A Balmazújvárosi Labdarúgás Pénzügyi Háttere és Botrányai: Felemelkedés és Bukás
A 17 ezres hajdú-bihari Balmazújvárosban szinte semmi sem indokolta, hogy NBI-es futballcsapat legyen. De lett, mert Tiba István fideszes országgyűlési képviselő úgy döntött, hogy kihasználja a soha vissza nem térő lehetőséget. Ambíciója teljesen értelmetlennek tűnt ugyan, mégis megvalósulhatott, hogy aztán egyetlen NBI-es szezon után (2017-18) frontálisan ütközzön a valósággal.
Az NBI-es álom és a valóság
A helyi lakosok sem követték különösebb lelkesedéssel Tiba nagyratörő futballprojektjét: az élvonalbeli kalandot átlagban másfélezer néző sem követte a helyszínen, ha pedig nem a Fradi, az Újpest vagy a szomszédos Debrecen - és szurkolói - jöttek vendégségbe, 1149 főre jön ki az átlagos nézőszám. Az első osztályban eltöltött idény után 2018 nyarán úgy esett ki a Balmaz Tiba István felügyeletével, az akkor még fideszes többségű önkormányzat asszisztálásával és a helyi futballcsapatot működtető önkormányzati cég, a Balmazújváros Sport Kft.-t (BS Kft.) élén álló Lajos Ferenc hathatós segítségével, hogy szinte belefulladt a nemzeti együttműködés labdarúgásának pénztengerébe.

Hegedüs Péter független polgármester február 20-i tájékoztatójából kiderült, a Tiba-Lajos páros egy végső huszárvágással még megpróbálta kiforgatni a városi céget - és ezáltal a várost - a több milliárd forint értékű, szinte kizárólag önkormányzati, illetve állami támogatásból vásárolt vagyonából. Az utolsó pillanatban átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot - minden felszerelésével együtt - az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek.
Vagyonvesztés és pénzügyi anomáliák
Egészen nyugodtan a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Az árról csak annyit, hogy az utánpótlásban utazó BFC a taó-programjai alapján eddig havi 855 ezer forintot fizetett az önkormányzati BS Kft.-nek 3 nagy- és 1 kispálya napi 3 órás bérléséért az edzőközpontban. Amikor pedig még a Kft. adta ki a stadiont a Vácnak egy meccsre, akkor 500 ezer forint volt a bérleti díj.

A BS Kft. valós helyzetét leplező információhiányra jellemző, hogy az új ügyvezető még azt sem tudta, mi van a cég számláin, leszámítva az adóhatóság mintegy 20 millió forintos inkasszóját. A 20 milliósnak sejtett NAV-inkasszóról később kiderült, hogy valójában 450 millió forintról van szó. Tiba István arról is elfelejtett beszámolni, hogy az elmúlt időszakban a BS Kft. elveszítette megmaradt vagyona nagy részét, és a sportvállalkozás tartozásairól sem tájékoztatta a várost.
Az ügyvezetőváltás után viszonylag gyorsan kiderült, valami nagyon nincs rendben a cég vagyonával. Tulajdonképpen véletlenen múlt: egyszercsak szükség lett volna a BS Kft. 2018-as leltár szerinti 18 millió forint értékű karbantartógép-flottájára. És kiderült, hogy nekik már nincs olyanjuk. Tiba labdarúgó-utánpótlás egyesületének viszont pont most lett. Jegyezzük meg, hogy már ez a 18 milliós összeg is gyanúsan alacsony, tekintve hogy nyilvános adatok alapján 2018-ig bezárólag a BS Kft. összesen legalább 64 millió forintot fordított pályakarbantartó gépekre. De bármennyiért is vettek, mára nem maradt belőlük semmi.
Furcsa esetek és a "home office" védő
A váltás óta szinte minden nap fény derül valami nem mindennapi turpisságra, mint például a krioszaunázó kislányok, vagy az elfelejtett középhátvéd esete. Balmazújváros főterén számolgatva az egy négyzetméterre eső közmunkásokat, ha lehet még kevésbé tűnt reálisnak, hogy a városi tulajdonú Balmazújváros Sport Kft. vezetése immár hetedik hónapja alkalmaz egy harmincas éveiben járó rutinos középhátvédet, balmazi futballcsapat nélkül. Legjobb tudomásunk szerint havi egymillió forinthoz közelítő gázsival, és egészen 2020 júniusáig szóló szerződéssel.
