Az asztali foci története és a profi szabályok részletei

A csocsó, azaz asztali foci egy érdekes és izgalmas, közösséget kovácsoló, csapatépítő játék, amely manapság is töretlen népszerűségnek örvend, Magyarhonban is. Noha az emberek emlékezetében általánosan egyfajta jellegzetes kocsmasportként, könnyed szórakozásként él, ennek a sportágnak komoly hagyományai vannak nemzetközi viszonylatban is. Igen, sportág, méghozzá nagyon népszerű, hiszen a szociális és koncentrációs készségeket is fejlesztő játékból világbajnokságokat is rendeznek. Közülük az asztali foci hazánkban is óriási népszerűséget vívott ki magának, hiszen viszonylag olcsón, órákon át játszható játék. Ugyanakkor kijelenthető, hogy az asztalifocinak szintén sikerült kilépnie a kocsmából, és a versenyszerű formája töretlen népszerűségnek örvend.

Az asztali foci eredete és feltalálásának teóriái

Utánaolvasva nem találunk egyöntetű véleményt a csocsóasztal kialakulására vonatkozóan. A csocsó, vagyis az asztali foci története rendkívül izgalmas és sokszínű, hiszen több ország is magának tulajdonítja a játék feltalálásának dicsőségét. Eredete a XIX. század végére, illetve a XX. század elejére tehető. A csocsó feltalálásának jogát több feltaláló is magának követeli.

Ami konklúzióként leszűrhető információ, az talán annyi hogy a csocsót Nyugat-Európában találták fel Franciaországban és Németországban egymástól különböző vidékeken, különböző formában, ám nagyon egyező időben. Ennek időpontja az 1880-90-es évekre tehető. Az első csocsószerű játékok az 1880-as és 1890-es években jelentek meg Franciaországban és Németországban. Az asztalifoci az 1880-as- és a ’90-es évek tájékán terjedt el Franciaországban, illetve Németországban.

Francia eredet

Franciaország vezető csocsóasztal márkája a Bonzini, melyet Paul Bonzini alapított Párizs mellett, 1927-ben. Bútorokat, konyhaszekrényeket gyártott, majd a szórakoztatóipar felé fordulva 1936-ban legyártotta az első Bonzini csocsóasztalt. A Francia Csocsószövetség hivatalos asztala napjainkban is. A franciák csocsó iránti szeretetét bizonyítja az is, hogy annak feltalálását is magukénak érzik.

Lucien Rosengart, egy autóipari mérnök, az 1930-as években készített asztalt unokái szórakoztatására, és baby-foot-nak nevezte el a játékot. Egy belga folyóiratban megjelent cikk azt állítja, hogy a francia mérnök, Lucien Rosengart (1880-1976) a Citroen gyár alkalmazottja volt az, akinek a nevéhez fűződik a csocsóasztal megalkotása. Rosengart azt állítja, hogy az 1930-as évek végén, a téli időkben találta ki a csocsót unokái szórakoztatására. A csocsót baby-foot-nak nevezte el, melyen a figurák piros fehér kék színbe vannak öltöztetve, emlékeztetve mindenkit arra, hogy ez a találmány a rendkívüli francia elme találékonyságának az eredménye. Az 1930-as évek Franciaországában szinte minden kávézóban megtalálható volt egy-egy csocsóasztal. A legrégebbi, ma is megtekinthető csocsóasztalt 1903-ban készítették Franciaországban.

Spanyol eredet

A csocsó - akárcsak a nyalóka, a tengeralattjáró vagy a szkafander - valójában egy spanyol találmány - írja a csocsasztal.hu. A háború alatti borzalmakra is szinte az egyetlen gyógyírt a foci jelentette, azonban meglehetősen sok szerencsétlenül járt sebesültnek nem volt többé lehetősége labda után szaladni. Így járt megannyi sorstársával együtt a spanyol polgárháború idején a galíciai Alejandro Finister is, aki mindenáron szerette volna visszaszerezni a labdarúgás élményét a lesántult vagy lábukat elvesztett férfiak számára, melyhez az asztalitenisz adott számára ihletet. Spanyolországban Alexandre de Finesterre a spanyol polgárháború idején, 1936-1939 között, egy kórházban unatkozva találta ki a csocsót, hogy a sérült katonák is játszhassanak focit. Felkeresett egy helyi asztalost, és megépítették a futbolin-nak elnevezett csocsóasztalt a ping-pong asztal mintájára. Finister a megtorlások elől Franciaországba menekült, s vitte magával az asztali foci szabadalmát is.

