Az idegenben lőtt gól szabályának története és eltörlése a labdarúgásban
56 év után idén nyártól újra ugyanannyit ér egy idegenben lőtt gól, mint a hazai pályán szerzett. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) már a következő szezontól, vagyis idén nyártól eltörölte az idegenbeli gólok szabályát, mely az 1965/66-os szezon óta volt érvényben a kétmeccses párharcokban. Ez a változás az UEFA fennhatósága alá tartozó összes klubsorozatra vonatkozik, beleértve a férfi, női és ifjúsági tornákat is, mint például a Bajnokok Ligája, az Európa Liga és a Konferencia Liga.
A mai felgyorsult világban - ahol valamiért mindig fontos a folyamatos változás - a szabálykönyveket is újraértelmezik. Az idegenben lőtt gólok eltörlése talán az elmúlt időszak legfontosabb döntése a futballban.
A szabály eredete és a magyar vonatkozás
A vendéggólokra (idegenben szerzett gólok) vonatkozó szabály az 1965-1966-os szezon óta volt érvényben a Kupagyőztesek Kupájában (KEK), majd 1967-ben kiterjesztették az Európai Kupára is (jelenleg Bajnokok Ligája). Az ötlet akkoriban az volt, hogy a vendégcsapatokat támadásra ösztönözzék, ahelyett, hogy csak hátradőlnének és védekeznének, amikor más csapathoz látogatnak és idegenben játszanak.
Érdekesség, hogy ennek a szabálynak a bevezetéséhez nekünk, magyaroknak is van közünk. A szabályt ugyanis először a KEK második fordulójában vezették be a cseh Dukla Praha és a Budapest Honvéd mérkőzésén, amelyre 1965 novemberében került sor. Az első csapat, amely profitált az új szabályból, épp a Budapesti Honvéd volt, amely a KEK-ben idegenben 3-2-re nyert a Dukla Praha ellen, és így belefért, hogy otthon viszont kikapott 2-1-re, mégis továbbjutott.
Miért volt szükség a változásra?
Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke elmondta, hogy az utóbbi években rendre téma volt a szabály eltörlése a szervezet különböző ülésein. Kiemelte: a szabály felett eljárt az idő, mostanra már sokkal inkább visszatartó ereje volt különösen a párharc első meccsén hazai pályán játszó csapatok számára, melyek az indokoltnál sokkal védekezőbb taktikával léptek pályára, csak hogy elkerüljék a vendégek gólját.
Ceferin szerint az idegenben szerzett gólt régóta támadták a labdarúgás szereplői mellett a szurkolók is, mivel egy idegenben szerzett gólra legalább kettővel kellett válaszolni a hazai csapatnak. Ellenkező esetben még döntetlen esetén is a vendégcsapat volt előnyben. A szlovén sportvezető hangsúlyozta, hogy napjainkban már nincs akkora jelentősége a hazai pálya előnyének, mint évtizedekkel korábban volt. A szabályt kritizálók szerint a futball annyit változott, fejlődött az elmúlt évtizedekben, hogy a hazai pálya nem is jelent már akkora előnyt, mint régen: rövidebbek az utazások, a pályák mérete egységes.
Az UEFA is azzal érvel többek között, hogy 1965 óta fokozatosan nőtt az idegenbeli győzelmek és az idegenben rúgott gólok száma. Arsene Wenger, az Arsenal korábbi edzője, és Diego Simeone, az Atlético Madrid vezetőedzője is azok közé tartozott, akik meg akarták szüntetni ezt a szabályt, már 2008-ban. Érvük az volt, hogy a szabály túlzottan bünteti a hazai pályán játszó csapatokat, különösen a kieséses sorozatok első meccsén.
Thomas Tuchel, a Chelsea korábbi edzője is elismerte, hogy támogatta az UEFA szabálymódosítását. Amikor a szabályváltásról kérdezték, Tuchel azt mondta: „Az volt a benyomásom, hogy ez esélyt ad egy támadóbb focira, mert a gólszerzésen lehet gondolkozni, nem pedig azon, hogy csak kihúzzuk a végéig egy döntetlennel”. Hozzátette, hogy bár alapvetően tetszett neki a vendéggól-szabály, soha nem értette teljesen, hogy a 3-1 miért lehet jobb eredmény az egyik vagy éppen rosszabb a másik csapatnál, mint a 2-0.
