A sportfogadási csalások árnyékában: Ázsiai vonatkozások és a barátságos mérkőzések manipulációja
A sportvilágot hosszú ideje beárnyékolja a fogadási csalások jelensége, amely a szervezett bűnözés egyik kiemelten jövedelmező ágává vált. A kérdés gyakran felmerül: gyanús a végeredmény? Lehet, hogy a maffia bundázta meg a meccset? Sajnos a válasz túl gyakran igen.
A csalások döbbenetes mértéke és a szervezett bűnözés szerepe
Évente mintegy 120 millió euró tiszta nyereséget zsebelnek be a szervezett bűnözői csoportok a sporteseményekkel kapcsolatos fogadási csalásokból. Ez nem a forgalom, hanem a tiszta profit becsült értéke. Az Europol tanulmánya szerint az összes sportág globális fogadási piaca évente 1,69 ezer milliárd eurót tesz ki. Ezen belül a labdarúgás a piac több mint 60 százalékát jelenti, ami hatalmas lehetőséget biztosít a bűnözők számára.
Az Europol szerint a szervezett bűnözői csoportok, a maffia-típusú szervezetek nagyon jó üzletnek tartják ezt a fajta pénzkeresetet. Az alacsony kockázat és a magas hasznos arány hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években folyamatosan növelték jelenlétüket ezen a területen, és várhatóan ez a tendencia a közeljövőben sem változik. Az egész üzleti modell és a bűnözői csoportok struktúrája úgy épül fel, hogy lebukás esetén a felső, vezető réteg érintetlen marad.
A sportesemények befolyásolásán kívül ezek a bűnözők általában más, komoly bűncselekményekben is érintettek. Például a nemzetközi kábítószer-kereskedelemben, pénzmosásban, vagyon elleni bűncselekményekben és zsarolásokban. A bűnszervezetekben uniós és EU-n kívüli személyek is részt vesznek.
Ázsiai irodák és bűnszervezetek dominanciája
A sportfogadási csalások globális térképén Ázsia kiemelkedő szerepet játszik. Világszerte a fogadási forgalom 65 százaléka ázsiai irodákon keresztül zajlik, 21 százaléka az európai részesedés, a fennmaradó 14 százalék pedig a világ összes többi részéé. Az EU-n kívüli bűnelkövetők körében nagyon nagy arányban figyelhetünk meg dél-kelet-ázsiai bűnszervezeteket. Emellett orosz ajkú, örmény, albán csoportok is jelen vannak, de az ázsiai és az európai bűnbandák között nem jellemző a rivalizálás, sokkal inkább a kooperáció.
A globális fogadási piac megoszlása
Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan oszlik meg a sportfogadási forgalom világszerte:
| Piac | Részesedés a globális fogadási forgalomból |
|---|---|
| Ázsiai irodák | 65% |
| Európai részesedés | 21% |
| A világ többi része | 14% |
A mérkőzésmanipuláció kifinomult módszerei
A bűnözők fantáziája és pénzéhsége határtalan, és a csalási módszerek is folyamatosan fejlődnek. Úgy gondolnánk, hogy egy mérkőzés megbundázásához annyi kell, hogy egy csapat játékosát vagy játékosait, edzőjét, a játékvezetőt megvesztegetik, akik aztán majd a kívánt eredmény érdekében csinálnak, vagy nem csinálnak valamit. Ez természetesen még mindig a gyakoribb megoldás, de több bűnözői csoport már átvágta a gordiuszi csomót: klubot vásároltak, esetleg többségi vagy irányító részesedést szereztek a klubban. Ezt a dél-kelet-ázsiai, különösen a kínai hálózatok alkalmazzák, becserkészve azokat az egyesületeket, amelyek kisebb-nagyobb pénzügyi nehézségekkel küszködnek, és vonzó vételi ajánlatot tesznek. Nem csak magánszemélyek, hanem vállalatok is részt vesznek ebben.
Az is egy létező modell, amikor nem klubot vagy részesedést vesznek a bűnözők, hanem saját maguk által irányított idegenlégiósaikat közvetítik ki egyesületekhez. Ehhez természetesen szükség van a kluboknál is megfelelő kapcsolatokra a vezetőségből, amikor azonban a légiós már a csapat játékosává válik, akkor könnyen válik irányíthatóvá egy mérkőzés. Arra is ügyelnek, hogy ha nincs a korábban említett utaztatott idegenlégiós, akkor azokat a játékosokat találják meg, akiknek vagy kulcspozíciójuk van a csapaton belül, vagy valamilyen problémával küzdenek (családi, alkohol, drog) és esetleg zsarolhatók is.