Angol és amerikai fejlesztések

Angliában az 1880-as évek végén jelent meg a játék, annak okán, hogy jelentős igény mutatkozott arra, hogy egy otthon vagy szórakozóhelyen is játszható játékot találjanak ki. Az első játékváltozatok már a XX. század elején, Nagy-Britanniában megjelentek, mivel egyre nagyobb lett az igény arra, hogy egy otthoni közegben is játszható focit hozzanak létre. Elsőként Edwin Lawrence mutatta be kezdetleges asztalát, mely a mai ismert csocsókhoz képest nagyon elavultnak hatna. Így született meg Edwin Lawrence által egy igen kezdetleges asztal 1913-ban.

Ezt követte Harold Searles Thornton csocsóasztala, mely szabadalmaztatásra is alkalmas volt. Később, egy sokkal átfogóbb és játszhatóbb asztalt fejlesztett ki a Tottenham Hotspur labdarúgócsapat lelkes támogatója, Harold Searles Thornton 1922. október 14-én, amit egy évvel később szabadalmaztatott. Az első hivatalos csocsóasztal-szabadalmat azonban az Egyesült Királyságban jegyezték be, 1923-ban, Harold Searles Thornton nevéhez kötve. Thornton célja az volt, hogy a labdarúgást olyan formában tegye elérhetővé, amelyet otthon vagy pubokban is lehet játszani. Ez az asztal csak kisebb különbségeket mutat a mai csocsóasztalokhoz képest, így valószínűnek tűnik, hogy valóban ez volt az az ötlet, ami számottevőnek tekinthető a sportszer történetében.

Meglepő tény, hogy ennek ellenére az első szabadalmaztatott csocsóasztal Amerikához köthető, mely szabadalom bejegyzésének időpontja 1901. Thornton nagybátyja, Louis P. Thornton vitte ki az Egyesült Államokba Harold ötletét, melyhez 1927-ben szerezte meg a helyi szabadalmi engedélyeket, azonban Amerikában ekkor még nem vált népszerűvé a csocsó. A második világháború idején, a Németországban állomásozó amerikai katonák a bázisokon megismerkedhettek a csocsóval, melyet később, az ’50-es évek közepén másodszor is próbáltak elterjeszteni a tengertúlon. Ez a mai napig nagyon neves Tornado asztal volt, mely 1971-ben került kialakításra.

Az asztali foci sporttá válása és nemzetközi szervezetek

A XX. század második felében a csocsó sporttá nőtte ki magát. 1950-ben megalakult az első liga a belgáknál. Az európai versenyeket az USA-hoz viszonyítva, már régebb óta szervezik. A Belga ligát például már 1950 óta rendezik meg. Ennek ellenére csak 1976-ban történt, hogy egyesítették a ligákat Európa különböző országaiból és megalapították az Európai Asztali-Foci Szövetséget (ETU), és évenkénti rendszerességgel megmérkőztek egymás ellen az Európa Kupán.

Az 1990-es években a különböző országok szövetségeinek játékosai egyre több nemzetközi rendezvényen mérhették össze csocsótudásukat, aminek folyományaként 2002-ben meg is alakult a nemzetközi Asztalifoci Szövetség, az International Table Soccer Federation (ITSF). 2002-ben hivatalosan is jogerőre emelkedett a csocsó országos szövetségeinek nemzetközi szövetsége: az International Table Soccer Federation (ITSF). Alapító tagjai: Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Kína és Olaszország. Azóta a tagok listája már a harmincat is meghaladja. A nemzetközi szövetség keretbe önti a szövetségek működését, összehangolja az egyes országok versenyeit és közös szabályrendszert ad. Világszerte többféle csocsóasztal-típus vált ismertté, például a német Tecball, a francia Bonzini, az olasz Garlando és az amerikai Tornado.

Az ITSF által hivatalos versenyasztalai közé tartozik a Tornado (amerikai); a Garlando, a Roberto Sport (olasz); a Leonhart (német); és a Bonzini (francia). Ezek közül mindegyiknek megvan a saját világbajnoksága. Továbbá a német p4p-, valamint a cseh Rosengart-asztal szerepel még az ITSF listáján.

