A Nemzeti Atlétikai Központ: Költségek, Finanszírozás és Gazdasági Hatások
Az atlétikai stadionok fenntartásának és az általuk otthont adó nagyszabású sportesemények finanszírozásának kérdése rendkívül összetett, különösen, ha olyan kiemelt beruházásról van szó, mint a budapesti Nemzeti Atlétikai Központ és a 2023-as Atlétikai Világbajnokság. A magyar sport világának egyik legnagyobb eseménye, az Atlétikai világbajnokság, tehát nem csupán a sportolók felkészüléséről, hanem az infrastrukturális fejlesztésekről és azok pénzügyi hátteréről is szól.
Egy nagyszabású beruházás története és költségei
A világbajnokság története 2017 decemberében indult, amikor hatályba lépett a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló kormányhatározat, amely az észak-csepeli és dél-pesti beruházások tervezéséhez és előkészítéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazta. Ennek keretében a Kormány egyetértett a Budapesti Atlétikai Stadion, szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai edzőcsarnok, valamint a hozzájuk tartozó gyalogos és kerékpáros hidak megvalósításával. A Kormány a 2023. évi WA Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezése és a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítása érdekében egyetértett a Nemzeti Atlétikai Stadion, valamint a gyalogos és kerékpáros híd, illetve egyéb kapcsolódó létesítmény, infrastruktúra, valamint környezetrendezés (a továbbiakban: Beruházás) megvalósításával és a megvalósítási időszak alatti üzemeltetésével legfeljebb 246 526 880 540 forint összegben, az 1. mellékletben megjelölt ingatlanokon.
A költségek dinamikus alakulása és az állami hozzájárulás
A jövő évi atlétikai világbajnokságnak otthont adó stadion már eddig is bőven a legdrágább sportlétesítmény volt Magyarországon, folyamatosan emelkedő árakkal. Eredetileg 204 milliárd forintba került volna a beruházás, de a költségek többszörösen is emelkedtek. 2020-ban 150 milliárd forintos szerződést írtak alá. 2020-ban kiadott kormányhatározat szerint az új atlétikai stadionra, a gyalogos és a kerékpáros hídra, illetve a kapcsolódó egyéb létesítményekre és az infrastruktúrára eredetileg 203,9 milliárdot szánt a kormány. Ezt az összeget azonban 2022-ben 35 milliárddal toldották meg, így a beruházás összköltsége 238 milliárd forint lett. Idén júliusban már 211 milliárdra kellett emelni a keretet, októberben 238 milliárdra, december elsején pedig már 246 milliárdra. A tavalyi világbajnokság helyszíne folyamatosan drágult, az átadásakor 2023-ban 246 milliárd forint volt az összköltsége, de a jelek szerint még mindig nem zárult le az elszámolás. További majdnem 35 milliárd forinttal, 246,5 milliárdra emelte a kormány a 2023-as atlétikai világbajnokságra épülő stadion költségét - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. A Szabad Európa összegezte, hogy a rendezés (a stadionépítéssel együtt) mintegy 315 milliárd forintot emésztett fel. „Ez a stadion minden idők legdrágább magyar sportlétesítménye, nem is kérdés. A Puskás Aréna volt 150 milliárd, ez még azt is jelentősen meghaladja.”
A Nemzeti Atlétikai Központ beruházási költségeinek alakulása
| Dátum/Esemény | Összeg (milliárd Ft) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Eredeti tervek (2020-as kormányhatározat) | ~203,9 | Stadion, hidak és kapcsolódó infrastruktúra |
| Kivitelezői szerződés (2020) | 150 | ÁFA nélkül, Záév Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. |
| Keretemelés (2022) | 238 | 35 milliárddal toldották meg |
| Keretemelés (2023 Július) | 211 | Emelt keretösszeg |
| Keretemelés (2023 Október) | 238 | Emelt keretösszeg |
| Végső keret/Átadás (2023 December 1) | 246-246,5 | Végleges összköltség az átadáskor vagy utolsó emelés |
| Teljes rendezési költség (becslés) | ~315 | Szabad Európa becslése (stadion + rendezés) |
A szerdai Magyar Közlöny szerint 85,8 milliárd forintot csoportosítanak át a Gazdaságújraindítási Alapból kiemelt kormányzati építési beruházásokra, amiből a legnagyobb tétel 19,7 milliárd forint, ami a Nemzeti Atlétikai Központ megvalósítására megy. Egy másik kormányhatározat extra 27 milliárd forintot ad a Nemzeti Atlétikai Stadion építésére. Bár az elszálló árak miatt közel 300 állami beruházást felfüggesztett a kormány, az igazán fontos dolgokra mindig akad egy kis közpénz. A hétfőn késő este megjelent kormányhatározat összesen 9,3 milliárd forintot utal ki ilyen célra, amiből a legnagyobb tétel a Budapesti Atlétikai Stadion kivitelezési munkáira vonatkozó 6,8 milliárd.
