Az álmok kapujában: Angliai focipróbajátékok és a külföldi lehetőségek fiatal tehetségeknek
„Pont úgy éreztem magam, mintha egy hollywoodi filmbe kerültem volna, amikor az egyik szokásos hétvégi Bozsik-tornán odajött hozzám egy öltönyös, erős orosz akcentussal beszélő, középkorú férfi, és közölte velem: nagyon tetszik neki, ahogy játszik a gyerekem.” Ezzel a különös találkozással kezdődött Zilahi András fia, a 12 és fél éves Marci számára egy hihetetlen lehetőség az álmok kapujánál. Az Arsenalnak dolgozó játékosmegfigyelő próbajátékra hívta őket Szalonikibe, egy olyan lehetőségre, ami gyökeresen megváltoztathatta a fiatal tehetség jövőjét.
Az Arsenal próbajátéka: Márton esete
Apa és fia először azt hitték, hogy ez valami átverés. A névjegy és a meghívás azonban komolyabbnak bizonyult. Kiderült, hogy a néhány hét múlva esedékes torna tétje nem más, mint az, hogy a legjobbak 16 éves korukig az Arsenal helyi elit, bentlakásos akadémiáján tanulhatnak és edzhetnek az ágyúsok edzőivel. Az aranylábúnak kikiáltott futballisták pedig innen nagy eséllyel automatikusan bekerülhetnek az Arsenal korosztályos utánpótláscsapatába, majd a 18-at betöltve, akár a felnőttek közé, a határ pedig a csillagos ég. Ha viszont mindez mégsem sikerülne, az eddigi tapasztalatok alapján a Premier League és Európa más top futballcsapatai garantáltan tárt karokkal várják az Arsenal-akadémián nevelkedett tehetségeket.
Marci, a fiatal tehetség, meglepődéssel fogadta a meghívást: „Nagyon meglepődtem, mert azon a Bozsik-tornán magamhoz képest kimondottan rosszul játszottam." Amikor megkérdezte a játékosmegfigyelőtől, hogy mégis mi fogta meg benne ennyire, elmondta, hogy gyors és technikás volt a játéka, a többiekhez képest gyorsabban döntött, és azt is látta, hogy meccs közben végig fent van a feje, ami nagyon fontos, továbbá használja mindkét lábát. Persze azt is kifejtette, hogy ez utóbbit - amit ő kétlábasságnak hív - még bőven fejleszteni kell, meg persze a többi képességet is. Apja, András, hozzátette, hogy az Arsenal fiatal reménységeket felkutató szakértője szerint Marci ösztönös játékintelligenciával rendelkezik: már most zsigerileg tudja, hova kell helyezkednie a pályán, hogy mindig megjátszható legyen. Bár minden szülő arra vágyik, hogy különlegesnek tartsák a gyerekét, András igyekezett nem megrészegülni a dicsérő szavaktól, mindössze 1% esélyt adott arra, hogy Marci a kiválasztottak közé kerül. A próbajátékra is csak azután mondtak igent, hogy feltúrták az internetet, és megtalálták a játékosmegfigyelőt minden hivatalos arsenalos adatbázisban és más nemzetközi oldalon.
Marci viszont hitt a sikerben, és ez a próbajáték során sem volt másképp. Egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy nem neki lesz igaza: apa és fia már épp ültek volna a repülőtérre menő taxiba, amikor szóltak nekik, hogy a próbajáték szervezői várják őket az irodájukban.
A „futball-offshore” és a szabályok megkerülése
Mivel a FIFA szabályai szigorúan tiltják, hogy 16 éves kor alatt bármelyik klub profi szerződést kössön a tehetséges gyerekekkel és/vagy a szüleikkel (a szabály csak az EU-állampolgárokra vonatkozik, nem EU-tagoknál a korhatár 18 év), a csapatok keresik a kiskapukat és a trükköket. Lényegében az Arsenal szaloniki futballakadémiája is egy ilyen megoldás. Az általuk a közép-kelet-európai és balkáni régióból kiválasztott 12 és 16 év közti fiúk egy görög házaspár tulajdonában lévő kollégiumban élnek, délelőtt ugyanúgy iskolába járnak, ahogy otthon tennék, délután és este pedig tanulnak, és a kollégium pályáján edzenek az Arsenal embereivel. A hétvégén is van edzés, de kapnak bőven szabadidőt, és másfél havonta hazamehetnek. A magániskolával együtt a teljes ellátást az Arsenal fedezi, a szülők csak az utazás költségeit. Mivel nem szerződtek a klubhoz, nem játszanak hivatalos mérkőzéseket sem, maximum barátságos meccseket.