A csocsó mint rehabilitációs eszköz

Egy néphit szerint a csocsót azért találták ki, hogy a háborús veteránok rehabilitását segítse. Annak ellenére, hogy nem ebből a célból találták ki a csocsót, nagyszerű eredményekkel alkalmazták a rehabilitációban, főleg a szem-kéz koordináció javítására. Amerikában ma is sok államban szerepet játszik a szociális rehabilitációban, szabadidős programok részeként, melyeket az állami és szövetségi rehabilitációs szervezetek kínálnak.

Professzionális csocsó szabályok és etikai kódex

Ahhoz, hogy a csocsó versenysporttá válhasson, egységes és szigorú szabályrendszerre volt szükség. Ezeket a játszmákat profi keretek között, előírt szabályok segítségével bonyolítják le.

Általános versenyszabályok

• A játék célja: A fém rudakhoz erősített bábukkal az ellenfél kapujába juttassuk a labdát.
• Mérkőzés hossza: Egy mérkőzés 3 nyert szettig tart és egy szett 5 lőtt gólig, valamint a döntő szettet 2 gól különbséggel kell nyerni, maximum 8 gólig. Ezt a versenyszervezők megváltoztathatják, azonban a versenykiírásban ezt ismertetni kell.
• Kezdés: A játék kezdete előtt egy érmét kell feldobni. Az érmefeldobást megnyerő csapat választhat az oldal vagy a kezdés joga között. A másik csapat automatikusan a fennmaradó lehetőséget kapja.
• Egyéb kezdések: Az első kezdés után a továbbiakban az a csapat a kezd, amelyik az utolsó gólt kapta. Valamint, a következő szettek megkezdésekor az a csapat kezd, amelyik az előző szettet elvesztette.
• Halott labda: Ha a labda mozdulatlan és egyik bábuval sem érhető el sikeresen, halottnak számít. Ha az a két középpályás sor között van, az a csapat indíthatja el újra a játékot, akinél eredetileg volt a kezdés joga. Ha a csatársor és a védőzóna között van, az a kettes/hátvéd sor hozhatja a labdát játékba, amelyikhez közelebb van.
• Labda játékon kívül: Abban az esetben, ha a labda elhagyja a játékteret, és vagy az eredményjelzőhöz vagy más tárgyhoz - ami nem az asztalhoz tartozik - hozzáér, a labdát játékon kívülinek kell tekinteni.
• Időkérések: A játék közben lehet időt kérni. Ezt csak az teheti meg, aki a labdát birtokolja, és aki azt teljesen megállította.
• Gólok: Minden, a gólvonalat átlépő labda gólnak számít, még ha kipattanó, akkor is. Ha nem tudnak megegyezni az ellenfelek, hogy az valóban gól volt-e, akkor a találat érvénytelen.
• Oldalcsere: A szett végén, de még a következő szett megkezdése előtt a csapatok oldalt cserélhetnek. Ha ez egyszer megtörténik, akkor onnantól minden szett végén meg kell történnie.

Tiltott és korlátozott mozdulatok

A profi keretek között zajló csocsójáték megköveteli bizonyos mozdulatok tiltását és korlátozását a fair play és a sportág fejlődésének érdekében.

