Az Atlétika Utánpótlás-nevelés Stratégiái és Sikerei Magyarországon
Az atlétika, mint a sportok királynője, mélyen gyökerezik a magyar sporttörténetben. Már 1867-ben megjelentek a futás, ugrás, dobás vetélkedők Magyarországon. Az angolok után a magyarok voltak az elsők a „kontinensen” az atlétika meghonosításában. Érvelni mellette fölösleges - az atlétika a legősibb sportágak egyike. A járás, a futás, az ugrás és a dobás mindig az emberi mozgások alapformái voltak. Az atlétika minden sportág alapját képezi, a világon nagyon széles körben elterjedt, ezért is kapta a „sportok királynője” jelzőt. A magyar atléták már az első újkori olimpiától kezdve számos sikerrel - 2020-ig tíz olimpia bajnokkal, világbajnoki dobogósokkal, húsznál több Európa bajnokkal, világ- és Európa rekorderekkel - öregbítették hazánk hírnevét.
Az Utánpótlás-nevelés Jelentősége és Céljai
Az élsport fenntartásában és a sportág jövőjének biztosításában az utánpótlás-nevelés kiemelten fontos szerepet játszik. Eleink az elsők között ismerték fel az utánpótlás-nevelés fontosságát. A versenysportban való eredményesség mellett célunk még, hogy az atlétikát minél szélesebb körnek elérhetővé tegyük. Az egészséges életmódra és jó testkultúrára nevelést, valamint a kitartás és mások tiszteletének elsajátítását szeretnénk átadni minden tagunknak. Az utánpótlás programok fő célja, hogy a fiatalok megfelelő alapokat kapjanak a későbbi versenysportoláshoz, akár más sportágban is.
Az MTK Atlétika Szakosztálya: Hagyomány és Innováció
Az MTK atlétikai szakosztályának története szorosan összefonódik a magyar atlétika fejlődésével. Már az MTK 1888-as alapításánál az atléták alkották az egyik meghatározó sportágat. Az első komoly versenyt is ők rendezték. 1889. április 21-én érkezett el a nagy nap a Tattersalon, az ügetőpályán. A kor szokásainak megfelelően, több szakágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes: Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes: Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes: Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt. Emellett 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes: Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angolmérföldes gyaloglásban (győztes: Kohn Arnold), távolugrásban (győztes: Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Totis Lajos az utóbbiban is remekelt - legjobb MTK-s versenyzőként a második helyet érte el.
Kohn Arnold körül kialakult az a népes gyalogló csapat, amelyik megalapozta az egészen az első világháborúig tartó MTK gyalogló hegemóniát. Tagjai ekkor Domenis Gyula, Fitsch Ferenc, Totis Lajos és Vidor Jenő voltak. Év közben csatlakozott a társasághoz Grünwald Márton, aki a megszűnt Sportkedvelők Köréből érkezett. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel, 1894 májusában. Ezt ő maga döntötte meg alig egy hónappal később 10 perc 31 másodperces idővel. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs.
Az utánpótlás-nevelés korai felismerése az egyesület fejlődésének kulcsa volt. 1901-ben megváltozott az MTK alapszabálya. A korábbi rendelkezés - a kor szokásainak megfelelően - tiltotta ifjúsági tagok felvételét, az új szabály ezt lehetővé tette. Az I. Világháborút megelőző utolsó két békeév bajnokságán 4-4 győzelemben volt részünk. 1913-ban Szalay Pál 100 és 220 yardon, Rajz Ferenc 880 yardon győzött, Wardener Iván a magasugrók között lett bajnok. 100 yardon kék-fehér dobogóst ünnepelhettünk, a második Szenes József, a harmadik Boros Géza lett. Rajz Ferenc szintén 1913-ban 500 méteres távon 1:07,6-os idővel világcsúcsot ért el.
