András Névnap: Eredet, Hagyományok és Népszokások

A névnapok gyökerei a vallási szokásokhoz kötődnek, és világszerte számos helyen, így Magyarországon is, hagyománynak számítanak. A névnapok nemcsak Magyarországon, hanem számos más országban is szokásosak. Az ünneplési szokások és tradíciók azonban országonként és kultúránként eltérhetnek. A világ bizonyos részein az ünnepelt keresztnevéből adódó névnap megünneplése is szokás. Ekkor, az adott naptári naphoz tartozó keresztnevet viselő személyt a családja és a barátai megünneplik. A névnap arányaiban nem akkora ünnep, mint egy születésnap vagy évforduló, viszont mindenképp a nagy jelentőséggel bíró neves alkalmak közé számít. A névnap, mint minden más jeles nap, egy újabb alkalom az ünneplésre. Magyarországon szokás a névnap megünneplése a születésnap mellett. Általában egy, néha két főbb névnapot tartunk számon egy napon, és több olyan, melyeket csak a részletesebb naptárak jelölnek. Szökőév esetén a februári hónapba egy úgynevezett "szökőnapot" illesztenek be a 24-e után.

Az András Név Eredete és Jelentése

Az András férfinév a görög Andreasz névből származik, melynek jelentése: férfi, férfias. Férfinevünk a görög-latin eredetű Andreasz név átvétele, jelentése férfi, férfias. András eredete tehát görög eredetű, és latin megfelelője az Andreas. Az András bibliai név, András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek.

Az András Név Jellemzői és Variációi

Az András férfi név 6 betűből áll. Az András név természetes, közvetlen, sokoldalú személyiség kialakulását támogatja, aki szóban gördülékenyen, jól fejezi ki gondolatait. Mások társaságában érzi magát a legjobban. Könnyen ismerkedik, mert sokan vonzónak találják nagyvonalú, kedves természetét. Szeret táncolni, énekelni és a szórakozás minden egyéb formáját kedveli. Igyekszik könnyen bevételhez jutni, nem túl ambiciózus alkat. Nem szeret tervezni, inkább az "ahogy esik, úgy puffan" szemlélet áll közel karakteréhez. Nem ad sokat a részletekre. Idegen nyelvi változatai közé tartozik az olasz Andrea, az angol Andrew, a francia André és az orosz Andrej. Női magyar megfelelője az Andrea. Névváltozatai még: Andorjás, Andos, Bandó. Rokon nevek: Andor, Endre.

Az András Név Gyakorisága és Népszerűsége

Az András Magyarországon már az Árpád-korban a leggyakoribb férfinevek egyike volt, és népszerűsége a következő évszázadokban sem sokat csökkent, a 14-16. századtól a leggyakoribb nevek egyike. 1967-ben 1504-en kapták ezt a nevet, így a 18. leggyakoribb név lett, a 80-as évek közepén már a 13. legnépszerűbb név. Az 1990-es években is igen gyakori név volt, a 2000-es években a 21-25. leggyakoribb nevek közé tartozott. Az András név elsőként 2011. évben szerepelt a 100 leggyakoribb férfi nevek között, ekkor a 14. leggyakoribb férfi név volt. A 2020. évben is a 14. legtöbbet előforduló név, 2020-ban 94 462 férfi viseli ezt a nevet. A 2011. év és 2020. közötti időszakban az András név gyakorisága nem változott jelentősen.

Az András Névnap Dátumai

Az András névnap több dátumon is szerepel a naptárakban. A nevnap365.hu a(z) András névnapjának, és több mint 4500 másik névnapnak a nyomon követésére összpontosít, megbízható és hivatalos adatok alapján. Adataink összeállításakor kizárólag megbízható forrásokra támaszkodtunk: A keresztnév statisztikák a Belügyminisztérium hivatalos közlönyéből származnak. Az András névnapja az egyik legismertebb novemberi férfinévnap, főként november 30-án ünneplik. Ezen felül az alábbi napokon is számontartják:

• február 4.
• április 18.
• május 21.
• július 17.
• október 9.
• november 10.
• november 30.

