Az Arsenal Football Club lenyűgöző története és a szurkolói kiegészítők jelentősége

Az Arsenal Football Club története akkor kezdődött, amikor a Woolwich Arsenal Lőszergyár dolgozóinak egy csoportja úgy döntött, hogy futballcsapatot alakít 1886-ban. A klub a Dial Square név alatt játszott. Az első mérkőzésük egy 6-0-s győzelem volt az Eastern Wanderers ellen, 1886. december 11-én. 1891-ben a klub professzionális szintre fejlődött és megváltoztatta ismét a nevét, most Woolwich Arsenalra, végül 1893-ban csatlakozott a futball ligához. 1904-ben jutottak fel a Football League First Divisionbe.

A kezdetek Woolwichben és a költözés Highburybe

Az Arsenal szurkolói közül sokan talán nem is tudják, hogy az imádott klubjuk nem Észak-Londonban alakult, pedig már hosszú évek óta ez a városrész jelképezi őket. Az Arsenal eredetileg Woolwich városrészben, London délkeleti részén, a Temze déli partján alakult. Itt működött egykor a Királyi Arzenál, egy hatalmas katonai komplexum, ahol a brit hadsereg számára gyártottak fegyvereket és lőszert. Ez a létesítmény már a 16. századtól kulcsszerepet játszott a brit hadiiparban. Ebben a környezetben alakult meg 1886-ban a futballklub. A Royal Arsenal munkásai alapították a Dial Square nevű csapatot, amelyet hamarosan Royal Arsenalra, később Woolwich Arsenalra kereszteltek át. A futballklub öröksége ma is jelen van ebben a városrészben. Mi is felkerestük mindazt, ami egy igazi Arsenal-szurkoló szívét megdobogtatja: ittunk egy sört a Dial Square kocsmában (így hívták a klubot eredetileg), sétáltunk az Arsenal Way-en, és megpihentünk a Wellington Parkban, a Királyi Arzenálnál.

A földrajzi elszigeteltség a nézőszám csökkenését eredményezte, ami pénzügyi problémákhoz vezetett, és a teljes csőd 1910-ben következett be, amikor Henry Norris vette át a csapatot. Norris megkísérelte a klub elmozgatását máshová, és 1913-ban, a Second Divisionbe való visszaesés után, az Arsenal elköltözött az Arsenal Stadiumba Highburyben, Észak-Londonban; a “Woolwich” nevet a következő évben pedig elvetették. A klub 1913-ban költözött át Észak-Londonba, Highburyba, de az Arsenal név történelmileg még mindig összefonódik Woolwich városrészével. Az első világháborút követően törtek fel az első osztályba, ahol a mai napig szerepelnek. Az Arsenal csak 6. helyen végzett 1919-ben, de ennek ellenére csatlakoztak a First Divisionhöz a helyi rivális Tottenham Hotspur költségei következtében, állítólag jogtalan pénzforrások miatt.

A Chapman-éra és a korai sikerek

1925-ben, az Arsenal kijelölte Herbert Chapmant menedzsernek. Chapman kétszer nyert bajnoki címet aHuddersfield Townnal: 1924-ben és 1925-ben. Forradalmi taktikái és edzésmódszerei, az olyan sztárigazolásaival együtt, mint Alex James és Cliff Bastin, megszervezték az alapjait a klub uralkodásának az 1930-as évek angol labdarúgásában. A vezetése alatt az Arsenal megnyerte első fontosabb trófeáit - egy FA Kupát 1930-ban és két League Championshipet, 1931-ben és 1933-ban.

Chapman hirtelen halt meg tüdőgyulladásban 1934 elején, de Joe Shaw és George Allison megbecsülték eredményes munkáját. Irányításuk alatt az Arsenal nyert még három bajnoki címet (1934-ben, 1935-ben és 1938-ban) és egy FA Kupát (1936-ban). Azonban az Arsenal az évtized végére kezdett elenyészni. A második világháború megállította az Ágyúsokat a menetelésben, de Tom Whittaker lett az új menedzser és újabb sikerek következtek. Az Arsenal bajnok lett az 1947/1948 és az 1952/1953-as szezonban, FA Kupát nyert 1950-ben és második lett 1952-ben.

