A röplabda születése: Az első mérkőzés története és a sportág kialakulása
A röplabda csapatsportág, amelyet két - egymástól hálóval elválasztott - hatfős együttes játszik labdával. Az 1895. február 9-én született sportágat egy bizonyos William G. Morgannek köszönhetjük. A massachusettsi Holyoke városában a testnevelő tanár, aki egyébként találkozott korábban James Naismith-szel, a kosárlabda feltalálójával, ekkor fejlesztette ki a játékot.
Nem volt nehéz találkoznia kollégájával, mert a kosárlabda alig 16 kilométerrel odébb, Springfieldben alakult ki, négy évvel korábban. Morgan, a Holyoke YMCA Egyetem testnevelési igazgatója úgy látta, hogy a kosárlabda kimerítő és túl erőszakos a YMCA (Fiatal Katolikus Férfiak Szövetsége) korosabb tagjainak, és kitalált egy másik játékot. Ezt főleg teremben lehetett játszani, korlátlan számú résztvevővel, és eredetileg a YMCA korosabb, de mégis atletikus beállítottságú tagjainak tervezték a túlságosan is erőszakosnak tartott kosárlabda helyett.
A röplabdához, amelyet először Mintonette-nek nevezett, a kézilabda és a tenisz szabályait, egyes elemeit használta fel. A massachusettsi Holyoke városában 1895-ben William G. Morgan megalkotott egy új szabadidős játékot Mintonette néven, a tenisz és a kézilabda egyes elemeit is felhasználva. Eleinte még bármennyien játszhatták a háló mindkét oldalán.
A kezdeti szabályok és az első bemutatómeccs
A William G. Morgan által papírra vetett első, kezdetleges szabályok a háló méretét 1,98 méterben (6 láb és 6 hüvelyk), a pályáét pedig 7,6×15,2 méterben (25×50 láb) határozták meg. A játékosok számát ekkor még nem korlátozták. Egy-egy meccs kilenc labdamenetből állt, 3 nyitással mindkét oldalon, és mindkét csapat játékosai korlátlanul érinthették a labdát, mielőtt átütötték volna azt az ellenfél térfelére.
Szervahiba esetén engedélyezett egy második próbálkozás, de ha a labda fennakadt a hálón, úgy az ellenfél kapott pontot - kivéve, ha ez az első szervapróbálkozásnál történt meg.
A Springfieldben rendezett első, 1896-os bemutatómeccsen az egyik nézőt, bizonyos Alfred Halsteadet megihlette a játék „röpködő” természete. A suli egy másik, szintén springfieldi professzora kisvártatva közölte, hogy mivel a labdát röptében ütik meg, a teniszből ismert röptéhez (volley) hasonló módon, miért ne lehetne a játék neve volleyball, azaz röplabda. Tőle ered a volleyball, vagyis a röplabda név.
A sportág terjedése és szabályainak fejlődése
A sportágat kezdetben a Fiatal Katolikus Férfiak Társasága (YMCA) „menedzselte”, Morgan azért javasolta nekik, mert kevésbé volt erőszakos, mint a kosárlabda. A világ sok részére kiterjedő YMCA-hálózatnak hála a sportág hihetetlen gyorsasággal terjedt: miközben Athénben első ízben gyülekeztek az olimpikonok, Japánban már ütötték a labdát a háló fölött, és a többi ázsiai nemzet is hamar bekapcsolódott. Külföldön elsőként Kanada fogadta be a röplabdát, 1900-ban. Néhány év múlva azonban már Kínában, Japánban és a Fülöp-szigeteken is ismerték.
Európába az amerikai katonák hozták el a sportágat az első világháború idején, itt elsősorban a hűvösebb keleti vidékeken lett igazán népszerű. Az I. világháborút követően gyors ütemben nőtt a népszerűsége Európában is. A kezdeti teremjátékot már szabadtéren is űzték, tornákat is rendeztek, és a fejlődés nyomán szükségessé vált a játékszabályok módosítása. Érdekes viszont, hogy bár a speciális labdát már 1900-ban megalkották, és a szabályrendszer is relatíve gyorsan kikristályosodott, sőt, a játékelemek is igen gyorsan megalapozódtak.
Főbb szabályváltozások a kezdeti időszakban
- 1900-ig a labda nem speciálisan röplabdának készült.