A döntés meghozatala rendkívül nehéz volt, hiszen Marcira az várt, hogy elszakad ikertestvérétől, szüleitől, nagyszüleitől, osztálytársaitól, barátaitól, tanáraitól és klubjától, és egyedül elutazik külföldre egy 12 évesen. Ráadásul nem az anyanyelvén kellett mostantól tanulnia és kommunikálnia. A pokoli nehéz, erős és ellentmondásos érzéseket megmozgató döntés meghozatalában rengeteget segített, hogy az Arsenal felajánlotta, hogy a tanév kezdete előtt Marci kiutazhat a szüleivel az akadémiára, megnézhetnek mindent, beszélgethetnek a leendő tutoraival, akik a kollégiumban fognak vigyázni rá, továbbá ellátogathatnak az iskolába is, ahol az igazgató válaszol minden kérdésükre.
„Az mondjuk sokkolt bennünket, amikor az igazgatótól megtudtuk, ez egy görög magániskola, ahol Marci görögül fog tanulni a többi gyerekkel. Ennek ellenére igent mondtunk, mert a fiunk előtte angol két tannyelvűbe járt Óbudán, ezért bíztunk benne, amíg nem tanul meg görögül, elboldogul az angollal is. Ismerjük Marcit, tudtuk, hogy ha valakit, akkor őt bele lehet dobni a mélyvízbe, olyan a személyisége, hogy feltalálja magát bármilyen helyzetben. Arról nem is beszélve, hogy egészen pici kora óta céltudatosan és kitartóan küzd azért, hogy profi futballista lehessen: ha ott van, nem teheted meg, hogy elveszed tőle ezt a lehetőséget." Az is sokat jelentett, hogy egyáltalán nem kellett elköteleződniük, ott volt az opció, ha besokall a gyerek, bármikor hazamehet. A magyar iskolából sem vették ki: magántanulói státuszt kértek neki, hogy bármikor folytathassa.
Az akadémiai élet és a jövő
Marci az akadémián hónapokig nem hitte el, hogy hova került, úgy érezte magát, mint egy megvalósult álomban. Azért persze ő sem úszta meg könnyek és félelem nélkül az első napokat. Ahogy mondja, a legnehezebb az volt, hogy erősnek mutassa magát az anyukája előtt, aki eleinte rengeteget sírt a Skype-on és a telefonban. Időnként Marci is sírt volna, de meg kellett nyugtatnia anyukáját, hogy minden rendben van. Hamar beilleszkedett, és rengeteget fejlődött attól, hogy főleg nála nagyobb, nagyon tehetséges gyerekekkel edzett. Egymást húzták, mert mindenki a legjobbat akarta kihozni magából. A cél az volt, hogy a heti nyolc edzésen megtanulják a technikai alapokat, ezért az unásig gyakorolták bizonyos dolgokat, például a dekázást vagy a rövid passzokat különböző kombinációkban. Mindenki végtelenül normális volt a környezetében, jól ment a suli is, bár a göröggel sokat szenvedett, de a tanárok soha nem kiabáltak velük, az edző sem szidta le soha. Remekül tudott motiválni, mindig dicsért, és kijavította a hibákat, miközben ugyanúgy figyelt a kicsikre és a nagyokra. A kollégiumban a két "pótanyukájuk" is nagyon jól bánt velük, értették a dolgukat, és tudták, hogy mire van szükségük. Sokat nyújtottak pilatesórákon, ami annyira megerősítette főleg a gerinctartó- és a csípőizmait, hogy egy idő után már a nagyok sem darálhatták le a pályán.
