Antal Imre és az 1919-es Nagy Mérkőzés: Két Fejezet a Magyar Múltból

Ez a cikk két jelentős, bár eltérő területet ölel fel a magyar történelem és közélet kiemelkedő alakjai és eseményei közül: Antal Imre, a zongoraművészből lett televíziós személyiség életét és pályafutását, valamint az 1919-es magyar labdarúgó-bajnokság egyik legemlékezetesebb és legvitatottabb mérkőzését, az MTK és a Ferencváros közötti összecsapást.

Antal Imre - A Zongoraművészből Televíziós Ikon

Antal Imre (1935. július 31., Hódmezővásárhely - 2008. április 15., Budapest) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész, a Magyar Televízió örökös tagja volt.

Gyermekkor és Zenei Tanulmányok

Hódmezővásárhelyen született pedagógus szülők gyermekeként. Szülei orvosnak szánták, de zongoratanárnője tanácsára a zenei pályát választotta. Gyermekként gyakran betegeskedett, négyévesen bélhurut miatt külföldre vitték gyógykezelésre. A zongora véletlenül keveredett az életébe: egyik unokabátyját kísérte el az órákra, s érdeklődése felkeltette a tanárnő figyelmét. Saját hangszerhez a világháború juttatta, mivel 1944-ben egy bombatalálatot kapott lakásból megőrzésre megkapták egy ismerős família zongoráját. Tizenkét évesen kezdte konzervatóriumi éveit, tanulmányait 1951-ben fejezte be.

Ezt követően a család Budapestre költözött, hogy a Nagymező utcai Zenei Gimnáziumban folytathassa tanulmányait. 1954-1959 között a Zeneakadémián tanult Antal István és Hernádi Lajos irányítása alatt, kitüntetéssel diplomázott. Diplomamunkájához szükséges oktatási gyakorlat során az akkor nyolcéves Presser Gábort tanította zongorázni.

Ígéretes Zongorista Pályafutás és Váratlan Fordulat

Az Országos Filharmónia szólistájaként a világ számos pontján fellépett, több nemzetközi zongoraversenyt megnyert, például a Busoni-versenyen (Bolzano) második helyezést ért el, valamint 1966-ban a budapesti Liszt Ferenc-versenyen szintén második lett (az első díjat nem adták ki). Ígéretes zongoraművészi pályafutását egy krónikus ízületi gyulladás szakította meg, amely miatt nem tudta folytatni a hangszeres játékot. Ez a veszteség mélyen érintette, mivel eredetileg ez volt élete legnagyobb álma. Pályafutása a '60-as évek végén derékba tört, mert jobb kezének ujjait görcs gyötörte. A zenével azonban nem kellett szakítania, mivel a Magyar Televízió szórakoztató és zenei főosztályán kapott státuszt.

A Televíziós Karrier Kezdete és A "Szeszélyes Évszakok"

Televíziós pályafutása véletlenül indult, amikor Békés József, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának dramaturgja felfigyelt mesélőkéjére és humorára egy baráti társaságban. Nem izgult a kamera előtt, ami nagy előnyének bizonyult. A "Könnyű-e együtt élni veled?" című házaspárbajszerű műsorban állt először kamera elé. A bemutatkozás fényesen sikerült, a fiatalember fesztelensége, könnyedsége mindenkit lenyűgözött. Hamarosan rábízták a "Köszöntő", majd a "Halló fiúk, halló lányok!" című, rendkívül népszerű ifjúsági program vezetését is, ami az első nagy sikere volt műsorvezetőként.

A magyar televíziózás egyik legnépszerűbb műsora (1981-2004, később 2006-ban rövid visszatéréssel az RTL Klubon) a "Szeszélyes évszakok" volt. Antal Imre emblematikus házigazdája volt, eleinte Kudlik Júliával, majd egyedül vezette. A műsorban számos színész és humorista szerepelt, és a nézők körében óriási sikert aratott.

