Átlagos Passzkísérletek Száma az NFL-ben: Stratégia és Statisztika

Az amerikai futball, mint a tengerentúli sportok egyik legnépszerűbb ága, komplex szabályrendszerrel és dinamikus játékmenettel rendelkezik. A játék célja természetesen a győzelem, amit úgy tud kivívni az egyik küzdő fél, ha több pontot szerez a másiknál. Pontszerzéshez a labdát az ellenfél végzónájába kell juttatni, vagy a kapuvasak közé kell rúgni, amelynek eléréséhez minél beljebb kell nyomulni az ellenfél területére. Az amerikai futball tehát a területszerzés játéka, ennek megfelelően a szabálytalanságokért sem sárga vagy piros lapokkal, hanem területvesztéssel kell bűnhődnie a vétkes alakulatnak.

A játékot egy labdarúgó pálya méretű játéktéren játsszák. A pálya hossza 120 yard (110 méter), szélessége 53 1/3 yard (49 méter). A pálya hosszanti határvonalát az európai focinál megszokott módon oldalvonalnak (sideline), a keresztirányú határát pedig alapvonalnak (end line) nevezzük. A játék a pálya középső 100 yardján zajlik, két végén egy-egy 10 yard hosszúságú célterület (végzóna vagy end zone) található. A játékteret 5 yardonként egyenes vonalak keresztezik, és minden yardot úgynevezett hashmarks jelöl, ami a labda pontos elhelyezéséhez szükséges. A félpályát jelző vonal és az end zone határát jelölő vonal (goal line) közötti távolság 10 yardonként számozva van.

Egy amerikaifutball−mérkőzés rövid, általában 5−10 másodperces támadóakciók sorozatából épül fel, melyek között 25, illetve bizonyos esetekben 40 másodperc megbeszélési idő van, tehát a játék menete nem folyamatos, ellentétben például a rögbivel. A támadó csapatnak 40 másodperce van a támadás indítására, ha a bíró nem állítja meg az órát. Amennyiben technikai okok miatt (például sérülés, büntetés stb.) megállították az órát, akkor a bíró óra−újraindítási jelétől számítva 25 másodperc van a kezdésre.

Az Irányító Szerepe és a Passzkísérletek

A támadóakciók központi figurája az irányító, akinek döntései alapvetően befolyásolják a játék menetét és a passzkísérletek számát. A quarterback (rövidítve QB) az amerikai futballban egy pozíció a támadócsapatban. Magyar neve irányító, mivel ő a támadók vezére, "karmestere". A támadójátékok túlnyomó részében az irányító a center mögött állva fogadja a labdát, ez a snap. Két fő módja van a snap fogadásának, a „sima”, amikor közvetlenül a center mögött állva kézből kézbe kapja a labdát, illetve a „shotgun”, amikor néhány yardra a center mögött állva várja azt, és a center a kezébe hajítja.

A snap megtörténte után 3 lehetősége van az irányítónak: passzolja egy érvényes elkapónak (a támadófal 5 játékosa nem kaphat el előrepasszt), átadja egy running backnek (ez a handoff), vagy maga indulhat meg a labdával. A futás (rush) az esetek nagy részében handoff−al kezdődik, ez az a mozzanat, amikor a QB átadja a running back−nek a labdát. Az irányító maga is futhat a labdával a snap után. A passzolás az amerikai futballban az esetek túlnyomó többségében előre történik. Előre passzolást egy playben csak egyszer, és csak a line of scrimmage mögül lehet végrehajtani a támadócsapatnak.

Az irányítók legfontosabb képessége természetesen a passzolási erejük és pontosságuk. A támadóknak négy lehetőségük (down) van legalább 10 yardot előre haladni. Ha ez sikerül, akkor ismét megkapják az első kísérlet jogát (first down), és megint négyszer próbálkozhatnak a minimum 10 yardos előrehaladással (1st&10). Egy adott kísérleten belül alkalmazott játékvariációt play-nek nevezzük.

Passzkísérletek Mérése és Hatékonysága

A passzkísérletek számának és hatékonyságának értékelésére több statisztikai mutató is szolgál az NFL-ben. Az egyik ilyen a QB rating (irányítómutató), mely olyan alapvető adatokra épül, mint a passz kísérlet, a sikeres passz, a megtett yardok, TD-k és INT-ek (interception-ök), ezért a formula alkalmazható védőkre és elkapókra is. A maximális pontértéket ebben a mutatóban 77,5%-os pontossági mutatóval lehet elérni.

A QB rating második eleme a kísérletenként megtett yardok. Az irányító számára jó hír, hogy itt nincs negatív tényező a képletben, így már egyetlen TD is kimozdítja a számot a nulla értékről, mindegy, hogy hány passz kísérletből sikerült elérni. Ha itt maximalizálni szeretné a pontjait a játékos, akkor átlag 8,41 átadásra kell jutnia egy hatpontos játéknak (pick6 nem ér, az a „d” szekcióba számít).

A képletből látszik, hogy az interception (INT) büntetésnek számít, tehát a maximális 2,375-ös értékből kapunk levonásokat, ha az ellenfél játékosát találjuk meg a labdánkkal. Itt a maximumot könnyű megérteni: ha nem dobsz INT-et, akkor maxot kapsz és mindjárt minimum 39,6-os QB ratinged van. A nullázáshoz itt 10,52 passz a határszám, tehát ha minden 11. passzkísérletből egy interception születik.