Az üröm csupán annyi az örömben, hogy az Arsenal görög iskolája egy FIFA-szigorítás miatt a jövő tanévtől már nem működhet tovább. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Arsenal elengedi a gyerekei kezét: Marci felkészítését mostantól egy hivatásos scout veszi át, aki egyfajta mentorként, magánedzőként dolgozik a magyar tehetséggel. Edzésprogramot dolgoz ki számára, és a konzultációk során meg is mutatja az elvárt gyakorlatsorokat, folyamatosan kapcsolatban vannak. Marci addig is visszamegy az MTK-ba focizni, és 16 éves koráig évente várhatóan több alkalommal is elutazhat Londonba, ahol együtt edzhet és játszhat az ágyúsokkal. A család persze nagyon boldog, hogy visszakapták Marcit: András annak külön örül, hogy az angol élvonal stílusának megfelelő futballra való erős egyéni felkészítés után Marci most ismét visszakerül a vérkeringésbe, és hétről hétre tétmeccseket játszik majd. Fontosnak tartja, hogy „már számtalan szakember megmondta, hogy azért is kallódnak el a magyar tehetségek, mert serdülőkorban, amikor leginkább arra lenne szükség, hogy intenzív technikai képzéssel alapozzák meg a gyerekek technikai tudását, csak a csapat és a bajnoki győzelem számít. A top külföldi klubokban - és az MTK-ban - ilyenkor pont nem az a lényeg, hogy a hasonló korú gyerekekből csapatot kovácsoljanak a bajnoki cím megszerzéséért."
Fiatal magyar tehetségek külföldön: Általános trendek és kihívások
A magyar válogatott várakozáson felüli Eb-szereplése után mindenki arra kíváncsi, mennyire lesz tartós ez a siker. A további jó eredmények kulcsa az utánpótlásképzés és a gyerekekkel foglalkozó edzők, de a rövidlátó klubok és a pályahiány nehezíti a dolgukat. Miközben Magyarországon is tendencia az, hogy a fiatal labdarúgóink külföld felé kacsingatnak, meg kell állapítani, hogy nem magyar jelenséggel állunk szemben - derül ki a CIES Football Observatory megfigyeléséből, illetve elemzéséből. Évről-évre nő a külföldre szerződő játékosok aránya, és egyre jellemzőbbek az olyanok, akik 18 éves koruk előtt szerződnek külföldre, anélkül, hogy nevelőegyesületük/aktuális klubjuk felnőtt csapatában bemutatkoztak volna.
A CIES Football Observatory megfigyelte ezt a jelenséget, és statisztikát készített a vándorló játékosokról. Az elemzésbe 31 UEFA tagország bajnokságai kerültek bele, köztük az öt topbajnoksággal (Anglia, Spanyolország, Olaszország, Németország, Franciaország). Ebből jól látszik, hogy egyre több fiatalkorú játékos szerződik külföldre (18 éves kora előtt). A célországok között Anglia viszi a prímet, hiszen a vizsgált játékosok 30.1%-a (180 játékos) választja következő állomásként. Az UEFA a betöltött 16 évben határozza meg az EU-s állampolgároknál (a nem EU-s esetekben ez 18 év) a legkorábbi időpontot, amikor az adott fiatal külföldre igazolhat. De ez csak a kezdet, a nemzetközi szervezet nagyon szigorúan szabályozza a további kritériumokat, amiket a fogadó klubnak teljesítenie kell (iskola, szállás, étkezés, stb.), ami - ha belegondolunk - egy kisebb klub esetében szinte már a vállalhatatlan kategóriát jelenti.
Külföldi munkavállalás, az első lépés II. rész
Mi kell a sikerhez külföldön?
Természetesen, ha valaki külföldre igazol, akkor a csapat mindent megtesz azért, hogy az új játékosa minél előbb és minél jobban be tudjon illeszkedni, de sokkal több múlik a játékos hozzáállásán és személyiségén. Az alábbi tényezők kulcsfontosságúak:
- Nyelvtudás: Ha valaki nem beszél legalább alap szinten angolul, akkor ez a folyamat nagyon hosszú lesz. Sajnos gyakori, hogy 16-17 éves srácok beszélnek a külföldre jutási terveikről - viszont nem beszélnek idegen nyelvet.
- Iskola: Miközben a nyelvvel boldogul egy fiatal sportoló, az iskolát sem szabad hanyagolnia. A legjobb választás az első évben, ha magántanulóként folytatja a tanulmányait az otthoni iskolában, és csak vizsgázni jár haza. Ehhez azonban délelőtt vagy délután igenis le kell ülni és önszántából tanulni kell.