Egyéb műsorai közé tartoztak a szilveszteri műsorok, a "Ki mit tud?", a "Röpülj páva", és nemzetközi karmesterversenyek konferansziéjaként is tevékenykedett. Szerepelt filmekben, paródiákban, és humoros előadásmódja miatt a nézők kedvence lett. Színészi képességeit is felvillanthatta, amikor a "Bors" című sorozatban Dániel Ede „tanár urat” alakította. Emellett szerepelt a "Szevasz, Vera", a "Szemüvegesek", a "Circus Maximus" című mozifilmekben is. Vitray Tamással közösen vezette a szilveszteri tévéadásokat, az egyiknek Lollobrigida volt a sztárvendége.

1991-ben megjelent "Az Antal én vagyok" című nagylemeze, 1999-ben pedig a "No limit rap" albumot adta ki az MC Papa és a Handa Banda formációval. 2007-ben a "Hamupipőke és más különleges mesék" című mese-CD-n olvasott fel.

Humor és Személyiség

„Azt, hogy Imre műsorvezetőként Nagy Endre-i kvalitásokkal rendelkezett, magam is megtapasztalhattam. Mindezt Vásárhelyt, ahol az Erzsébet Kórház javára rendezett jótékonysági estet Kovalik Karcsival ő vezette. Természetesen centrális alakításaival Antal Imre dominálta a műsort.” - írta róla Korody-Paku István a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyvében.

„Annyira tetszett, hogy a függöny mögött, az én előadásom kivételével, csak őt figyeltem. Majd táncra perdült Dratsay Ákos és Bea fuvola duettjére, Telemann h-moll szonátájára. Vezényelt is hozzá: Hű, de remek, nagyszerű! Az volt az érzésem, hogy Imre az egész estet végigimprovizálta. Az elbeszélést, mesélést még kisgyerek korában szívta magába Vásárhelyen, amint ez könyvéből is kiderült.” - emlékezett vissza Korody-Paku István. Lételeme volt a humor, az önirónia, de gyűlölte a gúnyt, mások nevetségessé tételét. Jellemző: amikor meghallotta, hogy az általa kitalált Glázser Bozsó néven él egy valódi ember, azonnal megváltoztatta „költője” nevét - pedig az addigra már szállóigévé vált.

Betegségek, Nehézségek és Halála

Antal Imre az utóbbi években kisnyugdíjasként élt. Sohasem kereste a nyilvánosságot, időszakos elfeledettsége miatt senkinek nem tett szemrehányást. Krónikus ízületi fájdalmakkal küzdött, trombózist kapott, és rynophyma nevű betegsége miatt orra eldeformálódott, amit speciális műtéttel korrigáltak. Élete végén végbélrákkal diagnosztizálták.

2004 végén a Magyar Televízió levette műsoráról a "Szeszélyes évszakok" című kabaréműsort. Antal Imre munka nélkül maradt, és ez nagyon megrázta, mintha a talajt rántották volna ki a lába alól. Emiatt is kezdett iszogatni, ami egyik bajt hozta a másik után. Ekkor nyugalmazták, majd a köztévé örökös tagjává nyilvánították. 2006-ban az RTL Klubon újra elindult a "Szeszélyes évszakok", de öt adás után betegsége miatt visszavonult. 2008-ban a műsort végleg befejezték, ami a 28 éve tartó "Szeszélyes évszakok" végét jelentette.

Sokan próbáltak belekapaszkodni az Erkel-díjas (1984), érdemes művész (1988) nevébe, pénztárcájába. „Olyanokat is vendégül látott, akik lerabolták. Szinte csak a zongorája maradt a Damjanich utcai lakásában. A kristálycsillárt is kilopták, meg a nagyapjától kapott ingás faliórát.” - emlékezett Jenei József, egy régi barát, aki megakadályozott egy roppant előnytelen ingatlan-adásvételt, és intézett neki eltartási szerződést. Kétmilliót kapott, illetve havi százezret, ami 15 éve jó pénz volt. Jenei lett Antal Imre gondozója a rákbetegség elhatalmasodása után. Élete utolsó két hónapját a Hospice alapítvány kórházában töltötte. 2008. április 15-én hunyt el, 72 évesen. Az MTV és az RTL Klub emlékműsort sugárzott, mindkét csatorna saját halottjának tekintette.