Az 1970-es évektől Graham korszakáig

A 60-as évek kevesebb sikert hoztak a trófeák szerzése terén, két elvesztett találkozót említhetünk meg a Liga Kupa döntőjében 1968 és 1969-ben. A folytatás még ennél is jobb volt. Az Arsenal csapata olyan játékosokat tudhatott soraiban, mint Charlie George, George Armstrong, Ray Kennedy és a kapitány McLintock. Az 1970/71-es szezonban Bertie Mee tanítványai dupláztak, azaz megnyerték a bajnokságot és az FA Kupát ugyanabban az évben. A bajnoki címet az ősi rivális Tottenham otthonában, a White Hart Lane-en gyűjtötték be egy 1-0-s győzelemmel az utolsó fordulóban, a Wembley-ben a kupa döntőjében pedig a ráadásban fordítva 2-1-re győzték le a Liverpool együttesét.

A csapat három egymás utáni évben képviseltette magát a Wembley stadionban az FA Kupa döntő keretében Terry Neill irányításával. A másodikat meg is nyerték 3-2-es győzelemmel a Manchester United felett. A mérkőzést „ötperces döntőként” emlegették. 1986-ban George Graham, tagja az 1971-es duplázó csapatnak, átvette a menedzserséget Don Howe-tól és dicsőséges napok következtek. Az Arsenal megszerezte első Ligakupa győzelmét 1986/87-ben, legyőzve a Liverpoolt 2-1-re a döntőben. Két évvel később megnyerték a League Championship-et Michael Thomas híres utolsó percben lőtt góljával, amely a szükséges 2-0-s győzelmet jelentette az Anfielden a Liverpool ellen a szezon legutolsó bajnoki meccsén. Graham Arsenalja nyert egy bajnoki címet 1991-ben, amikor csak egy meccset vesztettek, megnyerték az FA Kupát és a Ligakupát 1993-ban és egy európai trófeát, a Kupagyőztesek Európa Kupáját 1994-ben. Mindazonáltal Graham hírneve bemocskolódott, mikor kiderült, hogy jutalékokat szerzett ügynökétől Rune Hauge-tól egyes játékosok leigazolásával.

Arsène Wenger korszaka és a veretlen bajnoki cím

1997/98 volt Arsène Wenger első teljes szezonja a Highburyben, amikor is az Arsenal történelme során másodszor duplázott és hódította el a bajnoki cím mellett az FA Kupát és a mester pedig megkapta a Carling Év Menedzsere címét. Dennis Bergkamp is nevezve volt a Football Írok Szövetségének (FWA) Év Játékosa és a PFA Év Játékosa kitüntetésre. Az ezt követő három évben a második helyezés elérése következett, 2000-ben pedig az Arsenal az UEFA-kupa-döntőjébe jutott, ahol is büntetőkkel elvesztették a mérkőzést. 2001-ben már a Bajnokok Ligája negyeddöntőjéig meneteltek az Ágyúsok, ahol vereséget szenvedtek a Valencia együttesétől.

2001/02-es szezonban fordult a szerencséjük és a klub története során harmadszor duplázott a Chelsea legyőzésével az FA Kupa döntőben és a bajnokság meghódításával. 13 mérkőzéses veretlenségi sorozat és az emlékezetes 1-0-s Old Traffordon aratott győzelemnek köszönhetően. A következő évben az Arsenal nem tudta megvédeni címét, azonban az Ágyúsok lettek - 20 év után az első angol klub - akik két egymást követő évben elhódították az FA Kupát az 1-0-s Southampton felett aratott győzelemmel Cardiffban. Thierry Henry jelölve lett a szezon játékosának a PFA és a FWA által egyaránt, és csatlakozott Dennis Bergkamphoz a halhatatlanok közt az év góljával.

A 2003/2004-es szezonban az Arsenal visszahódította a bajnoki címet egy csodálatos veretlenségi sorozat keretében, amikor is a klub az év során egyetlen vereséget sem szenvedett el. 11 ponttal végeztek az élen a második helyezett Chelsea előtt. A 13. bajnoki cím elnyerése során számtalan rekordot döntött meg a csapat. Az FA Kupa elődöntőben elszenvedett vereség a Manchester United ellen, illetve a Bajnokok Ligája negyeddöntő veresége a Chelsea ellen véget vetett a reménykedésnek, hogy sikerülhet egy felejthetetlen triplázás. A bajnokságban a veretlenségi sorozat a következő évben tovább folytatódott és 2004 augusztusában megdöntötték a Nottingham Forest leghosszabb ideig tartó veretlenségi sorozatát az angol futball bajnokságban.

