Az Argentin Labdarúgó Válogatott Története és Mezei
Az argentin labdarúgó-válogatott Argentína nemzeti labdarúgó csapata, amelyet az argentin labdarúgó-szövetség (spanyolul Asociación del Fútbol Argentino) irányít.
Argentína válogatottja is érdekelt a Javában zajló Copa America küzdelmeiben. A friss világbajnok Argentin alakulat sorra halmozza a győzelmeket a megmérettetéseken, és úgy tűnik, hogy Lionel Messi vezérletével szeretnének egy újabb trófeát a magasba emelni.
Ha te is az Argentin válogatott lelkes rajongója vagy és egy új felsőre vágysz, akkor rendeld meg az Argentin nemzeti tizenegyének hivatalos, kék és fehér csíkos, adidas logóval és Argentin címerrel, valamint a három világbajnoki trófeát szimbolizáló arany csillaggal, ellátott hazai mezt.
Az Argentin Labdarúgó-szövetség és a Válogatott
Szövetség neve: Asociación del Fútbol Argentino
Beceneve(i): Albicelestes (Égszínkék-fehérek)
Konföderáció: CONMEBOL (Dél-Amerika)
Szövetségi kapitány: Lionel Scaloni
Csapatkapitány: Lionel Messi
Legtöbb válogatottság: Lionel Messi (178)
Legtöbb válogatott gól: Lionel Messi (106)
Stadion: El Monumental
FIFA-kód: ARGR
FIFA Ranglisták
FIFA-rang: 2. (2025. dec. 22.)
Legmagasabb FIFA-rang: 1. (2007. március, 2007. október-2008. június, 2015. július-október, 2016. április-)
Legalacsonyabb FIFA-rang: 24. (1996. augusztus)
Élő-rang: 2. (2025. nov. 19.)
Legmagasabb Élő-rang: 1. (2007. július, összesen 34 alkalommal)
Legalacsonyabb Élő-rang: 26. (1990. június)
Történelmi Mérkőzések és Eredmények
Első hivatalos mérkőzés: 1901. május 16. Montevideo, Uruguay (Uruguay 2 - 3 Argentína)
Legnagyobb győzelem: 1942. január 22. Montevideo, Uruguay) Argentína 12 - 0 Ecuador
Legnagyobb vereség: 1958. június 15. (1959. december 16. (1993. szeptember 5. (2009. április 1. (2018. március 27. (Madrid, Spanyolország) Spanyolország 6 - 1 Argentína)
Nemzetközi Szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek: 43 (Először: 1916)
Legjobb eredmény: Aranyérmes: 1921, 1925, 1927, 1929, 1937, 1941, 1945, 1946, 1947, 1955, 1957, 1959, 1991, 1993, 2021
Copa América
A világ egyik legsikeresebb nemzeti válogatottja, amely hat világbajnoki döntőben szerepelt eddig.
Tizenötször nyerték meg a Copa Américát és háromszor az "extra" latin-amerikai bajnokságot (1941, 1945, 1946).
Konföderációs kupa
Részvételek: 3 (Először: 1992)
Legjobb eredmény: Aranyérmes: 1992
Argentína nyerte az 1992-es konföderációs kupát is.
Brazília és Franciaország mellett Argentínának sikerült eddig megnyernie mindhárom nagy nemzetközi tornát: a FIFA által szervezett labdarúgó-világbajnokságot és Konföderációs kupát, illetve az olimpiai tornát.
Az Argentin Labdarúgás Eredete
Argentínába a britek juttatták el a labdarúgást az 1860-as években.
A labdarúgó-szövetséget egy angol úriember, Alexander Hutton alapította 1891-ben és még ugyanebben az évben létrejött a nemzeti bajnokság is.
Az argentin válogatott első mérkőzését 1901. május 16-án játszotta Uruguay ellen, de ez még nem volt hivatalos.
Az első hivatalos találkozóra 1902. július 20-án került sor ugyancsak Uruguay ellen. A mérkőzést Argentína nyerte 6-0-ra.
Eleinte csak barátságos mérkőzéseket játszottak.
1905-ben megrendezték az első Lipton kupát. Az argentin és az uruguayi labdarúgó-szövetség közösen szervezte a sorozatot.
1906-ban nyerték az első kupájukat, amikor Montevideóban 2-0-ra legyőzték Uruguayt.
Még ugyanebben az évben a Newton kupa is elrajtolt, amit szintén megnyertek az argentinok.
