Balázs István: A Nyíregyházi Röplabda Legendája és Az Utánpótlás Építője
Kimondani is furcsa, de 70 éves Balázs István, aki több évtizedes pályafutása során a magyar röplabdasport egyik legmeghatározóbb személyiségévé vált. A Vasvári Pál Gimnázium korábbi testnevelője 1974. óta dolgozik röplabda edzőként, jelenleg a GLP SE trénere. Pályafutása során többször juttatta fel nyíregyházi csapatait az élvonalba, és dolgozott a legmagasabb osztályban.
Balázs István számtalan magyar bajnok és válogatott röplabdázó felfedezője, karrierjének egyengetője, az egyik legmeghatározóbb személyisége a nyíregyházi röplabdázásnak. Korábban Káplán István "Sportikonok" sorozatában is szerepelt, ahol pályafutásáról beszélt. Mint mondja, mondhatná azt, hogy a nyugdíjasok életét éli, de ez nem teljesen igaz, hiszen gyakorlatilag aktív maradt. Jelenleg lehetősége adódott a Szent Imre Katolikus Gimnázium testnevelő tanáraként besegíteni, és a közelmúlt éveit az NB II-es női csapat edzőjeként töltötte.
A hitvallása egyszerű, mégis mélyreható: "Azt tanácsolnám a mostani fiataloknak, nemcsak a sportban, hanem az élet bármelyik területén, ahova egyszer odatette magát az ember, akkor legyen ereje, kitartása végigcsinálni, mert sikert csak így lehet elérni - lehet, még így sem. Bármi is az, sportolói munka, edzői munka, tanári tevékenység, vagy egyéb dolog. Azt a legjobb tudása szerint csinálja!"
Egy élet a röplabdáért: A kezdetektől a szakedzői diplomáig
Balázs István röplabdás karrierje egészen a hatvanas évek elejére datálódik, amikor hatodik osztályos volt. Az Erdő sori gyakorló iskolába került egy fiatal testnevelő tanárnő, Krokovay Gizella, aki egyébként tornász volt. Ő szervezett és indított el röplabdacsapatot, amibe Balázs Istvánt is beválasztotta. Az országos úttörőbajnokságot a hatodikos, hetedikes és nyolcadikos csapattal két első és egy második hellyel zárták. "Nagyon sokat köszönhetek neki, mert ő adott röplabdát a kezembe és indított el ezen az úton" - emlékezik vissza.
Hamar felmérte azonban, hogy játékosként a magasságával komolyabb eredményt nem érhet el, így az edzői pálya felé kezdett orientálódni. Pályafutása során végigjárta az edzői szamárlétrát. Először orosz-testnevelés szakos tanárképző főiskolai diplomát szerzett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Ezt követően szerezte meg a segédedzői, középfokú edzői és a szakedzői diplomáját 1981-ben. Gyakorlatilag nem volt még 30 éves, amikor a Magyarországon megszerezhető legmagasabb képesítéssel rendelkezett. Életében meghatározó volt a Vasvári Pál Gimnáziumban eltöltött 34 év.
Az edzői munka szépsége és kihívásai
Az 1974. szeptember elsejével kezdődött edzői pályafutásának legszebb élménye az, hogy több száz gyereket tanított meg röplabdázni. Munkája során számos tanítványa lett korosztályos, utánpótlás és felnőtt válogatott. Adott nekik sportolói és emberi tartást ahhoz a munkához, ami ilyen eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen.
Balázs István szeretettel emlékezik minden tanítványára, de kiemeli az 1974-től a Sipos János, Fodor Gábor, Nagy Attila nevével fémjelzett társaságot, melynek hozzáállása példamutató volt. "Ahogyan dolgoztak, ahogyan motiválni lehetett őket, ahogyan saját magukat motiválták - ez felemelő érzés volt számomra" - mondja. Később Drotár Gyuri, Pál Laci, Batai Jani is a kiemelkedő játékosai közé tartozott.
