Athéni Panathinaiko Stadion: Az Olimpiai Játékok Bölcsője és Még Annál Több

Ötkarikás építészet - új sorozatunk a sporthoz és az olimpiához kapcsolódó építészetre fókuszál. A legizgalmasabb városok közül válogatva bemutattuk természetesen az idei játékok építészetét, valamint London, München, Barcelona és Róma olimpiai helyszíneit. Mindezt megtehetjük a Panathinaiko Stadionban, ahol a modern olimpiai játékok kezdődtek. Ez az egyik legizgalmasabb látnivaló a városban, úgyhogy, semmiképpen ne hagyjuk ki - főleg gyerekekkel. Mint valaki, aki nagyon szereti a nagy sporteseményeket, egyszerűen lenyűgözőnek találom ezt a márványstadiont.

Az Athéni Panathinaiko Stadion Története

Ókori Gyökerek: A Panathénaia Játékok Helyszíne

Az eredeti stadion az i. e. 4. században épült és az ókori görög városok közötti Panathénaia játékok helyszíneként szolgált, amit Athéné istennő tiszteletére rendeztek meg. A Kr. e. 6. században rendezett Panathenaic Játékok valójában egyaránt vallási és sportfesztiválok voltak, amelyeket négyévente rendeztek Athéné istennő - a bölcsesség, a kézművesség és a háború pártfogója - tiszteletére. Ezek a játékok legalább i.e. 566-ig nyúlnak vissza, és az egyik legrangosabb atlétikai esemény volt az ókori Görögországban. Az első itt kialakított stadiont Kr. e. 566 körül építették, s az Athéné istennő tiszteletére rendezett Panathénaia játékok atlétikai számait bonyolították le benne. Ekkoriban fából ácsolt ülőhelyek voltak benne.

Az ókori olimpiai játékokhoz hasonlóan különböző atlétikai versenyeket is tartalmazott, köztük lábversenyeket, küzdősportokat, öttusát (öt eseményből álló verseny), ló- és szekérversenyeket stb. A legrangosabb esemény a 200 méteres lábverseny volt, amely a játékok központi eseményének számított. Majd Kr. e. 329-ben Lükurgosz arkhón építette újjá a stadiont, ekkor már tiszta márványból. Kr. u. Ő nem csak magát az olimpiai játékokat (1859, 1870 és 1875), hanem az eseménynek otthont adó stadion feltárását és újjáépítését is szponzorálta.

A Modern Olimpia Újjászületése és a Stadion Újjáépítése

Görögország 1830-ban nyerte vissza függetlenségét hosszú évszázados török megszállás után. Az ország siralmas állapotban volt, viszont rendkívül gyors fejlődésnek indult, elsősorban a görög diaszpóra hatalmas befektetéseinek köszönhetően. Ekkor élesztettek fel több ókori görög hagyományt is, így már 1859-ben rendeztek olimpiai játékokat - természetesen csak országos szinten. A Zappas-család rendkívül aktívan vett részt Görögország modernizálásában és fejlesztésében, így az olimpiai mozgalomban is. Evangelos unokatestvére, Konstantinos Zappas az Olimpiai Bizottság tagjaként és Coubertin báró jóbarátjaként elérte, hogy az 1896-os, immár nemzetközi olimpiát Athénban rendezzék.

Az Akropolisztól alig egy kőhajításnyira található az Olimpiai Stadion, amely 1896-ban ugyanabból a márványból épült, mint a Parthenon. A dúsgazdag görög Avroff pontosan ugyanazon a helyen építtette fel, ahol az ókorban a pánathéni játékokat tartották. A század végére a ma ismert modern olimpiai játékok elképzelése is szárba szökkent, így az 1896-os első olimpiára a Panathinaiko stadiont ismét átépítették, ezúttal Anastasios Metaxas és Ernst Ziller tervei alapján, az építkezést pedig George Averoff finanszírozta (az ő márványszobra áll ma a stadion bejáratánál). Ekkor a stadion kapacitása mintegy 80 ezer fő volt, mely mára 45 ezerre csökkent. A XX. század elejétől a stadiont újabb és újabb sportesemények helyszínének választották. A XIX. század második feléig a stadion környéke meglehetősen mocsaras volt. Itt húzódott az Ilissos-folyó (ezt az ötvenes években befedték, így ma a Vasileos Konstantinou Avenue alatt folyik), mely gyakran kiöntött, a környéket - melyet a helyiek Békaszigetnek neveztek - nádasok borították. Ezt a helyet még nem értékelték.

Az 1896-os Athéni Olimpiai Játékok

Az első, mára már legendássá vált újkori olimpiát 1896 tavaszán rendezték meg. Az olimpia nyitóünnepsége 1896. április 6-án, a Panathinaiko Stadionban zajlott. Annak ellenére, hogy már akkor hatalmi játszmák témája lett a helyszínkijelölés (Párizs, sőt Budapest is jelentkezett helyszínként, ha a görög állam "mégse tudná megrendezni az eseményt"), a játékok hatalmas sikert arattak, megalapozva az olimpiai eszme máig tartó diadalútját. Ráadásul - szemben a 2004-es, kissé dicstelen rendezéssel, ami építészetileg leginkább az utóhasznosítás megoldatlanságát jelenti, azóta is üresen pusztuló költséges létesítményekkel - Athén kiváló házigazdának bizonyult.

