Angyal Tamás: Statisztika, karrier és a paranoia filmvilága
A kutatások és statisztikai elemzések gyakran vezetnek el minket olyan mélyebb összefüggésekhez, amelyek túlmutatnak az egyszerű adatsorokon. Bár Angyal Tamás pályafutása során az MLSZ adatbank statisztikái és a sporttal kapcsolatos szakmai háttér gyakran kerül fókuszba, a gondolkodásmódunkat meghatározó pszichológiai jelenségek, mint például a paranoia, legalább annyira meghatározóak lehetnek az emberi cselekvés megértésében.
A paranoia emberi gondolkozásból származó vagy nem is emberi gondolkozás eredménye? A kérdést az olvasó tegye fel magában! A paranoia, amivel a főhősnek és társainak egész életükben élnie kell, alapvetően kívülről bevitt, más által gerjesztett. A vászonra vitt jelenség, a telepátia létezik, és nyilvánvalóan a démoni gondolatok működéséről is megtudunk valamit a filmművészeti alkotások által.
A paranoia ábrázolása a filmművészetben
A paranoia-sorozat következő része például a gondolatrendőrség címet viselő alkotás. A film történetiségét elemezve és kidomborítva egy olyan jelenséget tesz izgalmassá, amely nagyon is létező. A hatalmat gyakoroló szervek már kisgyermekeket elszakítanak családjuktól azért, mert valamiben mások. Nem létező vagy kitalált orvosi diagnózissal intézetbe zárják őket, ahol izolálva kell élniük.
A filmek kapcsán érdemes megvizsgálni a sorozatgyilkosok pszichológiáját is. A pszichopata személyisége alapvetően utánozza elődeit, de mindig, mindegyiknél vannak speciális személyiségvonások és elkövetési módok. Ami voltaképpen biztosra vehető náluk, hogy gyermekkori szenvedéseikre hivatkozni szoktak. A gyermekkori bántalmazásokkal való összefüggés biztosan nagyon magas, 80-90% is lehet, de semmi sem biztos! Tudomány nem mondhat ki 100%-ot erre az összefüggésre.
A mélybe húz a NIAGARA. És a PARANOIA - Utolsó ölelés - FILMPRESSZIÓ #143
Összehasonlító elemzés: Statisztikai adatok és viselkedésminták
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a sorozatgyilkosok motivációiról és a paranoia hatásairól alkotott megfigyeléseket:
| Jelenség | Megfigyelt tendencia | Kockázati tényező |
|---|---|---|
| Gyermekkori trauma | 80-90% összefüggés | Alacsony érzelmi kontroll |
| Paranoia | Kívülről gerjesztett | Társadalmi izoláció |
| Pszichopátia | Személyiségfejlődés | Erkölcsi korlátok hiánya |
Etikai kérdések és a valóságérzékelés
A történetben adott két fiú, a démonokkal küzdő apa gyerekei. Az idősebb gyermek nem hisz semmiben, mert tudja, hogy gyilkolni nem szabad. A másik gyerek, a fiatalabb ellenben nem gyilkosságot lát apja cselekedeteiben, hanem ő valóban látja a démonokat. A kisebb gyermek gyilkos lesz, miután apja erre kéri őt halála pillanatában. Ami igazán elgondolkodtató a filmben, hogy a gyilkos hajlamú kisebbik fiú semmilyen sérelmet nem szenvedett el, nem kínozták, sanyargatták. Önként követte apja szent küldetését.
A paranoia a film szerint puszta aberráció vagy van más szereplő is a dolgok alakulásában? Ha rám hallgatnak, akkor úgy fogják föl, hogy amit látunk az mindig valóságos, csak az a további kérdés, hogy ami látható, az mi vagy ki, és honnan származik? Saját magunk megismerésében alaposnak kell lennünk, mert csak gondolatra, csak érzésre koncentrálva magunk is lépést teszünk arra, ahol a halál vár ránk. Az újkorral eltűnt annak a mítosza, ha valamit látunk, akkor higgyünk a szemünknek. Pedig régi korok emberei rögtön a természetfölöttire gyanakodtak.
tags: #angyal #tamas #mlsz #adatbank
