A Labdarúgó Utánpótlás-nevelés Útja: Hagyományok, Trendek és Jövő
A labdarúgó utánpótlás képzés legfontosabb feladata nem az azonnali győzelmek megszerzése, hanem a játékosok hosszú távú fejlesztése.
Az Utánpótlás-képzés Korosztályos Felosztása és Céljai
Az edzésterv kialakításánál mindig figyelembe kell venni a gyermek életkorát és fejlődési szakaszát. Azonban az életkor csupán egy szűkített doboz, ahova mindenkit be lehet sorolni. Felmerül a kérdés, mit tegyünk egy fiatal, agilis és rendkívüli játékintelligenciával rendelkező, de fizikailag nem a korosztálynak megfelelő játékossal? Persze, értem! Van egy átlagos csoport, amit az átlagra kell mérni, és a fenti fiatalembert a megfelelő helyre kell beintegrálni.
U7-U9: A Játékosság Alapjai
Ebben a korban a legfontosabb a játékosság, az alapvető technikai mozgások elsajátítása és a labda iránti szeretet kialakítása. Ez mind nagyon jól hangzik, de hol van a játékban kialakítandó versenyhelyzeteket teremtő képzési elv? Már ebben a korban el kell kezdeni a pozíciós játékok széles tárházában való fejlesztést, nem pedig az U14-U19 korosztályok között.
U10-U13: Technikai és Döntéshozatali Készségek Fejlesztése
Ebben a szakaszban a technikai repertoárt kell bővíteni, fejleszteni az egyéni ügyességet és a döntéshozatali képességet. Hol van a heti rendszerességű, a csapatszintnek megfelelő versenyzés? Hiszen ebben az időszakban kell az idegrendszerre ható nyomás pro és kontra oldalát fejleszteni, természetesen a mérkőzések technikai és taktikai fejlesztése közepette. Itt már meg kell jelennie az elméleti képzésnek is, a korosztálynak megfelelő mennyiségben és mélységben. A pozíciós játékokat "onetouch" felé kell terelni a játékosokat, ha valódi játékosképzést szeretnénk megvalósítani. Amennyiben átlagos sportolási lehetőségként dolgozunk egy klubban, ettől el lehet térni.
U14-U16: Taktikai Gondolkodás és Fizikai Felkészítés
Ebben az időszakban már nem lehet kérdés, hogy az egyéni és csapatszintű képzésnek mekkora szerepe van. Itt még van mód az egyéni képességeket fejleszteni. A stílusjegyeket hordozó játékosokat tovább kell képezni, a nem klubfilozófiába illő játékosokat pedig megfelelő klubokhoz kell segíteni és kiemelten támogatni őket a későbbi pályafutásuk lehetőségeiben.
U17-U19: Az Átmenet a Felnőtt Futballba
Elérkeztünk a felnőtt futballhoz! Egy 17 éves, napi szinten sportoló fiatalembernek már felkészültnek kell lennie az elmúlt 10 év tudatos fejlesztését követően. Amennyiben ez a rendszerben nincs jelen, úgy a szakmai vezetést és az edzők közötti képzés egyensúlyát kell megvizsgálni, és vagy rossz az egész képzési rendszer! Ebben a korosztályban már a bajnoki mérkőzéseken és a bajnokságon túl kellene gondolkodni. Tudatosan egyre több, akár havi szinten nemzetközi tornákon, és/vagy idősebb korosztályúakkal kell heti rendszerességgel egyre nagyobb nyomás elviselés felé terelni a játékosokat.
A Hosszú Távú Fejlődés Fontossága
Az edzéstervezésnek nem a következő hétvégi meccsre kell fókuszálnia, hanem a játékos 5-10 év múlva elérhető szintjére. Ez biztosítja, hogy ne a gyors eredményekért áldozzuk fel a fejlődést.
Az Utánpótlásedzés Fő Céljai és Módszerei
Az utánpótlásedzés fő célja a biztos labdakezelés, a két láb fejlesztő játék, a gyors irányváltások és a játék szabad élvezete. A futballban a technikai lemaradás behozhatatlan. A magyaros észjárás, az anyanyelvünk és a labdacentrikus játékunk nem alkalmas idegen népek stílusjegyeinek magunkra erőltetésére.