A Bajnokok Ligája mögött húzódó pénzügyi háttér
Miközben a balmazi klubot kétségbeejtő anyagi helyzete miatt 2019 augusztusának végén végérvényesen kizárták a magyar másodosztályú labdarúgó-bajnokságból. Akik látták a szerződését, azok szerint egyértelmű, hogy az NB II-es szerepléshez szükséges licenc elvesztése megfelelő jogalapot teremtett volna a megállapodás felbontásához (a többiek el is szerződtek), ám a klubnál valamiért úgy döntöttek, inkább megtartják ezt az egy játékost. Így aztán a balmazi középhátvéd szeptember óta a világ egyetlen labdarúgója, aki home office-ból, távmunkában dolgozik. Az MLSZ adatbankja alapján a magányos balmazi bekk szinte egész bizonyosan Papucsek Barna, aki jelenleg az egyetlen 20 évesnél idősebb játékosa a klubnak, és nem is játszott meccset tavaly augusztus óta.
„Az eset kapcsán a mulasztásos jogsértés lehetősége is felmerül, mivel benne volt a játékos szerződésében, hogy 30 napon belül egyoldalúan fel lehet bontani, minden következmény, kötelezettség nélkül, ha nincs meg a bajnokságban való részvételhez szükséges licenc. Tehát amint biztossá vált, hogy a csapatot kizárták a bajnokságból, el kellett volna ettől a játékostól is köszönni” - mondta Hegedüs.
Ehhez képest nemcsak a stadion és a sporttelep került át mindenestül Tibáékhoz, de Hegedüs tudomása szerint az a komplett, mintegy 110 millió forint értékű egészségügyi részleg is, amit a gyógyfürdőben alakítottak ki a BS Kft. „Van benne többek közt két háromszemélyes kriokamra (hidegterápiás eszköz - a szerk.), amilyen talán csak pár NB I-es csapatnak van az országban. Ezeknek darabja 35 millió forintba kerül. A Közbeszerzési értesítő szerint egyébként a BS Kft. a polgármester által közölt összegnél valamivel többet költött sportegészségügyre. 2017-ben 99,4 millió forintért vett rehabilitációs eszközöket, többek közt két krioterápiás kabint, egy mobil krioterápiás készüléket, valamint egy hidegterápiás és nyomásterápiás készülék szettet. A kifejezetten az elitszintű sportolók rehabilitációjára kifejlesztett eszközök a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez kerültek, amelynek három csapatában idén eddig összesen 29 kislány lépett pályára a 10, 11 és 12 év alatti bajnokságban. Ennél valamivel logikusabbnak tetsző magyarázat, hogy a Kalmár DSE elnökét is Tiba Istvánnak hívják.
Pénzügyi adatok és elszámolási problémák
A Balmazújváros Sport Kft. esete számos pénzügyi kérdést vet fel. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb pénzügyi tételeket és azokkal kapcsolatos anomáliákat:
| Tétel | Érték/Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Sportinfrastruktúra becsült értéke | Minimum 2 milliárd forint | Bérbeadás 50.000 Ft/hóért az utánpótlás egyesületnek |
| Pályakarbantartó gépflotta (leltár 2018) | 18 millió forint | Később hiányzik, átkerült Tiba egyesületéhez |
| Pályakarbantartó gépekre fordított összeg (2018-ig) | Legalább 64 millió forint | |
| Egészségügyi részleg | Mintegy 110 millió forint | Átkerült a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez |
| Kriokamrák ára (2 db) | 70 millió forint (2x35 M) | Részese az egészségügyi részlegnek |
| Rehabilitációs eszközök (2017) | 99,4 millió forint | Átkerült a Kalmár Zoltán Általános Iskola Diáksport Egyesületéhez |
| Hiányzó elszámolás (2016-17 TAO program) | 43 millió forint | MLSZ felé |
| Hiányzó elszámolás (2018-19 TAO) | 93 millió forint | MLSZ felé |
| Stadionfejlesztésre kapott kormányzati támogatás | 430 millió forint | Részben nem valósult meg (pl. mobillelátók) |
| Kormányzati vésztámogatás (2019 április) | 100 millió forint | Profi bajnokság alapelveivel összeegyeztethetetlen, elszámolásáról nincs adat |
| Klub tőkehiánya (2018 vége) | 200 millió forint | |
