Nemzeti Atlétikai Központ: Egy Multifunkciós Sport- és Közösségi Tér Budapesten
A budapesti Nemzeti Atlétikai Központ kiemelkedő példája a városi rehabilitációnak és a modern sportlétesítmény-tervezésnek, amely nem csupán egy stadion, hanem egy zöld városi szövetbe integrált, sokrétű közösségi tér. Az atlétikai stadion a 2023-as Atlétikai Világbajnokság fő helyszíneként szolgált, több mint 200 országból érkező, több mint 2000 atlétát fogadva, ezzel globális figyelmet irányítva a magyar fővárosra. Építése és kialakítása jelentős mérföldkő Budapest városfejlesztésében, egy korábbi ipari területet alakítva át a sport és a kikapcsolódás vibráló központjává.
Helyszín és Városfejlesztési Koncepció
Az atlétikai stadion tervezésére kijelölt helyszín a Rákóczi hídtól délre, közvetlenül a pesti Duna parton található 14,7 hektáros területen. Ez az egykori ipari terület, mely korábban leginkább VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) telepként volt ismert, nagyszabású rehabilitáción esett át. A munkálatok 2020 decemberében kezdődtek a VITUKI-toronyház bontásával.
Az építészeti koncepció célja volt a Duna mentén kialakult rakparti promenád folytatása. A tervezők víziója a Duna-parttól folyamatosan emelkedő „zöld hullám” gondolata köré épült, egy új, élő, aktívan használható városi zöldfelület megalkotásával. Az új park szervesen kapcsolódik az Észak-Csepeli szigetcsúcsra tervezett zöld világhoz, valamint a Margit-sziget - Városliget - Népliget alkotta zöld gyűrűhöz is. A projekt célja az volt, hogy a Duna ezen szakaszát zöldfolyosóvá alakítsa, válaszolva a Kopaszi-gát rekreációs funkcióira.
A fejlesztés keretében az eddig ipari területként ismert Vituki és Duna-parti területének rehabilitációja valósult meg, létrehozva egy új, nyitott sport- és rekreációs közparkot a főváros számára. A fejlesztés méltó módon kapcsolódik a kivételes adottságú terület kiemelkedő természeti értékeihez, vonzó városrészt teremtve a városlakók számára az EU és Magyarország ökológiai hálózatának Duna-parti határán.
A teljes tervezési terület jellemzően három fő megújítandó területegységből állt:
- Az első a Nemzeti Atlétikai Központ és park területe; a barnamezős Vituki ipartelep, a Lágymányosi híd, Nagy-Duna ág, Kvassay-zsilip és a H7-es HÉV vonal által bezárt 15 hektáros terület.
- A második területegység az Atlétikai Edzőközpont területe; az Észak-Csepeli KDVVIZIG műemléki Tisztviselőtelep és Szennyvíztisztító Telep közötti, a Nagy-Duna sor úttól a H7-es HÉV vonaláig terjedő 5 hektáros területen helyezkedett el.
- A harmadik terület a Hajóállomás utca és környezete pedig a projekt városszerkezethez illesztés szempontjából meghatározó H7-es HÉV, Lágymányosi híd, Soroksári út, Kvassay út által lehatárolt 3 hektáros megközelítési területét jelölte ki.
Az egykori ipari terület rehabilitációjának részeként a stadion mellett számos további fejlesztés történt. Megvalósult a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig. Új árvízi védművek, partmenti gyalogos sétányok, kerékpáros utak, valamint hajóállomások készültek a Rákóczi hídtól a Kvassay-zsilipig, valamint az új kábelhídon át egészen Észak-Csepelig. A Nemzeti Atlétikai Központ és park területfeltárása érdekében két új és egy megújított megközelítési irány létesült. A jelenlegi H7-es HÉV töltése alatt elkészült két új aluljáró közül az elsődleges nagyközönség számára fenntartott főbejáratként szolgál a Hajóállomás utca súlypontjában, a másik a terület délre eső HÉV pályaszakasz alatt, a stadion üzemeltetési és logisztikai kiszolgálására. A terület harmadik bejárata a Gizella sétány meghosszabbításaként a Lágymányosi híd alatt, a Dél Pesti vasúti híd és pesti hídfőjének rekonstrukciójával együtt valósulhatott meg a MÜPA felőli oldalon.