Finanszírozás és közbeszerzési eljárások
A közbeszerzési törvény bizonyos szervezeteket kötelez arra, hogy közbeszerzési eljárást folytassanak azért, hogy a közpénzek hatékonyan legyenek felhasználva és a felhasználás folyamata átlátható legyen. Ennek célja, hogy biztosítsák a tisztességes versenyt és megakadályozzák az esetleges visszaéléseket. Az Atlétikai Stadion építése is ilyen beruházásnak számított, amelynek költségei meghaladták a központi költségvetésről szóló törvény által meghatározott értékhatárokat, ezért a projekt esetében is kötelező volt közbeszerzési eljárást kiírni.
Az állami magasépítési beruházások esetében az ajánlatkérő szervezet a Beruházási Ügynökség, amelyet az Országgyűlés hozott létre 2018-ban a hatékonyabb közpénz felhasználás érdekében. A Kormány a 299/2018. (XII.27.) számú Rendeletében 2019. január 1-től Beruházási Ügynökségként a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (BMSK Zrt.) jelölte ki. Fontos megemlíteni az 541/2022. (XII.22) Kormányrendelet 7.§-át, mert ez tette lehetővé, hogy Beruházási Ügynökség (ma már Építési és Közlekedési Minisztérium) nem csak gazdasági társaság lehet. A közbeszerzés során meghívásos eljárást alkalmaztak, ahol az ajánlatkérő szervezet az ajánlattevők keretszámának vagy létszámának megállapítására, és a részvételi szakaszban érvényes jelentkezést benyújtók közötti rangsorolásra is lehetőséget kapott.
A közbeszerzési eljárás győztesei, a ZÁÉV Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a 2015. évi CXLIII. törvény alapján közösen nyújtottak be részvételi jelentkezést. A két cég közül az előbbi a vezető tag, de egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért. A kivitelező természetesen a Mészáros-féle ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. volt, akik közösen indultak a tenderen. Ehhez azonban még hozzájön sok tízmilliárd forint plusz is a kiegészítő beruházások miatt, mint például a gyalogos és kerékpáros híd. Az alvállalkozók közé a Mészáros csoportból a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt. mellé a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. fért be.
A világbajnokság operatív költségei
A 2023 nyarán, augusztus 19. és 27. között zajlott budapesti atlétikai világbajnokság nemcsak a stadion építésével, hanem a rendezéshez kapcsolódó jelentős operatív költségekkel is járt. Az igénybe vett szolgáltatások közül kiemelkedik a tévéközvetítés szolgáltatásainak költségei (4,209 milliárd forint), a rendezvényszervezési tevékenységet támogató szolgáltatások (2,938 milliárd forint) és a díjazottak részére fizetett költségek (2,703 milliárd forint). A cég alkalmazottai után 1,136 milliárd forint volt a bérköltség, továbbá az egyéb személyi jellegű kifizetések 646 millió forintba kerültek. Mindezen felül értelmezendő természetesen a világbajnokság fő helyszíne, a Nemzeti Atlétikai Központ.
A stadion üzemeltetése és a jövőbeli felhasználás
Az ajánlattevők a stadion felépítésén túlmenően felelősséggel tartoznak az üzemeltetés biztosításáért is, a létesítmény használatba vételét követően. Ezen feladatok csak az alapműködéshez kapcsolódnak (pl. karbantartási, tisztántartási és biztonsági feladatok), nem foglalja magában a versenyek és rendezvények szervezését. Az üzemeltetési feladatok az átadás-átvétel lezárásáig tartanak, beleértve az ideiglenes építmények eltávolítását és a végleges alapállapot kialakítását. Fontos hozzátenni, hogy ez a kötelesség opcionális, és csak akkor szükséges, ha a megrendelő nem köt megállapodást a leendő üzemeltetővel ez alatt az idő alatt. A Kormány felhívta az emberi erőforrások miniszterét, hogy készítsen előterjesztést a Beruházás során létrejövő vagyonelemek üzemeltetéséről, az üzemeltető személyére vonatkozó javaslat és az üzemeltetési modell bemutatásával. Az atlétikai stadionnak kifejezett célja a nyilatkozatok szerint, hogy később szabadidős sporttevékenységre is használhassák az emberek. A stadiont időközben átépítették, a vb után lebontották a mobil lelátót, hogy kisebb legyen. A stadion most 35 ezer férőhelyes, de a vb után visszabontják 15 ezresre, az atlétika azonban ezt sem tudja megtölteni.
Gazdasági hatások, bevételi források és a megtérülés kérdése
Az atlétikai világbajnokság minden évben az egyik legizgalmasabb sportesemény, de azt csak kevesen tudják, hogy a finanszírozása milyen nagy kihívásokkal jár. A rendező városnak és országnak óriási összegeket kell befektetnie a stadionok, szállások és más létesítmények építésébe és fenntartásába, amihez nemcsak hatalmas beruházásokra, de a megfelelő bevételi forrásokra is szükség van. A reklám- és szponzorációs lehetőségek, a jegyeladások és az egyéb bevételi források bevonása fontos szerepet játszik a finanszírozásban, és mindez komoly hatással lehet a gazdaságra és a közösségre.
