A kosárlabda játéka: Szabályok, történelem és stratégia
A kosárlabda olyan labdajáték, amelyet két öt főből álló csapat játszik. Mindkét csapatnak a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába juttassa, valamint megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében és a kosár elérésében. A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai benszülöttek játszották elsőként. A maják és az aztékok egyaránt űzték ezt a sportot, viszont a játékszabályok nagyon szélsőségesek voltak, gondolok itt arra, hogy a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek. Ehhez a játékhoz már évszázadokkal ezelőtt voltak hasonlók, viszont a kosárlabda mint sport, ténylegesen 1891-ben alakult ki.
A kosárlabdát Dr. James Naismith találékony elméje szülte 1891 telén. Ami egyszerű tevékenységnek indult, hogy a sportolókat a hideg hónapokban bent tartsák, mára milliók által játszott és kedvelt sporttá fejlődött. A kosárlabda célja egyszerű: szerezz pontokat azzal, hogy a labdát átdobod az ellenfél gyűrűjén, és megakadályozod, hogy a másik csapat pontot szerezzen a sajátodban. A kosárlabda szépsége az egyszerűségében és abban a szabadságban rejlik, amelyet az egyének számára biztosít, hogy kifejezzék kreativitásukat a pályán.
A mai játékot 1891-ben alapította ki a kanadai Dr. James Naismith - az USA-beli YMCA iskolában (Massachussets). A „kapu” céljára egy barackos kosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt - a mai napig nem változott ez a magasság. Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett.
A kosárlabda olyan labdajáték, melyet két öt főből álló csapat játszik. A játéknak nemzetközileg elfogadott szabályai vannak, de ezeknek a szabályoknak több eltérő ága létezik kontinensek, korcsoportok és nemek szerint. Elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek (például streetball - utcai kosárlabda). A kosárlabdát sebessége és variációs lehetőségei a nézői számára is rendkívül látványossá teszik, ezért napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte.
Az NBA eltérő szabályokkal rendelkezik, mint az általunk megszokott kosárlabda. Az NBA csapataiban vegyesen vannak az egész világból játékosok. Az NBA az egyéni játékról, és a látványos (szabályokkal nem ütköző) trükkökről, dobásokról és nem utolsó sorban zsákolásokról híres, míg a kosárlabda öreg kontinensen játszott változatára inkább a csapatjáték, az összjáték jellemző.
A kosárlabda játékszabályai
Az egyszerűség mögött azonban bonyolult szabályrendszer rejlik, amely a játékot szabályozza. A kosárlabda alapvető szabályai szolgálnak a játék alapjaiként. Ezek a szabályok körvonalazzák a játék felépítését, beleértve a pálya méretét, a játékosok számát és a pontszerzés célját. A pálya egy téglalap alakú felület, amelynek ellentétes végein kosarak vannak. A játékosoknak a labdát a talajon pattogtatva, vagy a csapattársaknak passzolva kell a kosár felé haladniuk. Emellett be kell tartaniuk a szabályokat arra vonatkozóan, hogy hogyan védhetik az ellenfeleket, mennyi ideig tarthatják a labdát, és hol tartózkodhatnak a pályán.
A kosárlabda szabályok másik alapvető szempontja a pontszerzés. A mezőnygól, vagy a hárompontos ívről dobott dobás két pontot ér.
A FIBA alá tartozó mérkőzéseken a pálya felfestése - több szabály mellett - 2010. október 1-jétől változik. A szigorított (büntető) terület alakja az eddigi trapéz helyett téglalap alakú lesz, a hárompontos vonal fél méterrel távolabb, 6,75 méterre kerül a gyűrű középpontjának talaj vetületétől. Létrejön az un. A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. A palánk téglalap alakú, 180 centiméter széles és 105 centiméter magas. A játéktér fölé 1,2 méter mélységben nyúlik be. Az alsó részüknek és az oldaluknak párnázottnak kell lennie. A palánktartó állványnak is párnázottnak kell lennie. A kosár gyűrűből és hálóból áll.
Technikai elemek és stratégia
A kosárlabdázás és a játék fogalmának kapcsolata nem merülhet ki az 5:5 elleni kosárlabda játék mozgásos cselekvésében. A játékosnak ismernie kell a kosárlabdázás játékszabályaihoz kötődő speciális technikai elemeket. Ehhez a játékhoz már évszázadokkal ezelőtt voltak hasonlók, viszont a kosárlabda mint sport, ténylegesen 1891-ben alakult ki. Az első kosárlabdák nem voltak túlzottan kézbe illőek, bőrdarabokat öntöttek össze egy felfújható gumitömlő köré. Méretben és pattanó képességben is különböztek, de legalább gömbölyűek voltak. A labda tökéletesítése 1935-ben nagyot lépett előre, amikor Milton Reach a Spaldingnál egy vékony üreges gömb vagy viasz kaptafa köré öntött labdát szabadalmaztatott.
A kosárlabdázás támadó mozgásanyagában szerepel a labdával végzett technikai elem. A sarkazás a támadó alapállás alapelveire épül. A kosárlabda játékszabályai szerint megkülönböztetünk támasz- és sarkazó lábat. Megkülönböztetünk hosszú- és rövidindulást is, melyek a labdavezetésnél az első labdaleütést jelentik.