Persze, a verseny mérete is jóval kisebb volt, az alábbi sportágakkal: atlétika, kerékpár, vívás, torna, lövészet, úszás, tenisz, súlyemelés és birkózás. A játékok sem voltak még "ötkarikásak", a híres logót csak az 1912-es stockholmi olimpián mutatták be. Az olimpiai lánggal sem futott be senki a stadionba, az elsőként az 1936-os berlini játékokon történt meg. Hajós Alfréd a tavaszi, 13 fokos tengervízben szerezte hazánk első aranyérmét - vagyis aranyat érő ezüstérmét. Az aranyat érő ezüstérem, Jules Clément Chaplain francia szobrász műve.

Helyszínek és Versenyszámok

Az olimpia sikeréhez az autentikus helyszín is hozzájárult, hiszen a maratoni futást az eredeti - valószínűsíthető - útvonalon rendezték, Marathonból indulva. A márványból készült padokon 70 000 néző foglalhat helyet, és ennyien ünnepelték 1896-ban a görög Szpiridont, aki az újkori olimpiák első aranyérmét szerezte a marathoni futásban. Akkoriban a szabályok még nem voltak olyan szigorúak, mint ma. Szpiridon, ez a vidám pásztor például állítólag futás közben nem egyszer jóllakott sajttal és kortyolgatott borából is, a harmadiknak célbaért ugyancsak görög versenyző pedig a táv egy részét kocsin tette meg.

A 12 órás kerékpárverseny rajtja egy képeslapon. A teniszversenyeket a frissen alapított teniszklubban, a lövészversenyeket egy erre a célra ideiglenesen felépített központban rendezték. A stadion mellett csupán egy olyan olimpiai helyszín van, ami máig látható: ez a már említett Zappeion, amit az Architextúrán is bemutatott dán "sztárépítész", Theofil Hansen tervezett. A Zappeion kiállítási csarnok udvara, a vívóversenyek helyszíne. A Zappeion rendezvénycsarnok, a vívóversenyek színhelye. A Zappeion átriuma, a vívóversenyek színhelye. Baráti hangulatú vívóverseny a Zappeion átriumában.

A Stadion Jellegzetességei és Jelenlegi Használata

A „márványstadion” az egyetlen olyan stadion a világon, amelyet teljes egészében márványból építettek. Az egyszerű, hófehér pentelei márványból épült intézmény különleges a maga nemében: nem csak az egyetlen, amely teljes egészében márványból épült, de az egyik legöregebb is a világon, melyet ma is az építési célnak megfelelően használnak. A stadion napjainkban. Szembetűnő a stadion szokatlanul keskeny, hosszúkás formája; ez azért van, mert az intézmény még akkor épült, amikor a különböző versenyszámok szabályai nem voltak lefektetve, így az az ókori hajtűszerű modellt követi.

A stadion 204 méter hosszú és 33 méter széles, az üléssorok száma pedig körülbelül 50 ezer főt képes befogadni, ezért nem csak sporteseményekre, hanem koncertek megtartására is használják. Ma az athéni Panathenaic Stadion nemcsak az olimpiai játékokhoz kapcsolódó helyszín, hanem nagy léptékű koncertek népszerű helyszíne is. A stadiont a 2004-es athéni olimpia előtt felújították és az íjászverseny, illetve a női és férfi maratonnak volt a helyszíne. Többek között Placido Domingo és a Depeche Mode is fellépett már itt, 2018-ban pedig a Scorpionstól dübörgött a levegő.

Látogatói Információk

Görögországban járunk, ezen belül, Athénban. Közvetlenül a Nemzeti Kert mellett fogjuk megtalálni a stadiont a Plastira térnél. A központtól mindössze annyi a dolgunk, hogy átsétálunk a Nemzeti Kerten keresztül és már ott is vagyunk. Visszafelé pedig készítsünk egy selfiet a kert végében található Hadrianus Diadalívvel. Cím: Vasileos Konstantinou Avenue 116 35 Athén, Görögország. Autóval nem érdemes menni a központtól, mivel minden esetben sétára fog sor kerülni - de nem baj, legalább láthatunk útközben még több látnivalót.

A stadion az év minden napján nyitva tart, ám a napi nyitvatartás évszakonként eltérhet. Online nem tudunk jegyet venni, de a helyszínen kártyával lehet fizetni. Foglalni szintén nem lehetséges. Van lehetőség idegenvezetésre és audo guide-ra 11 nyelven. A mosdó használatért 1 eurót kell fizetnünk.

Nyitvatartás és Belépőjegy árak

(Az árak és a nyitvatartás változását nem minden esetben tudjuk nyomon követni, ezért azok időközben változhatnak!)

Akadálymentesség és Egyéb Információk

• Gyerekbarát? Igen, óriási élményt nyújthat a gyerekek számára főleg, ha futhatnak egy pár métert az olimpiai stadionban.
• Akadálymentes? Igen, babakocsival és kerekesszékkel is meglátogatható.
• Kutyabarát? Nincs róla hivatalos információnk, ezért gyanítjuk, hogy nem.

tags: #athen #kepe #iolumpiai #stadion

Népszerű bejegyzések:

• Súlyos sérülések és felejthetetlen pillanatok a futballban
• A „Szívemhez szorítom” kiadvány és koncert
• Melyik amerikai futball labdát válasszam?
• globális romantika és magyar sorsok
• bekapcsolási problémák az autórádiónál