• A rudak pörgetése: A rudak pörgetése tilos. Pörgetésnek minősül, ha egy bábu 360°-nál többet forog a labda ellövése előtt vagy után. A 360° kiszámításánál a labda ellövése előtti és utáni mozgás nem adódik össze. Azon rúd pörgetése, amely nem találja el a labdát, nem minősül pörgetésnek. Ha egy játékos pörgetés útján öngólt vét, akkor ez a találat az ellenfél számára érvényes gólnak számít.
• Ütközés (rúd falhoz ütése): Az asztal bárminemű mozgatása, tolása vagy megemelése tilos. Továbbá nem számít, hogy ez szándékosan vagy véletlenül történt-e.
• Figyelemelterelés (zavarás): Minden olyan mozdulat és zaj, ami azon rúdsorokon keletkezik, ahol a labda épp nincs, figyelemelterelésnek minősül. Egy figyelemelterelésből származó találat nem érvényes. Ha egy játékos úgy érzi, hogy zavarják, saját belátása szerint bírót hívhat. Figyelemelterelésnek minősül, ha egy játékos lövésre helyezi fel a labdát, majd elveszi a fogóról a kezét, hogy aztán hirtelen visszanyúlva meglője azt.
• Passzolás: Az ötös rúdról nem passzolható közvetlenül tovább a saját hármas rúdhoz az a labda, amelyik áll vagy leszorított állapotban van. A labdának passz előtt legalább két bábut érintenie kell az ötös rúdon ahhoz, hogy a saját hármas rúddal megfogható legyen (kivéve, ha akaratlan ún. préselt passz történik, ez engedett). Egy leszorított (megállított) labdát olyan labdának nevezünk, amely a bábu és a fal, vagy a bábu és a játékfelület közé van szorítva. Egy teljesen megállított labda továbbjátszható, ha a passz folytonosan történik. Mielőtt egy játékos passzolni vagy lőni próbálna az ötös rúdról, a labda nem érintheti kettőnél többször az asztal oldalfalát (vagy rámpát, ha van). Itt nem számít, melyik falról van szó - kettőnél többször nem érhet falat a labda. Ha harmadszorra is érinti a labda a falat, utána már nem érhet többet hozzá, és passzként vagy lövésként tovább kell játszani. Ezek a szabályok érvényesek a kettesről az ötös sorra adott passzoknál is.
• Labdabirtoklás időkorlátjai: Labdabirtoklásnak minősül, amikor a labda a bábu elérhető távolságában van. A labda legfeljebb 10 másodpercig lehet az ötös soron és 15 másodpercig az összes többi soron.

Etikai kódex és öltözködési szabályzat

Az etikai kódex szerint erkölcstelen vagy sportszerűtlen magaviselet a verseny alatt, a verseny helyszínén, vagy a rendezvény területén tilos. A nagyobb versenyeken azok a játékosok, akik versenyezni szeretnének, kötelesek sportöltözetet viselni. Az elfogadható sportruházatok a következők: melegítő kabát, illetve nadrág, atlétatrikó, sport póló, atlétikai short és sportcipő. A nem megengedhető ruházatok a következőek: mellények, farmerok bármilyen fajtából, illetve az utcai nadrágok, utcai shortok, biciklisnadrágok és bármilyen nem sportra használatos shortok.

További szabályokról részletesen az ITSF (International Table Soccer Federation) által kiadott, 2007. évi szabálykönyvben lehet olvasni.

A csocsóasztalok típusai és jellemzőik

Jól mutatja a termék fejlődését, hogy jelenleg is teljesen eltérő asztalokat láthatunk a különböző gyártóktól. A verseny szervezőinek feladata a megfelelő állapotú asztalok és helyszín biztosítása. Különböző méretű asztalok léteznek; a szabvány méret a 120 cm hosszú és 61 cm széles asztal. Általában 8 sornyi bábu található. A bábuk készülhetnek műanyagból, fémből, fából, és néha akár szénszálas anyagból is.

Az ITSF által hivatalos versenyasztalai közé tartozó típusok és jellemzőik:

A csocsó a világban és Magyarországon

A csocsót mindenütt játsszák a világon. Megtalálható Közép-, Kelet- és Észak-Afrikában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Tahitin, ugyanúgy, mint Európában, Angliában, és Észak-Amerikában. Az 1970-es évek Franciaországban az asztalifoci aranykorának számított, szinte minden kávézóban megtalálható volt egy-egy csocsóasztal. A 2000-es évektől kezdődően a magánotthonokban található csocsóasztalok száma óriási növekedésnek indult a szórakoztatóegységek üzemeltetőinek nagy bánatára. Manapság már egyáltalán nem kuriózum, ha valakinek Franciaországban van csocsóasztala otthonában.

Magyar szinten a csocsóban a világ legjobbjai között vagyunk (ahogyan egyébként dartsban és flipperben is), és nálunk Győr számít a csocsó nagyhatalmának. Hazánkban 2002 óta alakulnak e játékos sport köré klubok és egyesületek, mint például a Magyar Csocsószövetség (MACSOSZ), amely 2001-ben alakult és szervezi a profi versenyéletet. Magyarország 2004-ben csatlakozott az ITSF-hez.