Például Áchim L. András névnap 2026. évben: november 30.

Híres Andrások

Számos jelentős történelmi és kortárs személyiség viseli az András nevet Magyarországon és világszerte.

Történelmi Magyar Andrások

• I. András (1046-1060) a magyarok 4. királya.
• II. András (1205-1235) a 19. magyar király.
• III. András (1290-1301) Magyarország 23. királya.
• Hess András (XV. sz.) budai nyomdász, aki 1473-ban Magyarország első nyomdáját alapította.
• Vásárhelyi András (?-1526) pesti ferences szerzetes, a Jagelló-kori vallásos költemények egyik szerzője.
• Batizi András (1510?- 1550?) evangélikus prédikátor, énekszerző, a reformáció hazai terjesztője.
• Valkai András (1540-1587) erdélyi históriásének-szerző.
• Mayerhoffer András (1690-1771) építőmester, a hazai barokk-rokokó építészet képviselője.
• Hadik András, gróf (1710-1790) tábornagy. Elsőként indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását hazánkban.
• Jelky András (1730-1783) világjáró utazó.
• Dugonics András (1740-1818) író, egyetemi tanár, kegyesrendi szerzetes.
• Cházár András (1745-1816) vármegyei főjegyző, jogi író, a magyar gyógypedagógia úttörője.
• Vályi K. András (1764-1801) földrajztudós, egyetemi tanár.
• Fáy András (1786-1864) író, politikus, Szemere Pál szavaival 'a haza mindenese'.

Kortárs Magyar és Nemzetközi Andrások

A Bibliában András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter testvére volt. Kortárs hírességek közül az András nevet viselik:

• Hajós András, szociológus, énekes, dalszerző, humorista.
• Kern András színész.
• Nagy Bandó András humorista.
• Csonka András színész, énekes.
• Lovasi András zenész, a Kispál és a Borz énekese.
• Berecz András mesemondó.

Nemzetközi szinten is találunk ismert személyiségeket, akik az András név változatait viselik:

• Andre Agassi amerikai teniszező.
• Andrea Bocelli olasz tenorista.
• Andrej Rubljov orosz ikonfestő.
• Andy Warhol amerikai képzőművész.
• Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező.

Wahorn András Munkássága

Wahorn András (eredeti nevén Pintér András) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus, autodidakta módon lett művész. Nevéhez fűződik a legendás Bizottság zenekar, mely ef Zámbó Istvánnal és fe Lugossy Lászlóval együtt a Kádár-rendszer kritizálója volt. Koncertjeik egyben performanszok is voltak, az alternatív-underground értelmiség kedvence volt.

András Napi Népszokások és Hiedelmek

András apostol napja régebben ünnep volt sokfelé: a naphoz legközelebb eső vasárnap volt az egyházi év, advent kezdete. A naphoz, illetve estéjéhez fűződő szokások általában minden vidéken hasonlóak voltak. Közös céljuk, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk.

Férjjósló praktikák András Napján

Számos hiedelem és praktika terjedt el az András-naphoz kapcsolódóan, melyek célja a jövendőbeli házastárs kilétének kifürkészése volt:

• Alvás jóslás: A nap előestéjén a lányok férfinadrágot vagy gatyát, a legények női inget vagy szoknyát tettek a fejük alá, azért, hogy megálmodják, ki lesz a férjük, illetve a feleségük.
• Ereszrázás: Szokás volt András-nap estéjén, hogy a lányok a zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a köténybe búza hull, jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik.
• Ólrugdosás: A hallgatózásból való jóslásnak legismertebb formája az ól rugdosása, amely nemcsak András-napkor szokásos praktika. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha nem ébred fel a disznó, a lány még abban az évben férjhez megy. A Zempléni-hegység falvaiban azt is figyelték, hogy anyadisznó röffent-e először, mert az özvegyet jelzett, a malac pedig legényt.
• András-pogácsa: Az András-pogácsa készítése szintén párjósló cselekmény volt. Három pogácsát sütöttek, mindegyikbe egy-egy férfinevet rejtettek. Kitették a küszöbre, s amelyiket a legkésőbb vitte el a kutya, az mutatta meg a jövendőbeli nevét.
• Derelyefőzés: András-naphoz különböző hiedelmek kapcsolódnak, ilyen például az András-napi derelyefőzés. A lányok 8-10 cédulára fiúneveket írtak, s a cédulákat derelyébe gyúrták. Amelyik derelye először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét.
• Ólomöntés: Az András-napi férjjóslás másik módja az ólomöntés. A forró ólmot vízbe öntik és megnézik, hogy milyen szerszámhoz hasonló forma jön ki, így próbálják kitalálni a jövendőbeli foglalkozását.
• Szalmakoszorú dobálás: A szalmakoszorú dobálás szintén a férjjóslás szertartásai közé tartozott. A lányok szalmakoszorút készítettek és megpróbálták feldobni a fára, ahányadik dobásra fennakadt, annyi év múltán mehet férjhez a lány.
• Párna alá tett tárgyak: A doroszlói lányok úgy próbálták kideríteni a jövőt, hogy cédulára írták fel a számba jöhető legények nevét; a cédulákat, valamint egy fésűt és tükröt betettek a párnájuk alá. Ha a cédulán levők valamelyikével álmodtak, úgy tartották, az lesz a férjük.
• Almamagok: Az almamagot szintén jóslóeszközként használták. András-nap előtt nagy előszeretettel ették a lányok az almát és számolták a magokat. Ha olyan almát találtak, amelyben 7 vagy 9 mag volt, akkor a magokat papírba csomagolták, András-nap estéjén a párnájuk alá tették, hogy megálmodják a férjüket.
• Céduladobálás: A legények sem maradtak le kíváncsiságban a lányoktól. Ők 13 cédulára írták fel a lányneveket, ezeket a cédulákat Luca-napig egyenként eldobálták, az utolsónak maradt cédulán volt a menyasszonyjelölt neve. A lányok is gyakorolták a jóslásnak ezt a fajtáját.

Időjóslás András Napján

András-naphoz időjárás-jósló hiedelmek is kötődtek:

• A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.
• Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a karácsony.
• Hagymakalendárium: Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték. Kiválasztottak 12 egészséges lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek. A lemezeket sorba egy tányérba tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl. Feltették a kemence tetejére. Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.
• Gyümölcsfaág virágoztatása: Hasonló célt szolgált a gyümölcsfaág virágoztatása. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha először az ág alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord. Ha a közepén, akkor január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.

Egyéb Népies Hiedelmek és Szokások

Az András-naphoz egyéb gazdasági és mágikus praktikák is kapcsolódtak:

• A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon megfokhagymázták az ajtókat a farkasok ellen, hogy ne vigyék el a jószágot. E célból összekötötték az ollót, mert úgy gondolták, ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.
• András termőnap is volt. Kotlót, fát ültettek a bánátiak, disznókat párosítottak ezen a napon.
• De bontónap is volt: már disznót öltek, hiszen elég hidegek voltak és a hús is elfogyott. András-napkor kezdődtek a disznóvágások, disznótorok, ezért nevezik disznóölőnek is.
• A háziférgek kiűzésének napjaként is ismeretes ez a nap.
• Az András-napkor vagy néhány nappal előtte vagy utána született kismalacokat András-malacoknak mondják és azt tartják, hogy belőlük lesz a jó hízó.
• Andrással befejeződnek a zajos mulatozások, "András zárja a hegedűt".

tags: #andras #nevnap #foci

Népszerű bejegyzések:

• Hasznos tudnivalók a Vidi-meccsekhez
• MU kapitányok históriája
• Ungár Péter és a magyar foci helyzete
• Kreativitásfejlesztés a fogalmazásban
• A kézilabda dinamikája