- Fegyelem és hozzáállás: Fontos a pihenés és a felkészülés. Volt rá példa, hogy valaki a próbajáték alatt minden éjjel 3-ig xboxozott a már a klubnál játszó szobatársaival, és a másnap reggeli edzésen fáradt volt, dekoncentrált, és ezért rosszul teljesített. Edzések után pihenni kell, a következőre készülni, nem azért utazik ki valaki egy csapathoz, hogy várost nézzen. Ha nincs iskola reggel, ugyanúgy fel kell kelni és elfoglaltságot találni (ez legfőképpen a tanulás lehet) minden reggel, mert ha valaki először csak kilencig alszik, a következő héten már tízig, az azt követő héten pedig tizenegyig, akkor ellustul, mindennapi rutin hiányában unatkozni fog, magányos lesz, és egyre többet gondol arra, hogy otthon mennyi mindent lehetne csinálni.
- Önállóság: Olyan mindennapi dolgokkal is foglalkozni kell, mint például a mosás, bevásárlás, hiszen nem mindegyik csapatnál oldják meg a „civil” ruhák tisztítását vagy a reggeli-ebéd-vacsora mellett szükséges élelmiszerek beszerzését.
- Motiváció és kitartás: Tudatosan kell készülni a későbbi karrierre! Motivációban, kitartásban, akaraterőben ne legyen senki a csapatban, aki jobb nálad! A külföldi klubok nem igazán keresik a 16-17 évesnél idősebbeket.
Ha nem sikerült 16-17 évesen külföldre kerülni, az ne szegje kedvünket. Úgy kell készülni, hogy minél hamarabb NB I-es játékos váljon belőlünk (erre most az MLSZ érvényben lévő szabályzói jó esélyt kínálnak). Lebegjen a szemünk előtt Renato Sanchez (Bayern München), Christian Pulisic (Borussia Dortmund), Gianluigi Donnarumma (AC Milan) példája, ők a labdarúgás legmagasabb szintjén is be tudtak mutatkozni már 20 éves koruk előtt.
Az angol futballrendszer és a játékvezetői testkamerák
Az angol labdarúgás bajnokságait az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) irányítása alatt rendezik meg minden évben. A 20 csapattal rendelkező élvonal (Premier League) számít az angol labdarúgás csúcsának. Alattuk szerepel a The Football League három osztálya, melyek összesen 72 klubbal képviseltetik magukat. A National League szervezete az ötödik osztályt képviselő, hasonló névre keresztelt National League, valamint a hatodosztály északi- és déli régiókra osztott két bajnokságát (National League North és a National League South) irányítja. Anglia "Non-League Clubs" névvel ellátott együttesei (a kilencedik osztálytól a huszonnegyedik vonalig) az ország amatőr labdarúgó életében vesznek részt. Az angol nemzeti kupában, az FA Kupában a profi és az amatőr csapatok részvétele is lehetséges.
Négy angol amatőr labdarúgó-bajnokságban testkamerákat fognak viselni a játékvezetők az angol Labdarúgó-szövetség (FA) határozata alapján. Az újítást először egy próbaidőszak keretein belül tesztelik, ha pedig sikeres, akkor a 2023-2024-es idényben már több bajnokságra is kiterjesztik. Az FA azt reméli a változtatástól, hogy pozitívan fogja befolyásolni a játékvezetőkkel szemben tanúsított viselkedést. A futball szabályalkotó testülete (IFAB) által jóváhagyott tesztidőszakban 100 játékvezető visel kamerát, a rögzített felvételek pedig adott esetben felhasználhatók lesznek a fegyelmi tárgyalásokon.
„A játékvezetők a játék éltető elemei, és köszönjük az IFAB támogatását, hogy lehetővé tette számunkra, hogy elvégezzük ezt az új kísérletet, amely az első ilyen jellegű világszerte” - nyilatkozta Mark Bullingham, az angol szövetség igazgatója. Hozzátette: meghallgatták a bírók visszajelzéseit, a korábbi felmérések pedig azt támasztják alá, szükség van az ilyen jellegű intézkedésekre az amatőr ligákban. Egy BBC kérdőívében több száz játékvezető panaszkodott arra, hogy féltik a saját testi épségüket a mérkőzéseken, a 927 válaszadó közül 293 jelentette, hogy érte már fizikai bántalmazás a szurkolók, a játékosok vagy az edzők részéről. Ugyanebben a felmérésben szinte minden bíró arról számolt be, hogy érte már verbális abúzus játék közben.
tags: #anglia #foci #probajatek
