A Labdarúgás Hajnalától a Villanyfényes Stadionokig: Az Első Villanyfényes Mérkőzés Története
A labdarúgás története során számos technológiai újítás forradalmasította a játékot, és tette lehetővé, hogy az sportág a ma ismert globális jelenséggé váljon. Az egyik ilyen kulcsfontosságú előrelépés a villanyfényes mérkőzések bevezetése volt, amely nem csupán meghosszabbította a játékidőt, hanem új dimenziókat nyitott a szurkolók és a média számára is.
A Villanyfényes Labdarúgás Világszerte és Magyarországon
Az első villanyfényes mérkőzést a feljegyzések szerint
1878-ban Sheffieldben játszották le, jelezve a modern futball hajnalán már jelentkező igényt a sötétség leküzdésére. Nem sokkal később, 1887 novemberében, a Tottenham Hotspur Football And Athletic Club gimnázista srácokból álló csapata már sötétedés miatt kényszerült félbeszakítani egy barátságos mérkőzést a Royal Arsenal ellen a Plumstead parkban. Ez a korai eset rávilágított a megfelelő világítás hiányának korlátaira.
A londoni futballban is jelentős szerepet játszott Herbert Chapman, aki az Arsenal ikonikus alakja volt. Chapman nem csupán a WM-rendszer kiötlésében jeleskedett, hanem az egyik első támogatója volt az esti, villanyfényes mérkőzések rendezésének, ezzel is hozzájárulva a sportág fejlődéséhez.
Magyarországon az első hivatalosan rögzített, elektromos lámpákkal megvilágított futballmeccsre
1939. június 4-én került sor. A Budapest-Brüsszel mérkőzés stílszerűen a budapesti áramszolgáltató társaság egyesületének, az Elektromosnak a pályáján zajlott, a Latorca utcában. A történelmi jelentőségű eseményt azonban egy hatalmas vihar kísérte: szakadó eső és durva széllökések rontották a nézők hangulatát és befolyásolták a mérkőzés végső kimenetelét. Ezen a pályán játszották az első villanyfényes mérkőzést, és alig hihető, de a nézőcsúcs huszonötezer fő volt, ahol a forró fejű drukkerek a meccs végén akár fejest is ugorhattak a Dunába, hogy lehűtsék magukat.
Az Elektromos Sporttelep és az Esti Mérkőzések
Az Elektromos Sportegyesület története is szorosan összefonódik a villanyfényes mérkőzések magyarországi kezdetével. A cég jogelődjének dolgozói 1922-ben alapították a Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek Testedző Egyesületét. A főváros 1926-ban bocsátotta az Elektromos Sportegyesület rendelkezésére a közel 3 ezer négyszögöl kiterjedésű területet a Margitszigettel szemközti pesti Duna-parton. Először csak a labdarúgó-pálya, illetve három teniszpálya létesült.
Érdekesség, hogy az Elektromos uszoda részeként, melyet a „Tromos” néven ismernek az angyalföldiek, már
1927-ben tartottak villanyfényes esti labdarúgó mérkőzéseket. Ezeken az eseményeken néha még Horthy kormányzó is megjelent, ami a korabeli sportélet iránti kiemelt figyelmet mutatja. Az 1939-es Budapest-Brüsszel mérkőzés azonban az első, "elektromos lámpákkal megvilágított" futballmeccsként vonult be a magyar sporttörténelembe, jelezve a technológia egyre szélesebb körű alkalmazását.
Az Elektromos labdarúgópálya hajdana több tízezer ember előtt is adott otthont focimeccseknek. A legemlékezetesebbek között tartják számon az 1950. augusztus 9-i Béke Kupa Textiles-Bp. Honvéd mérkőzést, ahol 20 ezer néző volt jelen, vagy az 1951. július 28-i Esti Kupa Bp. Honvéd-Vörös Lobogó Sortex találkozót 16 ezer nézővel. Egy örökrangadó, a Ferencváros-Újpest Szent István kupadöntő is itt zajlott, 21000 néző előtt. A nappali világítás mellett lezajlott első félidő eredménytelen volt, de a reflektorok fényénél játszott második félidőben az Újpest ragadta magához a vezetést, és 2:1 arányban nyerte meg a mérkőzést.
Ma már nem tud ekkora nézősereget befogadni a pálya - a nagy lelátó ugyanis a Népfürdő utca szélesítésének és a Vizafogó lakótelep építésének áldozata lett.