A Stadion Építészete és Funkcionális Kialakítása
A Nemzeti Atlétikai Központ tervezése során a cél egy olyan multifunkciós épület létrehozása volt, amely egy zöld domboldalba illesztve, finom, szoborszerű alkotásként jelenik meg a Duna-parton. Az épület állandó része a hozzá csatlakozó, az oldalán felfutó domb, melybe mintegy belesüllyed. A domb és a nyugati lelátó íve, az acélvázas, feszített, membrán tető kecses formájával egyedülálló látványt nyújt.
A stadion alapüzemmódban 15 000 fő névleges kapacitású, de versenyüzemmódban további 25 000 fő befogadására alkalmas az ideiglenes felső lelátónak köszönhetően, így a 2023-as atlétikai világbajnokságra 40 000 néző számára alakították ki a nézőteret. A létesítmény szükség esetén 55 000 férőhelyes arénává bővíthető mobil lelátók és tető építése által. A lelátó teljesen körbezárja az atlétikai pályát, biztosítva a kívánt aréna hangulatot.
A főépület hozzávetőleges beépített területe 39 200 m², szintterülete pedig 75 300 m². A háromszintes épület üzemeltetési szintre, közönségforgalmi szintre és egy hangsúlyos városi gyűrűre tagolódik, amely városi közösségi térként és rekreációs területként is funkcionál. A stadion funkciók és szolgáltatások a kiemelt nyugati lelátó alatt található négy szinten helyezkednek el. A pályaszinten a sportolói és üzemeltetési területek kaptak helyet. A fő közönségforgalmi szinten éttermek és büfék találhatók, melyek közt széles bejárati zónák nyitnak a Duna-part és a park irányába. A legfelső szinteken a VIP területek helyezkednek el. A funkcionális szerkezetnek köszönhetően a vendéglátó egységek két irányban is működhetnek: atlétikai verseny vagy rendezvények alkalmával a lelátók felé, az év többi napján pedig a parkba, a dombot átszelő sétányok és teraszok irányába szolgálnak ki.
Így épült fel a Nemzeti Atlétikai Központ
Technikai Specifikációk:
Az épület küzdőterén az IAAF előírásoknak megfelelő atlétikai pályák és létesítmények kerültek kialakításra:
- Atlétikai pálya: Egy 9 sávos, 400 méter hosszú atlétikai körpálya és két darab 9 sávos célegyenes.
- Ugró számok: Két darab kétirányú távol- és hármasugró pálya a hozzá tartozó leérkezőhelyekkel. Az egyik nekifutó sáv mindkét végén 3,5 m széles leérkező hely áll rendelkezésre a gyengénlátó és a mozgáskorlátozott versenyzők részére. Továbbá egy darab kétirányú rúdugró hely is kialakításra került.
- Belső terület: A pálya belső területén 98,9 m x 68,9 m alapterületű élőfüves gyepfelület található.
A fedett-nyitott tetőszerkezet a világon egyedi új funkcióként és látványosságként városi pergolaként, az alatta elterülő nyitott Sportgyűrű városi köztérként jelenik meg Budapest szívében a nagyközönség számára nyitott módon a Dunaparton. A teljes térlefedéssel megépült Stadion tetőszerkezete hosszútávon mindkét verseny- és alapüzemmódban is megmarad az épület teljes tér- és sportvilágítási, hangosítási és eredmény kijelző rendszerének megtartásával. A tetőszerkezet megtartásával lehetőség nyílik az időközönként visszatérő nagyobb nemzetközi tornák befogadására, bérelhető lelátóval való újra bővítésére.
Fő adatok és kapacitások
Az alábbi táblázat a Nemzeti Atlétikai Központ főbb adatait és kapacitásait foglalja össze:
| Adat | Érték |
|---|---|
| Helyszín területe | 14,7 hektár |
| Beépített terület (főépület) | 39.200 m² |
| Szintterület (főépület) | 75.300 m² |
| Alapüzemmód férőhely | 15.000 fő |
| Versenyüzemmód férőhely (2023 vb) | 40.000 fő (15.000 fix + 25.000 ideiglenes) |
| Bővíthető kapacitás | 55.000 fő |
| Atlétikai körpálya | 9 sávos, 400 méter |
| Gyalogoshíd hossza (Robinson híd) | 168 méter |
| Kerékpártárolók | 180 db |
| Parkolóhelyek | 334 db személyautó, 4 db akadálymentes, 25 férőhelyes autóbusz |
Építési Folyamatok és Műszaki Megoldások
A Nemzeti Atlétikai Központ építése az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában valósult meg, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect Kft. tervpályázatgyőztes tervei alapján. A generálkivitelezést a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorcium végezte, a lebonyolításért a Főber Zrt - Óbuda Group konzorcium felelt. A projekt több lényeges eleme egymásra épült, figyelembe véve a közlekedés, az árvízvédelem és a közművek kialakításának komplex igényeit.