Nem elég jól bánni a labdával, hanem tudni kell gyorsan is dönteni. Az edzéstervnek olyan gyakorlatokat kell tartalmaznia, amelyek szimulálják a mérkőzéshelyzeteket, ösztönözve a gyerekeket arra, hogy több megoldási lehetőség közül válasszanak.
Az utánpótlásedzés akkor sikeres, ha a gyerekek örömmel jönnek edzésre. A túlzott monotónia, túl sok futás vagy a túlzott fegyelmező jelleg elveheti a motivációt.
Az edzőnek figyelembe kell vennie, hogy minden gyermek más ütemben fejlődik. Az edzéstervnek tartalmaznia kell differenciált feladatokat, hogy mindenki a saját szintjén kapjon kihívást. Én azt mondom, hogy egyéni és csapatszinten kell fejlődést teremteni.
A kis utánpótláskorban nem a kondicionális terhelés a fő cél, hanem a koordináció, gyorsaság és agilitás fejlesztése. A túl korai erőnléti edzések sérüléshez és motivációvesztéshez vezethetnek. Ugyanakkor a dinamika és például a gyorsaságfejlesztés, a tüdőkapacitás-fejlesztést támogató edzések csak segíthetik a sportolóvá válás folyamatát. A kondicionáló edzéseknek nem csak fizikai, sokkal inkább mentális területe is van.
A Futballista Pályafutása: Képzési és Produktív Szakasz
A Magyar Labdarúgó Szövetség egyik legfőbb célja, hogy minél többen focizzanak rendszeresen, és legyen minél több saját nevelésű, hazai játékos a profi csapatokban.
Egy futballista pályafutása két részre osztható: 19 éves koráig tart a képzési időszaka, melyet a produktív szakasz követ, amelyen már pontokat termel a nevelőklubja(i) számára, mégpedig minden alkalommal, amikor tétmérkőzéseken (hazai vagy külföldi bajnoki), felnőtt- vagy utánpótlás-válogatott mérkőzéseken, illetve nemzetközi kupamérkőzéseken pályára lép. A pontszámítási rendszer a mérkőzés szintje és a játékos életkora alapján súlyoz. A saját nevelésű játékosok pályára lépése extra pontokat ér.
A Győri Utánpótlás-nevelés Modellje
Az ETO utánpótlásnevelésének egyik jelentős állomása "Az ETO JÖVŐJÉÉRT alapítvány" megalakulása volt 2006-ban, melynek fő célja között szerepelt egy közoktatási intézmény létrehozása és fenntartása. Ennek megfelelően 2007 januárjában létrejött a Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium. 2008-ban pedig elindult a gimnáziumi képzés, ahol olyan munkarend kialakítása volt a cél, amely maximálisan alkalmazkodni tud az egyesületben sportoló tanulók megnövekedett edzésidejéhez. A kialakított intézmények élhető körülményeket teremtenek a fiataloknak, akik co-edukált környezetben a tanulásra és edzésre koncentrálnak, de emellett megfelelő módon szociálódhatnak is. A kiváló infrastrukturális körülmények mellett a győri sikeres utánpótlásképzés egyik kulcsa az elhivatott és küldetéstudattal rendelkező, főként helyi szakemberek alkalmazása. Jelenleg a gimnázium öt évfolyammal rendelkezik, amelyből az első nyelvi előkészítő. A képzés azonban speciális, hiszen az órarendbe beépülnek az edzések. Ez azt jelenti, hogy a reggeli 2 tanórát követően délig labdarúgó edzést tartanak a diákok számára, akikre ezután várnak a további tantárgyak, majd délután újabb edzés következik.