A szabály groteszkségét és elavultságát a 2019-2020-as BL-szezon mutatta meg legjobban, amikor a járvány miatt számos meccset semleges pályán játszottak le, mégis számítottak az idegenben rúgott gólok.
Az új rendszer: Hosszabbítás és büntetőpárbaj
Az új rendszer szerint, ha két mérkőzés után döntetlen az összesített állás, kétszer 15 perces hosszabbítással folytatódik a párharc, amit büntetőpárbaj követ, ha ekkor sem születik döntés. Nincs többé szükség arra, hogy a szurkolók számításokat végezzenek azzal kapcsolatban, hogy az egyes csapatok hány idegenbeli gólt szereztek egy oda- és visszavágón. Tehát lényegében a 180 perc alatt szerzett minden gól ugyanúgy számít.
Az UEFA kijelentette, hogy minden klubversenye vonatkozóan, beleértve a férfi, női és ifjúsági tornákat is, bevezetik az új szabályt. Így a Bajnokok Ligája, az Európa Liga, a Női Bajnokok Ligája, az UEFA Ifjúsági Liga, az UEFA Szuperkupa és a nemrég alakult Európa Konferencia Liga többé nem használja az idegenbeli gólokat a kieséses rendszerű tornáin. Hasonlóképpen, a csoportkörben sem fog számítani az idegenben rúgott gól, ha a végén azonos pontszámmal állnak a csapatok, ilyen esetben a többi releváns kritérium dönti el a sorrendet.
Offside in Soccer (Football) Rule in Under 2 Minutes
Vita a méltányosságról és a hazai pálya előnyéről
Miguel Delaney vezető futballújságíró szerint a régi rendszer hozzáadta a játékhoz azt az izgalmat, amit a drámai végkifejletek okozhatnak, és gyakran a kiesés széléről segített a csapatoknak visszatérni. Az új szabály kapcsán felmerül a kérdés a hosszabbítás alatti méltányosságot illetően. Az összecsapás első 180 percében lényegében igazságos a döntetlen, mivel mindkét csapat 90 percet játszik a saját pályáján, és vendégként mindkét csapat ugyanannyi időt kap a gólszerzésre. A régi szabály eltörlése ebből a szempontból nincs hatással a méltányosságra.
Azonban mi történik, ha hosszabbítás következik, ami ugyebár 2×15 perc? Mivel a visszavágó helyszínén van a hosszabbítás, itt már borul az eddigi 2×90 perc méltányossága - mert a hosszabbításnál az egyik csapat otthon, a másik pedig vendégként játszik, így a hazai csapat 30 percnyi előnyhöz jut. Az esélyek latolgatásához egy egyszerű matematikai modellel, a Poisson-eloszlással megjósolhatjuk, mi történik, ha két egyforma erősségű csapat hosszabbítást játszik. Az idegenben szerzett gólok régi szabálya szinte pontosan 50-50 % esélyt adott minden csapatnak a döntetlenre. Amikor azonban döntetlen esetén az új szabályrendszer alapján nézzük meg a hosszabbítás 30 percét, akkor a számítás megváltozik: itt az esetek 55%-ában a hazai csapat diadalmaskodik.
Emlékezetes párharcok a régi szabály árnyékában
Az idegenbeli gólok szabálya számos drámai pillanatot és fordulatot eredményezett az évek során:
- Tottenham - Ajax (2019, BL elődöntő): Az Ajax idegenben szerzett gólja pszichológiai előnyhöz juttatta őket, majd a visszavágó első félidejében még két gólt lőttek. Ekkor a Tottenhamnek 3 gólra volt szüksége, hogy továbbjusson Amszterdamban. Lucas Moura zsenialitásának és mesterhármasának köszönhetően ezeket sikerült is megszerezniük úgy, hogy az utolsó gólt a 96. percben rúgták, így a 3-3-as összesítés ellenére idegenben szerzett több góljával a döntőbe jutottak. Az új szabály szerint ez az eredmény csak hosszabbítást ért volna.