A stadion építése során számos különleges műszaki megoldást alkalmaztak. A tetőszerkezet, amely a világ legimpozánsabb szerkezetterveit értékelő Structural Awards 2024 shortlistjére is felkerült, Magyarországon egyedülálló feszített kábelszerkezetű térlefedéssel készült. Ennek mérnöki irányítását az Exon 2000 Kft. végezte, az angol Buro Happold mérnökiroda szakértői közreműködésében. Az állványozáshoz a PERI állványai biztosították a stabilitást, melyhez összesen 1800 darab MULTIPROP támaszt, 520 darab SLS menetes támaszt és több mint 2 kilométernyi acél hevedert építettek be a kivitelezők.
A stadion kivitelezésével párhuzamosan készült a 168 méter hosszú Robinson híd (Osztószigeti gyalogoshíd), amely Dél-Pestet és a Csepel-szigetet köti össze a Ráckevei-Duna-ág torkolata felett. Ez a híd biztosítja, hogy a világbajnokság idején közvetlenül el lehessen jutni a szigeten található edzőpályáktól a versenyek helyszínére. Az egyedi kialakítású és több paraméterében is egyedülálló gyalogoshíd tervezését a Speciálterv Kft. végezte. A 70 méter hosszú, közel 200 tonnás acélelem, a híd pilonjának behelyezése a Clark Ádám úszódaru segítségével valósult meg mindössze néhány óra leforgása alatt.
Így épült fel a Nemzeti Atlétikai Központ
Az igen feszített megvalósítási tevékenységre az építtető - tervező - beruházó konstruktív, jó munkakapcsolata volt jellemző. A Magyar Építő Zrt. létesítmény főmérnöke, Balás Ákos, 33 év tapasztalatát felhasználva irányíthatta a Nemzeti Atlétikai Központ építését, kiemelve a csapatmunka és a fiatalok fejlődésének fontosságát.
A Központ Szerepe és Jelentősége
A Nemzeti Atlétikai Központ nem csupán egy sportlétesítmény, hanem Budapest városépítészeti fejlődésének és a közösségi terek megteremtésének szimbóluma is. A komplexum a 2023-as Atlétikai Világbajnokság sikeres megrendezésével bizonyította nemzetközi szintű alkalmasságát. A versenyüzemmód után az ideiglenes felső lelátók elbontásra kerülnek, átadva felszabadult alapterületének helyét a nyitott arénaként működő alapüzemmódhoz kapcsolódó tömegsportnak. Az alapüzemmódú épület ideiglenes felső lelátóinak helyén emelt fogadószintjén fedett és kivilágított futópálya, görkorcsolyapálya, streetworkout, edzőterület és streetfood szolgáltatás áll majd a sportkedvelő érdeklődők rendelkezésére.
A projekt keretében két új ingyenes sportpark is várja Budapesten az érdeklődőket: a Stadionpark és a Panoráma Sportpark. Ezek a létesítmények széles körű szabadidős programokra nyújtanak lehetőséget. A budapesti Nemzeti Atlétikai Központ még versenyben is van a 2023-as Év Stadionja címért, ami elismeri innovatív kialakítását és magas színvonalú kivitelezését.
A fejlesztéssel megvalósult a teljes pesti rakpart északi és déli területeinek gyalogos, kerékpáros és vízi összeköttetése egészen a Csepel-szigetig. A volt ipari funkciók és a korábban tervjavaslatként megfogalmazott magas beépítésű lakóparkok, irodaházak látványa helyett alacsony beépítésű, sport és rekreációs funkciók valósulhattak meg. A projekt célja az volt, hogy a városlakók számára vonzó városrészt teremtsen, miközben tiszteletben tartja és fejleszti a Duna-part kivételes természeti értékeit.
tags: #atletikai #stadion #hol #epul