A következő években Argentína csak Dél-amerikai ellenfelek ellen lépett pályára, ennek okai voltak többek között a hosszú és költséges utazások, illetve az I. világháború.
1907 és 1911 között az összes Newton kupát megnyerték, emellett 1906 és 1909 között négy Lipton kupát is begyűjtöttek.
Az Első Nemzetközi Sikerek és Világbajnokságok
1916-ban Argentína rendezte a CONMEBOL által szervezett első Dél-amerikai bajnokságot (Copa América). A házigazdán kívül Brazília, Chile és Uruguay vett részt a megmérettetésen. Az argentinok Chilét 6-0-ra megverték, Brazíliával és Uruguayjal döntetlent játszottak. A tornát végül Uruguay nyerte.
Argentína az első Dél-amerikai bajnokságát 1921-ben nyerte, amit szintén ők rendeztek Buenos Airesben.
1924. október 2-án barátságos mérkőzésen legyőzték az olimpiai bajnok Uruguayt 2-1-re. A találkozó az egyik argentin gólról maradt emlékezetes. Szögletből egészen 1924-ig nem lehetett közvetlenül gólt elérni. A lehetőséget csak az 1924-es párizsi olimpiát követően teremtette meg a FIFA. A mérkőzésen a hazaiak játékosa, Cesáreo Onzari egy sarokrúgást közvetlenül a hálóba csavart, ezzel az argentinok megverték az olimpiai bajnokot.
1925-ben Argentína harmadik alkalommal volt házigazdája a Dél-amerikai bajnokságnak és második tornagyőzelmét szerezte.
1928-ban Argentína részt vett az amszterdami nyári olimpiai játékokon, amely történetének legelső nemzetközi labdarúgótornája volt. Az Egyesült Államokat 11-2-re, Belgiumot 6-3-ra, Egyiptomot 6-0-ra verték és bejutottak a döntőbe.
1929-ben ismét Argentína adott otthont a Dél-amerikai bajnokságnak. Peru 3-0-s, Paraguay 4-1-s és Uruguay 2-0-s legyőzése után történetük negyedik bajnoki címét szerezték.
Argentína egyike volt a tizenhárom országnak, amely elindult a világbajnokságon. Az 1. csoportban Franciaország ellen kezdtek és 1-0-ra győztek. Ezt követően Mexikót 6-3-ra, Chilét pedig 3-1-re verték. Az elődöntőben az Egyesült Államokat győzték le 6-1-re és bejutottak a döntőbe, ott azonban 4-2-s vereséget szenvedtek a házigazda Uruguay ellen.
Négy évvel később az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon Argentína mindössze egy mérkőzést játszott és azon 3-2-re kikapott Svédországtól.
Az 1938-as világbajnokság selejtezőitől visszaléptek.
A második világháború után, 1950-ben rendeztek ismét világbajnokságot. Argentína azonban ismét visszalépett a selejtezőktől.
Az 1950-es és 1960-as Évek Válogatottjai
Az 1957-es csapat az egyik legemlékezetesebb argentin válogatott volt a maga támadósorával. Az Oreste Corbatta, Humberto Maschio, Antonio Angelillo, Omar Sívori, Osvaldo Cruz támadóötössel felálló csapat Kolumbiát 8-2-re, Ecuadort 3-0-ra, Uruguayt 4-0-ra, Chilét 6-2-re és Brazíliát 3-0-ra verte.
1958-ban Argentína 24 év távollét után tért vissza a világbajnokságra. A Svédországban rendezett tornán Maschio, Angelillo és Sívori (valamennyien ekkor már az olasz bajnokságban játszottak) is hiányzott a keretből, akiket Guillermo Stábile szövetségi kapitány nem válogatott be. Habár a keretben még így is nagyszerű játékosokból állt, az európai ellenfelekkel szemben mindez kevésnek bizonyult. Első mérkőzésükön 3-1-re kikaptak az NSZK-tól. Ezután Észak-Írországot ugyanilyen arányban legyőzték, majd Csehszlovákia ellen 6-1-s vereséget szenvedtek, ami történetük egyik legnagyobb arányú veresége. A csoportjukban csupán negyedik helyen végeztek, amit elneveztek "El desastre de Suecia", azaz svédországi katasztrófának.
1959-ben két Dél-amerikai bajnokságot is rendeztek, az egyiknek Argentína volt a házigazdája, amit meg is nyertek. Ez volt történetük tizenkettedik bajnoki címe.
