense). Ennek megfelelően többnyire különböző játékosok vannak pályán támadásnál és védekezésnél egy-egy csapatban, illetve vannak az ún. speciális egységek (specialteams), amelyek rúgások esetén lépnek pályára. Fontos leszögezni, hogy a lenti pozíciós leírások főleg az NFL és az NCAA futballra igazak, alacsonyabb szinteken léteznek más pozíciók is, illetve egy adott poszton játszó játékosnak lehet akár teljesen más feladata is.

Felszerelés

A játékosok védelmében alapvető fontosságú a megfelelő felszerelés. Ez magában foglalja a sisakot, a nadrágot protektorokkal és a vállvédőt.

A Játékidő

A mérkőzés két félidőre, ezen belül 4 negyedre van osztva. Az NFL-ben a mérkőzések négy, egyenként 15 perces negyedből állnak. A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, de csak tiszta játékidőt mérnek, így egy mérkőzés akár 2,5-3 óra hosszúra is nyúlhat. A negyedek között csak térfélcsere van, amire 2 perc áll rendelkezésre. A második negyed és a harmadik negyed között van a félidő.

A játékidő mérése leginkább a futóórás és tiszta játékidő keverékeként fogható fel, hisz játék közben többször is megállítják az órát (pl.: támadáscsere, szabálytalanság, labdával történő pályaelhagyás esetén). Nem szabad megfeledkezni az edzők által kezdeményezhető időkérésről (timeout, félidőnként három), illetve a bírói ítélet felülvizsgálatának lehetőségéről (challenge, félidőnként kettő) sem - ha nincs igaza a challange-et kérő edzőnek, akkor elveszít egy időkérést a csapat.

Ha a játékidő végén az eredmény döntetlen, akkor hosszabbítás (overtime) következik, amelynek hossza szintén 15 perc. Ha a támadók az első próbálkozásból csak mezőnygólig jutnak, akkor az ellenfélnek van még egy lehetősége támadni. Ha szintén csak mezőnygólig jut, akkor hirtelen halál jellegűen folytatódik a játék, a következő pontszerző nyer - ha az első támadásból TD születik, vagy a védők pontot szereznek, akkor ugyanúgy vége a játéknak az első pontszerzés után. Az alapszakaszban, ha nincsen döntés 15 perc után, akkor döntetlennel ér véget a játék, a rájátszásban újabb negyedórás ráadás következik addig, ameddig el nem dől a továbbjutó kiléte.

A támadó csapatnak 40 másodperce van a támadás indítására, ha a bíró nem állítja meg az órát. Amennyiben technikai okok miatt (például sérülés, büntetés stb.) megállították az órát, akkor a bíró óra-újraindítási jelétől számítva 25 másodperc van a kezdésre. Amennyiben a támadó csapat az adott időn belül nem kezdi meg a támadását, büntetést kap (Delay of Game).

Pontszerzési Lehetőségek

A pontszerzés többféle módon történhet, mindegyiknek meghatározott pontértéke van:

• Touchdown (TD) (6 pont): Akkor következik be, ha valaki a játékosok közül az ellenfél célterületére (End Zone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki a labdát birtokolva mindkét lábával érinti a talajt. A célterületre juttatás, „touchdown” 6 pontot ér. TD-t elérhet a védő és a támadócsapat is: a védő labdaszerzés után közvetlenül, a támadó pedig egy akciósorozat végén (lehet passz vagy futás eredménye is).
• Extra point (PAT) (1 pont): Szintén TD után van lehetőség. Ez az általános választás. Egy 20 yardos fieldgoal kísérlet a kapuval szemben. A magyar nyelvben elterjedt a jutalompont kifejezés használata is.
• Kétpontos kísérlet (Two Point Attempt) (2 pont): TD után van rá lehetőség. A két pontért át kell vinni újra a labdát a gólvonalon, a kétyardos (illetve háromyardos) vonalról indulva, egyetlen kísérletből, hasonlóan a touchdownhoz. Siker esetén két pontot ér, és akkor alkalmazzák, amikor különlegesen fontos a jutalomponthoz képest plusz 1 pont megszerzése.
• Mezőnygól (Field Goal - FG) (3 pont): Ezt csak a támadó csapat speciális egysége (Special Team) szerezhet. Akkor kerül rá sor, ha a támadócsapat három kísérletből nem tesz meg 10 yardot és negyedikre a kapura lövést választják, illetve, ha már nincs idő más módon pontot szerezni. A „mezőnygól”, vagyis az „Y” kapu ága közé rúgás pedig 3-mat ér. Akkor sikeres, ha az U alakú kapu szárai közt megy be az U keresztszára fölött.
• Safety (2 pont): A védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szerelik vagy kikényszerítik a pályáról. Ez ráadásul a támadási jog átadásával (free kick) is jár. Ez elégé ritkán történik.