„Amikor utoljára sóhajtott, Glázser Bozsó a szája elé emelte a mutatóujját, majd Nyomasek Bobóval együtt csendesen köddé váltak. Ez volt az a pillanat, amikor több ezer vicc tűnt el a világból. Életének 73. évében elment Antal Imre.”

Pályatársak Emlékei

• Balázs Péter: „Szerettem és tiszteltem. Számtalanszor léptünk fel együtt, nagyon jó munkakapcsolat volt közöttünk. Ha ő ott volt egy társaságban, biztosan nem unatkoztunk, igazi unikum volt s ezenkívül hatalmas tehetség.”
• Forgács Gábor: „Nem tudtam nézni, ahogy leépült. Így egy olyan Antal Imre él majd az emlékeimben, amilyen valóban volt. Az édesanyja halála óta ő már egy teljesen más Antal Imre volt, mint aki engem a színészi pályán elindított.”
• Vitray Tamás: „Nem csak a magyar televíziózásban, de sehol a világon nem találkoztam még egy olyan szikrázó tehetséggel, sármos és elragadó egyéniséggel, mint amilyen ő volt. Rendkívül jó volt vele együttműködni, fegyelmezettsége és felkészültsége ma is példa lehet.”
• Koós János: „Jómagam is Zeneakadémiát végeztem, s hallatlanul jó volt egy olyan emberrel társalogni, aki nem csupán szellemes és intelligens, hanem még a komolyzenéhez is ért. Meggyőződésem, hogy ha az ujjai nem hagyják cserben, világhírű művész lett volna. A szó lelki értelmében nagyon nagy ember volt. Ma borzasztóan szomorú lehet ez az ország.”
• Kudlik Júlia: „Megrendülve hallottam a hírt, hogy az ország Imrusa, szeretett kollégám Antal Imre hosszan tartó betegségét követően elhunyt. Számtalan műsorban szerepeltünk együtt, ami a mai napig örömmel tölt el. Imre nem csupán egy kolléga, hanem igaz barát is... Ahogy ma egy ország, én is teljes szívemből gyászolom. Nyugodj békében Imre!”

A Nagy Mérkőzés - Az 1919-es MTK-Ferencváros Botrány

Az 1918-1919-es bajnokság úgynevezett hadibajnokság volt. Bár a szezon folyamatos lebonyolítását nem várt események zavarták meg, és négy mérkőzés el is maradt, ez nem befolyásolta a végeredményt. Az őszi idényt még a Ferencváros fejezte be az első helyen, és tavasszal is fej-fej mellett haladt a két csapat. Váratlanul kiegyensúlyozódtak az erőviszonyok a két vezető egyesület között. Bár mindkét csapat több játékosát volt kénytelen a katonai behívások miatt átmenetileg elveszíteni, a fiatalok beépítése az FTC-ben jobban sikerült. Az FTC, a Vasasok és a „33” FC elleni döntetlen mellett az UTE csapatától elszenvedett vereség csak az őszi második helyre volt elegendő, míg az FTC három döntetlenjével veretlenül élről várhatta a tavaszt. Januárban azután sikerült az MTK-nak megtalálni Kropacsek Ferenc személyében a megfelelő hálóőrt.

A Döntő Ütközet

1919-ben az első helyről a Ferencváros elleni botrányos mérkőzés döntött. Az 1919. június 8-án a Hungária körúti pályán 30 ezer (!) néző volt kíváncsi a találkozóra. Együttesünk Schaffer és Braun góljaival 2-0-ra vezetett, amikor a mérkőzés a 84. percben félbeszakadt.