A legkisebbek számára a legfontosabb cél, hogy kialakuljon a játék szeretete. 6 és 11 éves kor között a legfontosabb, hogy megtanulják, hogyan illeszkedjenek be a csapatba, és hogy nem csak az a nyerő, aki a gólt rúgja. Számukra még nem szerveznek rendszeres bajnokságot, ők különféle kupákon indulhatnak, és szerezhetnek sikerélményt. A korosztály számára fontos, hogy a tornákon mindenki kapjon díjat, hiszen itt van a legnagyobb merítés, és az egyik legfontosabb, hogy az ügyesek maradjanak, és ne hagyják abba a versenyszerű focit.
A preakadémiai csapatok esetében már elindul az országos és regionális bajnoki rendszer. Ide a 12-15 éves fiatalok tartoznak. Itt már heti 4-5 edzés is lehetséges, megtanulják a védekezés és támadás egyes taktikai variációit, egyéni képzésen pedig minden évben olyan feladatokat tűznek ki számukra, amelyektől mindig jobb és jobb játékossá válnak.
Az akadémia csapatok 16 és 20 év között versenyeznek bajnokságban. A legjobbak ekkor már bekerülnek a válogatottba, nemzetközi meccseket játszanak, s az igazán tehetségesek és szerencsések a többieknél gyorsabban lépnek előre a ranglétrán és a felnőtt csapat munkájába is bekapcsolódhatnak. Itt kell egyre inkább felvenni azt a sebességet és ritmust, ami alapján kiderül: kiből lesz profi és kiből hobbi futballista.
A győri utánpótlásnevelést nemzetközi elemekkel is kívánja színesíteni az ETO FC Győr. Ennek érdekében rangos nemzetközi tornákat rendeznek, ahol olyan csapatok ellen játszhatnak a győriek, mint a Barcelona, Benfica, Besiktas, Hoffenheim, Dinamo Zagreb vagy Partizan Belgrad. Emellett számos nemzetközi tornán vesznek részt korosztályos csapataink, melyek közül az utóbbi években a legjelentősebb a közép-európai torna.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Utánpótlás-politikája
Egységes játékelvek, nemzetközi benchmarkok és mérhető teljesítménymutatók révén próbálja átalakítani az utánpótlás-válogatottakat a Magyar Labdarúgó-szövetség. A cél, hogy több magyar játékos jusson el a világ legerősebb bajnokságaiba - és onnan a felnőttválogatottba.
Tényszerű adat: 2025 júniusában Magyarországnak összesen 22 játékosa volt, akit a tíz legerősebb bajnokság valamelyikébe értékesítettek, ezzel szemben Romániának 30, Szlovákiának 68, Szerbiának 89, míg Dániának 122. „Innen indulunk, és ahhoz, hogy egyre jobb legyen a felnőttválogatott, minél több labdarúgóra van szükség, aki a legmagasabb szinten futballozik. Ennek megfelelően határozzuk meg terveinket és céljainkat az utánpótlás-válogatottakat illetően.”
Mindez a Magyar Labdarúgó-szövetség kötelékében dolgozó Fehér Péter mondta az utánpótlás-válogatottak vezetéséért felelős szakemberként. Az utóbbi évek szereplését nehéz lenne sikersztoriként tálalni, hiszen magyar korosztályos csapat legutóbb a 2019-es U17-es világbajnokságra jutott ki selejtezőn keresztül (a 2023-as U17-es Európa-bajnokságon a rendező jogán szerepelt). Az előadás azonban keretet adott annak, hogyan gondolkodik Fehér Péter az utánpótlás-válogatottak jelenéről és jövőjéről.
A kiindulópont nem taktikai rajz vagy új edzésmódszer, hanem az önazonosság kérdése: kik vagyunk, mit akarunk, és mi a szerepünk a magyar futball egészében. Szerinte a munkát csak úgy lehet elkezdeni, ha a nemzetközi trendeket figyelve, világos terv szerint haladnak, különben minden eredmény pillanatnyi érzelmi hullámvasút marad - győzelem esetén eufória, vereségnél pánik.