A II. Világháború rettenete után szakosztályaink közül elsőként az atléták szervezték újra magukat. A felszabadulás utáni első bajnoki címünket is az atléták szerezték. Már ekkor több - később ragyogó pályát befutó - tehetség bontogatta szárnyait kék-fehérben. Például Umbrai Katalin gerelyhajító, Zsitvai Zoltán rúdugró, Lombos Dezső gát- és rövidtávfutó, valamint Nagy György távol- és magasugró. 1949 és 1956 között 45 magyar bajnoki címet nyertek versenyzőink. Kovács József volt a korszak csillaga: olimpiai ezüstérme mellett Európa-bajnokságon is második helyet ért el. Pályafutása során olyan halhatatlanokat győzött le, mint Kuc és Zatopek. A hetvenes éveket Rózsa István 6 bajnoki címe vitte el 400 méteren. A sprinter Gerő Ferenc egymaga 9 egyéni bajnoki címet gyűjtött. Tagja volt az olimpiai 4.helyezett 4x100-as váltónak.
A közelmúlt eredményei is bizonyítják az MTK folyamatos sikerét. 2021-ben, a tokiói olimpián klubunk többpróbázója, Krizsán Xénia 13., távolugrónk, dr. Nguyen Anasztázia 16. A szakosztálynak jelenleg közel 300 igazolt sportolója van. Küldetésünk az egyesületi célokkal összhangban a minél eredményesebb felnőtt nemzetközi szereplés elérése a sportág bármely olimpiai versenyszámában az utánpótlás korosztály nemzetközi, valamint a hazai felnőtt bajnokságok megerősített alapjára építve, így biztosítva pozíciónkat a legsikeresebb magyar atlétikai szakosztályok között.
A Kaposvári Sportközpont és Sportiskola (KASI) szerepe
A Kaposvári Sportközpont és Sportiskola (KASI) meghatározó szerepet játszik Kaposvár sportéletében, szerepe nélkülözhetetlen az utánpótlás-nevelésben. Az intézmény 1964-ben alakult, immár 59 éves. Hét szakosztállyal, 950 fővel, 56 edzővel működünk. A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program kategorizálása szerint egyéni sportágaink közül az atlétika és a judo 2. kategóriás, ami kiemelt figyelmet biztosít a szakosztálynak.
A sportág jelen volt a KASI 1967-es alapításakor és bár időszakosan ki-ki került a sportiskola kötelékéből, a városban folyamatosan jelen volt. A szakosztályt jelenlegi fennállásában 2018 őszén szervezték újra, megújult alapokra helyezve a sportolók felkészítését. A KASI összesen kilenc csoportban foglalkoztat sportolókat az atlétikán belül. Jelen van a város hét iskolájában.
KASI Atlétika Utánpótlás Csoportjai
| Korosztály | Csoportok száma | Részletesebb leírás |
|---|---|---|
| 6-10 évesek | 3 | Kölyökatlétikai csoportok |
| 10-14 évesek | 5 | Edzések a korosztálynak |
| 14-18 évesek | 1 | Edzések a korosztálynak |
Az atlétika olyan alapokra tanít meg, amely bármely más sportágban hasznosítható, megtanít értékelni a befektetett munkát, fejleszti a fizikai erőnlétet és az állóképességet is. Nagy eredmény, hogy a KASI atlétika szakosztályának alig 1,5 éves fennállása alatt már sikerült felkerülnie az atlétika hazai térképére. 2020-ban Hajdú Boróka két serdülő országos bajnoki címmel is fényesítette a csapatot. Korábban Czebei Réka Ifi VB 8. helyezett, EYOF 3.helyezett is a szakosztályunkat erősítette. Télen: Helyben, az iskolák tornatermeiben és a Kaposvár Arénában történnek az edzések.
A Budapesti Honvéd Atlétika Utánpótlás Programja és Sikerei
A Budapesti Honvéd Sportegyesület megalakulása után 1950-ben állt először Honvéd atléta a dobogó tetejére a hazai bajnokságon. Magasugrásban Lehoczky Sándor, 50 kilométeres gyaloglásban Róka Antal szerzett bajnoki címet, azóta közel háromszáznál tartunk, ha csak a felnőtt címeket nézzük. Nemzetközi eredményünket szerencsére túl hosszú lenne felsorolni, de a szakosztály történelmét meghatározó atlétáinkat mindenképpen ki kell emelni. 1952-ben, Helsinkiben Róka Antal megszerezte a szakosztály első olimpiai érmét, egy bronzot, 50 kilométeres gyaloglásban. 1953-ban futotta első világcsúcsát az Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes váltó, amely az ötvenes évek végéig még tízszer megismételte nagyszerű teljesítményét. Iharos Sándor 1955-ben a szaksajtó szavazása alapján elnyerte a világ legjobb atlétája címet. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián Tóthné Kovács Annamária ötpróbában bronzérmet nyert. A 90-es években Ináncsi Rita többpróbában gyűjtött érmeket világbajnokságon és Európa-bajnokságon. 2004-ben, Athénban Kővágó Zoltán megszerezte a szakosztály legfényesebb olimpiai érmét, egy ezüstöt, diszkoszvetésben.