Női vonalon is jelentős hatása volt, különösen Szakmáry Gréta eredményességéhez van köze. Amikor Szakmáry Gréta a Bem József iskola után a Vasvári Gimnáziumban hozzá került, két évig ő volt az edzője. Az alapokhoz, amivel érkezett, a technikája fejlesztésével és motiválással sokat adott neki, amiből rengeteget vissza is kapott tőle. Szakmáry Gréta azóta Nyíregyházán is letette a névjegyét, játszott Gödöllőn, Békéscsabán kétszeres magyar bajnok lett. Később a német bajnok Schwerinhez igazolt, ahol meghatározó egyénisége a csapatnak, német bajnokságot és kupát nyert.
2008-ban egy különleges elismerést is kaptak: Grétával egyszerre lettek az év utánpótlás játékosa és az év utánpótlás edzője az Országos Szövetség szerint. Ez máig is a legmagasabb díjazása eddig végzett munkájának.
Ismerje meg Porkoláb Zoltánt, a magyarországi vezető fejlesztőt
Sikerek és elszalasztott lehetőségek
Balázs István arról is beszélt, hogy bár sokan a férficsapatok sikeredzőjeként ismerték, mégis egy női játékosa, Szakmáry Gréta lett a legjobb egyénileg. Ő maga úgy gondolja, nem az ő hibája, hogy ez a siker nem teljesülhetett vele együtt. 1995-ben a 12. helyen lévő csapatot vette vissza, és két év közös munkával a negyedik helyre értek. Az NYVSC-Szabolcs Gabona néven szereplő csapat jövőjét azonban az akkori sportköri elnök, Pók István más edzővel, Botos Ferenccel képzelte el, akinek irányítása alá két kubai játékos is került. "Ez a mai napig fájó seb, mert ez olyan csapat volt, amelyik a kibontakozó Veres Péterrel együtt a „szertárossal a kispadon” is bajnokságot nyert volna. Meg is nyerték" - mondja Balázs István.
Háromszor juttatott fel csapatot NB II-ből NB I-be:
- 1982-ben az NYVSSC férficsapatát,
- 1988-ban a SZÁÉV női csapatát,
- 2011-ben a mostani bajnoki ezüstérmes és kupagyőztes női csapatot, amit még három évig edzett, profi külföldiek nélkül.
"Azért, hogy elmondhassam magamról, magyar bajnok edzője vagyok, nagyon megdolgoztam, és a csúcsra érkezésemben elgáncsolt egy vezető" - fogalmazott a keserűséggel. Visszatekintve, változtatna azon, hogy nem lett volna szabad ennyire lokálpatriótának lennie. Több nagyon komoly ajánlatot kapott az 1980-as években, és úgy gondolja, el kellett volna mennie más városba is. Azt sem lehet már megtudni, mit érhettek volna el a SZÁÉV középiskolásokból álló csapatával, amikor 1988-ban kétéves munkával női NB II-t nyertek és az NB I-be jutottak, ha továbbviszi őket, és nem tér vissza a férfiakhoz. A fiúkkal ekkoriban jutottak be a CEF kupába, ahol a „gödörben”, aminek nevezték a teniszcsarnokot, telt ház előtt játszottak - az felemelő érzés volt.
Családi háttér és a kitartás üzenete
Szülei óvták az edzői pályától, mert ők ismerték a legjobban, mennyire lelkiismeretes és maximalista. Ezért féltették az esetleges kudarcoktól. Feleségétől, Baraksó Évától - akivel 25 éve házasok - kapta meg azt a segítséget és áldozatvállalást, ami az ő karrierjének feladásával járt. "E támogatottság nélkül nem tudtam volna végigcsinálni a munkámat. Ezért nagy köszönet jár neki" - mondja. Baraksó Éva szintén Testnevelési Egyetemet végzett, szakedzői diplomája van. Nagyobbik fiuk, Szabolcs, folytatva a hagyományokat, a nagykállói Budai Nagy Antal Gimnázium testnevelő tanára.