A Játék Menete

A mérkőzés mindkét félideje kezdőrúgással (kickoff) indul. Ilyenkor mindkét küzdő fél részéről az ún. speciális csapatrész van a pályán. A rúgó játékos saját térfelének 30 yardos vonaláról lövi el a földre állított labdát, igyekezve azt mélyen az ellenfél térfelére juttatni. Ha a labda az end zone-ban esik le vagy elhagyja azt, akkor a fogadó (returner) csapat 20 yardos vonaláról indulhat a támadás (touchback). Ha a rúgás oldalirányban hagyja el a játékteret mielőtt bárki hozzáérne, akkor saját 40 yardos vonaláról támadhatja a labdát fogadó alakulat (tehát szinte félpályányi területet kapnak ajándékba, súlyosan büntetve a rúgást rosszul elvégző játékos csapatát).

Speciális eset az ún. onside kick, amikor kicsit rúg a kicker, hogy lehetőleg az ő csapata kaparinthassa meg újra a támadás jogát. Ez elég kockázatos megoldás, hisz ha mégis az ellenfél szerzi meg a bőrtojást, akkor sokkal kedvezőbb helyről (field position) indíthatja az akcióját (2003-ban az onside kick-ek 19.5%-a volt csak sikeres!). Ha egy jól elvégzett kickoff-ot követően nem lesz touchback, akkor a fogadó csapat visszahordó embere (kick returner) megpróbál a lehető legtovább visszafutni a labdával, így hozva kedvező támadási pozícióba csapatát. Miután szerelték, a speciális csapatok elhagyják a pályát, átadva helyüket egyik oldalról a támadó, másik oldalról pedig a védekező csapatnak (az is előfordulhat, hogy a kick returner egészen az ellenfél célterületéig jut, ilyenkor kickoff return touchdown történik).

Támadósorozat (Drive)

A pályára lépő támadó csapatnak a célja a pontszerzés (touchdown vagy field goal), amiben az ellenfél védekező alakulata természetesen igyekszik őket megakadályozni. A támadóknak négy lehetőségük (down) van legalább 10 yardot előre haladni. Ha ez sikerül, akkor ismét megkapják az első kísérlet jogát (first down), és megint négyszer próbálkozhatnak a minimum 10 yardos előrehaladással (1st&10). Így juthatnak egyre közelebb az áhított pontszerzéshez. Egy adott kísérleten belül alkalmazott játékvariációt play-nek nevezzük. Az edzők által fáradságos munkával kidolgozott, különböző támadási illetve védekezési variációkat tartalmazó leírást playbooknak nevezzük (offenzív ill. defenzív playbook).

A Játék Indítása és Vége

A play úgy indul, hogy a támadás kezdőhelyét jelölő vonalra (line of scrimmage) felsorakozó támadó fal közepén lévő center feladja a labdát az irányítónak (snap).

A támadók előrehaladási módjai a következők:

• Futás (rushing play): az irányító nem passzol, hanem valamelyik futó kezébe adja a labdát (handoff), és ő a földön próbál meg területet nyerni.
• Passzolás (passing play): ebben az esetben az irányító rövid (screen pass) vagy hosszabb passzal próbál területet nyerni (sikeres passz-completed, sikertelen passz-incomplete).