- Manchester United - PSG (2019, BL nyolcaddöntő): A United az első meccsen 2-0-ra kikapott az Old Traffordon. A visszavágón azonban fél óra leforgása alatt egy gólra csökkentették hátrányukat, majd a 94. percben Marcus Rashford egy vitatott büntetővel megpecsételte a párizsiak sorsát, és 1-3-as végeredménnyel (3 idegenben lőtt góllal) bejuttatta a briteket a negyeddöntőbe.
- Manchester City - Tottenham (2019, BL negyeddöntő): A Tottenham 1-0-ra nyert hazai pályán. A visszavágón a City 4 gólt pakolt a Spurs kapujába, de a Spurs is visszahozta a meccset, és a 93. percig úgy tűnt, hogy ismét az idegenben lőtt gól szabálya alapján jutnak tovább. Végül 4-3 lett a visszavágó, ami 4-4-es összesítéssel, de a Tottenham továbbjutásával járt a több idegenbeli gól miatt.
- Chelsea - Barcelona (2009, BL elődöntő): A barcelonai gólnélküli első meccset követően a visszavágón Londonban a katalánok Andrés Iniesta 93. percben szerzett góljával egyenlítettek, így egy idegenben rúgott góllal kiharcolták a döntőbe jutást.
Nemzetközi különbségek és furcsa szabályok
Minden futballszurkoló kívülről fújja, hogy egy kupasorozatban az idegenben szerzett találatok duplán számítanak. Legalábbis a legtöbb esetben, mert a szabály egyáltalán nem általános: Angliában több kivétel is akad, de Dél- vagy Észak- és Közép-Amerikában is van néhány furcsa kiírás.
Anglia: Ligakupa és FA-kupa
- Angol Ligakupa: Az elődöntőben a rendes játékidőben nem számít a több idegenbeli találat. Ha összesítésben döntetlen az eredmény, akkor kétszer 15 perces hosszabbítás következik. A ráadásban viszont már életbe lépett az idegenben szerzett gólok szabálya. Például a 2008-2009-es kiírásban a Burnley a Tottenham ellen idegenben elszenvedett 4-1-es vereséget követően hazai pályán a rendes játékidőben 3-0-ra győzött. Az európai kupákban ez a továbbjutását jelentette volna, itt viszont hosszabbítás következett, amelynek során a vendégek két gólt lőttek.
- Angol FA-kupa: Nagyon sokáig a továbbjutásról nem dönthetett büntetőpárbaj: ha 90 perc döntetlennel zárult, akkor újrajátszás következett, ha kellett, akkor többször is. A kétszer 15 perces hosszabbítás a harmadik mérkőzéstől lépett életbe. 1972-ben az Oxford City és az Alvechurch összesen hat találkozón, 660 percen keresztül gyűrte egymást, amíg eldőlt a továbbjutás. Ez az 1990-es évek közepéig tartott, amikor is a kiírást megváltoztatták, és ma már a második újrajátszáson jöhetnek a büntetők. Az elődöntőben és a döntőben pedig már újrajátszás sincsen, itt mindenképpen egy meccsen kell eldőlnie a párharcnak.
- Angol Feljutási Rájátszás: 2000 óta nem számítják be a több idegenbeli találatot. Ha 90 perc után az összesített állás döntetlen, akkor jöhet a ráadás, és ha annak végén sem dől el a párviadal, akkor a büntetők.
Amikor nincs hazai pálya
A szabály okozhat furcsa eseteket, ha két olyan csapat játszik, amelynek ugyanaz a stadionja. A Bajnokok Ligájában 2003-ban az elődöntőben a Milan és az Internazionale csapott össze, és természetesen mindkét meccset a Giuseppe Meazza-stadionban rendezték. Papíron azonban az első meccsen a Milan, a második pedig az Inter volt a pályaválasztó, és mivel az első találkozón nem született gól, a visszavágón pedig 1-1-lett a végeredmény, így a piros-feketék kerültek a döntőbe az idegenben lőtt góljuknak köszönhetően.