Balázs István szerint a mai fiatalok előnyösebb helyzetben vannak a röplabdasportban. Azt tanácsolja nekik - nemcsak a sportban, hanem az élet bármelyik területén -, ahova egyszer odatette magát az ember, akkor legyen ereje, kitartása végigcsinálni, mert sikert csak így lehet elérni - lehet, még így sem. Bármi is az, sportolói munka, edzői munka, tanári tevékenység, vagy egyéb dolog, azt a legjobb tudása szerint csinálja!
A modern röplabdasport fejlődése és a BVSC újjászületése
A röplabda mint látvány-csapatsportág támogatási rendszere (TAO) 2017-ben nyitotta meg az utat a sportág újraélesztésére számos klubban, köztük a BVSC-ben is, ahol a röplabdaszakosztály a 2000-es években szűnt meg. (Korábban, 1991-ben még bajnoki és kupa ezüstérmet, egy évre rá bajnoki bronzérmet szerzett az élvonalban.)
A BVSC-Zugló ügyvezető elnöke, Szentpáli Gábor, valamint Tóth Sándor a szakosztály vezetésére Péter Krisztinát kérte fel. Péter Krisztina 2010-ben hagyott fel az aktív játékkal (több mint 200 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött), ezt követően tért az edzői és sportvezetői pályára. „Amikor megkeresett a BVSC, egy 15. kerületi kisebb, de első osztályú utánpótlás-bajnokságokba csapatokat adó egyesületben dolgoztam, ahonnan kezdtünk kinőni, így a klub invitálása a legjobbkor jött. Egyre nehezebb volt termet bérelnem, így nehezen lehetett volna tartani a minőségi oktatást a gyerekek számára. Közös volt a jövőképünk is a BVSC-vel a tárgyalások során, és mivel engem úgy ismertek, mint aki az alapoktól épített fel egy egyesületet, a szakosztály vezetése megszavazta nekem a bizalmat. A meglévő állománnyal, 50 játékossal tettük át székhelyünket a BVSC-be, és azzal a céllal, hogy két éven belül már felnőttcsapatot indítsunk az NB II-ben” - emlékezik Péter Krisztina szakosztályvezető.
Az alapkoncepció sziklaszilárd volt a kezdetektől: teljes egészében az utánpótlásra építkezik a szakosztály, abból kell kialakulnia a felnőttcsapatnak is. Játékosok vásárlása helyett a saját bázis tagjainak adják meg a versenyzési lehetőséget. Mivel a játékoskeret adott volt, a szakosztály lényegében az újjáalakulás után azonnal munkához is láthatott.
A BVSC újjáalakult röplabdaszakosztálya szűk négy év alatt is meghatározó eredményekre volt képes, a sportolói létszám pedig folyamatosan növekszik. „2017 májusában 47 játékossal kezdtük el a munkát, el tudtunk indulni az országos minibajnokságban, ahol második helyen végeztünk, emellett megkaptuk már akkor a két strandröplabda-pályát is. Teremröplabdában a 2017/18-as szezon volt az első teljes évünk, fél év alatt pedig majdnem a duplájára emelkedett a sportolói létszámunk. 2021-re úgy lettünk 130-an, hogy a világjárvány miatt morzsolódtak le gyerekek. Az első két évben az országos és a budapesti utánpótlás-bajnokságokban indultunk, U11-től U17-ig, a legmagasabb korosztályban ott voltunk a hatos döntőben, ahol negyedikként zártunk.”
A következő idényben ismét szintet lépett a szakosztály, hiszen az U19-es csapatot elindította a felnőtt Budapest-bajnokságban - a szabályok szerint először a másodosztályban -, amit meg is nyertek a BVSC-s lányok. Nem volt megállás, újra szintlépés jött, hiszen a 2019/20-as szezont a csapat már az NB II-ben kezdte. Az alapszakaszban a második helyen zártak a lányok, a négyes döntő viszont a koronavírus-helyzet miatt két forduló után - első helyen állt akkor a BVSC - véget ért. Nem hirdettek eredményt, ugyanakkor a röplabda szövetség felkérte a klubot az NB I-es szereplésre.