- 1916-ig tartott az a folyamat, amelyben felfedezték a feladás és a lecsapás erejét.
- 1917-ben 21-ről 15-re csökkent a győzelmet jelentő pontmennyiség.
- 1918-tól már a meccseken hat játékos szerepelt egy csapatban.
- 1920-ban általános elfogadott szabállyá lett az „egy oldal, három érintés” elve, és az ütő-segédvonalat is felfestették.
- A Fülöp-szigeteken már 1920-ban lecsapták a labdát a háló fölött, és nem sokkal később már hátulról készítették elő a támadásokat.
Az idők során a szabályok sokat változtak, mára mindkét csapatban hatan vannak a pályán. A szerva fogadása után maximum három érintésből (a sánc nem számít) át kell juttatni a labdát a másik oldalra leesés nélkül. Egy szett 25 pontig tart. Egy röplabda-mérkőzés megnyeréséhez három szett elhódítása szükséges. Ha ötödik, döntő játszmára kerül sor, ott elég 15 pontot elérni. Megszűnt a régi szabály, hogy pontot csak a szerváló csapat érhet el - 2000 óta minden menet számít. A pálya ma 18×9 méter, a háló 2,43 méter magas a férfiaknál, 2,23 méter magas a nőknél.
Nemzetközi szervezetek és bajnokságok
A sportág nemzetközi irányítását először a Nemzetközi Kézilabda Szövetségen belül működő röplabda technikai bizottság végezte. Ennek ellenére a nemzetközi szövetség megalakulásáig egészen 1946-ig kellett várni. A Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) csak 1947-ben alakult meg. A tizennégy alapító nemzet között ott volt Magyarország is. A FIVB létrejötte után különösen megélénkült a nemzetközi röplabdaélet; az első Eb-t 1948-ban, az első férfi világbajnokságot 1949-ben, az első női vb-t 1952-ben rendezték.
A strandröplabda kialakulása és sikerei
Az idők során a világ legnépszerűbb sportágai közé emelkedő röplabda szabadtéri változata, a strandröplabda a kaliforniai Santa Monica tengerpartjáról indult világhódító útjára. A hobbisportból az 1950-es években vált, önálló szabályok szerint játszott szakág, melyet a FIVB 1986-ban ismert el hivatalosan. 1996-ban, Atlantába tért haza, mármint ekkor játszották először az olimpián. Ma már létezik strandbirkózás, strandkézilabda, de az biztos, hogy a strandröplabdának vannak a legnagyobb hagyományai a „homokos” változatok közül. Egyes források szerint 1927-ben már ez a játék volt egy nudista kolónia kedvenc időtöltése, később a Beatles és Marilyn Monroe is játszotta.
A röplabda Magyarországon
Magyarországon a II. világháború előtt gyakorlatilag ismeretlen volt a röplabdasport. Azt követően azonban - elsősorban a játékot szabadidejükben játszó szovjet hadsereg katonáinak jóvoltából - gyorsan nőtt a népszerűsége, olyannyira, hogy 1946 decemberében megalakult a Magyar Röplabda Szövetség. Hazánkban nagyjából 70 egyesületben lehet röplabdázni.
A magyar röplabdázás legfényesebb időszaka az 1960-as, 1970-es évekre esett. A férfiválogatott 1963-ban, a női 1975-ben szerzett Eb-ezüstérmet. Mind a női-, mind a férfiválogatott szerzett Eb-ezüstöt és bronzot, de míg a férfiak az 50-es, 60-as években, addig a nők a 70-es, 80-as években. A női röplabda egyébként is sikeresebbnek számít, hiszen olimpiai és világbajnoki negyedik helyet is szereztek, sőt klubszinten BEK és KEK-győzelem is van listán. Olimpián a nők három, a férfiak egy alkalommal vettek részt. 2010-ben Kotsis Attilánét, a magyar női válogatott legendás edzőjét beválasztották a nemzetközi Halhatatlanok Csarnokába.
Manapság a sport különös népszerűségnek örvend Brazíliában, egész Európában (ahol főként Olaszországnak, Hollandiának és Szerbiának vannak meghatározó csapatai a ’80-as évek vége óta), Oroszországban és számos ázsiai országban (így például Kínában) is. A mai nagyhatalmak: Szerbia, Japán, Kuba, Brazília, Olaszország, Hollandia.
tags: #az #elso #roplabda #meccs