A Honvéd kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre. A 2000-es évek elején az utánpótlás nevelés nem kapott nagy hangsúlyt, de 2019-ben beindítottuk az utánpótlás programunkat, amely az U10-U16 korcsoportokat foglalja magába. Célja, hogy a fiatalok megfelelő alapokat kapjanak a későbbi versenysportoláshoz, akár más sportágban is. A felnőttkori eredményességet tartjuk a legfontosabbnak, az edzéseket ennek megfelelően alakítjuk, de ezzel együtt is egyre sikeresebbek a korosztályos bajnokságokon. Az elmúlt 10 évben Krizsán Xénia U23-as EB-n egy arany, Farkas Petra egy arany és egy ezüst, Takács Boglárka két ezüstéremmel gyarapította a Honvéd éremtáblázatát, Illovszky Dominik pedig az U18 EB-n egy ezüstöt adott hozzá. Az utóbbi pár év eredményeit nézve a Honvéd adta a legtöbb csapattagot a világversenyekre, és a felnőtt országos bajnokságokon mi szereztük a legtöbb aranyérmet. 2024-ben 5 sportolónk került a magyar olimpiai csapatba, az Európa-bajnokságon pedig 11-en szerepeltek egyesületünkből. 2025-ben mind a Fedettpályás EB-n, mind a Fedettpályás VB-n döntős helyezéseket szereztünk. A szakosztály számára fontos a hagyományőrzés is, a Honvéd Kupa 2024-ben már 40. alkalommal került megrendezésre. A hazai versenynaptár egyik legfontosabb versenye, ennek megfelelően nagy népszerűségnek örvend.
A BEAC Atlétika Szakosztályának Küldetése az Egyetemi Sportban
A BEAC Atlétika szakosztály célja a magas színvonalú atlétikai oktatás és utánpótlás-nevelés biztosítása az egyetemi fiatalok számára, miközben az egyesület a versenysport terén is kiemelkedő eredményekre törekszik. A casino online világától eltérően, ahol a szerencse döntő szerepet játszik, a BEAC atlétika az állóképesség, elhivatottság és kitartás fejlesztését helyezi előtérbe. A szakosztály filozófiája a minőségi sportélményt támogatja azáltal, hogy a testmozgást a teljesítményorientált versenyzéssel ötvözi. Az atlétikai edzések során a fiatalok különböző szinteken kapcsolódhatnak be, a szabadidősporttól egészen a versenysportig. A BEAC Atlétika közössége a sport iránt elhivatott, kitartó egyének nevelésére törekszik, a közösségi szellem és a csapatszellem kialakítása mellett. A BEAC Atlétika nyitva áll minden olyan fiatal előtt, aki a hagyományokat és az értékeket tisztelő sportkörnyezetben szeretné magát kipróbálni, illetve azok számára is, akik nemzetközi szintű versenyzőkké szeretnének válni.
Sportlétesítmények és Fejlesztések az Utánpótlásért
Az utánpótlás-neveléshez elengedhetetlen a modern és jól felszerelt sportlétesítmények megléte és folyamatos fejlesztése. A TAO adta lehetőségekkel szélesebb értelemben is élünk, az utánpótlás-nevelés mellett, folyamatos sportlétesítmény fejlesztésekkel, felújításokkal segítjük a város sportját, a létesítménypark bővülését, színvonalának javulását. A Kormány határozatnak megfelelően a KASI-nak is részt kell vennie a hazai élsport eredményességének fenntartásában. „Kiemelt” csoportjaink számára mindent meg szeretnénk adni, ami a hazai, illetve a nemzetközi élvonal számára már magától értetődő, a kimagasló eredmények záloga. Meghatározó együtt állása a dolgoknak, hogy jelenleg korszakos jelentőségű sportberuházások zajlottak, zajlanak Kaposváron, melyek kivétel nélkül minden szakosztályunkat érintik. A két legjelentősebb beruházás a - Modern városok program részeként épülő - Kaposvár Aréna elnevezésű multifunkcionális sportcsarnok és az új 10 pályás versenyuszoda átadása már 2019-ben megtörtént. E mellett 2016-ban átadásra került az ország egyik legkorszerűbb judo csarnoka, míg az RG- birkózó csarnok felújításra, elsősorban energetikai korszerűsítésre került. A műanyag atlétika pálya teljes felújítása 2023-ban elkészül, szinte egy teljesen új atlétikai pályával fogunk rendelkezni.