Az Ecuadorban rendezett ugyancsak 1959-es tornán a második helyen végeztek, miután 5-0-s vereséget szenvedtek Uruguay ellen, habár az utolsó mérkőzésen Brazíliát 4-1-re legyőzték José Sanfilippo mesterhármasával.
A torna után ismét Guillermo Stábilét nevezték ki szövetségi kapitánynak.
1961-ben európai turnéra indult a válogatott, ahol lejátszott több barátságos találkozót, melyek közül csak egyet tudott megnyerni Portugália ellen.
Juan Carlos Lorenzo irányításával vettek részt az 1962-es világbajnokságon, ahol már a csoportkör után kiestek.
Az 1963-as Dél-amerikai bajnokságon a harmadik helyen végeztek.
1964-ben Argentína megnyerte a Nemzetek kupáját, ami egy barátságos torna volt a Brazil labdarúgó-szövetség alapításának 50. évfordulója alkalmából. Az argentinok kapott gól nélkül, Brazíliát 3-0-ra legyőzve nyerték a tornát. A brazil válogatott a legendás 1950-es világbajnokság óta nem szenvedett vereséget hazai pályán.
A sikereket beárnyékolta, hogy ugyanabban az évben Peru ellen vívott mérkőzést a csapat Limában, a Estadio Nacional-ban.
Az 1966-os világbajnokságra visszatért Juan Carlos Lorenzo a kapitányi posztra. A 2. csoportban Spanyolország 2-1-s legyőzésével nyitották. Az NSZK-val 0-0-s döntetlent játszottak, míg Svájcot 2-0-ra verték. A negyeddöntőben Angliával találkoztak. A Wembleyben rendezett találkozót az angolok nyerték 1-0-ra, de nem csak erről vált emlékezetessé. Az argentinok csapatkapitánya Antonio Rattín a 35. percben a kiállítás sorsára jutott. Annyira felháborodott az igazságtalannak vélt, a német Rudolf Kreitlein játékvezető megsértéséért kapott büntetésen, hogy nem akarta elhagyni a játékteret, végül a rendőrségnek kellett őt jobb belátásra bírnia. Az öltöző felé ballagva Rattín megrángatta a felezővonalnál álló zászlót - egy Union Jacket -, amely tett már a Brit Birodalom nyílt meggyalázásának számított. Az argentin-angol futballháborúban gyakorlatilag átadták a nyílt hadüzenetet.
Az argentin válogatott következő megmérettetésére az 1967-es Dél-amerikai bajnokságon került sor Uruguayban.
A 1970-es világbajnokság selejtezőiben Bolívia ellen 3-1-s vereséggel kezdtek, ezután Perutól is kikaptak 1-0-ra. A visszavágókon 1-0-ra megverték ugyan Bolíviát és 2-2-s döntetlent játszottak Peruval, azonban mindez kevésnek bizonyult és nem jutottak ki a világbajnokságra.
Argentína v Franciaország 3-3 (4-2) 2022 VB DÖNTŐ Összefoglaló.
A Világbajnoki Címek és Maradona Korszaka
1972-ben a korábbi válogatott labdarúgót Omar Sívorit nevezték ki a szövetségi kapitányi posztra. Az 1974-es világbajnokság selejtezőit az ő irányításával játszották le. Buenos Airesben Bolíviát 4-0-ra, Paraguayt 3-1-re verték. A sikeres selejtezők után Sívori távozott, helyére a szintén korábbi válogatott labdarúgó Vladislao Cap került.
A világbajnokságon Lengyelország ellen 3-2-s vereséggel kezdtek, amit az Olaszország elleni 1-1-s döntetlen követett. Harmadik mérkőzésükön 4-1-re legyőzték Haiti válogatottját és továbbjutottak a második csoportkörbe. Hollandiától 4-0-s, Brazíliától 2-1-s vereséget szenvedtek, az NDK ellen pedig 1-1-s döntetlent értek el.
Az 1974-es vb után a labdarúgó-szövetség változásokat eszközölt az argentin labdarúgásban, erre azért is volt szükség, mert az 1978-as világbajnokság rendezési jogát Argentína kapta. 1974-ben César Luis Menotti lett kinevezve a szövetségi kapitányi posztra. Első mérkőzésére 1974. október 12-én került sor Spanyolország ellen. A 78-as világbajnokságig sok idő volt még hátra és mivel Argentínának rendezőként nem kellett selejtezőt játszania, ezért jobbára barátságos mérkőzéseket játszottak. Ebben a négy éves periódusban összesen 33 találkozóra került sor.