A play végét a következők jelenthetik:

• A labdát birtokló támadó játékost a védő(k) a földre dönti(k), vagyis szereli(k) (tackle).
• A labdát birtokló támadó játékos kifut a pályáról.
• A labdát birtokló támadó játékos az end zoneba fut, vagy itt állva elkapja és birtokolja a labdát (mindkét esetben touchdown).
• Az irányítót labdával a kezében földre viszik a line of scrimmage mögött (sack).
• Az irányító kidobja a labdát a pályáról.
• Az elkapó játékos felé dobott labda a földre kerül, mielőtt azt bárki birtokba vehetné (pl.: az elkapó elejti, a védők belenyúlnak, az irányító dobja rosszul - ez mind incomplete pass).

A támadó csapat által végzett előrehaladást, vagyis a playek egymásutánját támadás sorozatnak (drive) nevezzük. A mérkőzés során természetesen folyamatosan váltják egymást a különböző csapatrészek, hisz mindkét fél támad, védekezik, és a speciális csapatokra is többször szükség van.

Támadáscsere

A támadáscsere a következő esetekben történik:

• A támadó csapat pontot szerez (TD vagy FG). Az extra pont (1 vagy 2 pontos) értékesítése után a pontot szerző csapat kickoff-ot végez el, a fentiekben már részletezett módon (tehát ilyenkor ismét a speciális csapatok lépnek pályára, majd a visszahordás után következnek a támadók és a védők, csak épp fordított szereposztásban).
• A támadó csapat negyedik kísérletre sem tudja megcsinálni a legalább 10 yardos előrehaladást (nem tud first down-t szerezni). Ilyenkor a legutolsó play befejezésének helyéről támadhat az ellenfél.
• Sikertelen harmadik kísérlet után a támadó csapat úgy dönt, hogy negyedikre inkább elrúgja a labdát (punt, kézből rúgás), a lehető legmesszebbre szorítva ellenfelét a végzónától (puntolás esetén is a speciális csapatokon a sor, a visszahordó játékost punt returnernek hívjuk, aki szintén érhet el TD-t visszafutásból - punt return TD).
• A védőjátékos elcsípi az irányító átadását (interception). Ebben az esetben a védő megpróbál visszafutni a lefülelt labdával, hisz csapata onnan támadhat majd, ahol őt megállítják (ha nem sikerül megállítani akkor interception return touchdownt ér el).
• A támadó játékos elejti a labdát (fumble), amit a védők szereznek meg (fumble lost). Az interception-höz hasonlóan ekkor is megpróbálhat a védő visszafutni a megszerzett labdával (ha elér az end zone-ba, akkor fumble return touchdownt szerez), jobb mezőnypozícióhoz (field position) segítve saját támadóit.
• A támadó csapat elhibázza mezőnygól kísérletét. Ilyenkor az ellenfél a rúgás helyéről kezdheti meg támadását.

Szabálytalanságok és Büntetések

Az amerikai futball szabályrendszere szigorú, és a szabálytalanságok területvesztéssel járnak. Néhány gyakori szabálytalanság:

• Offensive holding: Egy play során a támadóegység valamely tagja szabálytalan blokkolással segíti a labdás embert. 10 yardos büntetés.
• Offensive/Defensive pass interference: Passz esetén a fogó játékost előbb támadja a védője, illetve a védővel szemben szabálytalankodik a fogó, mint hogy a labdát megkapná. A támadó hibájánál 15 yard a büntetés, a védő szabálytalankodása esetén a szabálytalanság helyéről indulhat a támadásban lévő csapat automatikus first downnal.
• Offside: A védőegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul. 5 yardos büntetés.
• Running into/Roughing the passer, kicker: A passz vagy rúgás után a passzoló vagy rúgó játékos szándékos támadása. Büntetése 5, illetve súlyosabb esetekben 15 yard.
• Facemask: A szabálytalankodó játékos ellenfél sisakmaszkját ragadja meg. Balesetveszélyes szabálytalanság, büntetése minden esetben 15 yard.
• False start: A támadóegységből valaki a labda megindulása előtt bemozdul. 5 yardos büntetéssel jár.
• Defensive holding: Ha egy játék során a védőegység valamely tagja szabálytalan blokkolást hajt végre (nem feltétlenül a labdás emberen), akkor a büntetés kapcsán a támadócsapat 10 yardot mehet előre, és megismételheti a kísérletet.
• Delay of game: Ha a támadó csapatnak nem sikerül elindítania a támadást a megadott idő alatt, 5 yardos büntetést kap.