A Budapesti Honvédnál 1974-ben készült el a 150 méter hosszú, 6 sávos, rekortán borítású futófolyosó, öltözővel és erősítőteremmel. Majd 1984-ben készült el az egész futópálya rekortán borítása. Azóta a pálya az egyik legkedveltebb atlétikai versenyhelyszín az országban. 2018 és 2023 között minden létesítményünk megújult. A fedettpálya egy energetikai korszerűsítésen is átesett, valamint a teljes rekortán felület és a kiszolgáló részlegek is felújításra kerültek, hogy a budapesti világbajnokság edzőpálya feladatait méltóan el tudjuk látni.
Kihívások és Jövőbeli Irányok: A Hosszútávfutás Példája
Az atlétika utánpótlás-nevelésének kihívásai és lehetőségei folyamatosan változnak. Egyre népszerűbb a hobbisportolók körében a hosszútávfutás, miközben hazánkban a maratonszakág élsportolói bázisa szűk. „A magyar atlétikára jellemző, hogy sokáig erőltetik a középtávfutók felkészülését, mindenki ott akar eredményeket elérni. Emiatt gyakran az igazi célt nem találjuk meg, pedig az utóbbi években több példát is láttam rá, hogy aki hosszabb távokra váltott, megfelelő edzőhöz került, volt lehetősége a kibontakozásra - mondja az Utánpótlássportnak Knipl István, aki a Magyar Atlétikai Szövetségben a közép-, hosszútáv-, hegyi- és ultraszakágat vezeti, emellett az MTK Budapest atlétika-szakosztályát is irányítja.
Kiemelkedő példák mutatják, hogy a megfelelő irányváltás milyen eredményeket hozhat. - Lomb Ádám például néhány nappal ezelőtt a bécsi maratonon futott 2 óra 12 perc végét, amivel - úgy néz ki - kvalifikálta magát az Európa-bajnokságra, a hatvan fős mezőnybe, az edzőváltása kulcsfontosságú volt ehhez a sikerhez. Vindics-Tóth Lili Anna hasonló utat járt be, szintén jó idővel debütált tavaly ősszel a maratonisták között. Melléjük még idesorolom Szemerei Levit és Szabó Nórát, ők négyen mindenképpen a hazai elitet alkotják. Miközben pályaversenyzőként (a futópályán zajló atlétikai futószámok tartoznak ebbe) maradandót nem tudtak alkotni, ezen a távon találták meg a számításukat.
A fiatal sportolók védelme és fejlődése kiemelt figyelmet igényel. „A sérülés és a kiégés veszélye benne van a fiataloknál, így a gyakorlat inkább az, hogy tizennyolc-tizenkilenc éves korukig pályaversenyzéssel foglalkoznak a sportolóink, ha pedig abban nem tudnak maradandót alkotni, akkor jön el az idő, hogy elgondolkodjon, feljebb lépje-e a távok szempontjából - folytatja a szakember. - Az ennél fiatalabbaknál is előfordul, hogy akár tíz-tizenöt kilométeres utcai futást csinálnak, ezzel semmi baj nincs, hiszen a felkészülési időszakba megfelelően be lehet építeni ezt. „Régiókban lenne érdemes gondolkodni, azokban összekötni ezeket a futókat, akik aztán a csapatmunkából is meríthetnek erőt. Szabó Nóra például korábban túlsúllyal küzdött, később a Honvédtól eltanácsolták, ma az MTK versenyzőjeként már országos csúcstartó, világbajnoki tizenötödik. Borzasztó fizikai munka ez, a hosszú és kitartó felkészülés, patikamérlegen kiszámolva. Ehhez azonban olyan elhatározás kell az adott fiatalban, amit a hazai szövetség helyette nem tud előidézni.”
tags: #atletika #utanpotlas #neveles
