Magyarország gazdasági fejlődése és innovációs potenciálja
Magyarország gazdasági növekedésének motorjai az elmúlt évtizedben a növekvő foglalkoztatás, az időszak végén pedig a tőkemélyülés voltak. A munkaerő-tartalékok, és a növekedés extenzív, mennyiségi forrásai azonban kimerülőben vannak, és az országnak új utakat kell találnia a fenntartható felzárkózáshoz.
A vállalkozások és az oktatási intézmények közötti együttműködés alapvető az innováció elősegítéséhez Magyarországon. A vállalkozásoknak szükségük van az egyetemek tudására és kutatási képességeire, míg az egyetemek a vállalati tapasztalatokból és finanszírozásból profitálnak. A Műegyetemet Nemeslaki András, a BME Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, illetve Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense képviseli a programban.
A kormány, a jegybank, az egyetemi és vállalati szféra képviselői Bostonig mentek, hogy orvosságot találjanak a magyar gazdaság gyengeségeire, és kiszabadítsák a közepes fejlettség csapdájából. Az együttműködés alapjait 2018-ban rakták le, amikor a BME képviselői az MIT szakembereivel találkoztak. A projekt akkor kapott igazán nagy lendületet, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Nemzeti Kutatási és Innovációs Fejlesztési Hivatal (NKFIH) és nagyvállalatok is beszálltak. A programban részt vevő szervezetek képviselői egyenesen Bostonig mentek, hogy hazahozzák a hazai innovációvezérelt vállalkozások felvirágoztatásához szükséges tudást és praktikákat.
Az MIT tézise szerint a regionális gazdasági növekedés alapjai az innovációvezérelt vállalkozások. Nemeslaki András rávilágított egy napról napra egyre égetőbb problémára a hazai gazdaságban, amelyről az Index is rendszeresen ír: a hazai cégek generációváltásáról. Rengeteg hazai cég, amelyeket többnyire a rendszerváltáskor alapítottak, most éri el azt a pontot, ahol a jelenlegi tulajdonosok nyugdíjba mennek vagy kiszállnak a vállalkozásból. A magyar vállalkozások nagy részének nincsenek nagy ambíciói, pusztán a családjuk megélhetését akarják biztosítani - világított rá Nemeslaki András, hozzátéve, hogy bizony nagy célok nélkül nem is várhatóak nagy sikersztorik. Ehhez csatlakozott Szalay Zsolt, aki szerint az sem könnyíti meg a cégalapítók helyzetét, hogy nem túl pozitív a vállalkozói pályáról kialakult kép, sokszor még a szülők is ódzkodnak attól, hogy a gyermekükből vállalkozó váljon.
Magyarországon több mint ezer innovációvezérelt vállalkozás van, angolul Hungarian Innovation Driven Enterprise, rövidítve HIDE, ami magyarul rejtőzködést jelent, innen ered a rejtett bajnok elnevezés. Ezeket a rejtőzködő magyar bajnokokat szeretnénk napfényre vinni, illetve számukat jelentősen növelni - mondta lapunknak Szalay Zsolt, kiemelve, hogy ezek a cégek ugyan csak a magyar vállalkozások három tized százalékát teszik ki, viszont ők adják a hazai export 13 százalékát és a GDP-növekedés 22,8 százalékát, amit elképesztő teljesítménynek tart.
Mint a BME szakértői elmondták, az MNB-vel, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM) együttműködve interjúkat készítettek kis és közepes hazai cégekkel. A beszélgetésekből kiderült, hogy az egyszerű és rugalmas finanszírozás hiánya a hazai innováció egyik legnagyobb akadálya. Eddig hazánkban még nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint például a tőkévé konvertálható kölcsönök (ún. Convertible note) vagy a SAFE- (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. Az idén nyáron elfogadott törvénymódosítás most szeptember 1-én hatályba lépett, ezáltal a hazai innovatív vállalkozások számára már elérhető a tőkévé konvertálható kölcsön is, mint alternatív finanszírozási eszköz, ami gyors és rugalmas finanszírozási keretet biztosíthat.
Pénz nélkül nem megy, de a pénz önmagában nem old meg semmit - jegyezte meg Szalay Zsolt. Különösen az innovatív vállalkozások esetében igaz az előbbi állítás, ahol a tőkeigény magas, és a nemzetközi verseny szoros. Egy magyar startupnak minimum 5 millió dolláros (hozzávetőleg 1,7 milliárd forintos) éves árbevétellel kell rendelkeznie ahhoz, hogy egy nemzetközi tőkebefektető radarjára kerüljön.
| Statisztika | Arány |
|---|---|
| Nemzetközileg sikeres startup | 1-2 százalék |
| Kevésbé sikeres, eltartja az alapítót | 2-3 százalék |
| Bukásra ítélt | A többi |
Mindkét szakértő egyetért ugyanakkor abban, hogy nem elég a finanszírozás egyszerűsítése. A magyar vállalkozói közösséget súlyos kulturális kérdések tartják sakkban: a kockázatkerülés és a bizalomhiány. Ahogyan Szalay Zsolt megjegyzi, ez különösen szembetűnő, ha összehasonlítjuk a magyarokat olyan nemzetekkel, mint például az angolok vagy a svédek, akik sokkal magasabb szintű kockázatvállalásra képesek, és a bizalomra való képességük is erősebb.
Nem annyira bevett szokás Magyarországon, hogy az egyetemi tudást egy cégben hasznosítsák. Külföldön erre büszkék a professzorok. Bostonban alkalmam nyílt beszélni egy MIT-s professzorral, aki elárulta, hogy három hónappal ezelőtt adta el a második spin-offját 700 millió dollárért. Mindeközben tanít, irányítja a labort, és már a harmadik spin-off cégét hozza létre - mesélte Szalay Zsolt, hozzátéve, hogy ezt a mintát szeretnék hazánkban is meghonosítani: ha az egyetemi kutatóknak a piacon is hasznosítható ötlete támad, abból pénzt tudjanak keresni maguknak, az egyetemnek, és így az egész felsőoktatásnak. Az egyetemi kutatásokban rejlő üzleti potenciált gyakran elszalasztják Magyarországon.
Az MIT-s képzési és kutatási projekt tapasztalatait, ismereteit az MBA-képzésben és az alapszakokon is hasznosítani tudják. „Egyre többen érdeklődnek a saját vállalkozás indításának lehetőségeiről, a fiatalokat pedig foglalkoztatja a kis- és középvállalkozásoknál való elhelyezkedés gondolata is. EZEK A CÉGEK SZINTE KIVÉTEL NÉLKÜL MAGYAR TULAJDONBAN VANNAK, ÍGY A TERMELÉKENYSÉG JAVULÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ PROFIT ITTHON MARAD” - tette hozzá Nemeslaki András, megjegyezve, hogy ezért is indítottak el a Műegyetemen az MNB támogatásával az országban elsőként egy egyetemeken átívelő Startup menedzsment kurzust, amelyre a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU), valamint a Neumann János Egyetem hallgatóit is meghívták. A képzésen több mint hatvan hallgató vesz részt idén szeptembertől.
Egy kattintásra a startup ökoszisztéma – Elindult Magyarország első startup platformja | Trend FM
A lapunknak nyilatkozó szakértők rávilágítottak, hogy a magyar vállalkozói ökoszisztéma jövőjében komoly kihívások és lehetőségek rejtőznek. A generációváltás, a kulturális dilemmák és az anyagi források hiánya mind akadályok, de a változás és a fejlődés lehetőségét is magukban hordozzák.
tags: #bajnoksagok #eredmenyek #export