Offside vagy nem offside? - ez volt a nagy kérdés az MTK - FTC mérkőzés után. A közönség nagyobb fele tiszta gólnak minősítette az MTK-nak a második félidő 38. percében esett második gólját. De akár offside, akár nem offside volt az a helyzet, melyből a második gól esett, abban egyetértett mindenki, hogy az FTC helytelenül és a legnagyobb mértékben sportszerűtlenül járt el, mikor nem vetette magát alá a bírói döntésnek és idő előtt levonult a pályáról. Ezt a nézetet vallják egyébként maguk az FTC vezetői is, annál érthetetlenebb tehát, hogy a fegyelemsértés mégis megtörtént. Az utolsó fordulóban, 1919. június 15-én, az MTK a III. ker. csapata ellen játszott.

Az MTK Bajnoki Szezonja

Az MTK utolsó bajnoki mérkőzését játszotta ma a III. ker. ellen, és győzelmével véglegesen eldöntötte az első hely kérdését. Csapatunk a 22 találkozóból 18-at megnyert, 3 döntetlenül végződött, és csupán 1-et veszített el (1:2 az Újpest ellen). Az MTK 116 gólt lőtt, és csak 20-at kapott! Jellemző, hogy a bajnokcsapat egymaga több gólt lőtt, mint a sorrendben mögötte végzett három csapat együttvéve! A harmadik helyezett UTE addigi fennállása legjobb eredményét érte el.

Az 1918-1919-es bajnokságban csapatunk játékosai "mindent vittek" - az "Év játékosa" a 17 éves Braun József (Csibi) lett, míg a gólkirály Schaffer Alfréd (41 gól) lett! Az MTK csapatában hiányzott Orth és Kropacsek. Előbbit Weiss kitűnően pótolta, ellenben Kropacsek helyettese, Bajusz nem ütötte meg a csapat klasszisának mértékét. Miként az FTC ellen, ezúttal is a halfsor volt a csapat gerince. A csatársor valósággal remekelt. Konrád II. ezúttal kitett magáért, míg Szabó, már jobban játszott, mint a múlt héten, nem tudta régi formáját elérni. Kitűnő volt ismét Feldmann.

A III. ker. csapatában Neuhaus kapus helyén Zitter, a balhalf helyén Steinitz játszott. Az ujlaki csapat játékáról a nagyarányú vereség ellenére is a legnagyobb dicséret hangján szólhatunk. Látszott a csapaton, hogy erősen készült a mérkőzésre. A fedezetsor - különösen Csáky jobbfedezet - meglepően jól kapcsolt, a támadást azonban nem tudta megfelelő labdákkal támogatni.

A Gólok Születése a III. ker. Elleni Meccsen

1. perc: Braun fejelt labdáját Konrád plaszírozva a kapuba fejeli.
2. perc: Szabó beadását Schlosser góllá értékesíti.
3. perc: Schlosser egyéni játékkal éri el a félidő harmadik gólját.
4. perc (második félidő): Hegyi ügyes játéka a III. ker. egyetlen gólját hozza.
5. perc: Schaffer lövi a negyedik gólt.

Játékoskeret és Edzőváltás

Az 1918-1919-es bajnokságban a csapat tagjai voltak: Kropacsek Ferenc k. (13 mérkőzés), Feldmann Gyula (20), Orth György (14), Kertész II Vilmos (22), Nyúl I Ferenc (21), Vágó Antal (22), Braun József (20), Konrád II Kálmán (20), Schaffer Alfréd (19), Schlosser Imre (19), Nagy József (14), Szabó Péter (5), Winkler I József (10), Ginzery Dénes (2), Konrád I Jenő (1), Kossuth Sándor k.

Hogannak az első világháború befejezése után, 1919 elején családi okok miatt haza kellett utaznia. Kürschner Izidor ekkor lépett elő edzővé, s 1919. február 23-án ült először az MTK kispadján, s 1919. júniusáig volt az együttes mestere. A szezont követően Ausztriában és Németországban túrázott az MTK.

Az 1918-1919-es MTK Labdarúgócsapat Teljesítménye

tags: #antal #imre #a #nagy #merkozes

Népszerű bejegyzések:

• A bajnokság részletes szabályzata
• Az akadályfutás világa
• Kollégiumi Élet a Bocskai István Általános Iskolában
• A leghatékonyabb focicselek
• Az FTC nemzetközi mérkőzéseinek játékvezetői háttere