A szakember alapvetése, hogy az utánpótlásban valójában nincs „igazi verseny”, mert a legjobbak gyakran már fiatalon a felnőttek között játszanak. A korosztályos eredmények így önmagukban félrevezetők lehetnek. Az egyetlen valódi verseny a felnőttfutballban zajlik, ahol a legjobbak a legjobbakokkal találkoznak, ezért a korosztályos válogatottak feladata, hogy olyan közösséget teremtsenek, amely a játékosokat felkészíti a felnőtt nemzetközi szintre, emellett megteremtve a sikeres szereplés lehetőségét.
Fehér Péter szakmai tudását Dániából hozta magával, ott szerezte meg a legmagasabb edzői képesítést. A Koppenhágában született szakember kétezer óta edzősködik, a legtöbb időt az FC Nordsjaelland utánpótlásában töltötte, amelyben a „Ride to Dream” modell alapján tucatszám képeznek mind a mai napig nemzetközi viszonylatban piacképes játékosokat - a dán klub akadémiáját választották 2025-ben a legjobbnak. Öt dán felnőttválogatott futballista került ki a keze alól, továbbá tíz olyan labdarúgó nevelésében segédkezett, aki eljutott a világ tíz legerősebb bajnokságának valamelyikébe.
Az Utánpótlás-válogatottak Értékrendje és Játékstílusa
Mivel a szakember szerint identitás nélkül nincs teljesítmény, az utánpótlás-válogatottak értékrendje öt pillérre épül: ezek a nemzeti büszkeség, az egység, a szenvedély, a felelősség és a bátorság. A nemzeti büszkeségnek szerinte belső meggyőződésnek kell lennie, amely ott kezdődik, hogy a játékos legyen büszke a magyarságára, merje hangosan énekelni a himnuszt, és higgye el, bárkit legyőzhet - míg tapasztalata szerint Dániában ez az alap a fiataloknál, itthon nem evidencia. Az egység a csapat elsődlegességét jelenti az egyéni ambíciókkal szemben, ami különösen fontos egy olyan közegben, amelyben már fiatal korban megjelennek az ügynökök.
A szakvezetés meghatározta azt is, milyen elképzelések szerint alakítaná ki a magyar utánpótlás-válogatottak játékstílusát. Nagy vonalakban előretekintő, intenzív, kontrollált, ravasz és hatékony futballt vár a korosztályos csapatoktól. Rövid távon a védekezés stabilizálása, a meccsek aktív kezdése és a hatékonyság növelése élvez prioritást, közép- és hosszú távon viszont az egységes szakmai program kialakítása a cél: szerintük összehangolt játékstílus, közös alapelvek szükségesek az előrelépéshez, azaz az optimalizált teljesítményhez. A végső cél egyértelmű: az egész rendszer a felnőttválogatottat szolgálja.
A Játékosfejlesztés Prioritása és a Folyamat Fontossága
A háttérbeszélgetés során az is szóba került, milyen dilemmák vetődnek fel az utánpótlásban. Fehér Péter fontos kérdésnek tartja, mikor érdemes „felfelé” játszatni egy futballistát, illetve mikor maradjon a saját korosztályában. Az érdekek ugyanis ellentétesek, hiszen ha a legjobbak idősebbek között kapnak helyet, gyorsabban fejlődnek, viszont a kiválásukkal a saját korosztályos csapatuk gyengül - mégis, ezen a téren egyre inkább az a felfogás uralkodik az MLSZ-ben, hogy a játékos fejlesztése élvez prioritást, semmint az eredményesség.
Amikor az utánpótlás-válogatottakat jellemző játékfelfogásnak próbáltak utat kijelölni, a szakmai vezérkar arra jutott, hogy a cél nem a „fejjel a falnak” direkt futball, de nem is a passzív, mély védekezés. A hangsúly sokkal inkább a hatékonyságon van: úgy játszani, ahogyan az adott helyzetben a legnagyobb esély kínálkozik veszélyteremtésre. Ehhez objektív teljesítménymutatókat használnak adatelemző szoftverek segítségével, így kerülhetnek előtérbe az xG-, illetve a PPDA-mutatók, vagy például a progresszív labdavezetések és a támadóharmadban végrehajtott passzok száma. A folyamat a siker kulcsa, hiszen ha a mutatók javulnak, hosszú távon eredmény is párosul a játékhoz és egyre többen kerülnek ki a rendszerből.