Argentína 1975-ben az újjáalakított és nyolc év szünet után ismét elrajtoló Copa Américan is részt vett, melynek nem volt külön kijelölt házigazdája.
1978-ban a világbajnokság előtt nem sokkal több barátságos mérkőzést játszottak Dél-amerikai és európai ellenfelekkel szemben.
Argentína számára 1978. június 2-án kezdődött el a világbajnokság. A nyitómérkőzésükön 2-1-re legyőzték Magyarországot. Ezt követően Franciaországot is megverték 2-1-re. Olaszország ellen 1-0-s vereséget szenvedtek, így a csoport második helyén végeztek. A második csoportkörben Lengyelországot Mario Kempes góljaival 2-0-ra verték, majd Brazília ellen 0-0-s döntetlent játszottak. Az utolsó mérkőzésükön legalább négy góllal kellett győzniük, mivel máskülönben Brazília jutott volna be a döntőbe. Végül ez összejött és Perut 6-0-ra győzték le. A döntőt 1978. június 25-én rendezték Buenos Airesben az Estadio Monumentalban. Argentína története második világbajnoki döntőjében Mario Kempes góljával megszerezte a vezetést. A hollandoknak Dick Nanninga révén sikerült egyenlíteni, majd Kempes ismét betalált és végül Daniel Bertoni állította be a 3-1-s végeredményt. Argentína története első világbajnoki címét szerezte.
A világbajnokság után Menotti maradt a szövetségi kapitány, irányításával részt vettek az 1979-es Copa Américan. Az 1979-es Copa Américán Brazíliával és Bolíviával kerültek egy csoportba. Az első két mérkőzésen vereséget szenvedtek, a visszavágókon 3-0-ra verték a bolíviaiakat és 2-2-s döntetlent értek el Brazília ellen. Utolsó helyen zártak és nem jutottak tovább a második körbe.
Még ugyanebben az évben az Argentína Diego Maradona és Ramón Díaz vezérletével megnyerte a Japánban rendezett 1979-es ifjúsági világbajnokságot.
Miután a következő világbajnokságra címvédőként nem kellett selejtezőt játszaniuk, ezért maradtak a barátságos mérkőzések. Részt vettek az 1980-as Mundialitón, amit a labdarúgó-világbajnokságok 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg Uruguayban, a korábbi világbajnokok részvételével. A keret nagy része az 1978-as csapatra épült, kiegészülve Diego Maradonaval. Első mérkőzésükön a barcelonai Camp Nouban 1-0-s vereséget szenvedtek Belgium ellen. Ezt követően javítottak és Magyarországot 4-1-re, El Salvadort 2-0-ra győzték le. A második csoportkörben Brazíliával és Olaszországgal kerültek egy csoportba. Mindkét mérkőzésüket elveszítették, előbbitől 3-1-re, utóbbitól 2-1-re kaptak ki. Diego Maradona nem hozta azt a teljesítményt, amit elvártak tőle, ráadásul a Brazília elleni mérkőzésen egy belépőt követően a kiállítás sorsára jutott. Menotti a világbajnokság után távozott.
Menotti távozása után Carlos Bilardót választották ki a kapitányi posztra. Első komolyabb megmérettetése az 1983-as Copa América volt, melyen Argentína nem jutott tovább a csoportjából. Ecuador ellen kétszer is 2-2-s döntetlent játszottak.
A Copa América után részt vettek Kalkuttában a Nehru kupán. Ezt követően sikeres európai körúton jártak és három mérkőzést nyertek, köztük az NSZK ellen 3-1-re Düsseldorfban.
1985 májusában elkezdődtek a vb-selejtezők. Venezuelát 3-2-re és 3-0-ra, Kolumbiát 3-1-re és 1-0-ra verték. Perutól idegenben kikaptak 1-0-ra, míg a visszavágón 2-2-s döntetlent értek el, így egyenes ágon jutottak ki az 1986-os világbajnokságra.
A sorsolást követően az A csoportba kerültek. Dél-Korea ellen kezdtek és 3-1-re győztek. Olaszország
A világbajnokság után egy évig nem játszott mérkőzést az argentin válogatott. Az 1987-es Copa Américán 1-1-es döntetlent játszottak Peruval, Ecuadort 3-0-ra verték.
tags: #argentin #valogatott #mez