Búcsú Highburytől és a költözés az Emiratesbe

A 2005/2006-os bajnokság volt a klub utolsó évada a Highbury-ben és végső tisztelgéssel búcsút intettek a klubnak 93 éven át otthont biztosító stadionnak. A negyedik helyezést és a Bajnokok Ligájában való szereplés jogát az utolsó játéknapon biztosította be a csapat 4-2-es Wigan fellett aratott győzelemmel (valamint a Tottenham West Ham United-tól elszenvedett vereségével). Az Arsenal Highburyben elért eredményei: 2010 lejátszott mérkőzés során 1196 győzelem született, 475 döntetlen és mindössze 339 vereség.

A csúcspontja a szezonnak a klub csodálatos menetelése volt a 2005/2006-os Bajnokok Ligája sorozatban, ahol is bejutott a csapat a párizsi döntőbe. A 12 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat a bizonyítéka, hogy az Arsenal kiérdemelte helyét a döntőben a Barcelona ellen május 16-án a Stade de France stadionban. Annak ellenére, hogy Jens Lehmannt a 18. percben kiállították, az Arsenal szerezte meg a vezető találatot Sol Campbell fejesének köszönhetően. Miközben az Arsenal készült az Emirates Stadiumba költözésre az Ágyúsok kapitánya és egyben legtöbb gólt szerző játékosa Thierry Henry elkötelezte magát az Arsenal mellett, mielőtt csatlakozott volna a világbajnoki döntőig menetelő francia válogatotthoz Németországban. 2006. július 6-án a klub elhagyta a Highbury-t, mely 93 éven keresztül a csapat otthonaként szolgált, és új otthonukba költöztek.

Szurkolói kultúra és kiegészítők: A sálak szerepe

Egy londoni látogatás nemcsak az Arsenal-szurkolóknak ünnep. Fedezd fel az Arsenal FC hivatalos szurkolói ajándékait - bögrék, sapkák, kulcstartók, sálak és menő piros-fehér kiegészítők. Az Arsenal szurkolói világa egyszerre elegáns és szenvedélyes - és ezt most bármikor magaddal viheted! Ebben a kategóriában megtalálod a hivatalos, licencelt Arsenal ajándékokat, amelyek a mindennapokba is becsempészik az Emirates Stadium hangulatát. Válogass stílusos bögrék, sapkák, sálak, kulcstartók, tollak, táskák és egyéb Arsenal FC kiegészítők közül.

Matchday élmény az Emiratesben és a sztárok visszatérése

Az érdeklődőket nemcsak bármelyik Arsenal meccsre tudjuk eljuttatni, de a stadion bármely pontjára is biztosítunk belépőjegyeket. Ezúttal a Club Level kategória kényelmét élveztük ki, amelynek egyik előnye, hogy már két és fél órával a kezdőrúgás előtt be lehet lépni a stadionba. De ez még nem minden. A legjobb kilátású helyeket a középső karéjban találjuk - nem túl közel, nem túl magasan, kényelmes bőrülésekkel. A Club Level kategóriában nem kell aggódnia az étkezés miatt. A meccs előtt étel- és italjegyet kapunk, a szünetben pedig ingyen jár a sör, bor vagy üdítő. Egyszóval minden, amire csak vágyunk. A Club Level egyik legnagyobb előnye azonban az, hogy a meccs után még egy óráig a stadion belső tereiben maradhatunk. A biztonságiak nem siettetnek, így nyugodtan értékelhetjük a mérkőzést egy sör mellett, miközben a többi szurkoló hosszasan várakozik a metrónál. Az Arsenal - Fulham meccs fő témája egyértelmű volt: visszatér az Ágyúsok legnagyobb sztárja, Bukayo Saka! Hónapok óta erre vártak az Arsenal-szurkolók. Bukayo Saka végül a kispadon kezdett, de amikor a második félidő elején megremegett az Emirates Stadion, már sejteni lehetett, hogy valami készül. Ahogy azt várni lehetett, Saka felállt a kispadról, és elkezdett bemelegíteni. És nem kellett sokat várni: Bukayo Saka hét perccel később gólt szerzett. Több mint három hónap kihagyás után, hét perc játék és máris gól - ilyet csak a legjobbak tudnak! És mi ott voltunk, láthattuk ezt a fantasztikus visszatérést.

tags: #arsenal #szurkoloi #sal

Népszerű bejegyzések:

• Az ARISZ női labdarúgásának története és toborzás
• Sportfejlesztés Zalában
• Füzesi József, a jégkorong-legenda
• Tudjon meg többet a Spurs otthonáról, Tottenhamről
• Könyvek és történetek Ferencvárosról