A fenti anomáliát a Brazil Kupában egyszerű módszerrel kerülik el: a kiírásban szerepel, ha két olyan klub csap össze, amely ugyanott játssza a hazai meccseit, akkor a továbbjutásról nem dönthetnek az idegenben szerzett gólok. 2006-ban például a riói Flamengo és Vasco da Gama azzal a tudattal léphetett pályára, hogy nem kell az idegenbeli találatokkal számolni - furcsa is lett volna, elvégre mind a két mérkőzésre a Maracanában került sor.
Dél- és Közép-Amerika
- Libertadores Kupa: Nagyon sokáig nem hogy az idegenbeli találatokat nem számolták, de még az összesített gólarányt sem. Az első meccsen elszenvedett nagy gólkülönbségű vereség után a visszavágón elég volt egyetlen találattal nyerni ahhoz, hogy harmadik meccsre legyen szükség. A gólkülönbséget csak akkor nézték, ha ez a harmadik találkozó döntetlen lett. 1988-tól kezdve már az összesített gólarány is számított, de az idegenbeli gólokat továbbra sem vették figyelembe, erre csak 2008-tól került sor. A hosszabbítást viszont teljesen mellőzték a kiírásból: döntetlen után rögtön a büntetők következnek, kivéve a döntőt.
- CONCACAF Bajnokok Ligája: Itt ugyan figyelembe veszik az idegenben szerzett gólokat, de csak a rendes játékidőben, a hosszabbításban már nem. A Puerto Rico Islanders például 2009-ben emiatt nem jutott be a döntőbe, miután a Cruz Azul elleni elődöntőben hosszabbításban szerzett góljuk nem számított idegenbeli gólként.
A legfurcsább szabály: Shell Karibi Kupa 1994
A legfurcsább szabályt azonban alighanem a Shell Karibi Kupa 1994-es kiírásában alkalmazták. A regionális torna csoportkörében Barbados és Grenada játszott egymással az utolsó fordulóban. A barbadosiaknak legalább két góllal kellett nyerniük a továbbjutáshoz. Hét perccel a lefújás előtt 2-0-ra vezetett Barbados, ám ekkor Grenada szépített. Ekkor eszükbe jutott a torna furcsa kiírása, amely szerint a csoportkörben nem születhet döntetlen, hosszabbítás lesz, ahol aranygól dönt - a mindent eldöntő találat pedig duplán számít. Vagyis Barbadosnak hét perce volt arra, hogy szerezzen egy gólt, döntetlen esetén viszont kaptak volna még fél órát. Ezt gyorsan ki is számolták, és három perccel a lefújás előtt egy rendkívül mókás, egyértelműen szándékos öngóllal kiegyenlítették az állást 2-2-re. A grenadaiaknak is leesett, hogy miről van szó, és az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az egyik csapatnak mindegy volt, melyik kapuba kerül be a labda, a másiknak viszont mindenáron el kellett kerülnie, hogy gól szülessen. Barbados tehát nem csak a saját, hanem az ellenfél kapuját is védte, miközben Grenada mind a kettőbe megpróbált betalálni - mindhiába. A hosszabbításban aztán minden visszatért a megszokott kerékvágásba, és Barbados elnyerte jutalmát: újabb góljával nyert 3-2-re, jobban mondva 4-2-re (az aranygól duplán számított), és így bejutott a fináléba.
Az idők változnak, és ehhez a szabályoknak is igazodniuk kell. Nincs olyan, hogy egy változás mindenki tetszését kiváltaná, mert mindenkinek nem lehet megfelelni. Az, hogy régen egy vendéggól azt jelentette, hogy a csapat nyert helyzetből egyből vesztessé válik, nem hangzik túl igazságosan, de az tény, hogy a régi rendszernek megvolt a maga izgalma.
tags: #angol #rajatszasba #szamit #az #idegenbeli #gol