| Klub tőkehiánya (3 hónappal később) | 279 millió forint | |
| NAV inkasszó | 450 millió forint | Eredetileg 20 millióra becsülték |
| Középhátvéd havi gázsija | Közel 1 millió forint | Balmazi csapat nélkül, 2020 júniusáig szóló szerződéssel |

„A 2016-17-es programra megítélt támogatásból 43 millióval, a 2018-19-es taóból pedig 93 millióval nincs elszámolva. Hegedüs szerint az MLSZ-nél azt is jelezték neki, hogy a kialakult helyzetben a BS Kft. elszámolásaiból csak azokat a tételeket fogadják majd el, amik minden kétséget kizárólag megvalósultak. Így viszont - többek közt - nehéz lesz elszámolni a taózás történetének egyik legmulatságosabban indokolt beruházását is, aminek már két éve meg kellett volna valósulnia, de a stadionban járva a nyomát se láttuk. „A Hortobágyi Nemzeti Park megkereste a Balmazújváros Sport Kft-t, hogy a »Csillagos Égbolt Projekt« elvárásai szerint a reflektorok túl nagy fényszennyezést jelentenek a Nemzeti Park területén. Ennek értelmében kérték, hogy minden reflektor elé kerüljön felszerelésre egy olyan kiegészítő, amely a reflektorok fényét a pálya felé irányítja, nem pedig az égbolt felé.”
De azzal a 430 millió forintos, elvileg stadionfejlesztésre elköltött kormányzati támogatással sem lesz könnyű elszámolni, amihez szintén az MLSZ-szel szerződtek. „Ebben benne volt egy 208 és egy 308 fős mobillelátó fedéssel, ami egész egyszerűen nem valósult meg. Arról pedig, hogy egészen pontosan mire ment el a magyar kormány 2019 áprilisában küldött 100 millió forintos, a profi bajnokság alapelveivel teljes mértékben összeegyeztethetetlen vésztámogatása, végképp nem tudni semmit.”
Politikai háttér és felelősség
Annyin múlt a dolog, hogy Balmazújváros előző polgármesterét, Veres Margitot jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali körben elkövetett vesztegetésért 2018 áprilisában. Bár a fideszes politikus azóta is szabadlábon grasszál, de a polgármesteri székéről azért csak le kellett mondania, utat nyitva a 2018 augusztusi időközi polgármesterválasztáson beütő változásnak. A megfejtés valószínűleg nem lesz túl vidám, legalábbis annak alapján, hogy mire ez a cikk elkészült, a 20 milliósnak sejtett NAV-inkasszóról kiderült, hogy valójában 450 millió forintról van szó.
Amikor a független színekben induló Hegedüs Péter másfél éve átvette a város vezetését, a helyi profi focicsapat már befejezte egyidényes szereplését az első osztályban, kiesett az NBI-ből. A csapat úszott az adósságban, az év első felét 126 milliós hiánnyal zárták. Hegedüst még be sem iktatták, amikor a Balmazújváros Sport Kft.-nek már nem volt pénze az edző, Horváth Ferenc fizetésére. 2018 szeptember végén az önkormányzat megszavazott egy 22,5 millió forintos vésztámogatást a klubnak, ami az azonnali földbe állástól mentette meg a csapatot. Az ekkor még fideszes többségű testület azonban megszavazta a Tiba István által követelt összeget, ahogy később az összes többit is.

Mígnem eljött tavaly október 13-a, és a balmazújvárosi polgárok pedig nemcsak újraválasztották a független Hegedüst polgármesternek (jóval nagyobb arányban, mint egy évvel korábban az időközin), de a képviselőtestületben is kisebbségbe került a Fidesz. A jelek szerint a választópolgárok is úgy látták, hogy a focikatasztrófában komoly felelőssége volt annak a nyolc fideszes önkormányzati képviselőnek, akik asszisztáltak ahhoz, hogy Tibáék eldzsentrizzék a város pár milliárd forint közpénzből felturbózott focicsapatát. A mindvégig hasonló szakértelemmel levezényelt ámokfutás végén az immár ellenzéki többségű testület által leváltott ügyvezető, Lajos Ferenc angolosan távozott a füstölgő roncsról, utóda pedig egy kaotikus irathalmazból igyekszik kihámozni, hogyan is áll a cég.
tags: #balmazujvarosi #teremfoci #bajnoksag