Egy másik fontos mutató az Expected Points Added (EPA), amely figyelembe veszi a kísérletek és a megteendő yardok számát is (alapvetően négyből kell megoldani 10 yardot, hogy haladni lehessen tovább) a szimpla haladás mellett (egy 3. és 10-re megtett nyolcyardos játék a saját térfélen - rúgó- és pontszerzési távon kívül - például lényegesen kevesebbet ér, mint egy 3 yardos játék 3. és 2-re, amivel tovább tud haladni a gárda). Számításába beleszámítanak még a labdavesztések is. Az egyik játékról a másikra haladva a két várható érték differenciája az EPA, ami nagyon pontosan megmutatja, hogy az egyes játékok mennyire hatékonyak.

A legjobb passzjátékok EPA alapján (PFF statisztikái)

Példák a Passzkísérletek Számára és Teljesítményre

A történelem során számos játékos és csapat emelkedett ki passzjátéka volumenével vagy éppen hatékonyságával. A 2012-es szezon döntőjében, a 47. Super Bowlon a Baltimore Ravens egy fantasztikus mérkőzésen 34-31-re legyőzte a San Francisco 49erst. A mérkőzés legjobbjának a 287 passzolt yardig és 3 TD-átadásig jutó Joe Flaccót választották meg. Flaccónak ez már a 11. TD-passza volt a rájátszásban, ezzel beérte Joe Montanát (1989) és Kurt Warnert (2008) az egy playoff során kiosztott legtöbb hatpontos átadás tekintetében. Colin Kaepernick 302 yarddal állt ekkor, ezzel Montana (kétszer is) és Steve Young harmadik 49ers irányítóként lépte át a 300 yardot a Super Bowlokban.

Tom Brady pályafutása is rendkívüli példája a passzjáték dominanciájának. A 2000-ben csupán a 199. helyen kiválasztott játékos a liga történetében az egyetlen hatszoros bajnok, ő tartja az alapszakaszbeli győzelmek rekordját kezdő irányítóként (219 diadalra 64 vereség jut, őt Peyton Manning - 186-79 -, és Brett Favre - 186-112 - követi), ahogy a rájátszásban is mindenkinél többször ízlelhette meg a siker ízét (30-11, a második helyezett Joe Montanának 16 győzelme van -16-7...). Sorolhatnánk még, hogy a Super Bowlokban övé egy meccsen és összességében is a legtöbb passzolt yard, a legtöbb összesített TD-passz, hogy az alapszakaszban a második legtöbb TD-vel és passzolt yarddal áll, hogy a rájátszást tekintve minden kategóriában első lenne.

A 2019-es szezonban Brady 4057 yarddal, 24 passzolt TD-vel végzett, és bár csak nyolc interception rontotta a mérlegét, a 88-as irányítómutató az elmúlt évek legrosszabbja volt. Ami a QB rating számítását illeti, a yardok tekintetében 8,6-os átlaggal állt, ami körülbelül 4 yarddal kevesebb volt, mint a maximumhoz szükséges. Mivel a goal line-on gyakran kapják meg erőfutóink a labdát, ezért a TD mutatója a legrosszabb, itt veszít összesen 17,6 pontot, mivel csak 15,1 átadásonként ér el pontot a játékával. Jameis Winston 5109 yarddal minden idők 8. legjobb teljesítményét hozta, míg a 33 TD-passz a második legjobb mutató volt 2019-ben.

Edzői Filozófiák Hatása a Passzjátékra

Az edzői filozófiák jelentősen befolyásolhatják a passzkísérletek számát és típusát egy csapatnál. A Pro Football Focus (PFF) elemzése is rávilágít Tom Moore, a legendás támadókoordinátor munkásságára. Moore sohasem volt egyik NFL-együttes vezetőedzője sem, szerepe viszont megkérdőjelezhetetlen néhány korszakos támadósornál.

Az NFL történetében két csapat akad mindössze, melynek volt 4000 yardos irányítója, 1500 yardos futója és 1500 yardos elkapója egyazon idényben. Az 1995-ös Detroit Lions és az 1999-es Indianapolis Colts. Közös pontjuk, hogy mindkettőt Tom Moore támadókoordinátor munkássága mellett hozták össze! Moore három Super Bowlt nyert segédedzőként, a Steelersszel az 1978-as és 1979-es idényben, a Coltscal pedig 2006-os kiírásban.

Az 1978-as Steelers a passzkísérletenkénti yardok átlagában (7.9) és a TD-százalékban (7.6%) is vezette a ligát, miközben csak a 13. legtöbb passzkísérlettel dolgozott, és 4996 yardig jutott el. Egy évvel később a pittsburghi csapat top 5-ben zárt a passzkísérletenkénti yardátlagban (7.9, 2.), a pontos átadásonkénti átlagban (14.4, 5.) és a TD-százalékban (5.5%, 3.), a hetedik legtöbb passzkísérlet (472) mellett pedig 6258 yardig jutott az offenzíva! Moore rendszereit az offenzív teljesítmény maximalizálására tervezték, ahogy ő maga is megfogalmazta: „Ezt a támadósort arra tervezték, hogy minden egyes évben 5000 összyard felett termeljen. Minden évben számítunk egy 4000 yardos irányítóra, egy 1000 yardos futóra és két 1000 yardos elkapóra.”

Super Bowl Rekordok a Passzjátékban

A Super Bowlok történetében is számos rekord született a passzjáték tekintetében, amelyek jól illusztrálják az irányítók és a passzkísérletek fontosságát a legmagasabb szintű amerikai futballban.

tags: #atlagos #passz #kiserlet #nfl #meccsen

Népszerű bejegyzések:

• MLSZ átigazolási szabályok
• A B-csoportos rali-bajnokság titkai
• A volt kapus, Nota Gyula tragikus halála és az ügy fejleményei
• Bowling competitions in Hungary
• Összefoglaló az FTC-Rail Cargo Hungaria – Metz HB 31–31-es mérkőzésről