Szabálykülönbségek: NFL, NCAA és Európai Futball

Európában alapvetően az egyetemi futball szabályai (NCAA) szerint folyik a játék, ami néhány részletben különbözik az NFL szabályoktól. Fontos megjegyezni, hogy a magyar rendszerben is vannak eltérések:

• Ha a labdás játékosnak érinti a talajt a kézfején és talpán kívül egyéb testrésze is, a hazai rendszerben véget ér a játék. Az NFL-ben viszont csak akkor, ha azt megelőzte az ellenfél játékosával való érintkezés.
• Az elkapó játékosokat az NFL-ben 5 yardon túl már nem lökhetik/üthetik meg a védők, míg nálunk egészen addig megtehetik ezt, míg az irányító nem dobta el a labdát.
• A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel. Ebben az NCAA szabályoktól is különbözik az európai és egyéb nemzetközi összecsapások játékideje.

Az Amerikai Futball Magyarországon

Idehaza az 1990-es évek elején jelent meg a sportág, de szervezett keretek között csak 2005 óta rendeznek bajnokságokat. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) 2006 januárjában alakult. Az amerikai futball minden idők leggyorsabban fejlődő magyar sportja. Több mint 25 tagegyesületet és 2000 igazolt sportolót számol, nem beszélve azokról, akik hobbi szinten űzik ezt a sportot.

Budapest Wolves

A Budapest Wolves amerikaifutball-csapat 2004-es alapítása óta a magyarországi amerikai futball meghatározó csapata. Az egyesület a Magyar Amerikai Futball Szövetség alapító tagja (2005). 30. mérkőzésüket magyar ellenfél ellen 2010. október 16-án játszották a VI. HungarianBowl döntőjében, ahol 58-0-ra verték a Nyíregyháza Tigers csapatát, ezzel megőrizve hazai veretlenségüket.

Miskolci Egyetem Csapata és Cheerleaderei

Az Amerikai Futball és Cheerleading szakosztály 2011 februárjában alakult meg a Miskolci Egyetemen. Az alapításkor a szakosztály céljának tűzte ki a sportág egyetemi szinten történő bevezetését, a ’college football’ elterjedését hazánkban. Hosszútávon egyetemi liga megalakítása illetve megfelelő utánpótlás rendszer kialakítása szerepel a szakosztály jövőképében. A Miskolc Lions az ország első csak egyetemistákból álló amerikai footballcsapata.

A Black Cats a szakosztály legalább olyan fontos részét képezi, mint a football csapat. A Cheerleading sokkal több, mint szurkolás. A cheerleading önálló sportág, mellyel fellépéseken, országos versenyeken is részt vehetsz amellett, hogy a fiúk mérkőzésein vezetitek a szurkolást. Az amerikaifutballban a játékok közötti szünetekben különféle show-kal fokozzák a hangulatot, ilyen a pompomlányok, azaz a cheerleaderek koreográfiája is, amely a tánc, az aerobic és az akrobatika elemeiből áll össze. Kezdetben a csapatok biztatását szolgálta, de mára már a pompomlányoknak külön bajnoksága, szépségversenye és magazinja van.

tags: #amerikai #foci #ppt

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgás Magyarországon
• Így alakult a Budafoki MTE és a Ferencváros kupamérkőzése
• kézilabda wax alternatívák
• Ismerje meg Nagy Tímea karrierjét
• Tudj meg többet a Real Madrid és az Adidas partnerségéről