A számok alátámasztják, hogy az elmúlt másfél évben az U17-U21-es korosztály vonatkozásában nőtt a kidolgozott helyzetek száma, csökkent az ellenfelek xG-je, azaz a várható gólszáma, intenzívebb lett a visszatámadás. Bár az átmenetekben kifejezetten veszélyesek a korosztályos együtteseink, jelentős hiányosság mutatkozik labdabirtoklás közben. Nemzetközi összevetésben a magyar csapatoknál rendkívül kevés a magas intenzitású futás: labdabirtoklásnál lelassul a játék, hiányoznak az önzetlen mélységi mozgások, pedig a modern futballban a labda nélküli futás - még ha nem is érkezik passz - teremti meg a területet a társnak. A „gólpassz-zóna” elemzése különösen beszédes. Nemzetközi szinten a legveszélyesebb passzok jelentős része a félterületekből érkezik, nem a klasszikus szélső beadásokból, a hazai gyakorlat viszont még mindig erősen beadásközpontú. A korosztályos válogatottak célja, hogy tudatosan juttassák a labdát a legveszélyesebb zónának számító félterületekbe, igazodva a nemzetközi trendekhez.
Az Akadémiai Rendszer Hatékonysága és a Jövő Kihívásai
A 2020 óta befejezett négy évad dobogósait gyűjtöttük össze három évjárat (U19, U17, U16) kiemelt csoportjából. Az összesen 36 dobogós helyből 34-et valamelyik államilag elismert akadémia együttese szerzett meg. A legtöbb érmet a Puskás Akadémia fiataljai nyerték: öt aranyat, két ezüstöt és egy bronzot. Az éremtáblázat második helyén a Budapest Honvéd végzett két első, két második és egy harmadik hellyel, míg a Vasas két bajnoki címmel, egy ezüsttel és egy bronzzal a harmadik a rangsorban.
„Szerintem nem lehet egyetlen mutató alapján rangsort állítani. Eltérő felfogásban működnek az akadémiák, ezért gyakran nem szerencsés, csak egy aspektust figyelembe venni. Nagyon előremutatónak tartom, hogy kettőskarrier-programok működnek az akadémiákon, amelyek elsősorban azoknak fontosak, akik nem lesznek profi labdarúgók. A húszfős korosztályos keretekből általában négy-hat játékos jut el arra a szintre, hogy felnőttként a futballból éljen. A többieknek is adni kell valami, ezért akár egyetemekkel is együttműködve sportpszichológiai, dietetikai, erőnléti képzést biztosítanak az akadémiák, sokakat pedig később szakemberként alkalmaznak is a csapat körül.
Nagyon sok minden vezethetett ide, természetesen a képzés is ezek között van. Jelen pillanatban kevés a Honvéd-nevelés az első csapatban, van egy olyan helyzet, amely átírta vagy átírhatja a klub filozófiáját. Valamint az sem segít, ha az adott klub vagy akadémia sűrűn vált irányt, és nincs folytonosság. Szerintem azt kell látni, hogy az akadémia önmagában nem tud csodát tenni. A klub második csapatában már tizenhat éves kortól be tudnak mutatkozni a gyerekek, és tapasztalatot gyűjthetnek. Amint azt kinövik, sokan elmennek kölcsönbe - akár külföldre is - a minél több játéklehetőség és az új kihívások érdekében. Ez az időszak rendkívül érzékeny, és ha a klub nem jól menedzseli, akkor évekre megtorpanhat a fejlődés, megakadhat a pályafutás.
Az átmenet sok összetevőn múlik, ez az egyik legnehezebb kor: például egy családi tragédia vagy szakítás is visszavetheti a karriert. Nem kötelezettségként élik meg azt, hogy a Labdarúgó Módszertani Központ a felügyelő szerv, hanem lehetőségnek tekintik a képzési és mentori programokat, előszeretettel használják a különböző mérésekre, adatrögzítésekre alkalmas eszközöket, szoftvereket.
tags: #bajnoki #rendszer #foci #utanpotlas