A World Athletics (WA) éves jelentései alapján a legfőbb bevételi források egyike a televíziós (broadcasting) jogok. A WA felmérései alapján 2021-ben összesen 38 241 000 $ bevételt jelentettek. A kereskedelmi szerződések, különösen az arculatátviteli megállapodások és a szponzorszerződések, szintén jelentős bevételi forrást jelentenek a World Athletics számára. Az Atlétikai világbajnokság olyan értékeket képvisel, amelyek sokak életére nagy hatással vannak, és sok résztvevő sportolóra az emberek példaképként tekintenek. Ezért az esemény kiváló lehetőséget kínál a cégeknek reklámozásra. A World Athletics 2022-ben bejelentette, hogy a merchandising területen a Cube Partnerships (Cube) lesz az együttműködő partnere egészen 2025-ig. A kereskedelmi szerződések másik nagy területe a szponzorszerződések.
Azonban a WA főszervezőként, bár segít a rendező országnak és könnyíti a szervezési munkálatokat, a legtöbb költség a rendező országot terheli. Ráadásul a bevételek nagy része, mint például a kereskedelmi jogok értékesítéséből származó bevétel, ennek ellenére nem a rendező országot illeti meg, hanem a WA-t. Az infrastruktúra kiépítése, a marketing hirdetések, orvosi és doppingellenes szolgáltatások, vendéglátás, jegyértékesítési műveletek mind olyan költségek, amelyeket az állam központi költségvetésből von el. Az atlétikai világbajnokság számos bevételi forrást kínál, amelyek hozzájárulhatnak a rendezvény megtérüléséhez. A bevételek közé tartoznak a merchandizing termékek értékesítése és a hospitality jogok. Azonban a világbajnokság más bevételi forrásokat is kínál, amelyek teljes összegükben Magyarországnak jutnak, mint például a belépőjegyek értékesítéséből származó bevételek. Emellett több olyan jövedelem is keletkezhet, amelyeket talán nem is gondolnánk. Az idelátogató sportrajongók mellett a hivatalos esemény résztvevői is - beleértve a versenyzőket és az ő stábjaikat, a versenybírókat, a média és közvetítési személyzetet, a beszállítókat és az önkénteseket - hatalmas költőerővel rendelkeznek, amely elősegítheti a gazdaság élénkítését.
Kifizetődő álom vagy milliós kockázat?
A világbajnokság megrendezésének bejelentése után Magyarországon nagyon eltérő hangulatok uralkodtak. Voltak, akik nagyon örültek annak, hogy Magyarország lehetőséget kapott egy ilyen jelentős esemény megrendezésére. Azonban voltak kritikus hangok is, akik nem tartották jó ötletnek, hogy Magyarország ilyen gazdasági körülmények között ennyi pénzt költ egy sporteseményre, különösen azután, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság és a háború okozta infláció miatt a költségek jóval meghaladták az eredeti költségvetési terveket.
A szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság pénzügyi megtérülése kizárható, az elkészült sportközpont társadalmi haszna és a vb marketingértéke pedig nehezen számszerűsíthető, ezért teljesen szubjektív a megtérülés megítélése egy sportközgazdász szerint. Mint mondta, alapszabály, hogy az infrastrukturális beruházásoknak a későbbi használattal kell megtérülniük, nem az adott sporteseményből. A 246 milliárdos atlétikai központ csak akkor érte meg, ha valóban nagyon népszerű tömegsport- és szabadidős helyszínné válik. Pénzügyi megtérülésre még ekkor sem lehet számítani szerinte egy 246 milliárdos összegnél, mert még a Puskás Arénánál is jelentős kihívás, hogy eltartsa önmagát, és legyen minimális nyeresége. A jóval drágább atlétikai központ közel sem tud majd annyi bevételt termelni szerinte, mint a Puskás Aréna, ezért pénzügyi megtérülésről nem is lehet beszélni.
A világbajnokság megtérülését a hetvenmilliárdos rendezési költséghez kell viszonyítani. Csak az ideérkező külföldiek költése több tízmilliárdos bevétel lehet, persze ez a pénz nem ugyanabba a zsebbe kerül vissza. A megtérülésbe a világesemény marketingértéke is beleszámít, ami ösztönözheti a turizmust, a befektetéseket, a kereskedelmet, itthon pedig nemzeti identitáserősítő hatása lehet, közösségi élményt adhat. Hogy ez megér-e ennyi pénzt, az megint nagyon szubjektív. A fővárosiak 71 százaléka szintén kizártnak tartja a megtérülést. A megkérdezettek 53 százaléka nem tervezi nézni a közvetítéseket. A válaszadók mintegy kétharmada örül annak, hogy Budapest rendezi meg az atlétikai vb-t, de itt is jelentős az eltérés a két oldal szavazóbázisa között: a kormánypártok szimpatizánsainak 96 százaléka örül, míg az ellenzéki szavazóknak csak a 44 százaléka. A válaszadók kicsit több mint fele gondolja úgy, hogy az atlétikai vb-vel jobb lesz az ország megítélése külföldön. A pártpreferencia volt meghatározó abban a kérdésben is, hogy az országnak kellene-e pályáznia olimpia megrendezésére.
tags: #atletikai #stadion #fenntartas #koltseg