A magyar csocsó története fejezetekben

A sport hazai históriás könyve négy fejezetre tagolható:

1. 1990-2000-es évek eleje: „Minden a ’90-es években és az ezredforduló elején kezdődött” - mesélte megkeresésünkre a többszörös országos- és világbajnok Tari Balázs. Meglepő módon a magyar versenyélet már a ’90-es években jelen volt.
2. 2000-es évek eleje-2006: „Ennek az időszaknak a második ütemében, 2004 környékén csöppentem bele a csocsós versenyéletbe” - folytatta Tari. Később nemcsak az asztalok, hanem a játékelemek evolúciója is megindult Magyarországon; az új versenyasztal a ugyancsak olasz Garlando lett. A világszövetség (ITSF) is a második periódusban alakult 2004-ben, és kezdte összefogni az asztalszervezeteket. 2005-ben és 2006-ban - tehát még ebben az érában - sz

   Az asztali foci (csocsó) története és profi szabályai

   A csocsó, azaz az asztali foci, egy rendkívül izgalmas és közösséget kovácsoló játék, amely napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend. Noha az emberek emlékezetében általánosan egyfajta jellegzetes kocsmasportként él, ennek a sportágnak komoly nemzetközi hagyományai vannak, és ma már profi versenyeket is rendeznek a játékosok számára.

   

   A játék eredete és a kezdetek

   Az asztali foci története sokszínű, hiszen több ország is magának tulajdonítja a játék feltalálásának dicsőségét. A szakirodalmakban nem találunk egyöntetű véleményt a csocsóasztal kialakulásáról, de az 1880-as és 1890-es évekre tehető az első játékváltozatok megjelenése Franciaországban és Németországban. Az első hivatalos csocsóasztal-szabadalmat 1923-ban jegyezték be az Egyesült Királyságban, Harold Searles Thornton nevéhez kötve, aki a labdarúgást kívánta otthoni vagy szórakozóhelyen is játszható formában elérhetővé tenni.

   Ugyanakkor más elméletek is léteznek:

   • Franciaország: Lucien Rosengart, a Citroen gyár mérnöke az 1930-as években készített asztalt unokái szórakoztatására, amit baby-footnak nevezett el.
   • Spanyolország: Alexandre de Finesterre a spanyol polgárháború idején, egy kórházban találta ki a játékot, hogy a sérült katonák is átélhessék a foci élményét.
   • Svájc: Egyes források egy Knicker nevű svájci úriembert említenek lehetséges feltalálóként.
   

   A versenysporttá válás és az ITSF

   A XX. század második felében a csocsó sporttá nőtte ki magát. 2002-ben megalakult az International Table Soccer Federation (ITSF), amely a nemzeti szövetségek munkáját hangolja össze, és egységes szabályrendszert alakított ki. Magyarország 2004-ben csatlakozott a szervezethez, a hazai profi versenyéletet a Magyar Csocsó Szövetség (MACSOSZ) koordinálja.

   Profi szabályok és etika

   A versenyszerű csocsó szabályai szigorúak, mivel a játék profi keretek között folyik. Néhány alapvető szabály, amelyet minden játékosnak ismernie kell:

   Szabály típusa	Leírás
   Játékidő/pontok	Egy mérkőzés 3 nyert szettig tart, egy szett 5 gólig.
   Pörgetés	Tilos a rudak 360°-nál nagyobb forgatása a lövés előtt vagy után.
   Időkorlát	Az ötös soron 10, más sorokon 15 másodpercig birtokolható a labda.
   Figyelemelterelés	Zavaró mozdulatok vagy zajok az ellenfél rúdsorain tilosak.

   A profi mérkőzéseken az etikai kódex betartása kötelező: az erkölcstelen vagy sportszerűtlen magaviselet a verseny helyszínén tilos. A játékosoknak a nagyobb versenyeken sportöltözetet kell viselniük.

   SPINOZA: A Filozófus, Aki Lerombolta Isten Képét - Dokumentumfilm

   Jövőkép és fejlődés

   Az asztali foci népszerűsége világszerte növekszik. Míg korábban kocsmasportként tekintettek rá, ma már a szociális és koncentrációs készségeket fejlesztő sportágként tartják számon. A jövő kihívása a sport látványosabbá tétele, hogy a darts mintájára nagyobb nézettséget érjen el a televíziós és internetes közvetítések révén.

   tags: #asztali #foci #profi

   Népszerű bejegyzések:

   • A népszerű kvízjáték hazai története
   • tudnivalók a ZTE Blade készülékekről
   • Profi játékosok az ESL-ben
   • Út az alapoktól a versenysportig (vízilabda)
   • tudj meg többet a kosárlabda szerepkörökről