Az Újpesti TE Atlétika Szakosztályának Gazdag Története és Kiemelkedő Eredményei

Az Újpesti Torna Egylet (UTE) atlétika szakosztályának története mélyen gyökerezik a magyar sport korai időszakában, a 19. század végén és a 20. század elején. A szakosztály az évtizedek során számos kiváló sportolót nevelt ki, akik országos bajnoki címekkel és rekordokkal írták be nevüket a sporttörténelembe.

A Kezdetek és az Első Versenyek (1896-1906)

1896-ban avatták fel Budapesten a Millenáris pályát. Itt, valamint az Orczy-kertben zajlottak a századvég első szabadtéri atlétikai versenyei. Ebben az időszakban az UTE, a palotai erdőben megrendezett tornaversenyein - kiegészítő programként - atlétikai bemutatót szervezett. Legnagyobb sikere a rúdugrásnak volt, ahol a győztes 210 cm-t ugrott.

1901. június 30-án rendezte meg egyesületünk az első nyilvános atlétikai versenyét. Kimérték a futószámok távjait, megásták a magas- és távolugrás helyét, kijelölték a start és célvonalakat, a súlydobó négyszöget. Reggeltől délig ástak, fúrtak, faragtak, meszeltek, hogy aztán délután versenyezzenek. Egy-egy sportoló 4-5 számban is indult. Kéméndy Ernő, a verseny pályabírája négy aranyérmet szerzett.

A Magyar Atlétikai Szövetség 1903-ban vette hivatalos nyilvántartásba az Újpesti Torna Egylet atlétáit és három évvel később 1906-ban Kéméndy Ernő megnyerte a klub első atlétikai bajnokságát. Ekkoriban rajta kívül még sok dicsőséget szerzett: Salgó Jenő, Sebők Marió, Barna Sándor és Lánczy Zoltán.

A Szakosztály Fejlődése és a Nemzeti Válogatott Tagjai (1920-as, 1930-as évek eleje)

A szakosztály folyamatosan fejlődött és bővült, egyre több sportolót vonzva. Ebben az időben 48 versenyzőnk volt. A szenior csapat kerületi versenyt nyert. Tagjai: László Miklós vizipólós, Ritter Frigyes tornász és műugró, Kercsof, Pfeifer, Kiss Ferenc, Jónák és Székely György.

1929-ben már 63 atlétánk indult a különböző versenyeken. Az eredmények sem maradtak el: Forgách László 1930-ban megnyerte a 100 méteres síkfutás ifjúsági bajnokságát és az ifjúsági mezei csapat is bajnok lett. Ekkor kapcsolódott be Korenek János edző, aki nagy érdemeket szerzett a szakosztály fejlődésében.

Ebben az időszakban lett először a nemzeti válogatottaknak UTE-s tagja: felnőttben Sugár István, ifiben Forgách László, Beliczay Albert, Görög László és Sárvári Rezső. 300 méteren Sugár István országos csúcsot futott, 34,6 másodperccel. Sportolóink száma 71 főre emelkedett. 1930-ban új elnöke lett a szakosztálynak Aschner János személyében, aki nagy segítséget adott az atlétáknak. Ujfaluczky József edző irányításával sok jó eredmény született. Az egyesületi rangsorban 84 egyéni indulóval az ötödik helyen végeztünk.

Országos Bajnoki Címek és Rekordok Sorozata (1932-1943)

Az 1930-as és 1940-es évek eleje az UTE atlétikai szakosztályának dicsőséges korszaka volt, számos országos bajnoki címmel és rekorddal. Az UTE atlétái folyamatosan az élmezőnyben szerepeltek, kiemelkedő egyéni teljesítményeket nyújtva:

• 1932-ben Szabó József 736 cm-es eredménnyel nyert országos bajnokságot távolugrásban.
• 1933-ban Forgács László 10,6 mp-es országos rekorddal nyerte a 100 méteres síkfutás, Fekete Imre pedig 13,77 -el a hármasugró országos bajnoki címet. Ebben az évben az egyesületközi bajnokságban a BBTE mögött a II. helyen végeztünk.
• 1934-ben Dombovári Sándor távolugrásban 733 cm-el nyerte meg a bajnokságot és ebben az évben tűnt fel az alig 17 esztendős Híres László, aki 3000 méteres síkfutásban nyerte első ifi- bajnokságát.

Híres László kiemelkedő teljesítményével a felnőttek között is gyorsan az élmezőnybe került:

• 1938-ban Híres László már a felnőttek között is a legjobb lett, a 3000 méteres akadályfutást 9:48,2-es idővel nyerte.
• A 10.000 méteres bajnoki címet Szilágyi Jenő 30:50,6 másodperccel nyerte.
• Az 1939-es év felnőtt bajnokai: Híres László 1500 méter 3:55,4 és 3000m akadály 9:39,4, Szilágyi Jenő mezei futás 32:30,6 mp.

1941-ben Csányi György sprinter robbant be az élmezőnybe és két bajnoki címet szerzett: 100 méteren 10,6-al, 200-on 21,8-al győzött. Mellette Eper Imre is bajnok lett a kis mezei távon 11:54,2-es idővel. 1942-ben a Maratoni bajnoki címet hódítottuk el: Kiss József 3:02:27,0. 1943-ban Híres László ismét két bajnoki aranyat nyert, 1500 méteren 3:57,4 -el, kis mezei futásban 12:12,0 idővel lett a legjobb. Másik bajnoki címünk ismét Híres László nevéhez fűződik, aki kis mezein 12:03-al győzött.

Kiemelkedő UTE Atlétikai Bajnokok (1932-1943)

A Háborús Évek és a Közvetlen Háború Utáni Időszak Sikerei (1945-1948)

Szerencsére a háború sem tudta megakadályozni versenyzőinket abban, hogy az UTE atlétikai bajnokságainak számát tovább gyarapítsák. A nehéz körülmények ellenére a sportolók kitartottak, és továbbra is kiemelkedő eredményeket értek el:

• 1945-ben Csányi György 100 méteren 11,1 mp-et, 200 méteren 23,1 mp-et futott a bajnoki aranyért.
• Kiss József Maratonin diadalmaskodott 2:56:54,0 idővel. Idejét tovább javítva - egy évi szünet után - 1947-ben 2:41,46,6 másodperccel szerezte meg újabb bajnoki címünket.

A háború utáni első években is folytatódtak a sikerek:

• 1948-ban Csányi György 100 méteren 10,8-al nyert, mellette Jeszenszky László 3000 akadályfutásban 9:24,2 idővel lett bajnoki aranyérmes.

tags: #atletki #stadion #ujpest

Népszerű bejegyzések:

• Az állatkínzás elleni küzdelem
• Az Európa Liga összecsapás: Tottenham vs Gent
• a Ferencvárosi Labdarúgás pénzügyi működése
• Történelmi siker a férfi kézilabdában
• A régió női kézilabda összefüggései