A világjárvány hatása: barátságos és ifjúsági meccsek célkeresztben
A világjárvány természetesen érintette a sportkorrupciót is. A tavaszi lezárások miatt a meccsek jórészt elmaradtak, csak nagyon korlátozott számú sporteseményt rendeztek meg, értelemszerűen a korábbinak csak egy töredékét tudták manipulálni. Azonban úgy tűnik, hogy a bűnözők alkalmazkodtak az új helyzethez is, és ifjúsági, valamint barátságos meccseket céloztak meg. Ezek az alacsonyabb téttel bíró, kevesebb figyelmet kapó mérkőzések könnyebb célpontot jelentenek a manipulációra.
Természetesen az alacsonyabb osztályú meccsek az elsődleges célpontok a bűnöző csoportok számára, mert könnyebb megtalálni és megfizetni a megfelelő embert, és sokkal kisebb a visszhangja egy „furcsa” eredménynek. Egyes becslések szerint a labdarúgó-mérkőzések kevesebb mint 1 százalékát csalták el, ami rávilágít, hogy a probléma a mennyiség ellenére is a minőség, azaz a kulcsfontosságú, kevésbé ellenőrzött mérkőzések manipulálásában rejlik.
A csalók fantáziája azonban nem áll meg itt. Egyes országokban megfigyelték, hogy úgynevezett „szellemmérkőzéseket” kínáltak fogadásra. Vagyis olyan meccseket, amelyeket nem rendeztek meg, azonban a bűnözők olyan körülményeket teremtettek, mintha a sportesemény tényleg létezne. A bukmékereknek, fogadóknak felkínálják ezeket a „szellemmérkőzéseket”, amelyeket a közösségi médiában, blogokon vagy hamis webhelyeken hirdetnek.
Miért nem lehet pénzt keresni sportfogadással?
Az Európai Unió válasza a sportkorrupcióra
A labdarúgás profibbá válása magával hozta a bűnözői módszerek kifinomulását is. Különösen az elmúlt évtizedben, amikor rendkívüli módon megnőtt az esetek gyakorisága, annyira, hogy az felkeltette az uniós intézmények figyelmét is. Az Európai Parlament 2013-ban egy állásfoglalást fogadott el a sportkorrupcióról, amelyben számos téren cselekvésre szólított fel, többek között az erre vonatkozó információk gyűjtését, cseréjét, elemzését és terjesztését. Ugyanebben az évben egy másik állásfoglalásban az online szerencsejátékok kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a fogadásokkal kapcsolatos csalások könnyen társulnak pénzmosással, ami viszont érinti a belső piac egyensúlyát. Ennek a bűncselekmény-típusnak általánosan elfogadott meghatározását az Európa Tanács 2014. évi sportversenyek manipulálásáról szóló egyezményének 3. cikke tartalmazza.
Az Európai Unióban napirenden van a kínai cégek nyomulása. A koronavírus-járvány felerősítette ezt a folyamatot: a válságban meggyengült cégekhez megérkezik a kínai befektető és nagyon vonzó ajánlatot tesz, amelynek fejében az EU-s cég hamar kínai érdekeltséggé válik. Bár ezek magánvállalatok, de kimutathatóan mögöttük van a kínai állam és a korlátlan pénzügyi finanszírozás. Emiatt már komolyan foglalkoznak az EU-ban ennek a magatartásnak a korlátozásával. A jelek alapján úgy tűnik, hogy a versenyszférában alkalmazott kínai modell elérte a sportegyesületeket is, ahol immár nem kínai állami cégek szereznek európai érdekeltséget, hanem kínai bűnbandák.
A labdarúgás és tenisz, mint elsődleges célpontok
A leginkább érintett sport természetesen a labdarúgás, de növekszik a bűnözői érdeklődés a teniszmeccsek iránt is. A labdarúgással kapcsolatos fogadásokra világszerte fordított pénz messze felülmúlja a sportfogadás bármely más formáját: az elérhető adatok szerint évente 895 milliárd eurót költenek az emberek a focira, míg az összes sportágra fordított költség 1,69 ezer milliárd euró.
A teniszmeccsek elcsalása az elmúlt években kifejezetten megnövekedett. 2014 és 2018 között csaknem 500 mérkőzést manipuláltak, az Europol szerint azonban a valós szám ennél sokkal nagyobb lehet. Érdemes megfigyelni, hogy 2016 és 2017 között kilencszeresére nőtt a csalások száma. A tenisz azért is vonzó, mert korlátozott számú részvevője van, akik azonban kulcsszereplők, így elég egy versenyzőt vagy bírót megkörnyékezni. Megfigyelték, hogy a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) Futures eseményei és a Tenisz Szakemberek Szövetsége (ATP) Challenger versenyei az elsődleges célpontok. A bűnözők általában alacsony vagy közepes téttel fogadnak olyan tornákon, amelyek összdíjazása 5000 és 10 ezer dollár között van. Ezeket a meccseket sokszor nem rögzítik videókon, és elég annyi is a kívánt eredményhez, ha az egyik játékos meccs közben hirtelen megsérül.
tags: #azsia #baratsagos #meccs