A játékosoknak a labdával olyan stabil testhelyzetet kell elfoglalniuk, amelyből a lehető leggyorsabban tudnak előre, hátra, oldalirányba elmozdulni. Az alapállás a lábak, a törzs és a karok helyzetéből, azok kapcsolatából áll. Vállszéles terpeszben a lábfejek egymással párhuzamosan állnak, előre néznek. A törzs egyenes, enyhén előre döntött helyzetben. A labdafogás nyitott ujjakkal, az ujjpárnákkal történik, a tekintet előre irányul.
A kosárlabdázásban a megindulás, megállás oktatása párhuzamos. A tanulók alapállásban folyamatos kilépő, sarkazó mozdulatokat végeznek, majd vissza alapállásba. A támadó játékos elsődleges célja, hogy kosarat érjen el. Ehhez az egyik legnagyobb fegyvere, hogy labda leütéssel megverje a védőjét.
A labdával történő megállásokat szintén a játékszabályok befolyásolják. Fontos, hogy minden esetben az alapállásnak megfelelően egy stabil egyensúlyi helyzet alakuljon ki. Megkülönböztetünk egy- és kétütemű megállást. A megállás minőségét nem a felugrás, beugrás mértéke adja, hanem inkább a csúsztatott lábak talaj feletti mozgása.
A kosárlabda játékaival a böngészőben is kosárra dobhatsz. Számtalan 2D-s és 3D-s kosárlabda játékot találhatsz az oldalon, sokak híres csapatokat és játékosokat is felvonultatnak. Gyakorold a védekezést, vagy mutass be látványos zsákolásokat a böngészőben játszható kosár játékokban.
A kosárlabda olyan játék, ahol a tudás és az atletikusság összeér, hogy egy elektromosan izgalmas látványt hozzon létre. A kosárlabda szabályainak megértése alapvető fontosságú a játékosok és az edzők számára, akik szeretnének kitűnni és túljárni ellenfeleik eszén. A szabályok megismerése, a tévhitek kijavítása és a szakértői meglátások alkalmazása során a részletekre való aprólékos odafigyelés az, ami egy jó kosárlabda-stratégiát nagyszerűvé változtathat.
A kosárlabda oktatása és fejlődése
Az 1980-as években a Loughborough egyetemen Rod Thorpe és munkatársai új módszert fejlesztettek ki a sportjátékok iskolai oktatására (Teaching Games for Understanding - TGfU). A módszer lényege, hogy az oktatásban a hangsúly a játék logikájának megértésére helyeződik, vagyis a szabályok adta taktika a technikai kivitelezés elé helyeződik. Elméletük szerint fontosabb tehát a döntéshozás, mely nem függ a technikai végrehajtástól. A MIÉRT a HOGYAN elé kerül, az elmélet szerint a gyerekek eredményesebben tanulnak, ha megértik, hogy mit kell csinálniuk, mielőtt tisztában lennének azzal, hogyan is kell azt kivitelezni.
A módszer alapján a gyerekek módosított szabályokkal, leegyszerűsített játékokat játszanak, melyek megfelelnek fizikai és mentális fejlettségüknek, így fokozatosan sajátítják el a játék lényegét. A játékok egyszerűsített változatban kerülnek bevezetésre, pl. kisebb területen, kisebb létszámmal, kevés, képességekhez és tudásszinthez igazított szabállyal, kisebb, könnyebb eszközökkel, stb. A sportág bizonyos elemeit kiemelő szabályokkal részletekben tanulják a játékot. A döntések megengedésével értelmet nyer a játék, a technikai elemek kontextus nélküli ismétlése helyett megtanulják lehetőségeiket kihasználni. A teljesítmény így nem technikafüggő, hanem a helyzetfelismerésen és a célszerű cselekvésen alapul.
A hagyományos oktatásban a technikai elemek megtanítása és tökéletesítése éveken át a legfontosabb feladat, a taktikai elemek csak bizonyos technikai szint elérése után kerülnek a tananyagba. Ezzel szemben a TGfU-ban maga a „játék” a fontos, nem a gyerekek technikai tudása. A megfigyelések szerint a technikai elemek taktikai keretek nélküli tanítása nem vezet a technikai elem versenyhelyzetben történő alkalmazásához és nem segít a játék logikájának megértésében sem.
A Kosárlabdázás Elemei: Kercsó Zoltán
Egy spanyol kutatás összehasonlította a hagyományos és a játékközpontú oktatás eredményességét a labdakezelés, a döntéshozás és a mérkőzésteljesítmény tekintetében. A mérkőzéseken a dobást, a labdavezetést és a passzolást vizsgálták. A felmérést 8-11 éves gyerekek körében végezték, akik már egy éve kosárlabdáztak. A játékközpontú oktatásban részt vevő csoport 3 hónap után minden vizsgált mutatóban jobb teljesítményt ért el a hagyományos oktatásban részesülő csoportnál, vagyis kevesebb hibával dolgozott. Kijelenthető tehát, hogy a játékok nem időrabló tevékenységek a kosárlabda oktatásában, hanem a tanítás legfontosabb eszközei.
A mai kosárlabdázásban nagy szerepe van a kreativitásnak és ezt fejleszteni kell a játékosokban. A labdavezetés a labdával való előrehaladás szabályokban meghatározott egyetlen lehetősége a mérkőzés során, így ennek minél magasabb szintű megtanítása minden utánpótlás edző egyik legfontosabb feladata.
tags: #az #elme #kosarlabda #jateka