„Nem mertünk belevágni az első osztályú szereplésbe, hiszen ott más, szigorúbb követelményeket határoznak meg a csarnokra vonatkozóan. Nem akartuk rendre máshol rendezni a hazai mérkőzéseinket, maradtunk az NB II-ben, azzal a céllal, hogy ott vívjuk ki a feljutást. Az alapszakaszban az első helyen zártunk, a négyes döntőben végül egy meccsen múlt a feljutásunk az új idényben. Őszintén szólva, ekkor már szerettünk volna az NB I-ben szerepelni, hiszen időközben elkészült a csarnokunk is, de erre úgy tűnik, még egy kicsit várni kell. Lesz még így egy alapozó évünk az NB II-ben, ne feledjük, hogy a lányok átlagéletkora még mindig csak 18-19 év” - fogalmaz Péter Krisztina. A BVSC felnőttcsapata - amelynek tagjai valóban gyerekkoruk óta együtt játszanak - a kézilabdázók csarnokában vívta hazai mérkőzéseit a legutóbbi időkben - már amikor nem volt ütközés a társszakosztállyal -, míg az edzések a környékbeli iskolák tornatermeiben zajlottak - különösen türelmes volt röplabdázóinkkal az Egressy Gábor Szakközépiskola.
Az új csarnok és a jövő kilátásai
Mérföldkő a klub életében, hogy 2021 áprilisától rendelkezésre áll az új csarnok, így nem kell iskolai termeket bérelni az edzésekhez, és az utánpótlástornák hazai megrendezése sem okoz már problémát. Az új röplabdacsarnok elkészülte természetesen új és sokkal kényelmesebb helyzetet eredményez, amiért a szakosztály is hálás. „Sokkal könnyebb lesz minden, a csarnokban két kis és egy nagy pálya áll rendelkezésre, az edzéseket is könnyebb így megszervezni. Mivel az utánpótlás-bajnokságok tornarendszerben zajlanak, minden csapatnak rendeznie kell, nekünk is, könnyű belátni, mekkora tehertől esünk el azzal, hogy a saját létesítményünkben tudjuk fogadni a csapatokat.”
A hazai környezet újabb lökést adhat a lányoknak is, akik nem szégyenkezhetnek eddigi eredményeikkel sem: az U13-as korosztály az országos hatos döntő harmadik, az U15-ös a negyedik helyen zárt. Több korosztályban is tudnak két csapatot indítani (az első és a második osztályban), és büszkék korosztályos válogatott játékosaikra, ahogyan strandröplabda-bajnokaikra is. Péter Krisztina megemlíti, hogy a terhelhető játékosokat mindig saját korosztályuk felett (is) versenyeztetik, elvégre így fejlődhetnek a legtöbbet.
A szakosztályban hat edző és egy erőnléti edző dolgozik a mindennapokban, s jó esély van arra, hogy a közeljövőben emelkedik a szakmai stáb létszáma is - Péter Krisztina eltökélt szándéka, hogy az edzőket is a klub nevelje ki, ahogyan az a BVSC más szakosztályaiban is hagyomány. A versenyszezon mellett nyaranta két 50 fős tábort is szervez a stáb, a szakosztály élete tehát egész évben igen intenzív. Péter Krisztina szakosztály-vezető szerint két-három éven belül az Extraliga-szereplés is reális cél lehet.
„Bármit kérünk a klubvezetéstől, azt igyekeznek megadni és teljesíteni, szerencsés helyzetben vagyunk. A sporttelepen minden a rendelkezésünkre áll: konditerem, uszoda, strandröplabda-pálya, atlétikai pálya. A BVSC-s közösségben sokáig talán nem tudták egy-egy hosszú lábú kislányról, mit is keres a Szőnyi úton, mit vagy kit képvisel, mára már kevésbé vagyunk a háttérben, és a jövő - úgy hiszem - további bizakodásra adhat okot. Nagyon jó a kapcsolatunk több szakosztállyal, így a kézilabdásokkal, akik sokat segítettek nekünk az elmúlt időszakban. A cél, hogy minél több, a kerületben élő fiatallal megismertessük és megszerettessük ezt a nagyszerű sportágat, emellett válogatott szintű sportolókat neveljünk és segítsük a pályafutásukat.”
tags: #balazs #istvan #roplabda