A Labdarúgás és a Világítás Történetének Fontosabb Mérföldkövei
A labdarúgás fejlődése során a villanyfényes mérkőzések bevezetése csak egy volt a sok újítás közül. Az alábbi táblázat néhány további kulcsfontosságú eseményt mutat be a sportág korai történelméből:
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1878 | Az első villanyfényes mérkőzés Sheffieldben. |
| 1882 | Megalakul a The International Board, a labdarúgás hivatalos szabályalkotó testülete. |
| 1884 | Lebonyolítják az első nemzetközi labdarúgótornát (British International Championship). |
| 1888 | Megalakul a világ első labdarúgó ligája, az angol labdarúgó liga. |
| 1890 | Brodie liverpooli úriember ötlete a kapuháló alkalmazására. |
| 1904 | Megalakul a Fédération Internationale de Football Association (FIFA). |
| 1906 | A FIFA berni kongresszusán új szabályokat fogadnak el (kapus, labda anyaga, cipő). |
| 1933 | Először viselnek futballjátékosok számokat a hátukon egy angol kupadöntőn. |
Stadionfejlesztések és a Villanyvilágítás Korszaka
A stadionok építése és modernizálása során a villanyvilágítás egyre inkább alapkövetelménnyé vált. Az Üllői úti stadion építése a
Ferencvárosi Torna Club (FTC) számára is jelentős előrelépést hozott ezen a téren.
1970 januárjában kezdődött meg az új stadion építése az Üllői úton, Rácz József fiatal mérnök szakmai irányításával. Kifejezetten labdarúgó-stadiont építettek (atlétikai pálya nélkül), ahol a nézők mintegy öt méternyi távolságra voltak a partvonaltól, és minden hely kitűnő rálátást biztosított a játéktérre. Az első ütemterv szerint 30 000 nézőt lehetett kényelmesen elhelyezni. A tervekben szerepelt a későbbi magasítás, és ami a mi témánk szempontjából kiemelten fontos,
„az esti világításhoz szükséges acéltartó oszlopok felállítása”. Ez mutatja, hogy a modern stadiontervezés már a kezdetektől fogva számolt az éjszakai mérkőzések lehetőségével.
A klubház 1971. február 19-én került átadásra, amely 14 és fél millió forintos költséggel épült meg. Ez az új létesítmény otthont adott az FTC vezetőségének, modern öltözőhelyiségeket biztosított a labdarúgóknak, és lehetőséget teremtett a klubélet fokozottabb kialakítására. Bár a stadion teljes körű felépítése még váratott magára, a klubház átadása az első lépés volt az új, korszerű sportlétesítmény megvalósításának útján.
A régi lelátókat 1971-ben bontották le véglegesen, és megkezdődött az új stadion felépítése. A terveket a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának munkatársai készítették Schall József docens és Kapsza Miklós adjunktus irányításával. A stadionban 29 505 helyet alakítottak ki (9159 ülő-, 18 734 álló-, valamint 1612 tisztelet- és szolgálati jegy tulajdonosa számára). A pálya mérete 110×68 m volt.
Az FTC újjáépített labdarúgó stadionját 1974. május 19-én avatták fel, ami egy régóta várt nap volt a ferencvárosi szurkolók számára. Ezzel a labdarúgásban a villanyfényes mérkőzések már nem csupán ritka eseményekké, hanem a sportág mindennapi részévé váltak, lehetővé téve a televíziós közvetítéseket és a késő esti kezdéseket.
A Modern Villanyfényes Labdarúgás: A Műegyetemi Villanyfényes Bajnokság
Napjainkra a villanyfényes labdarúgás olyannyira elterjedt, hogy már nem csupán nagypályás professzionális mérkőzéseken, hanem amatőr és szabadidős sportban is alapvető. Erre kiváló példa a Műegyetemi Villanyfényes Bajnokság, amely mára az ország legnagyobb kispályás focibajnokságává nőtte ki magát.
A bajnokság kezdetben egy kis baráti kezdeményezés volt a Műszaki Egyetemen belül. A cél az volt, hogy rendszeres játéklehetőséget biztosítsanak azoknak, akik szeretnek focizni. A gyors növekedésnek köszönhetően ma már öt osztályban versenyeznek a csapatok, és a játékokat a XI. kerületi Bogdánfy utcai pályákon rendezik, ahol négy műfüves pálya „villanyfénnyel van kivilágítva”, ami különleges hangulatot biztosít. A szabályok alapját a futsal adja, néhány egyedi módosítással. A bajnokság a közösségi élményre épül, baráti társaságok találkoznak heti rendszerességgel, hogy játsszanak és szórakozzanak, megmutatva, hogy a villanyfényes labdarúgás milyen mélyen beépült a sportkultúrába.
tags: #az #elso #villanyfenyes #merkozes
